Németh Tibor interjúja Földiné Szűcs Krisztinával

Iskolánkban egyre több olyan család jelent meg, akik nem beszéltek magyarul, és ez új kihívás elé állított minket. Úgy éreztem, hogy csak akkor fogom tudni megfelelően támogatni ezeket a gyerekeket és kollégáimat, ha magam is elmélyedek a magyar mint idegen nyelv módszertanában, ezért elvégeztem az ELTE-n ezt a mesterszakot.

Ki vagy te, Földiné Szűcs Krisztina?

Már kisdiákként biztos voltam abban, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Eleinte még nem tudtam, pontosan mit tanítanék nekik, de a pedagógus pálya iránt érzett hivatástudat nagyon korán kialakult bennem. A Szerb Antal Gimnáziumban érettségiztem, majd a Budapesti Tanítóképző Főiskolán tanítói diplomát szereztem. 

Főiskolai tanulmányaim alatt napközis nevelőként dolgoztam, majd gyermekotthonokban hátrányos helyzetű, állami gondozott és sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkoztam. Ez volt az igazi mélyvíz, amely emberileg és szakmailag is sokat formált rajtam. Ekkoriban vált világossá számomra, hogy a pedagógusnak egyszerre kell gondoskodó, segítő és szakmai útmutató referenciaszemélynek lennie. Ezt azóta is így gondolom.

Hogyan kerültél a VI. kerületi Bajza Utcai Általános Iskolába?

Miután angol nyelvtanári diplomát szereztem, felvettek, hogy a kéttannyelvű program bevezetésében segédkezhessek. Az angolt nemcsak tantárgyként oktattuk, hanem a rajz, a testnevelés, a természetismeret, később pedig a történelem és az informatika tárgyakat is angol nyelven kezdtük tanítani. Ez az időszak volt az, amikor igazán megtapasztaltam, milyen érzés egy iskola szakmai dokumentumait alakítani, oda új programot tervezni és azt el is indítani. A nemzetközi projektekből, a külföldi tanulmányutakból és a tanulói versenyekre való felkészítésből is sokat tanultam. 

Miközben részt vettem a gyakorlóiskolai együttműködésekben és a hallgatókat segítettem, egyre inkább erősödött bennem a meggyőződés, hogy a jövő pedagógusait nem pusztán órák megtartásával, de példamutatással és személyes támogatással is nevelnünk kell. Hogy ennek a hivatásnak jól meg tudjak felelni, mentortanári képesítést szereztem.

Milyen sikereid voltak mentorként?

Nehéz néhányat kiemelni. Büszke vagyok arra, hogy az első kéttannyelvű csoportom minden tanulója sikeres lett a célnyelvi mérésen, legtöbbjük középfokú nyelvvizsgát tett. Szívmelengető, hogy hajdani diákjaim közül többen külföldön folytatták tanulmányaikat. Sikerként élem meg a nemzetközi együttműködéseket is – a Comenius programban vagy a külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalatok sokat adtak nekem is, és a gyerekeknek is. 

2019-ben mesterpedagógusi minősítést szereztem fejlesztő-támogató területen, és mára immár jó kéttucatnyi tanárjelölt szakmai gyakorlatát mentorálhattam. Közülük sokan továbbra is a pályán vannak.

Hogyan történik a tanárjelöltek mentorálási folyamata?

A mentorálási folyamat során a tanárjelöltek hospitálnak a magyar mint idegen nyelv óráimon, ahol testközelből tapasztalhatják meg, hogy a tanulók mennyire különböző szociokulturális háttérrel rendelkeznek, és rácsodálkoznak arra, hogy a pedagógiai módszertani kultúra mennyire nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a tanulók optimálisan fejlődhessenek. Megismerkednek a gyerekekkel, majd önállóan tartanak órákat, melyeken jelen vagyok. Az órák után részletes megbeszélést tartunk, ahol közösen értékeljük a tapasztalatokat, levonjuk a következtetéseket, azonosítjuk a gyengeségeket, kijelöljük a fejlesztendő területeket és felismerjük az erősségeket. A hallgatók munkáját segédanyagokkal is támogatom. 

Ebben a mentorálási folyamatban nemcsak tanárjelöltek, hanem pályakezdő pedagógusok és más intézményekből érkező kollégák is részt vehetnek, és részt is vesznek. Egy csapat vagyunk, hiszen mindannyiunk célja közös: a tanulók sikeres fejlődésének biztosítása.

A magyar mint idegen nyelv szakot miért végezted el?

Iskolánkban egyre több olyan család jelent meg, akik nem beszéltek magyarul, és ez új kihívás elé állított minket. Úgy éreztem, hogy csak akkor fogom tudni megfelelően támogatni ezeket a gyerekeket és kollégáimat, ha magam is elmélyedek a magyar mint idegen nyelv módszertanában, ezért elvégeztem az ELTE-n ezt a mesterszakot. Ez lehetőséget adott arra is, hogy egyetemi hallgatókat tanítsak magyar nyelvre, illetve konferenciákon és kiadványokban is megjelenjenek a munkáim. Ma már a Bajza Utcai Általános Iskola tanulóinak egyötöde más nemzetiségű. Szeretném, hogy ők itt mindannyian otthon érezzék magukat.

A magyar mint idegen nyelv tanáraként milyen nehézségekkel kell szembenézned?

A külföldi diákjainknak a magyar nyelv elsajátítása nélkülözhetetlen a beilleszkedéshez. A heti magyar mint idegen nyelv órák száma azonban korlátozott, így minden percet hatékonyan kell kihasználnunk. Emellett a szülők elvárásai is magasak, hiszen legtöbbjük számára fontos, hogy gyermekük jóhírű középiskolában folytassa tanulmányait. A szakórákon emiatt sokszor differenciálni kell, hogy mindenki képességeinek megfelelő feladatokat kapjon. 

Ugyanakkor lényeges, hogy igazgatóként a szaktárgyakat tanító kollégákat is támogassam, hiszen számukra sem mindig egyszerű olyan tanulókat tanítani, akik nem tudnak úgy magyarul, mint anyanyelvi társaik.

Milyen a Bajza Utcai Általános Iskolában bevezetett magyar mint idegen nyelv program?

A program első lépése, hogy minden újonnan érkező diák nyelvi szintfelmérésen vesz részt, így pontos képet kapunk arról, milyen tudással érkezik. Heti három magyar mint idegen nyelv órájuk van, szint szerinti csoportbontásban. Az alsós és felsős tanulókat külön tanítjuk, a korosztályok eltérő igényei és tanulási tempója ezt szükségessé teszi. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy fejlesszük a kommunikációt és bátorítsuk a diákokat a magyar nyelv aktív használatára. Sokszor egyszerűsített, átdolgozott tankönyvi szövegeket alkalmazunk, hogy a gyerekek a tanórákon minél hamarabb együtt tudjanak dolgozni osztálytársaikkal, és sikerélményhez jussanak.

A középiskolai felvételire való felkészítés különösen nagy hangsúlyt kap nálunk, mivel célunk, hogy minden diák képességeihez mérten a legjobb középiskolába kerüljön. Tanulóink közül többen magas színvonalon oktató középiskolákba nyertek felvételt, és már vannak olyan külföldi tanítványaink is, akik magyar nyelven végzik egyetemi tanulmányaikat. Ez azt mutatja, hogy a program valódi esélyt teremt számukra a boldoguláshoz.

Mitől jó a Bajza Utcai Általános Iskola?

Attól jó, hogy folyamatosan képes megújulni és alkalmazkodni az állandóan változó körülményekhez. Folyamatos megújulás nélkül nincs pedagógushivatás. A belvárosi iskolák sokszor küzdenek a csökkenő gyermeklétszámmal, de mi a kéttannyelvű programunkkal, a magyar mint idegen nyelv oktatásával és nemzetközi kapcsolatainkkal olyan színes kínálatot tudunk a tanulók és a családok számára nyújtani, hogy attól nem kell félnünk, hogy kiürül az iskolánk.

És a Bajza Általános Iskola jó azért is, mert nálunk a pedagógusok támogató és együttműködő közegben dolgoznak. Ez az erőforrásunk, amitől az iskola nemcsak intézmény, de élő és együtt élő közösség is.

Hogyan segíted vezetőként azt, hogy a kollégáid ebben a közegben jól is érezzék magukat?

Fontosnak tartom, hogy minden pedagógus számíthasson rám mint szakmai vezetőjére és mint emberre egyaránt. Mentorálással segítem a pályakezdőket, rendszeresen szervezünk belső továbbképzéseket, és az óralátogatások során igyekszem támogató visszajelzéseket adni. Külön figyelmet fordítok arra, hogy a differenciálás módszertanát mindegyikük jobban megismerje, hiszen ez kulcsfontosságú a sokszínű diákközösségben. Emellett ösztönzöm az együttműködést más kerületi iskolákkal, hiszen a közös továbbképzések és tapasztalatcserék mindannyiunk számára inspirálóak.

A mestertanári pályázatodban mit vállaltál?

Mestertanári pályázatomban elsődleges feladatomnak tekintettem a hallgatók fogadását és mentorálását szaktárgyi és összefüggő egyéni gyakorlataik során. Vállaltam azt is, hogy más iskolákban dolgozó pedagógusokat is támogatok szakmailag, különös tekintettel azokra, akik külföldi diákokkal foglalkoznak – a kerület szinte minden intézményét érinti ez a feladat. Vállaltam módszertani képzések szervezését is érdeklődő pedagógusok számára, ahol gyakorlati példákkal mutatom be a differenciálás és a nyelvi integráció lehetőségeit. Rendszeresen készítek segédanyagokat is, amelyek megkönnyítik a kollégák munkáját, és lehetőséget adnak a tanulók egyéni igényeinek figyelembe vételére. Emellett a tankönyvekben található olvasmányokat több nyelvi szintre dolgozom át, hogy minden diák a saját tudásának megfelelő változattal tudjon dolgozni. 

Pályázatom egyik kiemelt célja az volt, hogy a magyar mint idegen nyelv oktatásának jó gyakorlatait megosszam más intézményekkel, ezzel segítve az ott tanító pedagógusok munkáját és diákjaik beilleszkedését. E vállalt feladatok révén nemcsak az én iskolám, hanem a kerület több intézménye is profitálhat a mi tapasztalatainkból, így szélesebb körben járulhatok hozzá pedagóguskollégáim szakmai fejlődéséhez.

Mik a további terveid a Bajza Utcai Iskola igazgatójaként?

Egyik legfontosabb célom, hogy pedagógusaink nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben taníthassanak. Igyekszem segíteni őket abban, hogy képesek legyenek megfelelni a gyorsan változó világban annak az elvárásnak, hogy biztos pont legyenek tanítványaik, kollégáik és a szülők számára egyaránt.

Az egyetemekkel való együttműködés számomra kiemelten fontos, mert a jövő pedagógusainak képzése és támogatása szívügyem. Az ELTE módszertani óráin én is oktatok, így közvetlen kapcsolatban vagyok a hallgatókkal, akik a tanítási gyakorlataik révén az iskolánkban is kipróbálhatják magukat. Ez a mi a diákjainknak is előnyt jelent, hiszen több magyar mint idegen nyelv órához jutnak. Fontosnak tartom a konferenciákon való aktív részvételt is, mert ez lehetőséget ad arra, hogy tapasztalatainkat szélesebb szakmai körben is megoszthassuk.

További kiemelt feladatunk a magyar mint idegen nyelv oktatásának fejlesztése, mert az iskolánkban tanuló soknemzetiségű diákközösség csak így tud igazán otthonra találni nálunk.

Mit üzensz azoknak a hallgatóknak, akik a tanári pályára készülnek?

A közoktatásban nagy szükség van rájuk, hiszen minden új pedagógus friss lendületet és energiát hoz. A diákokkal való szoros érzelmi kapcsolat olyan élményt ad, amely ritka más hivatásokban: a hajdani tanítványok gyakran évekkel később is visszajárnak hozzánk. A szülők hálája és megbecsülése is sok erőt ad, mert tudjuk, hogy munkánkkal valódi változást hozunk a családok életébe. A tanárjelölteknek azt üzenem, hogy ne féljenek katedrára állni. A gyerekek sikere az ő sikerük is lesz – és ennél nagyobb öröm kevés akad az életben.

És mit üzensz a magyar mint idegen nyelv szakos tanárjelölteknek?

Nekik azt üzenem, hogy sok örömöt találhatnak a külföldi diákok tanításában-oktatásában, hiszen saját anyanyelvüket adják át nekik, ez pedig különleges élményt jelent számukra is. A szülők hálásak nekik, hogy segítenek gyermekeik integrációs folyamatát előmozdítani, a tanítványok szeretettel fordulnak hozzájuk, hiszen többnek tekintik őket, mint egyszerű tanárnak. Számukra olyan mentorok lesznek, akik hidat jelentenek két világ között. A magyar mint idegen nyelv szak az anyanyelvi pedagógus számára folyamatos sikerélményt biztosít, mert azt látja, hogy tanítványai napról napra bátrabban kommunikálnak. Azt kívánom, hogy minél többen válasszák ezt a szakterületet, mert művelőire óriási szüksége van az egyénnek, a közösségnek és a társadalomnak is.