Röviden a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában folyó vizuális nevelésről

… a Waldorf-iskolások 10-11 éves korukra tényleg megtanulnak festeni és rajzolni, még ha nem is „tehetségesek” az ábrázoló tárgyakban. (Vekerdy, 2006, 378. o.)

Az írás teljes változata innen tölthető le.

A tizenkét-tizenhárom éves Waldorf-iskolások úgyszólván valamennyien úgy rajzolnak, ahogy a magyar iskolákban a jó rajzolók. (Vekerdy, 2011, 188. o.)

Vekerdy Tamás véleménye felkeltette az érdeklődésemet, annál is inkább, mert a hagyományos iskolában „rajzot” tanító pedagógusok körében a Waldorf-iskola vizuális nevelése nem tűnik (vagy nem mindig tűnik) követendő példának. Az epocha füzetek láttán elismerően nyilatkoznak ugyan, de egy-egy vizuális szakóra hospitálása után gyakran kritika fogalmazódik meg a festés és rajzolás tanításával kapcsolatban. Van, aki nem érti a foltszerű, vízben úszó akvarellfestés célját, mások a krétával való rajzolástól idegenkednek. Van, aki szerint nagyon hasonlóak az órán készült munkák, és ez az alkotó folyamat önállóságának kérdését veti fel. Az ellenérzés talán annak is köszönhető, hogy kevéssé ismerik a Waldorf-pedagógia módszertani alapjait, és egy óralátogatás alkalmával nem látható át a következetes, módszeres, egymásra épülő, illetve párhuzamosan történő képességfejlesztés; és összefüggéseiben sem érzékelhető a pedagógiai folyamat. Az eredményességet látva olykor könnyen adódik a sztereotip válasz, hogy mindez a sokkal nagyobb óraszám eredménye, és mi is képesek lennénk erre a teljesítményre a saját módszertanunkkal ilyen magas óraszámok mellett. Ez azonban egyáltalán nem biztos, ezért érdemes behatóbban megismerkedni a Waldorf-pedagógia vizuális nevelésével.

Kutatói munkám során megvizsgáltam a Waldorf-iskola vizuális nevelési koncepcióját és gyakorlatát a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában. Az alábbiakban a kétéves megfigyelési folyamat eredményeit foglalom össze, amely tanulságos lehet a hagyományos és a Waldorf-iskolák pedagógusainak egyaránt, és nemcsak a vizuális neveléssel foglalkozóknak.

A Pesthidegkúti Waldorf Iskola A magyarországi Waldorf-iskolák kerettantervét (2005) tekinti helyi tantervének, amely rendkívül részletes és informatív dokumentum. A Waldorf-iskolák kerettanterve (2005) a NAT (2003/2007) céljait, feladatait és tevékenységeit is tartalmazza, ugyanakkor más struktúrában, egyedi módszerekkel valósítja meg. A NAT (2003/2007) alapján a Vizuális kultúra területe a különböző közlésformák tanítását foglalja egybe: a vizuális kommunikáció; tárgy és környezetkultúra és kifejezés, képzőművészet. A NAT-ot (2003/2007) és a Waldorf-iskolák kerettantervét (2005), valamint a kerettantervre épülő gyakorlat összehasonlítását nehezíti, hogy teljesen eltérő tantárgy-pedagógiai alapfogalmakat és elveket használnak a Waldorf-pedagógiában, és a vizuális nevelés rendszerét is másképpen építik fel. A Waldorf-iskolák kerettanterve (2005) a vizuális nevelést több, egymással párhuzamosan futó tantárgycsoport (képzőművészetek: festés-rajzolás, formarajz, grafika, agyagozás-szobrászat; mesterségek: kézimunka; kézművesség: fa-, asztalos- és ácsmunkák) segítségével valósítja meg az első nyolc évfolyamon, ahol még csak utalás sem található a vizuális közlésformák előbb említett fajtáira (ez persze nem azt jelenti, hogy az egyes feladatok ne lennének besorolhatóak). Ezen túl a Waldorf-iskolák kerettantervében megkülönböztetik a „szemléltetés” céllal készült rajzokat és festményeket, amelyek végigkísérik az epochákat, az órai munka részét képezik, és segítenek a téma megértésében, feldolgozásában, valamint azt is hangsúlyozzák, hogy ily módon teljesíthetők a Festés-rajzolás tantárgy követelményei. Így megfogalmazzák a vizuális képességek alkalmazásának módját és fontosságát is. Pontosan kifejtik a megvalósítással kapcsolatos elképzeléseket, ezzel szemben a NAT-ban csak egy mondat utalt erre a kiaknázható területre: „A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is.” (NAT, 2003/2007, 102. o.)

Tantárgy/ Évfolyam	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Festés	36	36	36	36	36	36	36	35
Rajz, formarajz, grafika	120	120	90	80	30	36	36	35
Agyagozás, szobrászat	0	0	A főoktatás tárgyaiba integráltan			36	36	35
Kézimunka	72	72	72	72	72	72	72	72
Fafaragás	0	0	0	0	72	72	72	70
Dráma	A főoktatás tárgyaiba integráltan
Zene	36	36	72	72	72	72	72	70
Euritmia	36	36	36	36	72	72	72	70
Művészeti óraszám évente összesen	300	300	306	296	354	360	360	350
Más tantárgyak összesen	501	501	531	613	663	801	801	810
Kötelező óraszámok évente összesen	801	801	837	909	1017	1161	1161	1160

A Pesthidegkúti Waldorf Iskolában a vizuális szakórák alakulása a fenti táblázat alapján áttekinthető. Ezek az óraszámok sokkal magasabbak a hagyományos iskolákhoz viszonyítva, és a különbség valójában még nagyobb, mert a művészeti és vizuális nevelés körébe sorolható tevékenységre fordított idő lényegesen magasabb, mivel a főoktatás időszakában szereplő tantárgyak (epochák) tanítása során a művészi illetve vizuális alkotói tevékenységek jelenléte meghatározó, és ezt az időkeretet az óraszámok nem tükrözik.

A magasabb óraszám mellett azonban lényeges módszertani különbségek is megfogalmazhatók. A különbség már a tantárgycsoportok kialakításánál is látható, mert az első években a képzőművészet tantárgycsoporton belül élesen elválasztják a rajzolást és a festést. Steiner szerint lényeges különbség van a formarajzfeladatok és a vonallal történő rajzolás között. Úgy gondolja a vonallal történő rajzolásról, hogy az már jelentős elvonatkoztatást, absztrakciót követel, mert a valóságban nincsenek vonalak, csak a látványt redukáljuk vonalas ábrázolássá. Az ábrázolás tanítását ezért szerinte színekkel, vagy világos-sötét kontrasztokkal kell kezdeni, amelyre leginkább a festés alkalmas. (Steiner, é. n., Nevelésművészet...) 

A vízfestékkel festés egy speciális fajtájával ismerkednek meg a gyerekek: a nedves papírra festenek vízben oldott akvarellfestékkel. Ez a technika nagy odafigyelést kíván. Egyszerre kell figyelni a papír, a víz, a festék tulajdonságaira. Ugyanakkor a festmény készítőjének összhangot kell teremtenie a belső érzései, ábrázolási szándékai és az alakuló kép között. Ez egy olyan folyamat, amikor az alkotónak különböző tényezőket kell egyidejűleg figyelembe vennie, és egyensúlyt teremtenie. A tanár történetmeséléssel indítja el a festésórát (szemléltető képanyagot nem használ), ezzel a belső képek előhívása a cél, és színekkel az érzések, hangulatok kifejezése. A gyerekek teljesen szabadon a fantáziájuk alapján dolgoznak. Az absztrakt festéshez hasonló módon kezdenek el festeni, nem elvárás, hogy valamilyen dolgot ábrázoljanak.

1. Gyerekmunkák, Pesthidegkúti Waldorf Iskola 2010/2011-es tanév 2. osztály. A két mesehős eltérő bátorságának ábrázolása.

A színfoltokból lassan előbújnak a formák, és a formarajzfeladatok hatására a gyerekek egyre jobban képesek a formák, gesztusok ábrázolására. A festés során a színek érzelmi, kifejező hatásáról szereznek bőséges tapasztalatot egyéni fejlődési utat bejárva.

2. Gyerekmunkák, Pesthidegkúti Waldorf Iskola 2009/2010-es tanév 5. osztály. Az emberi alakhoz különböző egyénileg választott érzést társítottak. A színek és különböző testtartások kifejező hatását nagyon jól alkalmazták, egyéni megoldások születtek.

A formarajz készíti elő az írás tanulását tudatos, nagyon aprólékos és módszeres képességfejlesztéssel, melynek eredményeként a gyerekek eligazodnak térben, és képesek megfigyelések után arányokkal dolgozni. A térérzékelési problémákat is segítik az osztályteremben végzett mozgások és ehhez kapcsolódnak a papíron végzett mozgások. Az egyenes és görbe vonal után második évben megjelenik a szimmetria, harmadik osztályban az aszimmetria, és negyedik osztályban az alatta-fölötte reláció. 

3. Táblarajz és gyerekmunkák, Pesthidegkúti Waldorf Iskola 2009/2010-es tanév, 3. osztály

A formarajzfeladatok esetében a tanár a táblára rajzolt egy kiinduló formát, amit a gyerekek először halványsárga színnel vázoltak fel több keresővonallal, és ha már biztosan érezték a formát, akkor húzták át más színnel. Erre csak akkor képesek, ha már felismernek relációkat és arányokat, és a gyerekeket ebben a tevékenységben a tanár nem irányította verbálisan. Ez már egy olyan állomás, amit Steiner megfogalmazott a formarajz gyakorlatokat rajzoló gyermekről: „...fokozatosan kialakít magában egy gondolkodó látásmódot és láttató gondolkodást. A gondolkodás teljesen képben marad.” (Steiner, é. n., Nevelésművészet... 70. o.) A gyerekek a lemásolt motívum rajzolását egyénileg folytatják, így teljesen különböző, kreatív alkotások születnek egy-egy közös alapmotívumból. A gyerekek a munkát a saját fantáziájuk, érzéseik és gondolataik alapján folytatják, teljesen szabadon, kötöttségek nélkül. A Waldorf-iskolás úgy képes ilyen színvonalú megoldásra, hogy nem lát szemléltető rajzot, az órán nincs látvány-előzmény. Véleményem szerint ezek a feladatok rendkívül jól fejlesztik a vizuális képességeket (formaérzék, színérzék, komponáló képesség). Ezeknek a képességfejlesztő feladatoknak az előnye még az is, hogy a gyermekrajzok világába direkt módon nem szól bele.

4. Gyerekmunkák, Pesthidegkúti Waldorf Iskola 2009/2010-es tanév 3. osztály. A rajzok eltérő vizuális képességeket tükröznek. Vannak foltszerű és vonalas megoldások, és van ahol már a színekkel és/vagy színárnyalatokkal létrehozott térbeli hatás is felismerhető.

Az agyagozás az első években az epochákhoz (pl. állattan) kapcsolódóan jelenik meg, felsőbb osztályokban a megismert geometriai formákat mintázzák meg, majd eljutnak az emberi alakok, mozdulatok, gesztusok, érzések megjelenítéséig.

A mesterségek csoportja tartalmazza a kézimunkát, fafaragást. Ezeken az órákon műhelymunka jelleggel dolgoznak a gyerekek, mindenki egyéni tempó szerint halad, saját tervei alapján készíti a feladatát, és az adott osztály éves feladatának elkészítésén túl lehetőség van más tárgyak alkotására, így valósul meg a mennyiségi differenciálás. A gyerekek által készített tárgyak többségükben saját használatra készülnek (pl. furulyatok, sapka, játékállatok, babák, kötény, fafaragáshoz szerszám készítése), és ennek pedagógiai jelentősége felbecsülhetetlen. 

A Pesthidegkúti Waldorf Iskola vizuális szakóráira jellemző, hogy apró lépésenként következetesen haladnak a képességfejlesztéssel, minden gyerek számára biztosítják az egyéni fejlődés lehetőségét. Ugyanakkor a gyerekek e képességeiket szabadon használhatják más tárgyak tanulása során. Ugyanis a Waldorf iskolában a tananyagot komplex módon, epochális rendszerben dolgozzák fel a főtanítási időszakban, amelyben a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodnak, és az epochán belül sokféle művészeti ághoz tartozó képességfejlesztés, átélési forma kapcsolódik. A különböző művészeti területek összefonódnak (vers, mozgás, ritmus, ének, eljátszás, lerajzolás). A tanulási folyamatban a tanár választja ki a téma feldolgozásához a művészi tevékenységeket, pl. készülhetnek a János vitéz kapcsán illusztrációk vagy színi előadás, annak minden kellékével együtt. 

5. Gyerekmunkák, Pesthidegkúti Waldorf Iskola 2009/2010-es tanév 5. osztály

6. Előadás, Pesthidegkúti Waldorf Iskola 2010/2011-es tanév 5. osztály

A Waldorf-iskolák első nyolc évét az úgynevezett „éves munka” elkészítése zárja le. A gyerekek egy választott (elméleti, művészeti és gyakorlati összetevőket tartalmazó) témát dolgoztak fel projekt jelleggel az év során egyénileg. Az év végén mindenki bemutatja a saját munkáját, melynek során feltárulnak a nyolc év alatt kiteljesedett képességeik, tulajdonságaik és személyiségjegyeik. Ez a produktum osztályzatokkal leírhatatlan, és a hagyományos iskolák témazárói és feleletei alapján kapott bizonyítványoknál sokkal többet elárul a gyerekek képességeiről és tudásáról. A Waldorf iskolás diákoknak szerintem ez a „vizsgafolyamat” sokkal több önbizalmat ad, s pontosabb önismeret lehetőségét nyújtja. 

Köszönet a Pesthidegkúti Waldorf Iskola tanárainak és diákjainak, hogy segítették a munkámat!

Hivatkozott irodalom

A magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve (2005), Magyar Waldorf Szövetség.

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló (2003/2007) 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

Pajorné Kugelbauer Ida (2011): Művészettel nevelés a Waldorf-iskolában, XIV. Apáczai-Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmányok, 822-835.

Steiner, Rudolf (é. n.): Nevelésművészet az ember lényegének megismeréséből. Génius, Magyar Antropozófiai Társaság, Waldorf sorozat.

Vekerdy Tamás (2006): Felnőttek és gyerekek. Mit akarunk egymástól? Pszichológiai írások, Saxum Kiadó.

Vekerdy Tamás (2011): És most belülről... Álmok és lidércek. Saxum Kiadó.

---

A cikk teljes képanyagát Pajorné Kugelbauer Ida gyűjtötte és fényképezte a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában a 2009/10-es és a 2010/2011-es tanévben.