A TanodaPlatform bemutatása
A VIII. Miskolci Taní-tani Konferencián elhangzott előadás szerkesztett, bővített változata. Dr. Szűcs Norbert írása
Az írás a TanodaPlatform elnevezésű kezdeményezés céljait és eddigi tevékenységeit kívánja láthatóvá tenni, miközben áttekinti a tanodamozgalom jelenlegi helyzetét és legfőbb kihívásait. Emellett e munka egy tanodákkal foglalkozó cikksorozat nyitánya.
A TanodaPlatform létrehozásának okai
A magyarországi formális oktatási rendszer – többek között az oktatás méltányossága szempontjából – fokozódó mértékű diszfunkcionális működése miatt (Csapó és mtsai, 2014) egyre inkább szükség van a közoktatási rendszeren kívül működő hátránykompenzáló és esélyteremtő programokra. Ezen programok egy lehetséges megvalósulási formája a tanoda. A tanoda civil vagy egyházi szervezetek által működtetett, helyi sajátosságokra, a gyermekek, fiatalok önkéntes részvételére és egyéni szükségleteire építő innovatív szemléletű hátránykompenzáló kezdeményezés, amely egy autonóm módon használt közösségi színtéren valósul meg. A tanoda olyan, a személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújt, melyet a közoktatási rendszerben kevésbé sikeres, a társadalmi perifériára szoruló gyermekek és fiatalok korlátozottan vagy egyáltalán nem érhetnek el.
A fenti tanodadefiníciót a TanodaPlatform elnevezésű szakértői csoport határozta meg, összefoglalva azt, hogy ideáltipikusan milyen komplex tevékenységet kellene végeznie a tanodáknak. Az 1990-es évek közepén a mozgalmat elindító első tanodák a meghatározás innovatív szemléletről szóló pontjának még mindenképpen megfeleltek. Az elmúlt két évtizedben azonban a célkitűzések, módszerek, szakmai színvonal szempontjából a tanodák jelentősen differenciálódtak. A növekvő támogatási források ellenére kevés számszerűsíthető eredményt mutathatnak fel, a formális oktatás irányába pedig a mozgalom kezdetének eredményeihez és ethoszához képest viszonylag kevés pedagógiai innovációt közvetítettek, sőt, a közoktatás szereplőinek többsége számára jelenleg is alig ismert a tanodamodell (Fejes, 2014; Németh, 2013). Mindehhez hozzátartozik, hogy egyrészt pedagógiai szempontból, másrészt a tanodát fenntartó szervezet működése, humán erőforrás háttere szempontjából mindvégig jelentős problémát jelentett, hogy a források, így a tanodák többségének működése nem volt kontinuus. A hatások kimutatását a tanodák instabil, illetve rövid ideig tartó működése mellett tovább nehezítette, hogy nem valósult meg a tanodák központi hatásvizsgálata.
A TÁMOP 3.3.9 tanodaprogram projektciklusában közel 180, többségében most induló tanoda kapott pénzügyi támogatást. Ezen a körön kívül közel tucatnyi önkormányzati, egyházi vagy civilszervezet által finanszírozott tanoda működik jelenleg Magyarországon. Az eltérő tapasztalattal és felkészültséggel rendelkező fenntartóknak a tanoda célcsoportjával, feladatával, módszertanával kapcsolatos álláspontja rendkívül differenciált. A tanodaprogram kiszélesedése és az egyértelműen azonosítható nehézségek ellenére a tanodák szakmai működését és adminisztratív feladatainak teljesítését nem kísérte központi támogató program, mely képzésekkel, szupervízióval, szakmai monitoringgal, hálózatszervező munkával segíthette volna elő a projektek sikeresebb megvalósítását.
A támogató központi program hiányát felismerve a Motiváció Oktatási Egyesület 2013 decemberében létrehozta a TanodaPlatform elnevezésű szakértői csoportot, mely a hálózatszervező munka következtében jelenleg már egy tanodahálózatként is értelmezhető. A kezdeményezés célja egyrészt hatékony érdekképviselet megvalósítása a tanodák szerepének tisztázásáért, egy kiszámíthatóbb finanszírozásért, a tanodai munka elismertségének növeléséért, másrészt a hálózatépítés elősegítése, harmadrészt a tanodák munkájának szakmai támogatása.
Érdekérvényesítés
A TanodaPlatform elindításakor az alapvető cél a tanodák optimálisabb megvalósításának biztosítása volt. A lobbitevékenység fókuszában 2014 első felében mégsem ez, hanem a tanodák létjogosultságának, szükségességének bizonyítása állt, hogy minél nagyobb súllyal szerepelhessen ez a terület a 2014-2020 időszak európai uniós fejlesztési dokumentumaiban. Hónapokon keresztül nem volt egyértelmű ugyanis, hogy a jövőben jutnak-e európai uniós fejlesztési források a tanodák finanszírozására. Az egész napos oktatás paradigmája és az államosítási szemlélet miatt a döntéshozók egy része megkérdőjelezte e civil kezdeményezések relevanciáját. A TanodaPlatform tagjai informális és formális lobbitevékenységet fejtettek ki ebben az időszakban, például az Antiszegregációs Kerekasztal elé tárva a tanodák létjogosultságát könnyen értelmezhető módon alátámasztó „A tanodák lehetőségei a társadalmi integráció elősegítésében” című dokumentumot, mely a „Miért kell a tanoda?!” lobbianyagra épült.
A bizonytalanság szakasza véget ért, amikor a Magyar Közlöny 2015. április 10-i számában megjelent a 1210/2015. (IV. 10.) Kormányhatározat. Ez a dokumentum a gyarapodó tudástőkéről szóló 3. prioritás felhívásai között már szerepelteti az EFOP-3.3.1 Tanoda programok támogatása című pályázati felhívást, 2015. szeptemberi pályázati kiírási dátummal. Mindez azt jelenti, hogy a szakemberek számtalan fórumon hangoztatott érvelése és figyelemfelhívása ellenére sem sikerült megtörni azt a hagyományt, hogy a tanodák finanszírozása nem kontinuus. A TÁMOP 3.3.9 forrásból működő programok 2015. első félévét követően finanszírozás nélkül maradnak, s minden bizonnyal a tanodák csak egy szűk köre tudja a 2015/2016. tanévben folytatni működését, hiszen a 2015 őszi kiírást követően 2016 tavaszán várható leghamarabb szerződéskötés a nyertes programokkal. Ennek a gyakorlatnak az emberi viszonyokra és a pedagógiai munkára gyakorolt romboló hatása egyértelmű.
A TanodaPlatform új feladata tehát a pályázati kiírás megjelentetésének felgyorsítása, illetve a nyertesekkel történő szerződéskötésig áthidaló támogatások generálása. Szakmai jellegű érdekérvényesítő tevékenységnek minősül ezenkívül a jövőbeli pályázati kiírás optimalizálása a tanodák hatékony és innovatív szakmai munkájának elősegítésére. A cél elérése érdekében nemcsak a területet felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumával működik együtt a TanodaPlatform, hanem több tagot is delegált a következő pályázati kiírás szakmai tartalmát előkészítő Türr István Képző és Kutató Intézet (továbbiakban: TKKI) Eötvös József Program Tanoda Munkacsoportjába.
Hálózatépítés
A TanodaPlatform szakértői csoport tagjai úgy döntöttek, hogy 2014 folyamán nem minőségi, hanem mennyiségi szempontokra fókuszálva építenek fel egy tanodákból, tanoda jellegű programokból álló hálózatot. Nem támasztanak szakmai-etikai követelményeket a csatlakozni kívánó szervezetek számára, s nem kívánják megítélni azok munkájának minőségét. Az ismert tanodák közel 40 százaléka jelentkezett be a TanodaPlatform regisztrációs felületén. A TanodaPlatform honlapja által a szakmai együttműködésre nyitott tanodák olyan felülethez jutottak, amely segítségével területileg megjelenhetnek, illetve elérhetőségeiket közzétehetik az érdeklődők számára.
A TKKI tanodaszférában megfigyelhető aktivizálódására (pl. tanodahálózat szervezése) és a TanodaPlatform 2014. évi rendezvényeinek tapasztalataira reagálva a TanodaPlatform szakértői úgy döntöttek, hogy a hálózatépítő célok újragondolásával a jövőben a tanodák szűkebb – szakmai, esélyegyenlőségi, társadalomfejlesztési szempontból azonos alapelveket valló – köréből egy jóval intenzívebben együttműködő, kisebb létszámú, módszertani innovációkban és proaktív kezdeményezésekben élen járó hálózatot építenek.
Fejlesztések
A fejlesztő tevékenységek elindítását egy helyzetelemző időszak előzte meg. A TanodaPlatorm szakértői azonosították a tanodákkal dolgozó erőtereket, mezoszintű hálózatokat; elkészítették a tanodamozgalom fejlődéséről, finanszírozási időszakairól szóló áttekintést; összegyűjtötték a tanodákkal kapcsolatos releváns szakirodalmat, lehetőség szerint nagyobb részét hozzáférhetővé téve a honlapon; elemezték a TÁMOP-finanszírozású tanodák működési problémáit; továbbá 26 tanodáról készítettek esettanulmányt. Mindezen tapasztalatokat egy policy paper-ben összegezték, továbbá elkészítették a tanodák működési rendszerét és tevékenységeit alapvetően meghatározó Tanodasztenderd megújított változatát. A dokumentumot felajánlották a TKKI Tanoda Munkacsoport számára, amely kiindulási alapnak tekintette azt, s egy közös fejlesztési folyamatot követően elfogadta.
A módszertani innovációk disszeminációja szakmai műhelyek keretében valósult meg, melyek során négy-öt tanoda, tanoda jellegű kezdeményezés mutatta be egy témakörhöz tartozó gyakorlatát, majd egy moderált beszélgetés keretében vitatták meg az előadók és a megjelent tanodapedagógusok a felmerülő metódusok sajátosságait, adaptációs lehetőségeit. A témakörök kijelölésénél és az előadók felkérésénél fontos szempont volt, hogy gyakorlatorientált, konkrét – így igény esetén adaptálható – példák kerüljenek szóba. Eddig feldolgozásara került témák: (1) jutalmazó rendszerek működtetése; (2) önkéntesek bevonása a tanoda mindennapjaiba; (3) pályaorientációs gyakorlatok; (4) integrációs programok megvalósítása; (5) migráns célcsoport a tanodában; (6) társasjáték-pedagógia alkalmazása; (7) szövegértés-fejlesztési programok. A szakmai műhelyekről 10-15 perces módszertani kisfilmeket forgattak.
Összegzés
A TanodaPlatform három alapvető irányvonala egymást erősíti. A relevánsnak ítélt módszereket, fejlesztéseket a szakértői csoport tagjai sikeresen képviselik az érdekérvényesítés szakmai dimenzióiban (pl. Tanodasztenderd). A szakmai műhelyek a tanodák közötti együttműködést is támogatják, illetve a jó gyakorlatokat bemutató és adaptáló tanodák a TanodaPlatform hálózatosodását erősítik. A hálózat erősítésével és növelésével az érdekérvényesítő tevékenység nagyobb legitimitást kap, illetve a módszertani innovációk szélesebb körben terjedhetnek. A TanodaPlatform a bemutatott tevékenységek fenntartása mellett a jövőben a tanodák számára nyújtott módszertani képzésekkel (pl. szövegértés-fejlesztés, társasjáték-pedagógia), speciális workshopokkal (pl. adományszerzés, kommunikáció), valamint egy hackathon esemény megszervezésével kívánja támogatni a tanodamozgalmat.
Felhasznált irodalom
Csapó Benő, Fejes József Balázs, Kinyó László és Tóth Edit (2014): Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. In: Kolosi Tamás és Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport 2014. TÁRKI, Budapest. 110–136.
Fejes József Balázs (2014): Mire jó a tanoda? Esély, 26. 4. sz. 29–56.
Németh Szilvia (2013, szerk.): Tanoda-kutatás és fejlesztés 2012/2013. Zárótanulmány. Vitaanyag. T-TUDOK, Budapest.
Magyar Közlöny (2015) 4800.