Az iskolavezetők kompetenciáinak fejlesztése

A Független Pedagógiai Intézet megalakulása óta részt vesz nemzetközi együttműködésekben. Az elmúlt évben fejeződött be az iskolakerülés megelőzését szolgáló COMENIUS-SOCRATES program, és 2008. decemberében kezdődött el egy - 16 ország együttműködésére épülő - új projekt az iskolavezetők munkájának korszerűsítése érdekében.

Az elkövetkezendő 3 évben eszmecseréken és vitákon keresztül arra keresik majd a választ, hogy milyen keretek között, milyen struktúrákban tudja egy adott iskola vezetése a lehető legjobban végezni tevékenységét, mely kívánalmaknak szükséges az iskolavezetőknek megfelelniük az Európai Unióban. A projekt nagyszerű lehetőséget nyújt majd a különböző országokban lévő munkakörülmények megismerésére, és az európai sokszínűségből eredő kölcsönös tapasztalatcserére, tanulásra.

A programról a Taní-tani hasábjain időről-időre tudósítunk. Az alábbiakban a nyitókonferencián elhangzottakból szemezgettünk, illetve szerkesztettünk egy kis ízelítőt. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a megváltozott körülményekre a különböző országok oktatási stratégiái hasonló válaszokat találtak. Ilyen az autonómia, az önfejlesztés, a vezetésmenedzsment-képzés. A magánintézmények súlya megnövekedett, ugyanakkor a központi ellenőrzés jelentősége is megnőtt.

Peter Uhlig, Alsó-Szászország oktatási államtitkárának bevezetőjéből

Három dolog szükséges a jó iskolához - kezdte az államtitkár:

• jó vezetés,
• világos célok,
• autonómia.

Az iskolák számára alapvető fontosságú, hogy megtalálják a fejlődésükhöz vezető legjobb utat. Ezek az új, merőben új ötletek már nem a felülről lefelé való szabályozásban gyökeredznek, hanem sokkal inkább egyfajta iránymutatást kínálnak az iskoláknak, hogy azok autonóm tervezéssel, az iskolai élet önálló alakításával, az eredmények áttekintésével valamint a fejlesztés lehetőségével, iskolai programjuk minőségét, mint egységes egészet tudják látni. Ahhoz, hogy megtaláljuk a kiváló minőséggel és felelősséggel járó, ugyanakkor motiváló folyamathoz vezető utat különösen lelkes, és megfelelően képzett iskolaigazgatókra van szükség.

• Felmerül azonban a kérdés, hogy hogyan sajátítható el, az iskola vezetésével járó felelősség
• elfogadásának képessége?
• Hogyan és milyen eszközökkel lehetséges az iskolaigazgatók támogatása e téren, anélkül,
• hogy „atyáskodnánk” felettük?
• Milyen keretekre van szükségük a megfelelő működés fenntartáshoz?

Lengyelországban az 1991. szeptember 7-ikén hatályba lépett törvény szabályozza az oktatás
és az oktatási struktúra közigazgatási és pénzügyi kérdéseit.

A reform 6 pilléren alapszik:

• új iskolarendszer,
• új vizsgarendszer,
• közigazgatás és a felügyelet szétválasztása,
• a tanári szakma újra definiálása,
• az iskolarendszerre vonatkozó új pénzügyi
• alapelvek,
• az iskolai tananyag megreformálása.

Ki dönt és miben?

A minisztérium meghatározza a kereteket és az oktatási irányelveket. Szabályozza, hogyan vezessék az iskolai dokumentálást. Kísérleti projektekre vonatkozó törvényeket alkot. Koordinálja a felügyelőséget, és maga is végzi az iskolák ellenőrzését. Meghatározza az iskolákra vonatkozó kívánalmakat, számon tartja a tanítási kapacitásokat és megszervezi a vizsgákat. Az oktatásban tevékenykedő vezetőkre vonatkozó kritériumokat határoz meg.

Az iskolaellenőrző főhatóság biztosítja a regionális oktatási politika alkalmazhatóságát. Ellenőrző szerepet tölt be. Törvényi felügyeletet gyakorol az egyes iskola profilok megvalósíthatósága felett. Közreműködik az új vagy megüresedett vezetői posztok betöltésében, és hivatalosan elbocsájthatja az iskolaigazgatókat.

Az önadminisztrációs hatóság stratégiai tervezést végez. Segít az iskolák profiljának kialakításában. Szemmel tartja a szervezeteket, és szolgáltató
egységeket hoz létre. Ellenőrzi az iskolák pénzügyi és adminisztrációs tevékenységeit. Oktatási kérdésekben együttműködik iskolaigazgatókkal és az iskola ellenőrző Főhatósággal. Gondoskodik a vezetők hivatalos beiktatásáról, illetve hivataluk meghosszabbításáról.

Továbbképzés vezetői pozícióban lévő kollégák számára az államilag finanszírozott és államilag szervezett intézmények helyzete mostanra a vezetők továbbképzése szempontjából rendezetté vált, bár vannak még hiányosságok. Az önfejlesztés elvárássá vált. A gyakorlatban azonban a rendszer elavult, és nem működik megfelelően. Magánintézmények jobb forrásokkal, jobb működést produkálnak. A két intézménytípus minőségéről, folyamatosan folyik a vita. Az iskolai vezetőknek és iskolaigazgatóknak megvannak a saját, aktív szakmai szervezeteik, amelyek évente konferenciát tartanak, illetve oktatási és adminisztratív problémákról is értekeznek. Az egyik legbefolyásosabb ilyen szervezet az OSKKO (Oktatási Vezetők Országos Társasága, angolul All Poland Educational Leadership Association), kö-rülbelül 3400 taggal. Az OSKKO a haladáson és fejlesztésen dolgozik, és segít a minisztérium által előterjesztett törvények végső kidolgozásában.

Írországban az iskolaigazgatóvá kinevezés kritériuma a tanári végzettség és legalább 4 év tanítási tapasztalat. Sok tanár olyan további mesterképzésen vesz részt, amelyek biztosíthatják az iskolavezetéshez szükséges végzettség megszerzésének a lehetőségét. A vezetőképzés (Leadership Development for Schools - LDS) programot az Oktatás és Tudomány Osztálya indította 2002-ben. A csapat 16 iskolavezetőt foglal magába, akik teljes munkaidőben programot fejlesztenek. A team további társtagokkal is rendelkezik, valamint olyan gyakorló iskolaigazgatókkal, akik minden évben általános iskolák és iskolaelőkészítők vezetői számára kidolgozott programok megvalósításával törekszenek hozzájárulni az LDS sikerességéhez.

Az LDS célja, az iskolavezetői kapacitás növelése. Ebben kiemelkedő szerepet játszik a tudás és a képességek fejlesztése, a kompetenciák növelése, továbbá a különböző viselkedések, értékek erősítése. A program arra ösztönzi a tanulókat, hogy osszák meg élményeiket másokkal, ezzel is előmozdítva egy adott földrajzi terülten való hálózat létrehozását. 2008 szeptemberében az LDT, közösen a Maynoothi Írországi Nemzeti Egyetemmel (továbbiakban: NUIM) elindította a Toraíocht (gallul: „kutatás”) programot, amely létrehozta, és lehetőséget teremtett az úgynevezett „oktatási vezetői” diploma megszerzéséhez. Ez a program szakmai lehetőséget teremt azon tanároknak, akik vezetői képességeiket kívánják fejleszteni. Ennek érdekében a program célja az abban résztvevők jelenlegi munkájának fejlesztése, valamint a későbbi vezetői-menedzseri pozíciókban való megfelelő helytállásuk előkészítése. A program egyidejűleg fejleszti a tudást, megértést, viselkedést és azon képességeket, amelyek megléte szükséges a sikeres modern iskolai vezetéshez.

Romániában kompetenciakategóriákat határoztak meg a vezetők számára, amelyekhez továbbképzéseket rendeltek. Ezek az alábbiak:

Kommunikációs kompetenciák

• Módszerek és eszközök a kommunikációban - vezetői hatékonyság
• Probléma- és konfliktuskezelés
• Munkahelyi légkörteremtés
• Tanácsadás és -fogadás
• Kapcsolatépítés
• A tanulókkal való kommunikáció
• Értékelés
• Hatékony együttműködés különböző kommunikációs helyzetekben

Kompetenciák az IT használatához

• Információáramlás, az IKT adatbázisok testre szabása
• Az információk hatékony felhasználása, azért, hogy a döntések összhangban legyenek az oktatási környezetben tapasztalható realitásokkal

A vezetés és az együttműködés kompetenciái

• A tevékenységek megtervezése a minőségi oktatás megvalósítása érdekében
• A vezetői terv céljainak megvalósítása érdekében a tevékenységek megszervezése
• Az iskola fejlődése érdekében az oktatási folyamat koordinálása
• A megfelelő döntéshozás érdekében a felelősségi körök megállapítása
• Tanácskozások vezetése

A vezetés és a források adminisztrációjának kompetenciája

• Forrásteremtés
• Az emberi erőforrás-gazdálkodás

Törökországban a tankötelezettség 7–15 éves kor között van. Ezután a diákok egy vizsgát tesz-nek, amelynek eredményétől függ, hogy hol tanulnak tovább. A rendszerben állami és magán iskolák egyaránt vannak. Egyes magán gimnáziumokban a 4 éves képzést, 1 éves előkészítő előz meg. A magániskolák szintén nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy működésük hozzájáruljon az ország oktatási rendszerének gazdagításához. Nagy hangsúlyt helyeznek az európai kapcsolatok erősítésére, és tagjai olyan nemzetközi tanácsoknak mint az ECIS (European Council Of International Schools, Nemzetközi Iskolák Európai Tanácsa) és a CIS (Council Of International Schools, Nemzetközi Iskolák Tanácsa). Ezen tanácsok, valamint az európai közösségek projektjei nagyban hozzájárulnak, a törökországi iskolák fejlesztéséhez. A magániskolák, és egyetemek számának növekedése pedig jótékonyan hat az oktatás minőségére. Az iskolák a nemzeti oktatás minisztériumához, az egyetemek pedig – mind az államiak, mind pedig a magániskolák – a YOK-hoz (Felsőoktatási Intézet) kötődnek.

Speciális képzés iskolavezetőknek

A módszerek melyeket a törökországi iskolavezetők képzésében alkalmaznak, három előzetes modellhez köthetőek.

1. A szakma szempontjából legfontosabb a tanítás maga. Így ahhoz, hogy valaki iskolaigazgató lehessen, elegendő, hogy az illető tanár legyen, nem volt feltétel külön vezetői tanfolyam elvégzése. Az iskola vezetője pusztán a központi hatalom képviselője volt.
2. 1970-től sok egyetemen indítottak oktatásmenedzsment és -tervezés szakot, melyen meglehetősen sok hallgató végzett. Ezt követően az oktatástudomány erőteljesebb fejlődésnek indult, és megkezdődött az egyes területeinek differenciálódása. Így például az oktatásmenedzsment, a programfejlesztés, az iránymutatás, a pszichológiai tanácsadás, már, mint önálló szakterületek jelentek meg. Egy 1993-ban tartott tanácskozáson pedig deklarálták, hogy a gyakorlatot valamelyik iskola vezetőségében lenne célszerű eltölteni. Ennek ellenére a legtöbb esetben a hallgatók csupán tanárként töltötték gyakorlatukat.
3. 1999-től a Nemzeti Oktatási Minisztérium egyéb követelményeket állított fel az iskola-igazgatóvá való kinevezéshez. Például egy ilyen vezetői pozícióba való jelentkezésnek feltétele egy bizonyos szakterületen mester diploma megléte és valamely oktatáshoz, képzéshez vagy menedzsmenthez köthető tanulmány publikálása. A jelölteknek ezen kívül a vezetőkiválasztási vizsgán legalább 70%-os teljesítményt kell nyújtaniuk. Ily módon természetesen sokan kiestek a jelöltek köréből, és ez egyben magával hozta a vezetőképzés, és a hagyományos gyakorlati időszak alatt alkalmazott módszerek változását is.

A magániskolák esetében a kiválasztási feltételek szigorodnak, és a vezetőktől többet várnak el. Ebben az esetben a menedzsmentben szerzett korábbi tapasztalatok és a több éves gyakorlaton alapuló tanításban való jártasság alapvető feltételek.

Törökországban az iskolák és a tanárok felügyeletét, a minisztérium felügyelői végzik, annak érdekében, hogy valamennyi településen biztosítva legyen az oktatás minősége és az esélyegyenlőség. Izmirben, havonta egyszer összeül harminc kerületi igazgató, számos vezető beosztású hivatalnok és iskolaigazgató, hogy megbeszéljék tapasztalatikat valamelyik iskoláról. A résztvevők száma elérheti akár az ezer főt is. Az iskolaigazgatók és az iskolákban egyéb vezető tisztséget betöltők - az oktatási rendszer színvonalának javítása érdekében - szintén részt vesznek e megbeszéléseken, melyeken lehetőségük van az iskolák közötti különbségek, valamint fejlesztési módszerek közötti eltérések feltérképezésére. Ezeket a tapasztalatokat igyekeznek saját iskoláik életében is felhasználni, a minőség javításának szolgálatába állítani.

Magániskolák szervezete

A szervezet havonta más-más városban tanácskozásokat tart, ahol az oktatási rendszer egésze és valamennyi magániskolát érintő probléma és döntési javaslat terítékre kerül. A nyári és téli szünetek alkalmával tájékoztatókat és képzéseket tartanak a magániskolák igazgatóinak, hogy felkészítsék őket a következő félévre, és informálják őket a világban történt és a feladataik ellátásánál esetlegesen hasznosítható fejlesztésekről.

A szervezet további feladatai: megvitatják a magániskolák élére igazgatói kinevezéséhez szükséges kiválasztási vizsga követelményeit; gondoskodnak arról, hogy a magániskolákban az osztályok létszáma soha ne haladja meg az előírt 24 fős létszámot; végzik a vezetők és tanárok képzésének felügyeletét az eredményesebb vezetés érdekében; a minőség színvonalának biztosítása érdekében megvitatják a szükséges intézkedéseket; gondoskodnak olyan workshopok szervezéséről, melyeken az európai uniós eredményeket bemutatják; tájékoztatják az iskolaigazgatókat és a vezetőket a legújabb, az oktatásban és a menedzsmentben megvalósult fejlesztésekről.

A magániskolák, önálló irányítási mechanizmusaik és minőségellenőrzési rendszerük létrehozásával biztosíthatják saját folyamatos fejlődésüket.

Alsó-Szászországban a parlament két évvel ezelőtt elfogadott egy új oktatási törvényt. E törvény egy nagyon fontos lépést tesz az iskolák autonómiájának irányába. De valójában mit is jelent az autonómia a gyakorlatban és mik a következményei az iskolavezetésben? E kérdésre meglehetősen egyszerű a válasz: az iskola saját maga felelős az ügyeiért. Ennek egyik aspektusa az iskolában dolgozók munkájának javítása. Ebbe beletartozik a tanárok foglalkoztatása, valamint a tanároknak az iskola és az osztályok speciális igényeihez igazodó képzése és képzettsége. Ez egy új, a hagyományostól eltérő iskolaigazgatói szerepet feltételez. Ebben az értelemben az iskolaigazgató az egyik legjobb tanár a tantestületben, az iskola „feje”, a tanárok és egyéb iskolában dolgozó személyek felügyelője. Az iskola fejlesztését érintő fontos döntéseket az iskola fő vezetőtestülete (a „Schulvorstand”) hozza. A vezetőtestület 50%-ban szülőkből és diákokból áll, élén természetesen az iskolaigazgatóval.

A változásoknak az iskola adminisztrációjában, annak struktúrájában, illetve működésében is meg kell mutatkozniuk. 2006 májusában, Alsó-Szászországban az iskolaadminisztrációnak egy új formáját vezették be. Ez az úgynevezett iskolaellenőrzés, amelynek alapja a holland modell volt (Hollandiában: Inspectie van het Ondervijs). Ezen iskolaellenőrzés feladata, hogy meghatározott szempontok alapján vizsgálja az iskola minőségét, majd ennek eredményeként az iskolafejlesztő csapat elkészíti az iskolafejlesztési stratégiát.

Összeállította: Szabó Gergő.