Szülőkkel, gyerekekkel
By matelencse on 2025. máj. 22. - 19:58
2025. április 28-án a Szandaszőlősi Tanoda fenntartója, a Miért Ne Alapítvány és a Tanodaplatform szervezésében megvalósult a Szülőkkel, gyerekekkel való önismereti munka workshop.
A találkozó során megismerhettük a tanoda tevékenységét, amely Szolnok leszakadó városrészeiben fejti ki hatását. A Szandaszőlősi Tanoda hétköznapjai a holisztikus szemlélet jegyében zajlanak, központi szerepet játszik bennük a célcsoporttal végzett önismereti munka is. Írásomban elsőként bemutatásra kerül a Miért Ne Alapítvány, amely többek között a Szandaszőlősi Tanoda fenntartója is, ezt követően olvashatnak a szülőkkel végzett önismereti munkáról, majd három kiváló gyakorlat kerül bemutatásra a gyermekekkel folytatott önismereti munkáról és annak hatásairól.
Miért ne?
A Miért Ne Alapítvány 2008-ban kezdte meg tevékenységét, lelkes civilek alapították, akiknek kiemelt céljuk volt, hogy a helyi fiatalok számára hasznos és fejlesztő szabadidős lehetőségeket biztosítsanak. A foglalkozások során a szervezet tagjai nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a gyerekek igényeinek megfelelő formában működjenek, igyekeztek változatosan bevonni a fiatalokat a helyi ügyekbe, megvalósítva mindezt úgy, hogy változatos programokat kínáljanak. Ezek között szerepelt pizza party, flashmob, betűkirakó és számháború temérdek más program mellett. Jelenlegi szolgáltatásai sokrétűek, a tanodai programoktól kezdve az önismereti csoportokon át a közösségi eseményekig terjednek. Kiemelt figyelmet fordítanak a prevencióra, a mentálhigiénés támogatásra, valamint az élményalapú tanulásra.
A szervezet elsősorban hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra fókuszál, akik számos társadalmi, mentális és érzelmi kihívással küzdenek. A résztvevők körében gyakori a tanulási nehézség, magatartászavar, érzelmi sérülékenység, valamint a szociális és kommunikációs készségek fejletlensége. A szülők sok esetben szintén bizonytalanok a nevelési kérdésekben, és saját életvezetésükben is támogatásra szorulnak. A célcsoport jellemzője az alacsony iskolai végzettség, anyagi kiszolgáltatottság, valamint a közösségi kapcsolatok gyengesége.
Szülőkkel végzett munka
A szülőkkel történő önismereti munka célja a szülői kompetenciák megerősítése, a belső erőforrások feltárása és a kapcsolati minták tudatosítása. A szülőcsoportos foglalkozások során mozgásos és szituációs játékokat, rajzos-alkotó feladatokat, valamint dramatikus eszközöket is alkalmaznak. Gyakori elemek: a Lakatlan sziget játék, a hangulatember-készítés, valamint a saját vágyak és félelmek szimbolikus megjelenítése. Habár a szülők bevonása ilyen jellegű önismereti gyakorlatokba első ránézésre nehézkesnek tűnhet, ezt a folyamatot megelőzi a fokozatos és szisztematikus bizalomépítés. A szervezet kiszámítható jelenléte a közösség életében és a családok kríziseihez való hozzáállása lehetővé teszi a munkatársak számára, hogy olyan foglalkozásokba is bevonják a szülőket is, amelyek játékos, szórakoztató eszközökkel előhívják gyermeki énjüket, és önfeledt játékon keresztül komoly önismereti munkára invitálják őket.
A csoportos együttlétek során lehetőség nyílik a veszteségek feldolgozására, a szülői szerepek újragondolására, valamint a közösségi élmények megerősítésére. A számos csoporton túlmenően a szülők egy része bekapcsolódik a szervezet munkájába is, amely tovább erősíti a közösségi integritást és növeli a célcsoport bizalmát. A munka során lehetőségük adódik a tanoda és szolgáltatópont hétköznapi tevékenységébe bekapcsolódni, illetve a jeles alkalmakon vagy rendezvényeken támogatni a felkészülést. Ennek hatására a szülők olyan interperszonális skilleket sajátíthatnak el, amelyek segítik őket a családi életben és a munkaerőpiacon egyaránt.
A szervezet évek óta eredményesen működik és jelentős hatást gyakorolt a résztvevő gyermekek és családok életére. A gyermekek visszajelzései szerint a játékos foglalkozások segítették őket abban, hogy jobban megértsék önmagukat, oldódjanak a szorongásaik, és bátrabban kapcsolódjanak társaikhoz. A szülők is megerősödtek szerepükben, bátrabban kérnek segítséget és aktívabban vesznek részt gyermekeik nevelésében. A csoportos élmények, a közös történetalkotás és a dramatikus feldolgozás olyan mély érzelmi hatásokat eredményezett, amelyek hosszú távon is kihatnak a család működésére. Jó gyakorlatként emelhető ki a Varázsbolt foglalkozás, a szülői önismereti csoportok és a gyermekpszichodráma alkalmak, amelyek hatékonyan támogatják a személyiségfejlődést és a kapcsolati minták átalakulását.
Innovatív program az önismeret korai fejlesztésére
A szervezetnél számos innovatív, élményalapú módszer kap helyet, amelyek célja az önismereti folyamat támogatása és a résztvevők személyiségének fejlesztése. A drámapedagógia eszköztárát közösségépítésre és megértésre használják. A gyermekpszichodráma mesés, varázslatos világa révén segíti a szereprepertoár bővítését és az érzelmi elakadások oldását. A Playback színház módszere lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők saját történeteiket külső nézőpontból élhessék át újra. A Fórumszínház az elnyomott helyzetek felismerését és megoldását segíti, interaktív módon bevonva a nézőket a problémák feldolgozásába. További használt eszközök között szerepel a Persona doll, társasjáték, improvizációs technikák, vizualizációs gyakorlatok.
Persona doll
A Persona doll egy pedagógiai és pszichológiai módszer, amely segíti a gyerekeket abban, hogy biztonságos környezetben dolgozzanak fel számukra nehéz vagy érzékeny témákat. A módszer lényege, hogy a pedagógus vagy fejlesztő szakember egy életszerű, részletes élettörténettel rendelkező babát vezet be a gyerekek világába, aki „vendégként” érkezik a csoportba, és megosztja saját élményeit, tapasztalatait, nehézségeit. Elsősorban érzékenyít, a kirekesztés, előítélet, diszkrimináció, agresszió és bántalmazás elleni tudatos fellépést segíti. Ezen túl fejleszti a gyermekek együttérző képességét, érzelmi intelligenciáját, valamint támogatja a társas kapcsolatok és a problémamegoldás fejlődését.
Habár szimpla, de igényes kialakítású játékbabáknak látszanak, nem azok. Olyan módszertani eszközök, amelyeknek saját nevük, életkoruk, családi hátterük, nemzetiségük, vallásuk, és akár olyan élethelyzeteik is lehetnek, amelyekkel a gyerekek maguk is találkoznak (pl. válás, fogyatékosság, menekült státusz, eltérő szexualitás). A gyerekek nem játszanak vele hagyományos értelemben, hanem párbeszédet folytatnak vele, kérdeznek tőle, segítik őt, tanácsot adnak neki, ezáltal reflektálnak a saját életük eseményeire is.
A Persona doll alkalmazásakor a szakember a baba történetét mindig a csoport igényeihez, tapasztalataihoz és életkorához igazítja. A módszer különösen hasznos óvodás és kisiskolás korosztály esetében, de alkalmazható más fejlesztési célú csoportmunkákban is. A személyiségbabák történetei gyakran foglalkoznak az elfogadás, sokszínűség, szegénység, betegségek, gyász, családon belüli erőszak vagy másság témaköreivel is. Figyelve arra, hogy a korosztálynak megfelelő témák és kommunikációs eszközök támogassák a munkát.
A babák segítségével a hangsúly kívülre kerül. A gyermekek sokszor tényleg valóságosnak élik meg az Persona doll identitását és annak problémáit. Rajtuk keresztül megnyílhatnak a pedagógusoknak és segítő szakembereknek egyaránt. Kimondásra kerülnek általa a gyerekek saját problémái is.
Tojás a betonon
A mélyebb átélésen túl a csoportban betöltött szerepek és ezeknek konfliktusai is segítenek az önismeret mélyítésében. A Tojás a betonon játék során a résztvevő fiatalok kiscsoportokban dolgoznak. A játék kezdetén kapnak egy tojást, amelynek integritását meg kell őrizzék a rájuk bízott eszközök segítségével. A játékban használhatnak újságokat, botokat, tollakat, ragasztószalagot. Olyan tárolót kell készíteniük, amely a tojást akkor is egyben tartja, ha az 2-3 méter magasságról esik le. Erre a csoportok 10-15 percet kapnak.
A játék során szerepkártyák is kiosztásra kerülnek, amelyek a csoportban elfoglalt helyüket is meghatározzák. Olyan instrukciók szerepelnek rajta, amelyek a feladattal kapcsolatos hozzáállásukat határozzák meg. Megfelelő feldolgozás mellett ez kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a csoportban elfoglalt helyükre is reflektáljanak, esetleg megkérdőjelezzék azt. A rejtett feladaton túl a kommunikációs készségeiket is latba kell vetniük a résztvevőknek. A probléma megoldását követően ugyanis kellően impozáns történetet kell kiötölniük arra vonatkozóan, hogy az általuk megvalósított megoldás miért a legjobb.
Gyermekpszichodráma
A gyerekekkel végzett önismereti munka keretében a pszichodráma módszerére épülő, mesés elemekkel átszőtt foglalkozások is megvalósulnak. A gyerekpszichodráma alkalmak során a résztvevők heti rendszerességgel, egy-másfél éven át vesznek részt játékos, élményalapú önismereti csoportokban. A gyerekek különféle szerepekben próbálhatják ki magukat, meséket és történeteket alkotnak, ezeken keresztül dolgozzák fel saját belső feszültségeiket. A program célja az érzelmi kifejezőkészség fejlesztése, a bizalom és az önállóság erősítése, valamint a traumák feldolgozása. A foglalkozások során alkalmazott eszközök: varázsbolt, csodatárgyak, dramatikus játékok, rajz, bejelentkező kör, szimbolikus eszközök.
A pszichodráma módszerének gyermekekre adaptált változata, amely Moreno klasszikus pszichodráma-elméletére épül. Lényege, hogy a gyermekek játékos formában, dramatikus eszközökkel fejezhessék ki belső világukat, konfliktusaikat, érzéseiket. A módszer egyesíti a szabad játék spontán, kreatív világát a tudatosan vezetett terápiás folyamattal, és lehetőséget nyújt a gyermekek számára belső feszültségeik oldására, személyiségük fejlődésének támogatására.
A pszichodráma alapvető elemei, mint például a szerepcsere, a tükrözés, a duplázás vagy a színpad használata, a gyermekpszichodrámában is megjelennek, de játékosabb, az életkorhoz illeszkedő formában. A gyermekek számára a szimbolikus játék nemcsak természetes kifejezőeszköz, hanem terápiás csatorna is. A pszichodráma során a gyermekek gyakran meséket, fantáziajátékokat, szerepjátékokat játszanak, amelyek során feldolgozhatják a saját életükben átélt konfliktusokat, traumákat, félelmeket vagy bizonytalanságokat.
A gyermekpszichodráma csoportos formában zajlik, általában heti rendszerességgel, és minden alkalmat strukturált keret jellemez: kezdő- és zárókör, bemelegítő játékok, főjáték, majd az élmények megbeszélése. A csoportvezetők szerepe rendkívül fontos: ők teremtik meg a biztonságos légkört, vezetik a folyamatot, segítenek értelmezni a gyermekek által hozott témákat, és támogatják őket abban, hogy kapcsolódni tudjanak saját érzéseikhez.
A gyermekpszichodráma egyik legfontosabb hatásmechanizmusa az élmények újrajátszása és az alternatív megoldások kipróbálása. A gyerekek a drámajátékban lehetőséget kapnak arra, hogy különböző nézőpontokat próbáljanak ki, új szerepeket vegyenek fel, és így fokozatosan alakítsák át viselkedésmintáikat. Ez nemcsak a problémamegoldó képességeiket erősíti, hanem növeli önbizalmukat, empátiájukat és társas készségeiket is. Mindez különösen fontos olyan gyerekek számára, akik beilleszkedési nehézségekkel, szorongással, viselkedészavarokkal vagy traumatikus élményekkel küzdenek. A pszichodráma lehetőséget biztosít az érzelmek nonverbális kifejezésére is, így a verbális kifejezésben még nem jártas vagy zárkózottabb gyermekek számára is elérhető. A dramatikus játék során gyakran szimbolikus formában jelennek meg a belső konfliktusok, így a gyermek nem közvetlenül, hanem mesék, állatok, hősök vagy kitalált karakterek segítségével dolgozza fel az őt ért hatásokat.
A gyermekpszichodráma különböző keretek között alkalmazható: iskolákban, gyermekvédelmi intézményekben, nevelési tanácsadókban, családsegítőkben és tanodákban is. Az integrált nevelés és inkluzív pedagógia szempontjából is értékes eszköz lehet, mivel a csoportfolyamat segíti a társas kapcsolatok alakulását, és hozzájárul a közösségi élmény erősítéséhez. Egy rendkívül gazdag, komplex módszer, amely nemcsak terápiás célt szolgál, hanem fejlesztő hatása is jelentős. A gyermekek megtanulnak tudatosabban viszonyulni önmagukhoz és a környezetükhöz, miközben egy elfogadó, támogató közegben élhetik meg a játék és az alkotás örömét.
