A hatalommal való visszaélés és a zumba

Gyarmathy Éva írása

A diák ellenőrizni tudja a tanár tanítását, a beosztott a főnöke állításait, az állampolgár a politikusok tetteit.

A hatalommal nem csak a hatalmasok élnek vissza, hanem mindenki, aki a pozícióját és tudását mások kárára, önös érdekei, önvédelme érdekében használja. Természetesen minél nagyobb a hatalom, amellyel visszaél valaki, annál nagyobb károkat tud okozni.

Ha a gyalogos, aki az átkelőhely biztonságát arra használja, hogy az autóst minél tovább feltartóztassa, és nem más okból csak a kis hatalmának átélése miatt halad át lassan, kis bosszúságot, kis kárt okoz. Amikor a kőműves a munkájáért jelentősen nagyobb összeget számol fel a megrendelőnek, mint amit az megér, kihasználja a vevő hozzá nem értését, már komolyabb anyagi kárt jelenthet. Ugyanez a helyzet minden vevő-eladó pozícióban. (Nem is könnyű meghúzni a határvonalat, hogy mi a tisztességes és a tisztességtelen előnyszerzés.) Amikor viszont egy ország vezető erői élnek vissza a hatalommal, az nagyon jelentős károkat okozhat, hiszen így egy egész népnek árthatnak, amely bizalmat szavazott egy politikai erőnek.

Aki bizalmat ad, az hatalommal ruház fel. Ilyen minden választás, vevő-eladó helyzet, a szakemberek megbízása, valamint a szerelem és a barátság is. A kisgyerekek szüleik felé (legalábbis kezdetben) nem tudnak másképp fordulni, mint bizalommal, ez nem választás kérdése. Másképp létrejövő bizalom a hírnév, amellyel szintén már sokszor visszaéltek. Vannak olyan helyzetek is, amikor valakinek a pozíciója jelent hatalmat. A fenti gyalogos is a helyzetéből adódó előnyével él vissza. Amikor egy főnök zaklatja a beosztottját szintén a pozícióját használja ki nem megengedett módon. Ugyanez a helyzet, ha egy koordináló-irányító helyzetbe emelt vezető személy vagy intézmény etikátlan, szakmailag köztudottan elfogadhatatlan elvárásokat állít az általa irányítandó személyek, intézmények elé.

A lepusztítóbb hatalmi visszaélések

A hatalommal való visszaélés legpusztítóbbja, amikor a tudásátadó, segítő, támogató pozícióval él vissza valaki, mert a tudásátadásra, segítésre és támogatásra várók nem csupán kiszolgáltatottak, hanem szocializációs helyzetben vannak. Ennek a prototípusa a szülői helyzet. Ezt követi a pedagógus, mentor, tréner, terapeuta szerep, amelyek kicsit mind a szülői szerepet is hordozzák, és így rendkívüli mértékben bizalmi helyzetek. Amikor nem csupán a tudásával, hanem teljes személyiségével vesz részt a folyamatban a meghatározó pozícióban lévő fél, akkor a tudástartalom mellett, a viselkedés is átadódik mint modell. Sőt, ez utóbbi nagyobb erővel bír, amit már számtalan tanulmány kimutatott Albert Bandura szociális tanulásról, utánzásról és modell szerepről szóló munkásságától a rejtett tanterv témájáig többféle szinten és formában.

Ráadásul nagyon nehéz tetten érni a visszaélést. Még a nyilvánvaló fizikai bántalmazások sem mindig egyértelműen azonosíthatók, hiszen egy erősebb karszorítás, egy füzetlap kitépése lehet agresszív, a helyzettel visszaélő akció, de lehet pedagógiai helye. A határ nem egyértelmű. A lelki terror és visszaélés pedig végképp az a kategória, amikor a pozícióban lévő személyisége és indítékai a meghatározók.

Zumba tréning

Mi köze mindennek a zumba tánchoz? Egyrészt annyi, hogy a zumba lényege az imitáció, a mozdulatok utánzása, ellesése. Ez persze minden mozgásnál és táncnál így van. Annak idején a táncházakban egymástól tanultuk a lépéseket, figyeltük a már jártas táncosokat.

Zumbázáskor a trénert követik a résztvevők, és a jó tréner nagyon tudja segíteni a tanulási folyamatot:

• a koreográfiájával alkalmazkodik a résztvevőkhöz,
• többször ismétlődik egymás után az adott mozdulatrészlet,
• visszatérnek a mozdulatrészletek,
• a tréner a tánc közben mutatja is, hogy milyen mozdulat és hogyan, hányszor következik.

Mindez segíti, hogy a csoport szinkronban mozoghasson, és megtanulja a koreográfiát. Csodálatos közös élmény vidám zenére együtt mozogni.

Ha a fenti pontokat végiggondoljuk, egyértelmű, hogy a pedagógia legjobb elemeit alkalmazza, amelyeket a tréner/pedagógus, bárki, aki tudásátadással foglalkozik, használhat, és sikeressé teheti azokat, akik bizalmukkal megajándékozták, és tanulni akarnak.

Másrészt a zumba tánc tele van keresztező mozgással, ritmus- és irányváltással, szekvenciákkal, mindazzal, ami az idegrendszer érése és harmóniája szempontjából rendkívül fontos. Emiatt terápiaként a neurológiai alapú teljesítményzavarok kezelésében is elkezdtük alkalmazni (lásd pl. itt és itt).

Így kerültem bele a zumba táncba, és ezen keresztül egy trénerversenyen mint megfigyelő is részt vettem. Míg a zumba tánc maga kiváló élmény, a trénerverseny megmutatta, hogy mindent tönkre lehet tenni, ha az eljárás lényegét nem értik, akik alkalmazzák, vagy egyéb, akár személyiségbeli problémák miatt visszaélnek a helyzetükkel.

A trénerverseny nagyon jó ötlet, és jó lehetőség is volt a megmutatkozásra olyanok számára, akik valóban iskolát tudtak teremteni maguk körül. Nem mindegy azonban, hogy az iskola miről szól. A trénerverseny ugyanis harsányságba, önmutogatásba fulladt. A döntőbe jutott trénereknek nem az volt a célja, hogy minél többen tudják követni és megtanulni a koreográfiát, hanem hogy megmutassák a saját zumba tudásuk kiválóságát. Ezzel azonban éppen a tréneri szerep ellen fordultak. A tanítás ugyanis nem a tanárról, hanem a diákról kell szóljon, és nem az a jó tanár, aki megmutatja a diákjának, hogy mennyivel többet tud, hanem az, aki sikeressé teszi a tanulási folyamatot, és önbizalmat ad a tanulónak.

A hatalom birtoklása és megosztása

A pedagógiában és minden egyéb tudásátadó helyzetben a tudásnak van birtokosa, és van, akinek ezt a tudást át kell adni. A tudás birtoklása hatalmat ad, és ez alkalom lehet a visszaélésre is. A tudás olyan formájú átadása, ahol a tudásátadó megtartja a főszerepét, és hatalmi pozíciójának fenntartásához a tudás töredékes átadását használja vagy nagy nehézségek árán történő átvételi helyzetet teremt, hatalommal való visszaélés. A tudásmegosztás lényege, hogy megkönnyíti az információkhoz való hozzájutást, és így megosztja a hatalmat is.

Az internet ezt tette, és ezzel számos hatalom- és tudásbirtokló lába alól kicsúszott a talaj. A gyerekek már a felnőttek nélkül is tudnak tanulni, akár akkor is, amikor még az olvasási készség sem áll rendelkezésükre. A diák ellenőrizni tudja a tanár tanítását, a beosztott a főnöke állításait, az állampolgár a politikusok tetteit.

A tudás hatalom. Az információ elérhetővé vált. Ha az információkat valaki képes feldolgozni, máris megvan a tudása, és ezzel bárkit lealázhat, aki az adott akár csak részterületen nem jártas. Így most már viszonylag kis befektetéssel mindenkinek lehetősége lehet, hogy visszaéljen az akár kicsi résztudásával is.

A visszaélés áldozata azonban nem csupán saját kicsinységét tapasztalja meg, hanem azt is, hogy az erő pozíciójában hogyan kell viselkedni. Ezért ahogy akár egy pici kis hatalmat nyer, a tanult viselkedést fogja alkalmazni saját énképe védelmében. És máris itt van az út, amelyen a megalázottból megalázó, a hatalmaskodás áldozatából hatalmaskodó lesz, és végtelen ördögi körré alakul a folyamat. Sokszor éppen a legelesettebbek, legkiszolgáltatottabbak, akiknek az énképe sérült, lesznek a legdurvább visszaélők.

A gyerek is visszaélhet a hatalmával. Érzelmileg zsarolhatja a szüleit, és miközben számos gyerekbántalmazásról hallunk, sok gyerek azzal a pozíciójával él vissza, amikor a felnőtt nem akarja a gyerek kiszolgáltatottságát kihasználni. Az egyik helyen elszenvedett megaláztatást a másik helyen visszaadja a megnyomorított lélek. Ilyenkor már hosszas és türelmes újraszocializálásra van szükség ahhoz, hogy a belső tartását vesztett egyén megerősödjön, és képes legyen a hatalom megosztásra.

A lelki harmónia része, hogy képes legyen az ember élni az erejével, tudásával, hatalmával és megosztani mindezt másokkal. És képes legyen gyenge is lenni, és elfogadni mások segítségét. (Például terapeutaképzésen ez kulcskérdés.)

A hatalommal lehet élni és lehet visszaélni. Mindegyiknek sokféle útja van. És mindegyik előttünk áll.

Bandura munkásságához

• Bandura, Albert (1962) Social learning through imitation. In M . R. Jones (Ed.), Nebraska Symposium on Motivation. Lincoln: University of Nebraska Press.
• Bandura, Albert (1963) The role of imitation in personality, The Journal of Nursery Education, 18(3);
• Bandura, Albert (1965) Influence of models' reinforcement contingencies on the acquisition of imitative responses. Journal of Personality and Social Psychology, 1, 589-595.

A rejtett tantervről

• Jackson, P.W. (1968) Life in Classrooms. Holt, Rinehart & Row. New York.
• Dreeben, R. (1968) On What Is Learned In School. Reading, Mass. Addison-Wesley.
• Snyder, B. (1973) The Hidden Curriculum. Cambridge: The MIT Press.
• Szabó L.T. (1988) A „rejtett tanterv”. Budapest: Magvető.
• Szabó L.T. (1982) A „rejtett tanterv” (Adalékok az iskola tényleges hatásmechanizmusához). Valóság, XXV. évf. 9. 54-61.
• Tomasz Gábor (2006) A rejtett tanterv – fogalom és kutatások. FKI.