Manxhuka Afrodita: Mit olvas(s)unk irodalomórán?

Populáris irodalmat mindig valamilyen pedagógiai cél érdekében érdemes beépíteni a kötelező olvasmányok sorába, hiszen kihagyhatatlan az a végtelenül pozitív befogadói magatartás, amelyet a gyerekek tanúsítanak az órán. Hihetetlen érdeklődést tapasztalhatunk a részükről nem csak a regényhez közvetlenül kapcsolódó feladatok, ismeretek tekintetében, hanem a Harry Potter könyvekkel csak közvetetten érintkező témákkal kapcsolatban is. Az órai feladatokat, akárcsak a házi feladatokat örömmel végezték, és mindig hiánytalanul teljesítették.

KönyvborítóNapjainkban a gyerekek számos szórakozás közül választhatnak, így nemcsak hogy megingott az olvasás primátusa körükben, hanem egyenesen az egyik legkevésbé népszerű szabadidős tevékenységgé vált. A magyartanároknak tehát be kell iktatniuk egy olyan állomást a klasszikus és modern irodalom legjavát jelentő kötetek megismertetése előtt, amely magát az olvasást szeretteti meg, az irodalmat általában teszi élménnyé a diákok számára. A populáris irodalom beemelése az iskolai tananyagba olyan előnyökkel jár, amelyek nem mellőzhetőek a jelenkori körülmények között, ha meg akarjuk nyerni a diákokat az irodalom számára. Mindezt a legkönnyebben olyan művek tanításával lehet elérni, amelyek elolvasását a gyerekek önként vállalják, amelyek olyan vonzó erővel bírnak, hogy a szövegismeret problémája természetszerűleg oldódik meg. A Harry Potter sorozat ilyennek tekinthető. Az alábbiakban konkrét feladatokon keresztül szeretném bemutatni, hogy milyen módon, milyen eszközökkel, mely témák felvetésével lehet egy ilyen regényt integrálni az irodalmi oktatásba.

Harry Potter és a Titkok Kamrája

A Harry Potter-jelenségről mindenki eltérően vélekedik, és gyakran egybemossák magával a regénysorozattal. A szakemberek döntő többsége magát a könyvet kiváló ifjúsági regénynek minősíti, amelyet rengetegen olvasnak életkortól, iskolai végzettségtől, érdeklődési körtől függetlenül. Mindezt akkor, amikor az olvasási kultúra a legkomolyabb kihívásokkal néz szembe. Érdemes tehát kihasználni azt a felhajtóerőt, amely a regényfolyamot az érdeklődés középpontjában tartja. Az V-VII. évfolyamon semmiképp sem haszontalan, ha egy-egy kötetét részletes elemzésnek vetjük alá, hiszen ezek a regények önmagukban is megállják a helyüket, nincs szükség az egész sorozat alapos ismeretére.1

Nekem egy hetedikes osztályban nyílt alkalmam a Harry Potter és a Titkok Kamrája című kötetet tanítani, így a gyakorlatban is kipróbálhattam az ilyen típusú regények tanórán való tárgyalásának különböző technikáit, megtapasztalhattam azt a végtelenül pozitív befogadói attitűdöt a gyerekek részéről, amelyet más kötelező olvasmányok oly nehezen – vagy egyáltalán nem – tudnak kiváltani. Egy ilyen előnyös kiinduló helyzetet érdemes maximálisan kihasználni, hogy a későbbiekben megkönnyítsük a hagyományosan kanonikusnak tekintett művek recepcióját. Az alábbiakban egy lehetséges utat szeretnék mindehhez felvázolni, mely a gyakorlatban is működőképesnek bizonyult. A regény tárgyalására tizenöt tanórát szántunk, melyek mindegyikét irodalmi és nyelvészeti szempontok integráltan határozták meg. A tanítási tapasztalatokat a kötet kapcsán felmerülő legfontosabb általános művészeti és irodalmi témák, kategóriák, műfajok és esztétikai minőségek; illetve a fejleszteni kívánt készségek, képességek nyomán szeretném bemutatni, továbbá azoknak a feladattípusoknak az ismertetésével, amelyek más témáknál is könnyen alkalmazhatóak.2

A regényhez kapcsolódó főbb irodalmi témakörök

Mivel a populáris irodalom nagyban támaszkodik a klasszikusra, a már ismert narratívákra, érdemes először is ezeket felfejteni, természetesen a szövegismeret, az alapos olvasás ellenőrzése után. Mindez abban is segítségünkre lehet, hogy megmutassuk, mi a regény sikerének egyik legfontosabb összetevője. A számos műfaj és hagyomány közül, amelyre J. K. Rowling épít, a mesét, a naplót, a krimit, az akciófilmet, illetve általában a filmet tárgyaltuk részletesen. Mivel a diákok mindháromról rendkívül sok előismerettel rendelkeztek, az órák elsősorban a már meglévő információk rendszerezését és bővítését szolgálták. Az egyes műfajok fogalmának és legfőbb jellemzőinek megbeszélése után A Titkok Kamrájához fűződő többszintű kapcsolatukat is tisztáztuk. Az említett műfajok közül három csak rejtetten jelenik meg a szövegben, inkább az alapstruktúrát szervező elemként, a napló azonban a cselekménybe is beépül. Míg az implicit sémák esetén a feltárás, a felismerés volt a cél órán, addig a szövegszinten is megjelenő műfaj esetén inkább a funkció, az események sorában elfoglalt hely megfejtése. A napló alapos megbeszélése lehetőséget nyújthat továbbá az olvasás folyamatának reprezentálására is, melynek nélkülözhetetlen tényezője maga a befogadó.

A legfontosabb esztétikai minőség, amely a regény kapcsán tárgyalható, a komikum. A Titkok Kamrája számtalan példát szolgáltat helyzet- és jellemkomikumra egyaránt. Amennyiben ezek a fogalmak már ismertek a gyerekek előtt, elegendő egy rövid ismétlés a konkrét szöveghelyek vizsgálata előtt, viszont ha korábbi tanulmányaik során még nem került sor a komikum elméletének megismerésére, érdemes a szöveg komikus részeinek elemzésével indítani, és ezekből levezetve megtanítani az általános fogalmakat. A regénysorozatban egyedül a második kötet szerepeltet olyan figurát, kinek egész személyisége és minden megnyilvánulása a komikum tárgykörébe sorolható. Lockhart alakját érdemes önmagában is megvizsgálni, de Harry jellemével való összevetése is eredményesnek bizonyult.

Az általános erkölcsi, etikai minták és magatartásformák vizsgálatát sem nélkülözheti a regény elemzése, hiszen épp a kötetben válik igazán lényegessé a szereplők morális állásfoglalása. A Harry Potter könyvek egyértelmű, világos értékrendet tükröznek, ahol hangsúlyozottan nem a származás, hanem az egyéni érdemek, erőfeszítések a meghatározóak. Ennek kapcsán érdemes a lényeges szereplők jellemét alaposabban is megvizsgálni, főként Harryét, hiszen nem mellékes, hogy ő első ránézésre átlaggyerek, sőt a családi körülményeit tekintve még rosszabb, kifejezetten hátrányos helyzetben van. Leginkább a mesehősökkel mutat rokonságot, akik sokszor segítségre szorulnak, és általában emberfeletti képességekkel sem rendelkeznek. 

Hasznos lehet továbbá a jellemfejlődés vizsgálata és ehhez kapcsolódóan a nevelődés különböző helyszíneinek tárgyalása. Harry életútját követve a Dursley család, a Weasley család és Roxfort képviseli azt a három helyet, ahol meglehetősen eltérő körülményeket figyelhetünk meg a gyerekek nevelődését illetően. Itt érdemes esetleg bevonni az angol bentlakásos iskola hagyományát és jellemzőit. Lényegesebb viszont a két eltérő családmodell értelmezése, légkörének és a gyermekfejlődésre gyakorolt hatásának elemzése. 

Az előítélet problémáját is ebben a kontextusban célszerű felvetni és a diákok korábbi tapasztalataira alapozva a regénybeli szerepét tisztázni. A valós életben, a hétköznapokban oly gyakran megjelenő diszkrimináció a sárvérű-aranyvérű származásbeli különbségre van átfordítva a regényben. A kérdés súlyossága és aktualitása miatt érdemes ennél a témánál elidőzni egy kicsit, hiszen a gyerekek számos saját élménnyel is tudnak szolgálni, és a könyv kapcsán mélyebben át tudják érezni a problémát. 

Hangsúlyoznunk kell a Jó és a Rossz harcának mindent átható erejét, mely a regényfolyam legfőbb szervezőelve. Az egész sorozat a két ellentétes erő harcáról szól, mely minden kötetben újrakezdődik, és más-más formában mutatkozik meg. Érdemes a szereplőket is csoportosítani aszerint, hogy melyik oldalt képviselik, és állásfoglalásuk függvényében a jellemüket, a céljaikat és nézeteiket megvizsgálni.

Végül külön kiemelendő az elbeszélői nézőpont kérdése, hiszen ez más műveknél is lényeges szempont lesz majd. Jelen esetben a narrátor mindentudó ugyan, mégis mindig csak annyit hoz az olvasó tudomására, amennyit Harry megtud a világról és önmagáról. Az eseményeket az ő perspektívájából ismerhetjük meg, bár az alapos újraolvasás során észrevehetjük az előremutató jeleket. Olyan érzésünk támad, mintha a felcseperedő gyerekekkel együtt nőne a mi tudásunk is erről a különleges világról.3

A regényhez kapcsolódó főbb nyelvtani témakörök

A döntően irodalmi témák után vegyük szemügyre a hagyományosan nyelvészeti tárgyú elemeket, amelyek szintén érdekes tanulságokkal szolgálhatnak a diákok számára, és megkönnyíthetik a később feldolgozásra kerülő művek elemzését. Elsőként érdemes a műfordítás kérdését bevonni, hiszen egy eredetileg angol nyelvű regénnyel van dolgunk, amelyet valószínűleg a diákok többsége csak fordításból ismer. Ez a probléma meglehetősen ritkán kerül tárgyalásra a nyelvtanóra keretei között, pedig minden egyes világirodalmi mű kapcsán szembe kell nézni az ilyen mértékű közvetítettséggel. Lehet beszélni a műfordítás nehézségeiről, a főbb törekvésekről (például a tudományos és művészeti igényeknek való megfelelés), és konkrét fordítói leleményekről a regény kapcsán. 

A különböző nyelvek kérdése azonban más szinten is megjelenik, hiszen a magyar nyelvű regény is tartalmaz más nyelvű – főként latin, angol és alkalmi szóalkotásnak minősíthető – elemeket. Ennek okait és következményeit is érdemes megbeszélni, és különféle feladatok tárgyává tenni. 

Aktuális téma továbbá a regénnyel kapcsolatban az irodalmi névadás és a beszélő nevek jelensége. Mivel azonban itt a nevek többsége angol eredetire vezethető vissza, szükséges némi nyelvtudás a vizsgálódáshoz. Bevezetésképp érdemes tisztázni a beszélő név fogalmát, és korábbi olvasmányélmények segítségével példákkal is alátámasztani. Ezek után lehet – akár szótár segítségével – a regény szereplőinek nevét (jelentését, eredetét, intertextuális kötődéseit) felfejteni. Néhány szereplő esetében a jellem és a név összevetése is érdekes eredményekre vezethet.

A regény kapcsán felvethető általánosabb témák közül az egyik leglényegesebb a szótár fogalma, fajtái és használata. Nemcsak a műfordítás okán tárgyalható mindez, hanem mivel az egész sorozat tematikájában alapvető fontosságú a másik világ, a valósággal párhuzamosan létező varázsbirodalom, minden sajátosságával együtt. A megszokott, hétköznapi tárgyaktól, szokásoktól eltérő jelenségeknek külön megnevezéseik vannak, amelyeket csak a varázslóvilágban járatos személyek ismernek. Így a kötet tárgyalása során bemutathatjuk a szótárak általános jellemzőit, gyakoroltathatjuk alkalmazásukat, és mindezt felhasználhatjuk a regény jellegzetes szavainak kreatív feldolgozásához is. Ráadásul mivel a nevek esetén már többször szükség volt szótárra, az elméleti ismereteket sem érzik hiábavalónak a diákok. Így számos, a későbbiekben rendkívül hasznos tudás adható át úgy, hogy a gyerekek észre sem veszik, hogy tanulnak. Mivel pedig a szívükhöz közelálló regényhez fognak kötődni ezek az ismeretek, sokkal mélyebben és maradandóbban is rögzülnek. Ahhoz, hogy valóban sikeresen építsünk be egy ilyen jellegű irodalmat a tananyagba, egyáltalán nem mindegy, hogy mindezt miként, milyen feladatok alkalmazásával tesszük. Így a következőkben erre helyezve a hangsúlyt, szeretnék néhány olyan gyakorlatot bemutatni, amely nem csak A Titkok Kamrája esetén bizonyult eredményesnek, de véleményem szerint más műveknél is hatékony lehet.

Készségfejlesztő feladatok

A NAT-ban lefektetett alapelveknek megfelelően a magyaróra egyik legfontosabb célja és feladata, hogy fejlessze a szóbeli és írásbeli szövegek megértésének képességét. Így a feladatok bemutatását is ezzel a tárgykörrel kezdeném. Kétségtelen, hogy a Harry Potter könyvek szövegének megértése nem okoz nehézséget a gyerekek döntő többségének, viszont ezek a művek alkalmasak arra, hogy néhány olyan technikát elsajátítsanak általuk a diákok, amelyek segítségével a nehezebben befogadható művek interpretációja is könnyebbé válhat. 

Fejleszthetjük például a szövegértés alacsonyabb fokát képviselő készséget, az információ visszakeresését adott szövegben. Erre a játékos tesztek a legalkalmasabbak, melyeket felhasználhatunk a szövegismeret ellenőrzése során az első órák egyikén, vagy például a regény és a megfilmesített változat közötti eltérések vizsgálata során. Ennél lényegesebb a globális szövegértés fejlesztése, mely a szöveg egészének értelemszerkezetére vonatkozó megértést erősíti. A műfaji hatások elemzésénél a mese mint műfaj tárgyalására például azt a megoldást választottam, hogy egy tudományos szövegből kellett kiszűrni a mese fogalmának, fajtáinak, jellemzőinek lényegét közös vázlatkészítéssel. Ezáltal nemcsak a diákok szövegértése és lényeglátása fejlődik, de a tanulás módszertanába is betekintést nyerhetnek, hiszen a vázlatkészítés egy olyan technika, melynek elsajátítása nélkül alig képzelhető el hatékony tanulás. Ugyancsak a globális szövegértés fejlesztését szolgálják a kevert szövegű feladatok, amelyek egy eredetileg egységes szöveg részekre szabdalt darabjainak helyes sorrendbe állítását célozzák. A Harry Potterhez kapcsolódóan a Főnix és a Mandragóra leírásának darabjait kellett a diákoknak szétválogatniuk és értelmes szöveggé alakítaniuk háromfős csoportokban.

A globális szövegértésen belül több feladat is konkrétan a lényeglátás és az absztrakció képességének erősítését célozta. Ilyen volt például az ötujjas mese alkalmazása, mely a tárgyalt könyv, illetve az azt megelőző és követő kötet tartalmának összefoglalását szolgálta. A diákoknak öt mondatba kellett belesűríteniük az egész regény cselekményének lényegét. Hasonló feladattípus a pókhálóábra, amely alkalmazható többek között a műfaji hatások tárgyalásánál, a diákok előzetes ismereteinek rendszerezésére a krimi és az akciófilm műfajával kapcsolatban. A jellemtérkép készítése is a lényegkiemelés készségének erősítését szolgálj, melyet Harry személyiségét vizsgálva kellett a diákoknak elkészíteniük közösen. Összefoglalásként jól használható technika a szereplőskála készítése, mely során a történet szereplőit rokonszenvi alapon helyezik el a gyerekek egy egyszerű skálán. Ez alkalmat ad a vitakészség és az érvelés fejlesztésére is, hiszen a diákoknak nagymértékben eltér a véleményük az egyes szereplőkről. 

A másik legfontosabb fejlesztendő terület a szövegalkotási készség, szóban és írásban egyaránt. Erre rendkívül sok kreatív feladatot adhatunk a regénnyel kapcsolatban. Csak néhány példát hoznék: Írj le egy lényeges regénybeli eseményt valamelyik szereplő nézőpontjából! Írd meg az interaktív napló Denem által csak kevéssé idézett többi részét: Ginny és Denem levelezését! Készíts rövid filmajánlót a regény megfilmesített változatához! Egy reklámújság számára mutasd be ezeket a seprűmárkákat: Hullócsillag, Jólsep-R, Nimbusz Kétezres, Nimbusz Kétezer-egyes. Írj SMS-t vagy egy rövid ímélt egy regénybeli szereplő nevében egy másik szereplőnek, amely véleményed szerint esetleg megváltoztathatta volna a történet alakulását!

Érdemes az eszköz- és kézikönyvhasználat külön tanítása is, hiszen ez is nagyban megkönnyíti majd a későbbi tanulási folyamatot. A gyerekek többször kaptak olyan házi feladatot, amelyhez internetes forrásokat kellett használniuk, hiszen tudatosítanunk kell bennük, hogy nemcsak játékokat találhatnak a világhálón, hanem fontos információkat is, melyekkel bővíthetik tudásukat. Az órára több alkalommal (pl. a mese műfajáról szóló tudományos szöveg megértéséhez) vittem be különféle szótárakat, sőt egy órát teljes egészében a szótár megismerésére fordítottam, hogy a diákok megtapasztalják hasznosságát, és megtanulják a használatát. 

Nem kizárólagosan az irodalom és nyelvtan tanításához kötött a szociális és morális érzék fejlesztése, de a regény kapcsán adhatunk ehhez kapcsolódó feladatokat. Például az előítéletek tárgyalásakor, a nevelődés fontosságának és differenciáltságának hangsúlyozásakor nem is a sajátos technika a lényeges, hanem az, hogy mindez egyáltalán tárgyalásra kerül. A közös megbeszélést éreztem a legadekvátabb munkaformának, mely során mindenki el tudta mondani a meglátásait, tapasztalatait, véleményét. 

A legkomplexebb és legnagyobb ívű feladatot a témához kapcsolódóan az a projektfeladat jelentette, melyet 5-6 fős csoportokban kellett a regény tárgyalásának teljes időtartama alatt elkészíteni. A diákoknak három hetük volt arra, hogy csapatmunkával létrehozzanak egy varázslóújságot a Harry Potter regény világához és cselekményéhez illeszkedve. Ez lehetett a Reggeli Próféta vagy a Szombati Boszorkány egyik száma, egy kviddics szaklap (választott címmel) vagy egy diákújság Roxfortban (választott címmel). A gyerekeknek fel kellett osztaniuk maguk között a feladatokat, megírni és megszerkeszteni a cikkeket és az egész lapot, mindezt úgy, hogy ne legyen ellentmondásban a regényben említés szintjén megjelenő újságokkal, inkább kreatív módon kiegészítse, folytassa, továbbépítse azokat. Ez a projekt egyszerre szolgálta a szövegértési és alkotási készség fejlesztését, a kooperatív munkára való alkalmasságot, és nem utolsósorban erősítette a készséget a globális, több héten át tartó feladat megtervezésére, megszervezésére és kivitelezésére. Az újságok elkészülte után, a regény tárgyalását záró órán minden csoportnak be kellett mutatnia a munkát az osztály többi tanulója számára szóban is, így a verbális szövegalkotás fejlesztése sem maradt el. Nem beszélve arról a büszkeségről, amellyel a diákok saját alkotásukat prezentálták.

Ezen túl az órák mindegyikén igyekeztem lehetőséget biztosítani az olyan alapkészségek fejlesztésére, mint az olvasás, beszédkészség vagy a kooperatív munka. Természetesen az ellenőrzés sem maradhatott el, így több alkalommal volt szóbeli felelés, és a regény tárgyalását lezáró írásbeli dolgozat sem hiányozhatott. 

 A diákok befogadói attitűdje

Populáris irodalmat mindig valamilyen pedagógiai cél érdekében érdemes beépíteni a kötelező olvasmányok sorába, hiszen kihagyhatatlan az a végtelenül pozitív befogadói magatartás, amelyet a gyerekek tanúsítanak az órán. Hihetetlen érdeklődést tapasztalhatunk a részükről nem csak a regényhez közvetlenül kapcsolódó feladatok, ismeretek tekintetében, hanem a Harry Potter könyvekkel csak közvetetten érintkező témákkal kapcsolatban is. Az órai feladatokat, akárcsak a házi feladatokat örömmel végezték, és mindig hiánytalanul teljesítették. Sőt több diák önállóan, mindenféle kérés nélkül szorgalmi feladatokat készített, és láthatóan nekik okozta a legnagyobb örömet, hogy társaik előtt is megmutathatták mindazt a többlettudást, amivel a regényről rendelkeznek.

Már csupán ennek az órai légkörnek a megteremtéséért is megéri néhol megtörni a hagyományos kánon uralmát, hiszen nemcsak a diákoknak, hanem egyértelműen a tanárnak is hatalmas élmény ilyen közegben dolgozni. Egy-egy ilyen órán szinte magától megoldódik mindaz a súlyos probléma, amely az olvasási kedv drasztikus csökkenésével kapcsoltban fel szokott merülni. Természetesen attól, hogy a tanórán populárisabb munkák is tárgyalásra kerülnek, nem szeretik meg automatikusan a gyerekek a klasszikus és modern irodalom minőségi műveit. Épp ezért lényeges, hogy miként használjuk fel a népszerű ifjúsági regényeket, mit kezdünk velük a magyarórán, hiszen szakszerű tanításuk által majdhogynem észrevétlenül vihetjük közelebb a diákokat a magasabb színvonalat képviselő írásokhoz. A gyerekek szívéhez közel álló könyvek szövegén alkalmazott értelmezési technikát, feladatot, módszert könnyebb átvinni a nehezebben befogadható, már textuális szinten gondot okozó művekre, mint azokon megismertetni és megszerettetni a diákokkal. Mert a jelen körülmények között ez az elsődleges cél: újra megszerettetni az olvasást. Ehhez pedig remek lehetőséget kínál a populáris ifjúsági regények egyre szélesedő skálája. A magyar irodalom és nyelvtan tárgykörébe tartozó legtöbb készség és képesség fejlesztésére alkalmasak ezek a könyvek, miközben az általános kategóriákkal, nélkülözhetetlen fogalmakkal is megismertethetjük a diákokat. A Harry Potter és a Titkok Kamrája pedig csak egy a számtalan felhasználható regény közül, akárcsak az általam választott feldolgozási mód.

  • 1. Fenyő D. György – Schiller Mariann: A Harry Potter – egy jelenség és egy regény. In: Fenyő D. György (szerk.): Kiből lesz az olvasó? Ötletek, módszerek szülőknek, pedagógusoknak. Budapest, Animus, 2006, 99-115. o.
  • 2. A regény feldolgozása során sok ötletet adott: Harry Potter és a Titkok Kamrája (Fejlesztő: Gyeskó Ágnes). A SuliNova Adatbank Kompetenciaalapú programfejlesztésének oktatási csomagjához tartozó Szövegértés – szövegalkotás, 7. évfolyam. Tanulói munkatankönyv és Tanári útmutató, 2008. Továbbá: Aggod Zsuzsa – Boldizsár Ildikó, J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája. Tanítási segédanyag az 5-6. évfolyam számára. Tanári Kincsestár – Irodalom. 2002. december. 
  • 3. Fenyő D. György – Schiller Mariann: I. m. 114. o.
A szerzőről: 

Hozzászólások

Örülök, hogy olyan könyvet is olvashatnak a diákok, ami tényleg érdekli őket. De vajon el lehet-e jutni oda, hogy teljesen szabadon válasszon ki-ki magának egy könyvet, amit el akar olvasni?

Vagy, ha ez túlzás, akkor egy nagyon sok (több száz vagy ezer) könyvet tartalmazó listáról választhasson. Milyen érdekes lenne egy olyan óra, ahol érdekes lenne figyelni a másik feleletére, érdemes lenne elolvasni a dolgozatát, mert másról írt mint én. Motiváló erőnek se kutya, hogy meg akarják egymást győzni a gyerekek egymást, hogy ők érdekes, jó könyvet olvastak.

Legfeljebb kimarad egy-két klasszikus, na bumm, majd elolvassák később, ha már maguktól érdekli őket. Vagy épp a választott olvasmányuk alapján lehetne felhívni a figyelmüket, hogy az milyen klasszikusokból merít (mert, hát nincs új a nap alatt), milyen klasszikusokra hivatkozik, miket érdemes ismerni hozzá.

Igaz, így biztos kimaradna eleinte az Antigoné, de hát valljuk meg, a történeti időrendben kell olvasni az irodalmat elv, egyébként is teljesen értelmetlen.

Örülök, hogy ez az írás megjelent, hiszen bölcs válasz a pökhendi oktatáspolitika kiszorítósdijára...