Sakk-logika oktatás a telki Pipacsvirág Iskolában. Sarlós Erzsébet írása

Hol tartana a világ a kíváncsiak nélkül?

A gyermekek kíváncsiságuk által fedezik fel a világot. A kíváncsiságot életben kell tartani, mert ha az megszűnik, vége a megismerés, a tapasztalatszerzés, a tudás iránti vágynak. Megszűnik a tanuláshoz szükséges motiváció.

Számos kitalált és valóságos személyt a kíváncsiság űzött, hajtott egész életén át. Ennek köszönhetően ismerhette meg a világot, fedezhetett fel földrészt, találhatott fel gyógyszereket vagy egyéb hasznos dolgokat.

Hol tartana a világ a kíváncsiak nélkül? Gondoljunk csak Leonardo da Vincire, Edisonra, Kőrösi Csoma Sándorra, Madame Curie-re, Flemingre, Szentgyörgyi Albertre vagy Neumann Jánosra! Ők csak néhányan a kíváncsiak közül.

Mi lett volna velük, ha csak kész sémák szerint gondolkodhattak volna? Mi lett volna, ha a kíváncsiságuk, a kreativitásuk, a „normálistól eltérő” gondolkodásuk nem hajtja őket? 

Mi lesz a mi gyerekeinkkel, ha nem fognak kérdezni többé? Ha megszűnnek a kérdések? Ha nem lesz több ki?, mi?, mikor?, hova?, mennyi? és miért? Rossz belegondolni…

A kíváncsiság összeomlása nemcsak a tudás iránti vágyat temeti maga alá, hanem a kreativitást is. Ezzel megszűnik az új megoldások esélye. Maradnak a sémák, a kézbe, készen kapott „megoldások”, amelyek nem alkalmazhatóak minden helyzetben, de ez már senkit sem fog érdekelni. Hiszen a kérdést sem teszi fel senki: Miért nem sikerült?

25 éve tanítok. Kicsiket és nagyokat. Egyszer úgy adódott, hogy egy táboroztatás alkalmával 6-16 éves gyerekekkel voltam körülvéve. Vízitúráztunk, és az egyik pihenő napon egy óriási homokpadon sütkéreztünk. Kitaláltuk, hogy homokvárépítő versenyt rendezünk. A legötletesebb alkotásokat díjaztuk. A kicsi gyerekek nyertek. Kenterbe verték az idősebbeket. A ő fantáziájuk még képes volt szárnyalni a várépítéskor. 

Akkor gondolkoztam el azon, hogy minden egyes kis gyerek egy ház, telis-tele nyitott ablakokkal. Ezeken az ablakokon kukucskálnak ki a gyerekek a világba, és teszik fel nekünk felnőtteknek, tanároknak a kérdéseiket attól függően, hogy mit látnak éppen. Mi felnőttek, tanárok ahelyett, hogy újabb ablakokat nyitnánk nekik, szépen becsukjuk a spalettákat, és csak bizonyos ablakokat hagyunk nyitva. Végül a gyerek elfelejti azt a régi, színes, megválaszolatlan kérdésekkel teli világot. Kinéz azon az egy-két ablakon, ami még nyitva van. Mivel mindig ugyanazt látja, egy idő után megunja, és lehet, hogy már arra sem veszi a fáradtságot, hogy az ablakhoz menjen.

Sajnos az oktatási rendszerünk is sorra csukja be a spalettákat. Az óriási mértékben felduzzasztott tananyag nem enged időt a tapasztalati úton megszerzett tudásra, a gondolkodásra, a kísérletezésre, „szöszmötölésre”. Nem engedi meg a „saját tempóban való tanulást”, nincs idő a kérdésekre, a projektmódszerre, a kooperatív technikákra. Ezek az „úri huncutságok” lassan csak a bemutató-kirakat órákon vannak már jelen.

Felelősnek érzem magam a kíváncsiság életben tartásáért. Ezért dolgoztuk ki kollégáimmal a sakk-logika programot, melyet öt éve sikerrel alkalmazunk az iskolai oktató-nevelő munka területén. A program lényege, hogy a sakkjáték összetevőinek, szabályrendszerének, taktikájának és stratégiájának elemeit tanítjuk a gyerekeknek négy éven át, heti két órában. Ehhez kapcsolódik a logikaoktatás, amely a sakk által szerzett ismereteket összekapcsolja a matematikával, a magyar nyelv és irodalommal, a környezetismerettel, a technikával és nem utolsó sorban, a való élettel.

Az első két évben a gyerekek logikai gondolkodását, a második két évben a kritikai gondolkodásukat alapozzuk meg és fejlesztjük. 

Tapasztalataink szerint a program ugyanúgy hasznára válik a sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási és magatartászavaros gyerekeknek, mint a tehetséges tanulóknak.

Miről is van szó? Mit ad a gyerekeknek ez az újszerű oktatási forma?

A sakk-logika oktatási program célja, hogy egy sajátos oktató-nevelő programot kínáljon az általános iskola alsó tagozatán tanító pedagógusok számára. A programhoz tartozó kerettanterven keresztül létrejön a tantárgyi integráció, melynek során különféle tanulás-módszertani elemeket felhasználva történik meg a sakk, a logika, a matematika, a környezetismeret, az informatika és a magyar nyelv életkori sajátosságoknak megfelelő tantárgyi koncentrációja.

A sakk-logika oktatás műfaja nyitott curriculum. A tantárgyi tartalom és a tanulás-módszertani elemek úgy jelennek meg a programban, hogy lehetővé válik a helyi igényekhez, körülményekhez való alkalmazkodás. A telki iskolában a gyerekek heti két órában tanulják a sakkot, heti egy órában pedig a logikát. Tekintve, hogy mind a sakk, mind a logika tantárgy szerkezete és tartalma figyelembe veszi a matematika tantárgyi követelményeit, így a matematika tantárgyba integráltan is lehet oktatni őket. Azokban az intézményekben, ahol a szabadon felhasználható órakeret terhére nem lehetséges a sakk-logika tantárgy beépítése a köztelező óraszámba, lehetőség van arra, hogy a tanítók szakköri keretek között valósítsák meg az oktatást. Teret engedve ezáltal a pedagógusok döntési szabadságának.

A sakk-logika tantárgy olyan nevelési-oktatási-fejlesztési területekre helyezi a hangsúlyt, amelyek elsősorban a sakk játékrendszere köré épülnek. A tananyag felépítésében kiemelt szerepet kap a logika módszertana. A logikaórák során a sakktanulás folyamatában elsajátított „fogásokat”, gondolkodási elemeket gyakorolják a gyerekek. Ezáltal a sakktanulás során fejlesztett készségeket és képességeket egyéb területeken is tudják alkalmazni a tanulók.

A tanítási órákon a sakk, a logika és a tanulás-módszertani ismeretek úgy ötvöződnek, hogy a program következetesen beépíti a tanuló előzetes képességeit, készségeit és a már meglévő ismereteire támaszkodva fejleszti tovább azokat.

A sakkjátékon keresztül a gyerekek cselekvő módon, saját képességeiknek és tudásuknak megfelelő szinten vesznek részt a tanulási folyamatban, ezáltal a tantárgy kifejezetten alkalmas arra, hogy a diákok egyéni üteméhez igazodjon. A sakk-logika oktatás tevékenységi formái – a saját élményen alapuló ismeretszerzés által – a tanulási folyamatot belülről teszik motiválttá.

A sakk-logika oktatás során, a sakkjáték eszközrendszerén és a logika módszertanán keresztül fejlődik a gyerekek logikus gondolkodása, a rövid és hosszú távú memóriája, a problémaérzékenysége, az elemzőképessége és a fantáziája.

A tanítási-tanulási folyamat során kialakul a diákokban a rendszerszemlélet és a lényeglátás képessége, az analitikus és a szintetikus gondolkodás, valamint az induktív gondolkodás, az absztrakció. Az intraperszonális intelligencia életkornak megfelelő fejlesztésével a gyerekek képesek lesznek a gyors és hatékony helyzetértékelésre és döntéshozatalra, valamint döntéseik következményeinek vállalására. Kialakul bennük a felelősségérzet, a fair play és a tisztelet mások döntései iránt.

A sakk-logika program szerepet játszik a diákok komplex személyiségfejlesztésében olyan módon, hogy egyszerre fejleszti az összpontosítás képességét, az értő figyelmet, a figyelem-megosztottság képességét, a kitartást, a helyes önértékelést, az önbizalmat, a tanulás iránti motivációt és a kreativitást.

A gyerekek megtanulják elviselni a kudarcot, törekednek a pontos és fegyelmezett munkavégzésre, tiszteletben tartják a szabályokat, a normákat és a törvényeket. Mivel a játékok során elért sikerek növelik a gyermekek önmagukba vetett hitét, fejlődik az önértékelésük és az önbizalmuk. Ez különösen fontos, mivel az önbizalom által előmozdított vállalkozó szellem hatékony támasza lehet egyéb tanulmányi sikereknek is.

A tudás minőségét, értékét a mindenkori gazdasági-társadalmi viszonyok határozzák meg, és az mindenképpen a világban való eligazodás, a problémamegoldás és a szakértelem eszköze. A program tervezése során nagy hangsúlyt fektettünk az elmélet és gyakorlat, ismeret és alkalmazás egyensúlyára annak érdekében, hogy az ismeretek és a képességek jól kidolgozott, hatékonyan együttműködő rendszerét alakítsák ki, ami a mindennapi életben is hasznos, értékes tudáshoz juttatja a diákokat.

A sakk-logika oktatás képessé teszi a tanulókat arra, hogy a megszerzett tudásukat az élet különböző területein tudják alkalmazni, az életkoruknak megfelelően képesek legyenek az interdiszciplináris gondolkodásra, és ismerjék fel a különböző helyzetekben rejlő lehetőségeket.

Emellett a sakk-logika tantárgy kiválóan alkalmas a gondolkodás sokoldalú fejlesztésére és a tanulási készségek-képességek kialakulásának előmozdítására annál is inkább, mivel sajátosságaiból adódóan közvetítő szereppel bír a különböző műveltségterületekhez. 

Tapasztalataink szerint ez az oktatási program képes arra, hogy sajátos kódrendszerén keresztül fejlessze a kommunikációs képességeket. Az egyértelmű szabályok segítségével a sakk biztosítja a játékosok közötti kölcsönös tiszteletet, egyenlőséget, valamint a demokratikus magatartást, ezáltal fejleszti a szociális kompetenciát is.

A sakkjáték hozzájárul a tanulók ítélőképességének fejlődéséhez. A gyerekek képesek lesznek hatékony stratégiák megalkotására, kockázatelemzésre, kockázatvállalásra, a helyes időbeosztásra, a döntéshozatal és a tapasztalatok megfelelő értékelése.

Miután a diákok a sakktanulás során megtanulják a több szempontú elemzést, így fel tudják mérni a saját szükségleteiket, illetve igényeiket is. Ennek köszönhetően önállóan tudják megszervezni tanulásukat. Ugyancsak önállóan tudják hasznosítani a tanulási folyamat alatt alkalmazott tanulás-módszertani elemeket, melyek szükségesek a gondolkozáshoz és a memorizáláshoz.

A gyerekek a sakkjátékon valamint a logikai feladatokon keresztül felismerik az új ismeretek és tapasztalatok, a saját élményéért való tanulás jelentőségét. Tudatosul bennük, hogy a fejlődés alapja a folytonos tanulás.

A sakk-logika oktatás bevezetésekor mértük a gyerekek logikus gondolkodását, kreativitását és motivációját. A negyedik év végén a logikus gondolkodás és a kreativitás mellett mértük a gyerekek figyelem-koncentrációját, nyelvi fejlettségét és komplex természettudományos gondolkodását. A sakk-logikát tanulók közül nemcsak, hogy többen teljesítettek a mért területeken az átlag felett, de sokkal kevesebb tanuló teljesítménye lett átlag alatti, szemben a kontroll csoporttal. (A kontroll csoport a két tanítási nyelvű osztály tanulóiból áll.) A mérések a program eredményességének megállapításán kívül, alapját képezik a sakk-logika oktatásra épülő tehetségazonosításnak és tehetséggondozásnak.

Az oktatóprogramhoz nemcsak válaszható kerettanterv tartozik, hanem elkészítettük a sakk és a logika munkafüzeteket is, melyek a Mozaik Kiadó gondozásában jelentek meg a közelmúltban. Annak érdekében, hogy bármely tanító, aki érez magában erőt, lendületet és tenni akarást, tanítani tudja a sakkot és a logikát, tanítói kézikönyvet írtunk. A tanítói kézikönyv tartalmazza a foglalkozás rövid óravázlatát, instrukciókat a feladatokhoz, a feladatok megoldásait, tantárgyi integrációhoz kapcsolódó feladatokat, tanári önképzéshez ajánlásokat, szakirodalmi jegyzéket, differenciáló feladatokat és egyebeket.

A legnagyobb siker mindenképpen az, amit az iskolánkba járó gyerekekkel kapcsolatosan tapasztalunk. Nemcsak Európa-bajnokunk van, hanem olyan enyhe értelmi fogyatékos gyermekünk is, aki a sakk-logika oktatásnak köszönhetően egyrészt integráltan tanítható, másrészt részt vesz az Gyöngyhalászat Természettudományos Versenyen.

Visszatérve a cikk elején felvetett problémára, mely szerint a kíváncsiság életben tartása a jövőnk szempontjából elengedhetetlen, bízom benne, hogy diákjaink, akik részt vesznek a sakk-logika oktatásban, felnőttként is tudnak majd remeteszt rajzolni és nem felejtik el, mint Simf, Lázár Ervin meséjében.

---

Jelen írás több helyen épít a 2013-as Sakk-logika kerettanterv (Sarlós, Orgoványi-Gajdos, Duró, Pregitzer) szövegére.