Művészetközvetítés a bécsi múzeumokban

Joó Julianna írása

A bécsi múzeumok weblapjait, ill. Facebook-oldalait böngészve hamar arra a megállapításra jutunk, hogy a múzeumokban élénk művészetközvetítési tevékenység folyik.

E tanulmányban arra vállalkozom, hogy a bécsi múzeumi területen szerzett tapasztalataimra építve, múzeumpedagógusokkal folytatott személyes interjúkon és a múzeumi programok megtekintése révén ­­­bemutassam az osztrák művészetközvetítés jelenlegi helyzetét. Elsősorban a gyakorlatban jól hasznosítható módszerek, technikák, interaktív eszközök bemutatásán keresztül, részletes, tényszerű és élményszerű leírások segítségével szemléltetem az iskolás csoportok múzeumhasználatát. Szándékom szerint a példákkal illusztrált jó gyakorlat és a bécsi művészeti múzeumokban használt módszerek segítik a hazai múzeumpedagógusokat a nemzetközi tájékozódásban, továbbá ezzel is bővíthetik szakmai eszközeik tárházát.

A bécsi múzeumok weblapjait, ill. Facebook-oldalait böngészve hamar arra a megállapításra jutunk, hogy a múzeumokban élénk művészetközvetítési tevékenység folyik. Ezt erősítik a múzeumokban elhelyezett igényes, vonzó kiadványok és a személyes élmény is. Nézzük meg például a Museum und Schloss Belvedere Österreichben készült képet, ahol egy apuka mutatja be a festményt a kb. 2-3 éves gyermekének; figyeljük meg, milyen közel mennek a képhez!

A kép azt sugallja, hogy családbarát, a legkisebbek felé is nyitott intézményről van szó, amely óvodásoknak is kínál programlehetőséget. Ezt a feltevést erősíti meg az a kép is, ahol a múzeumpedagógus kezében egy papagájbáb van; itt szerepjáték keretében, kitalált mesével közelítenek meg egy barokk festményt óvodásokkal. A felvételek a múzeum beállítottságán túl konkrét módszereket is bemutatnak.

A Belvedere múzeumpedagógiai részlegének vezetőjével, a művészettörténész Susanne Cerepakkal folytatott interjúm során is folyamatosan azt éreztem, hogy a kollégának szívügye a terület. Immár 20 éve itt dolgozik és kezdettől fogva kiemelkedően fontosnak tartja, hogy minden korosztályhoz, különösen a fiatalokhoz eljusson a művészet. A Belvedere Múzeum múzeumpedagógiai részlegének 2008 óta külön műhelyterme van, a helyiség elnevezésének a kitalálásra egy pályázatot írtak ki iskolásoknak. A pályázat alakulása a honlapon is nyomon követhető volt, ami nemcsak szakmai szempontból példamutató, hanem remek marketingötlet is. Azóta is a nyertes pályamunka díszíti a műhely ajtaját, azt pedig nyilván mindenki el tudja képzelni, hogy milyen maradandó élményt szereztek ezzel a mű megalkotójának.

Mivel a múzeumpedagógiai részleg a PR-marketing osztályhoz tartozik, így értelemszerűen a feladatok nem merülnek ki a múzeumpedagógiai foglalkozás megírásában, megtartásában, hanem ide tartoznak a következő feladatok is: tárlatvezetések tartása minden korosztálynak, akár idegen nyelven, rendezvények szervezése, előadás pedagógusoknak és felnőtteknek, továbbképzés szervezése, szülinapszervezés, adminisztráció, kapcsolattartás az iskolákkal, szóróanyagok szerkesztése, „audioguide”-ok szövegének megírása, a múzeumi órák anyagának teljes írásbeli kidolgozása, kérdőívek készítése, látogatói elégedettség mérése, vendégkönyvek értékelése, panaszlevelek fogadása. A feladatkörök listája még lehetne ennél is bővebb, de sajnos a múzeumpedagógus Bécsben sem szólhat bele a kiállítás rendezésébe, és „hands-on”1 kiállításokat sem készíthet. Talán meglepő, de a hazai múzeumpedagógusoktól eltérően az osztrák kollégák nem szerkesztenek minden időszaki kiállításhoz kiadványokat sem a diákoknak.

A fentiek ismeretében a Belvedere történetében újszerűnek számít az a honlapról immár szabadon is letölthető segédanyag, amely önálló múzeumi foglalkozás megtartásában segíti a pedagógusokat. A kiváló formai megjelenésű kiadvány témájában a múzeum gyűjteményére támaszkodik: különböző stílusokat ölel át a középkortól a Biedermeieren át egészen az expresszionizmusig, és nemcsak háttér-információt tartalmaz a stílusokról, hanem letölthető foglalkoztató feladatlapokat, munkalapokat is. A feladatok között olyan igényesen kidogozott szöveges, párosítós, feleletválasztós, rajzos, illetve kivágós feladatok találhatók, mint például a barokk stílusban öltöztethető Savoyai Jenő herceg vagy keresztrejtvény biedermeier módra.

A Belvedere múzeumpedagógiai részlegén viszonylag kevesen dolgoznak főállásban. A három fős csapat mellett azonban 20 külsős munkatársuk is van, akik általában művészettörténész végzettséggel rendelkeznek.

A pedagógusok megszólítására nagy hangsúlyt fektetnek, ezt jelzi a számukra bevezetett, igényes megjelenésű Belvedere Card is, melyre matricákat tudnak gyűjteni a múzeumpedagógiai foglalkozásokon való részvételért cserébe, öt matricát összegyűjtve pedig különféle kedvezményekben részesülnek. A Belvedere Research Centerhez kapcsolódó pedagógusok a dolgozók segítségével a könyvtárat és digitális tárat is használhatják, így alaposabban is megismerhetik a múzeum gyűjteményét. A Belvedere Múzeum programkínálatának célcsoportja az óvodásoktól kezdődik és a nyugdíjasokig tart. A programok repertoárja igen széles, a múzeumi óráktól kezdve a szakkörön, táborokon át egészen a középkori és barokk táncórákig. Természetesen nem feledkeznek el a speciális nevelést igénylőkről sem, számukra külön alkotóműhelyt tartanak, melyet a múzeumpedagóguson kívül egy vak munkatárs vezet. Továbbá példaértékű a külföldiek német nyelvtanulását célzó, 2010-től meghirdetett Vom Sehen zum Sprechen. DaF/DaZ im Museum című program, amelyet képzett pedagógusok tartanak.

A múzeumpedagógiai foglalkozások általában 60 percesek, kézműves programokkal együtt 90 percig tartanak. A foglalkozások dialogikus tárlatvezetésre épülnek, ahol az érzékszervre ható tevékenységek és a különböző szemléltető eszközök használata meglehetősen hangsúlyos. Nézzünk egy konkrét példát! A Junge Rebelle (Fiatal lázadók) című, középiskolásoknak tartott foglalkozáson szecessziós remekművekkel foglalkoztak, Klimt híres Csókjánál például nem az életrajzi elemeket, és nem is kompozíciós megoldásokat mutatták be, sokkal inkább a festmény készítési technikájáról volt szó. E program során igazi aranyfóliát vehettek kézbe a diákok, ezzel szemléltették, hogy Klimt milyen anyagot használt a festmény elkészítéséhez. Ezen a programon a műalkotás technikája, készítési módja kiemelkedő szerepet töltött be.

Talán meglepő lehet, hogy amikor arról érdeklődtem, hogy a múzeumpedagógiai foglalkozások kidolgozásakor mennyire veszik figyelembe az iskolai tananyagot, akkor erre nem tudott mit válaszolni a Belvedere múzeumpedagógiai osztályvezetője, aki nem is értette, hogy a foglalkozásnak miért kellene kapcsolódnia a tananyaghoz. Ezen a ponton látható a leginkább a különbség a hazai és az osztrák művészetközvetítés között a koncepciót és az állami szerepvállalást illetően. Amíg itthon a múzeumpedagógiai foglalkozások kidolgozásánál, meghirdetésénél meghatározó szerepet tölt be az iskolai tananyaghoz történő kapcsolódás, addig Bécsben ez a terület nem élvez megkülönböztetett figyelmet. Említésre méltó viszont, hogy a jelenlegi oktatási miniszter mennyire erőteljesen támogatja a művészetközvetítést, álláspontja szerint a múzeum ugyanis az oktatás helyszíne. Claudia Schmidt nem csupán ingyenessé tette a múzeumpedagógiai programokat 19 éves korig a tartományi múzeumokban (Bundesmuseen), de számos múzeumpedagógiai program is az ő támogatásával tudott elindulni. Talán nem véletlen, hogy az osztrák múzeumokban dolgozó kollégák is nagy elismeréssel, tisztelettel beszélnek róla.

A múzeumok között tovább haladva érdemes ellátogatni a Kunsthistorisches Museumba. A múzeumnak 2010 óta új osztályvezetője van, a művészettörténész Andreas Zimmermann, aki korábban Németországban, a karlsruhei Badisches Landesmuseumban is dolgozott már.

A múzeumpedagógiai csapat 5 főből áll kiegészítve 25 külsős kollégával, akik közül a legtöbben művészettörténészek, de akad közöttük pedagógus, képzőművész, drámatanár, rendező is. Érdemes ezen a ponton kitérni egy 2007-es osztrák felmérésre, melyben azt vizsgálták meg, hogy milyen végzettséggel rendelkeznek a múzeumpedagógusok. Kiderült, hogy 84%-uk egyetemi végzettséggel rendelkezik, a diplomások 45%-a művészettörténész. A múzeumpedagógusok munkaköre szinte teljesen megegyezik a Belvedere Múzeumnál már bemutatott feladatkörökkel, és ez a többi bécsi múzeum esetében is elmondható.

A Kunsthistorisches Museumnak 2011 óta van külön múzeumpedagógiai műhelye az alagsorban, ahol különböző képzőművészeti tevékenységek kipróbálására van lehetőség. A terem elhelyezése abból a szempontból előnyös, hogy pont a ruhatárral szemben, a mosdó mellett van, hatalmas ablakokkal, így szinte minden a múzeumba érkező látogató belebotlik, sőt nyitottsága miatt a programokba is bekukkanthat.

Végül, de nem utolsósorban említést érdemel az Albertina múzeumpedagógiai részlege is, ahol egyébként egy magyar kolléganő is dolgozik. A Belvedere Múzeum gyakorlatához hasonlóan a múzeumpedagógiai foglalkozások itt is dialogikus tárlatvezetésre épülnek, és a szemléltető eszközök fontos szerepet kapnak. A programkínálatukban szerepelnek családi napok, szakkörök, táborok, születésnap, alkotóműhelyek és egyéb projektek.

A többi múzeumi kolléga elmondása szerint az Albertinában a képzőművészeti tevékenység erősebb, mint a műelemzés. Ezt támasztja alá a 2006 óta működő múzeumpedagógiai műhely magas színvonalú eszköztára is. A múzeumpedagógus munkaköre hasonló, mint a korábban említett múzeumoknál. A megszólított korosztály is hasonlóan alakul: óvodásoktól egészen a nyugdíjasokig. Nekem úgy tűnt, hogy itt a kamaszok elérésére több figyelmet szentelnek, a 12-27 éves diákok részére külön klubot indítottak Albertina Student’s Club néven. Különböző kedvezményekkel, angol nyelvű hívószavakkal, jelmondatokkal (No limit! See it first! Be our guest!) próbálják elérni ezt a korosztályt. A klubtagok 6 hónapon át ingyenes belépést élveznek a múzeumba, 10% kedvezmény jár nekik a múzeum boltjában, a nyitva tartás előtt megnézhetik a kiállításokat, és az Albertina hírleveleiről első kézben értesülnek.

Mindenféleképpen részletesebb bemutatásra érdemes az Albertina kamaszokat megszólító multimédiás projektje. A hat hétig tartó kortárs művészeti szakkörön részt vevő 12-19 éves fiatalok digitális eszközökkel dolgozták fel a gyűjtemény bizonyos alkotásait. A több alkalomból álló program során megismerhették a különböző műalkotások témáit, üzeneteit, motívumait, önkifejezési módjait, tendenciáit, technikáit, és végül maguk a „kiképzett” diákok tarthattak az általuk kiválasztott eszközökkel, digitális technikával tematikus foglalkozást évfolyamtársaiknak. A múzeumpedagógus felkészítette a diákokat, rendelkezésükre bocsátotta a háttéranyagokat, majd a diákok csoportmunkában ironikus és kreatív módon újragondolták a kiállított műalkotást reklámfilm, interjú, animáció, monológ vagy beszélgetés formájában. Azáltal, hogy képben, hangban, szóban, színekben, formákban kifejezhették, hogy mit üzen számukra egy adott művész, fejleszthették művészeti és kreatív képességeiket, kritikus hozzáállásukat, véleményt alkothattak. A kamaszok vizuális kultúráját illetően fontos szempont, hogy múzeumpedagógusként lépést tartsunk igényeikkel, számos szakirodalom szól arról, hogy a fiatalok önkifejezésének meghatározó területe a vizuális kommunikáció (alkalmazott grafika, géppel segített képalkotás – fotó, videó, számítógépes grafika).

Az ilyen jellegű programokon a diákok kipróbálhatják magukat, és a felnőttek szerepkörébe bújhatnak, saját nyelvükön szólíthatják meg iskolatársaikat, bemutathatják, hogy a kamaszok nemcsak képesek befogadni a kortárs művészettel kapcsolatos ismereteket, hanem tovább is adhatják azokat. A projekt élményszerű és gyakorlatias ismeretszerzési lehetőséget kínál, amelynek eredményeképpen a résztvevő diákok sokoldalúan megismerik és átadják a művészek gazdag témaválasztását, anyag- és eszközhasználatát, és újraértelmezik a műalkotásokat a digitális technika segítségével is. A projekt résztvevői a megszerzett új ismeretekkel, az új befogadási technikával képessé váltak arra, hogy szinte észrevétlenül belehelyezkedjenek egy tárlatvezető szerepkörébe, hogy saját vagy ismeretlen évfolyamtársaiknak mutassák be az alkotásokat, ezáltal testközelivé, megfoghatóvá, értelmezhetővé válik a mai fiatalok számára a 20. századi művészet.

Ezzel még korántsem merítettük ki az osztrák múzeumok múzeumpedagógiai programjai közötti tapasztalatgyűjtést. Úgy tűnik, hogy érdemes további vizsgálatokat folytatni a többi múzeumban is!

Felhasznált irodalom

Schwer vermittelbar? Die Ausbildung für Kunst- und Kulturvermittlung in Österreich Elisabeth Ihrenberger erschienen in: Neues Museum. Die österreichische Museumszeitschrift, Nr. 3, Oktober 2007, 49-53.

• 1. Közvetlen megtapasztaláson, például tapintáson alapuló élményszerzést nyújtó kiállítás.