Kiss Virág: Pecha kucha
A buli, ahol tanulni lehet
"...minden előadó 20 képet vetíthet, mindegyiket 20-20 másodpercig. Tehát minden előadó összesen 6 perc 40 másodperccel gazdálkodhat, utána jön a következő. Ezáltal lényegre törő, pörgős előadásokat láthatunk-hallhatunk, az érdeklődés nem hanyatlik alább, ráadásul több ember juthat szóhoz….”
A pecha kucha (ejtsd „pecsa kucsa”, japánul locsog-fecseg) műfaja felbukkant a pedagógiai szcénában. Nem véletlenül, mivel az ezt az előadásformát kitaláló és alkalmazó Pecha Kucha Night egy olyan ismeretközvetítő szakmai esemény, amely egyben buli is, klasszikus esetben alkohollal és tánccal, zenével. Kicsit vicces, kicsit groteszk és nagyon sok információ közvetíthető vele rövid idő alatt.
Nézzük, mi is ez a pecha kucha, honnan származik, mik a szabályai, és ennek megfelelően mire való!
Mi is ez?
A „Pecha Kucha Night” egy szakmai esemény, ahol gyors, nagyon rövid, az előadás szabályai (lásd később) miatt kicsit groteszk, hadarós előadások követik egymást szakmai projektekről. Közben italfogyasztás, utána táncos-zenés lazítás is hozzátartozik az eredeti eseményhez, azaz ez lényegében egy party. Belépőjegyet is kell rá váltani.
A pecha kucha előadások szabálya: automatikus vetítéssel 20 dia egyenként 20 másodpercenként, ezt interpretálja meglehetőst gyors tempóban az előadó. A diákon képek szerepelnek. Az előadás tehát felgyorsított, ettől kicsit groteszk és komikus, ugyanakkor nagyon spontán is. Egy-egy bemutatott projektről a leglényegesebb információk kiderülnek, ezek alapján, akit érdekel, már utána tud menni a részleteknek. Azaz gyors felvillantások valamilyen konkrét programról, nem pedig elméleti gondolatmenetek, bár azzal is lehet próbálkozni.
A KÉK-ek
Magyarországon a KÉK, azaz a Kortárs Építészeti Központ rendez ilyen eseményeket. 2012 decemberében rendezték a 30. Pecha Kucha Estet.
Egyszer én is részt vettem egy ilyen KÉK pecha kuchán 2009-ben, ami az Iparművészeti Múzeumban volt (éppen ott dolgoztam), ott jégből készült bárpult és egy bizonyos tömény alkoholos ital (ez itt nem a reklám helye) tartozott az eseményhez, mert a programot ez a cég szponzorálta (az Iparművészeti Múzeum nem olcsó helyszín). Nagyon jó hangulatú, igazi „buli” volt.
Eredete és célja
Japán építészek találták ki ezt a formát 2003-ban, hogy legyen egy nyitott fórum, ahol tervezők találkozhatnak, és széles közönség előtt bemutatkozhatnak. A KÉK-ek pecha kucha honlapjukon így írnak róla (és ez szerintem tanárokra is igaz lehet): „…Mint tudjuk, sok építész kezéhez könnyen odaragad a mikrofon, és órákig képes beszélni. Erre a problémára a megoldás kulcsa a pecha kucha – amennyire egyszerű, olyan nagyszerű – szabályában van: minden előadó 20 képet vetíthet, mindegyiket 20-20 másodpercig. Tehát minden előadó összesen 6 perc 40 másodperccel gazdálkodhat, utána jön a következő. Ezáltal lényegre törő, pörgős előadásokat láthatunk-hallhatunk, az érdeklődés nem hanyatlik alább, ráadásul több ember juthat szóhoz….”
A pecha kucha esték nagyon sikeresek lettek, és világszerte elterjedtek.
A hazai pedagógiai szcénában eddig (amiről tudok)…
2011-ben az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatói konferenciája végén rendeztek a Trencsényi László köré szerveződő művészetpedagógiával foglalkozó doktoranduszok Művészetpedagógiai Pecha Kuchát, Katona Réka művészettörténész-tanár volt a fő szervezője.
2012-ben Bodóczky István könyvbemutatóján is megjelent a pecha kucha, szintén művészetpedagógia témában.
2013-ban, azaz most a VI. Miskolci Taní-tani Konferenciára is lehetett pecha kucha előadással jelentkezni.
Nem meglepő, hogy a (vizuális) művészetpedagógia fedezte fel magának először. Ennek okai:
- az építészet a vizuális művészetek területéhez kapcsolódik (mi tanítjuk), ezért találkozhattunk vele;
- ez egy új kifejezésmód vagy új műfaj (nekünk), a kreativitás és a vállalkozó szellem a művészeti területnek sajátja kell legyen, itt bátornak és innovatívnak kell lenni, ami nálunk szakmai alapkövetelmény, a terület egyik lényege;
- emellett nagyon vizuális (szöveget nem sok értelme van vetíteni benne);
- nagyon improvizatív, ehhez szintén a művészek vonzódnak.
A pecha kuchában rejlő lehetőségek
Egy új ismeretátadási és társasági kultúra, együttléti forma jön létre vele. Nem utolsósorban a humor és egy kis jó értelemben vett lazaság és vidámság és is bekerülhet általa a mi kissé depresszív és kényszeresen megfelelni vágyó szakmai életünkbe (ha jól csináljuk, pecha-kucha-szerűen). És nem a körülmények javulása miatt (ami örvendetes lenne persze), hanem a saját szakmai életünk újszerű szervezésével. Azaz ez valami, amit magunkért tehetünk, saját jobb szakmai közérzetünk érdekében. Mert a pecha kucha jó mulatság, vagy ahogy az angol nyelv mondja: „fun”.
P. S. A frappáns lezárás után még egy gondolat: ha már mi belejöttünk, diákjaink számára is jó kis forma lehet, lehetőleg olyan témáról, amiben otthon vannak, például a hobbijukról. El tudok képzelni egy pecha kucha osztálybulit vagy osztályfőnöki órát, ahol a diákok hobbijukról vagy kedvenc tevékenységükről számolhatnának be így. Jó lehetőség lehet egymást jobban megismerni.