Tóth Etelka: Nemzetközi kaleidoszkóp

Népiskolák Finnországban

A finn népközépiskolákat a népközépiskolák szövetsége (SKY-FFF) tömöríti egységes rendszerbe. A szövetség kiemelt feladatának tekinti azt, hogy ezek az intézmények az oktatási rendszer egészében szakmailag magas színvonalú támogatóbázisként funkcionáljanak. A SKY-FFF kétnyelvű (finn és svéd) szervezet, 1905-ben alapították. A Finnországban található összes népközépiskola a tagjai között van. A szövetség koordináló szerepet tölt be, együttműködik az iskolai alkalmazottakkal, a tulajdonosokkal, a hatóságokkal, és az egész életen át tartó tanulás szakértőivel. Tevékenységeinek fő területei a következők: politikai szerepvállalás; fejlesztés, képzés és értékelés; információ (beleértve a www.kansanopistot.fi honlapon elérhető Népközépiskolák Lapját), a speciális népközépiskola munkájának támogatása; nemzeti és nemzetközi kapcsolattartás. A SKY-FFF abban is segíti az iskolákat, hogy különböző tanulói csoportoknak nyújthassanak szolgáltatást. A finn oktatási rendszerben a népközépiskolák fontos szerepet játszanak a felnőttoktatásban. A tanítás főként általános oktatást jelent, illetve a szakképzés terén az alapképzettség megszerzésére, valamint a továbbképzéseken való részvételre terjed ki.

Jelenleg mintegy száz népközépiskola működik Finnországban városokban és vidéki közösségekben. Az iskolák nagy része magánintézmény, világi szervezetek, alapítványok és társaságok tulajdonát képezi. A jogszabályok valamennyi intézmény számára széles körű autonómiát és szabadságot biztosítanak. Az oktatás az iskolák nagy részében finn nyelven folyik. Húsznál kevesebb azoknak az iskoláknak a száma, ahol a tanítás nyelve svéd. Valamennyi népközépiskola bentlakásos, és mivel a tanulás egész nap tart, az intézmények szállást és teljes ellátást biztosítanak a tanulóiknak.

Az intézmények körülbelül 200 különböző stúdiumot kínálnak. Az úgynevezett hosszú kurzus speciálisan a népközépiskolák számára kidolgozott központi tevékenységi forma. A gyakorlatban ez a kurzus két különböző stúdiumból áll, amelyek egyenként általában 30–36 munkahetet jelentenek. A hosszú kurzus során inkább a társadalmi és humán jellegű tárgyak, valamint a művészeti tárgyak és a nyelvtanulás kapják a legnagyobb hangsúlyt. Az úgynevezett rövid kurzusok tekintetében is nagyarányú bővülés következett be az évek során. Időtartamukban a rövid kurzusok öt munkanapon keresztül vagy egy hétvégén át tartanak.

A legtöbb rövid kurzust nyáron, a szünidőben tartják, így a népközépiskolák általában az egész év folyamán aktívan működnek, folyamatosan kínálnak különböző tevékenységeket. A rövid kurzusok témaválasztéka hasonlít a hosszú kurzusokéhoz. A legnépszerűbb stúdiumok témái például: a kommunikáció és a média (különös tekintettel a rádióra és a televízióra); a vizuális kommunikáció és a fotózás; az idegen nyelv, a nemzetközi tanulmányok és az utazási stúdiumok; a művészeti stúdiumok (zene, színház, újságírás, vizuális művészetek, kézművesség); a szociális munka (nevelés és oktatás vagy felügyelet); valamint a környezeti és társadalmi kihívásokra fokuszáló stúdiumok.

A népközépiskolák többsége szabadegyetem keretében is kínál kurzusokat egyre többféle témában, ezek között a legnépszerűbbek a pedagógiai és a szociális profilú tárgyak. A népközépiskolák tanulóinak létszáma széles skálát fog át: a legnagyobb intézmények az ún. hosszú kurzusokon éves szinten körülbelül 250 tanulót fogadnak, míg a legkisebbek mindössze 30–40 diákot foglalkoztatnak.

A népközépiskolák minden jelentkezőt felvesznek, aki elmúlt 16 éves, és a felvételnek természetesen nincs felső korhatára. A diákoknak körülbelül fele 19 és 24 év közötti fiatal. A tanulók életkorbeli megoszlása azonban nem egységes az egyes intézményekben. Vannak olyan iskolák, ahol a tanulók életkora 21 év alatt van, másutt valamennyi diák 24 év feletti felnőtt. A hosszú kurzusok módszereit elsősorban a fiatal felnőttek számára dolgozták ki, bár magától értetődően a hosszú kurzusoknak is vannak középkorú, sőt nyugdíjas tanulói is. Ez főként az adott iskola kurzuskínálatának függvénye. Több iskola áll partnerkapcsolatban olyan külföldi társintézményekkel, amelyek Európában (főként az észak-európai országokban, a balti államokban), az Amerikai Egyesült Államokban és a harmadik világ országaiban működnek. Az együttműködés fontos eredménye az is, hogy évről évre növekszik a külföldi diákok száma a finn népiskolákban.

A külföldi tanulókat fogadó népközépiskolákat az intézményeket bemutató weboldalon találják meg az érdeklődők. Ugyanitt információk olvashatók az angol nyelven tartott kurzusokról és arról, hogy a diákoknak hol van lehetőségük finnül vagy svédül tanulni. Ha tartózkodási engedély szükséges, azt az érdeklődőnek a saját országában kell kérelmeznie. Ha a jelentkezést visszaigazolta a kiválasztott népközépiskola, a jelentkezőnek Finnországba való megérkezése előtt előleget kell fizetnie az adott iskola számára. Az esetek többségében ez az összeg a tulajdonképpeni tandíj, de sokszor a szállást és az ellátást is előre kell fizetni. A http://www.kansanopistot.fi weboldalon bővebb információk találhatók.

Nyári Középiskolai Szövetség

Finnországban több mint négy évtizedes múltra tekint vissza a Nyári Középiskolai Szövetség. 1965-ben alapították, célja a fiatalok önkéntes tanulási és szabadidős tevékenységének a támogatása, valamint a tanulással és oktatással kapcsolatos kísérletek és kutatások szervezése. A szövetség legfontosabb tevékenységei közé tartozik a nyári középiskolai kurzusok tervezése és működtetése, finn nyelv és kultúra kurzusok szervezése a kivándorolt finn családok gyermekeinek, valamint anyanyelvi és kultúra kurzusok szervezése a Finnországban élő menekült csoportoknak. Ezen túlmenően a szövetség kiadói tevékenységben is érdekelt.

A szövetség nemcsak Finnországban, hanem külföldön is szervez nyári középiskolai kurzusokat 15 évnél idősebbek számára. Kínálatában elméleti, gyakorlati és művészeti kurzusok, valamint a középiskolai tantervből alap- és fakultatív kurzusok szerepelnek. Mivel ezek a kurzusok nyitottak a külföldi tanulók számára is, az oktatók között gyakoriak a külföldi vendégtanárok és előadók.

A finn nyelv és kultúra kurzusok célcsoportjába a kivándorolt finn családok gyermekei tartoznak 7-től 20 éves korig. A szövetség a szükséges iskolai szintnek megfelelően külön kurzust szervezett valamennyi korosztály számára. A finn nyelvet különböző kompetenciaszinteken tanítják. A résztvevők a finn társadalom, kultúra, életmód, történelem és jelen sok aspektusát ismerhetik meg. Egyes esetekben arra is lehetőség van, hogy a kivándorolt finn családok gyermekei találkozhassanak finnországi finn gyermekekkel. A menekültek gyermekeinek szervezett kurzusokon 7–14 éves diákok vesznek részt. A kurzusok célkitűzése a menekültek segítése abban, hogy fenntartsák anyanyelvi és kulturális készségeiket, és megerősítsék kulturális identitásukat. Az anyanyelvi tanárokat a menekültcsoportokból választják ki.

A Nyári Középiskolai Szövetség országos szervezet: diákjai, tanárai és oktatási szervezetei rendkívül széles skálán mozognak. A szövetség nem politikai jellegű, hanem nonprofit szervezet. Legfőbb támogatóinak egyike az oktatási minisztérium. A kurzusokon egész nyáron át tanulhatnak az érdeklődők. Az oktatás intenzív, ugyanakkor informális alternatívát nyújt a hagyományos iskolai keretekhez képest. A rendszer átfogja Finnország egész területét, az iskolák legtöbbje a népközépiskolák természetes közegében működik. A 15–18 éves, középiskolás korú tanulók hosszabb kurzusokat is választhatnak. A szolgáltatás magában foglalja a szállást és a teljes ellátást. Emellett természetesen számos szabadidős tevékenység, kirándulás szerepel a kínálatban. A kurzusokon tanulócentrikus módszereket alkalmaznak, a tanulási folyamatot tehát nem a hagyományos metodikával közelítik meg. A tanulókat arra bátorítják, hogy aktívan vegyenek részt a tevékenységekben. Lényegében a folyamatos cselekedtetés teszi ki a stúdium legnagyobb részét.

Az 1–3 hétig tartó intenzív stúdiumok lehetővé teszik a tanulók számára: az alapvető középiskolai kurzusok áttekintését és a hiányosságok pótlását; a tantervben rögzített egyéb középiskolai kurzusok pótlását; új művészeti ágak és a kézművesmesterségek felfedezését; új hobbik kipróbálását; szakértők által tartott előadásokon való részvételt aktuális témákban; személyes tapasztalatszerzést a nemzetköziség kérdéseiben. A foglalkozásokat a témában járatos szakemberek tartják. Az idegen nyelvek tanításában drámapedagógiai módszereket, különböző szerepjátékokat alkalmaznak. A művészeteket és a kézművesmesterségeket az adott terület szakavatott mesterei oktatják. A szabadidőben kirándulásokra, aktuális témákról folyó eszmecserékre kerül sor, és természetesen elmaradhatatlan a tábortűz, a szauna, az úszás, az aktív pihenés és szórakozás. A szövetség munkatársai maximálisan igyekeznek kielégíteni az egyéni kéréseket, és ennek megfelelően tesznek ajánlatot a kurzusokra.

Az érdeklődőknek hasznos információkat és tudnivalókat kínál a következő weboldal: http://www.kesalukioseura.fi/englanti/kl_info.htm

Világkaleidoszkóp

Remény a lemorzsolódóknak

Japánban az alternatív iskolák jelentik a legfőbb reményt a lemorzsolódó tanulóknak. A Tokióban élő Tommy 17 éves, haja narancssárgára festett, bő nadrágot visel. Elmondása szerint külseje a fő oka annak, hogy középiskolai tanára úgy nyilatkozott róla: nem tud beilleszkedni egy hagyományos japán középiskolába. Tommy édesanyja, a Fülöp-szigetekről származó Elizabeth, a filipínó nyelvet beszéli. Véleménye szerint fia beilleszkedési zavara a gyenge nyelvi készségre vezethető vissza. „Japán férjem folyton dolgozott, és már az általános iskolai években sem tudott Tommynak segíteni a tanulásban. Így kezdettől fogva vesztes pozícióban vagyunk az állami iskolarendszerben, ahol – mint mondja – teszteket használnak a gyermekek intelligenciájának felméréséhez. Azokat, akik nem illenek bele a rendszerbe, a tanárok egyszerűen nem veszik figyelembe.”

Szerencsére nincs minden veszve sem Tommy, sem sok más sorstársa számára, akik, úgy tűnik, nem férnek be a konvencionális tanulóintézmények keretei közé. Az alternatív iskoláknak köszönhetően a hagyományos iskolai rendszerből lemorzsolódó tanulók egyre növekvő számban tudják folytatni a tanulást. Tommy jelenleg egy magán „szabadiskola” tanulója, amely liberálisabb tanulási környezetet kínál, ugyanakkor az oktatási szakértők és a hatóságok által egyaránt elfogadott tantervet követ. Az itt tanuló diákok az iskola elvégzését követően felvételizhetnek bármely japán egyetemre. Ez olyan fejlődés az oktatási szakemberek szerint, amely alapvető változást jelent a japán oktatási rendszerben. „Húsz évvel ezelőtt egy olyan gyermek, mint Tommy, vagy abbahagyta volna tanulmányait a középiskola elvégzése után, vagy keményebb tanulás mellett rákényszerítette volna magát az állami iskolarendszer elfogadására. Ma viszont – a reformoknak köszönhetően – van választási lehetőségük a japán gyermekeknek” – mondja Naohiro Higuchi professzor, a Rissho Egyetem tanára.

Japánban 2000-ben alakult meg a szabadiskolák szövetsége. A szervezetet azért hozták létre, hogy koordinálni tudják az egyre nagyobb számú szabadiskolák tevékenységét. A szövetség nyilvántartásába ma már több száz iskola tartozik. Ezek az intézmények a szabad elnevezést az állami iskolák merev szabályaival szemben kialakított rugalmasság miatt kapták. Az oktatási minisztérium jogilag elismeri ezeket a tanulási központokat, amelyekben jóval meghaladja már a százezer főt a 3 és 15 év közötti gyermekek száma. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy az itt tanuló gyermekek középiskolai, illetve egyetemi felvételi vizsgákat is tehessenek. A szabadiskolákat nemcsak a gyermekek és a szüleik tekintik „menedéknek”, hanem a szakemberek is, mivel minden érintett fél számára egyértelműen bizonyított, hogy ezek az intézmények – az állami iskolákkal szemben – jóval több törődést, odafigyelést nyújtanak.

A hivatalos álláspont szerint a lemorzsolódás legáltalánosabb okai a megfélemlítés és a tanulók képtelensége arra, hogy megfeleljenek a tanterv elvárásainak és a konvencionális osztályterem struktúrájának. Régebben az unalmat tekintették a fő oknak. Szakértők szerint ez annak volt az eredménye, hogy a tanulóknak egyszerre túl sok információt kellett feldolgozniuk. Nem lehetett az sem véletlen, hogy éves átlagban meghaladta a százezret azoknak az alsó és felső tagozatos tanulóknak a száma, akik folyamatosan több mint harminc napot hiányoztak az iskolából. „Az iskolakerülés ma is akut probléma – állítja Michifumi Takasaki, a Takasaki Gakuen alternatív iskola vezetője. Az iskola »mellé« járó gyermekek a gyengeséget figyelmen kívül hagyó japán oktatás sötét oldalát reprezentálják.” A Takasaki iskola három tanulóval indult, majd gyorsan bővült, és éves szinten tanulóinak száma hamarosan elérte az 50 főt. A gyermekek szinte valamennyien „menekültek” a hagyományos oktatásból. „A diákjaink menedéket találnak nálunk – mondja Takasaki –, mert itt a tanárok időt szánnak arra, hogy beszélgessenek velük, és a barátaikká váljanak. A hagyományos japán iskolák kizárólag arra kényszerítik a gyermekeket, hogy tanuljanak, és nem törődnek a mentális fejlődésükkel.” Takasaki iskolájának szinte valamennyi tanulója államilag elismert intézményekben folytatja felsőbb szinten a tanulást. „Tanulóink önbizalmát azzal tápláljuk, hogy lassan haladunk az olyan hagyományos tárgyakkal, mint a matematika vagy a japán nyelv, és sok időt hagyunk számukra a játékra, illetve arra, hogy más jellegű, például művészeti tevékenységeket folytassanak. Tapasztalataink szerint a lassúbb tempó érdemben segíti a személyiségfejlődést” – mondja Takasaki.

Egy Okinawában található másik iskola, a Dream Planet – alapítója a nagy tekintélynek örvendő Tokiói Egyetemen jogi végzettséget szerzett Shirai Tomoko – programjának legfontosabb eleme az, hogy a „gyermekek maguk akarják megtudni, kik ők valójában”. A kétszáz fős tanulólétszámmal működő Tokió Shure iskolában sem a hagyományos japán tanterv szerint folyik az oktatás, itt olyan tantárgyakat vezettek be, mint a tánc, a jelnyelv és a saját életükről beszélő emberek hallgatása. Keiko Okuzaki, az iskola szóvivője elmondta, hogy a tanárok nem követik a hagyományos értékelési rendszert. Ehelyett abban segítenek, hogy tanulóik pihentek, lazák legyenek, és megtanuljanak többet mosolyogni.

Az alternatív iskola intézményének széles körű elfogadása egy új típusú iskola számára is utat nyitott: a közelmúltban olyan középiskolák jöttek létre, amelyek tanóráikat az interneten keresztül bonyolítják. Olyan középiskola a @mark Learning Inc , amely lehetővé teszi tanulói számára, hogy az interneten keresztül végezzék el az iskolát. Az iskola az Egyesült Államokban működő Washington High School partneriskolája. Az iskola tanulóinak életkora 16 és 35 év között van. „A tantárgyakat a tanulók választják ki, ők döntenek a saját órarendjükről is. Bízunk abban, hogy olyan tanulóink vannak, akik értékelik az individualitást, és távol állnak a japán csoportorientált mentalitástól” – mondja Takeshi Yanagisawa, az iskola egyik tanára. Öt tanulóval kezdte meg működését az EikohWeb International School, amely mára egy tekintélyes előkészítő iskola, az Eikoh Seminar partnere lett, amely tutori szolgáltatásokat nyújt a hagyományos iskolákból érkező tanulóknak, és a legjobb egyetemek felvételi vizsgáira készíti fel őket. Az EikohWeb szóvivője így foglalta össze intézményük küldetését: „Tudjuk, hogy egy alternatív iskola az előkészítő iskolával nagyjából ellentétes filozófiát követ, ám úgy gondoljuk, hogy a személyre szabott tanulás egyre fontosabb szerephez jut a jövőben. Mi arra törekszünk, hogy mindenkit a saját igényei szerint tanítsunk.”

Forrás: Suvendrini Kakuchi, Inter Press Service.
 

A szerzőről: