Mindenki „Jula mamája”
Mészáros Kinga írása
„Virtuális táncosokkal nem lehet dolgozni."
Matókné Kapási Julianna neve a néptáncos szakmában és a közművelődésben meghatározó. Egész életét – családja mellett – a „Babitsnak”, a „Bartinának” és a gyermek-néptáncmozgalomnak szentelte. Hiánypótló módszertant hozott létre Játszó-Néptánciskola néven, valamint alapító tagja az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületnek. Neve megjelenik a Duna Menti Folklórfesztivál szervezői között, és a mai napig a legfontosabb városi rendezvényen, a Szekszárdi Szüreti Napokon is. Több szakterületen szerzett diplomát, melynek köszönhetően több rendezvény és fesztivál kapcsolódik nevéhez. Következetes pedagógiája, vezetői attitűdje, morális hozzáállása több kinevelt generációnak példája a mai napig.
Életpályája
1954. december 24-én született Szekszárdon, szüleivel Decsen éltek. Tanulmányait ösztöndíjasként folytatta, mellette dolgozott. Meghatározó volt életében, hogy 14 évesen bekerült a Szekszárdi Néptánc Együttesbe, Szabadi Mihály kezei közé, hiszen ez határozta meg a későbbiekben az egész életpályáját. Végzettségeit tekintve óvónő, népművelő-történelem szakos tanár, felnőttképzési és művelődési menedzser. Az évek során folyamatosan fejlesztette kompetenciáit, 11 különböző képzésen és tanfolyamon vett részt. 1969 és 2019 között 9 különböző társadalmi és civil szervezetben töltött be funkciót. 33 évesen férjhez ment, 34 évesen született meg Julcsi lánya. Mára két unoka büszke nagymamája. A Szabadi Mihály által alapított Szekszárdi Néptánc Együttesben táncolt, majd asszisztensként dolgozott. 1979. február 16-tól Szabadi Mihály hívására főállású szakalkalmazott lett a Babits Mihály Művelődési Házban. 2002-től megbízott igazgatója, majd 2014-ig igazgatója lett a Babits Mihály Művelődési Háznak. 1979-ben indította el a Játszó-Néptánciskolát, 5-8 éves gyermekek részére. 1986. június elsejétől átvette a Szekszárdi Néptánc Együttes vezetését. 1990-ben létrehozta az egyesületi formát, 1991-től az együttes Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület néven működött tovább. A Bartina Néptánc Közhasznú Egyesületet 2019-ig vezette töretlen lelkesedéssel és odaadással.
Élete művelődési menedzserként
A Babits Mihály Művelődési Ház 1970-es átadása óta élete része volt. Először táncosként, majd 1979. február 16-tól Szabadi Mihály hívására főállású népművelőként dolgozott. 1985-ben szerzett diplomát népművelés-történelem szakon a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. Felnőttképzési és művelődési menedzser diplomáját 2000-ben szerezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Szakalkalmazottból megbízott igazgató, majd egészen 2014-ig igazgatója volt a Babits Mihály Művelődési Háznak. Igazgatói munkásságát az állandó változás, megújítás, különböző körülmények és követelmények, szükségletek alakították. A ház a kezdetek óta a művészeti csoportok, közösségek otthona volt. Számtalan újító rendezvénnyel járult hozzá a közösségi élet fellendítéséhez. A 2005-ös fejlesztések nyomán új struktúrában 6 fő területet működtetett az intézmény: Művelődési Ház, Gyermektér, Polip Ifjúsági Iroda, Panoráma és Art mozi, Művészetek Háza és Tourinform iroda.
Mivel Matókné Kapási Julianna szoros kapcsolatban állt a néphagyománnyal, elkerülhetetlen volt, hogy két szenvedélye keresztezze egymást. Magyarország első és a CIOFF legnagyobb fesztiválját Szekszárd, Kalocsa és Baja városa együtt szervezték meg a Népművelési Intézet Héra Éva által vezetett táncosztálya partnerségével, ez volt a Duna Menti Folklórfesztivál. A fesztivál magába foglalja a folklórt, a hagyományt, szellemi és tárgyi örökségünket. Igazgatósága alatt 2002-ben, 2005-ben és 2008-ban szervezték meg a nemzetközi találkozót. 2009-ben Szekszárd városa kiszállt a kooperációból. A mai napig a legnagyobb rendezvénye Szekszárd városának a Szekszárdi Szüreti Napok. 2005-ben Jula igazgatósága alatt született újjá az esemény, amelyet csapatával a Béla király téren rendeztek meg. A Szekszárdi Szüreti napok fejlesztését, tervezését elősegítette Jula sok tíz éves tapasztalta a nemzetközi fesztiválokon és számtalan kreatív ember ötlete. 2013 augusztusában költözhettek vissza a felújított művelődési házba, amely jelenleg Babits Mihály Kulturális Központ néven működik. Az intézmény számtalan közművelődési rendezvénynek, közösségnek ad otthont, és úgy gondolom, minden Bartinás táncos második otthonának tekinti. Matókné Kapási Julianna számtalan emléket, barátot és élményt köszönhet korábbi munkahelyének.
Élete tánca
Élete táncának első állomása 1969-ben kezdődött, amikor 14 évesen bekerült a Szabadi Mihály vezette Szekszárdi Néptánc Együttesbe. 1976-tól óvónőként csatlakozott az utánpótlás-nevelésbe. Főállású munkatársként foglalkozott a néptánccal, népművészeti fesztiválok, bemutatók, versenyek és kiállítások szervezésével a Babits Mihály Művelődési Házban. „C” kategóriás oktatói engedélyt szerzett a Tímár Sándor vezette kísérleti táncházvezetői tanfolyamon. A tanfolyam az akkor ismert táncrendeket sajátította el: palóc, rábaközi, dél-dunántúli, dél-alföldi, szatmári, mezőségi, széki és moldvai. Mára szakmailag elismert tanfolyamtársai voltak: Lévai Péter, Zsurávszky Zoltán, Farkas Zoltán „Batyu”, Antal László, Hintalan László, Diószegi László, Lázár Katalin, Gaug Ágnes stb. A zenei képzést Halmos Béla és Sebő Ferenc vezette.
Néptáncos és óvónői tapasztalata alapján megalkotta a Játszó-Néptánciskolát, amely 5-8 éves gyermekek tanítási módszertanát dolgozta ki. 1983-ban módszertani és koreográfiai pályázatot írtak ki, ahova beadta a Játszó-Néptánciskola módszertani leírását. Ezt a gyakorlatban is be kellett mutatni. A zsűri – benne Foltin Jolán – Pedagógiai Nívódíjjal jutalmazta munkásságát. Miska bácsi mellett több évig dolgozott asszisztensként, pedagógusi továbbképzést is tartottak. Egy ilyen alkalommal találkozott Foltin Jolánnal, amit életre szóló barátság köttetett.
1981-ben közművelődési és táncos szakemberként megszervezte a Duna Menti Nemzetközi Folklórfesztivált. 2002-től 2008-ig a Duna Menti Folklórfesztivál Közalapítvány alelnöke volt. 1986-ban vette át a Szekszárdi Néptánc Együttes művészeti vezetését Miska bácsitól. Az akkor „Arany II.” minősítésű felnőtt együttes mögött felsorakozott a Játszó-Néptánciskolából alakult utánpótlás. 1988-ban szakmai sikerként elnyerték az „Arany I.” fokozatot. Ebben az évben Jula megkapta a „Szocialista Kultúráért” miniszteri dicséretet. 1990-ben kezdeményezte az egyesületi forma létrehozását, amelyet azóta is Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület néven jegyeznek. Foltin Jolánnal nem csak baráti kapcsolatot ápolt, hanem szakmai tanácsadója is volt. 1990-ben megalakult Foltin Jolán vezetésével az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület, amelyben Jula alapító tag lett Csasztvan Andrással és Szigetvári Józseffel és néptáncegyütteseikkel együtt. 2000-től Csasztvan András lett az egyesület elnöke, alelnökei: Matókné Kapási Julianna és Szigetvári József. Jula, az egyesületnek 16 éven át volt alapító és elnökségi tagja, mint alelnök tervezte, szervezte és lebonyolította a gyermektáncmozgalom fesztiváljait, antológiáit, továbbképzéseit és táborait 2015-ig. Számtalan táncos generáció köszönheti az egyesületnek, Julának a versenyeken, fesztiválokon és táborokban szerzett felejthetetlen élményeit. Úgy gondolom, hogy az egyesület létrejöttével a gyermek-néptáncmozgalom erős bástyákat, a kiváló szakemberek által jól működő rendszert és következetes iránymutatást, útravalót kapott. A egyesület jelenleg Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület néven töretlenül működik.
Szekszárdon 1993-ban létrejött a Liszt Ferenc Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola, amelynek néptánctagozata biztosította a gyermek és ifjúsági korosztály néptáncoktatását. Jula 2004 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kuratóriumának tagja volt. A Bartina Együttes létszáma folyamatosan nőtt, 8 korcsoportot működtetett/működtet, közel 300 főt számlál. A folyamatosan bővülő létszám miatt a pedagógusok száma is nőtt. Az együttes a Játszó-Néptánciskola nyomán felmenő rendszerben működik a mai napig is. Számtalan pedagógus és koreográfus megfordult az egyesületben, akik mind-mind hozzátettek az igényes szakmai munkához. Az egyesület gyermek- és ifjúsági csoportjai rendszeres résztvevői a gyermek-és ifjúsági antológiáknak, szólótánc versenyeknek. A felnőtt csoport többször szerepelt a felnőtt antológián, kiemelkedő helyezést ért el a Szekszárdi Néptáncfesztiválon, a Szolnoki Néptáncfesztiválon. Számtalan külföldi fesztivált tudhat maga mögött az egyesület. Mérföldkövet jelentett a Jula által vezetett egyesület életében 2015. év, amikor a Fölszállott a páva televíziós műsor keretein belül a Bartina Gyermektánc Együttes győztes lett a kategóriájában. Visszaemlékezve a sok munka és kitartás meghozta az eredményt. Nagy ismertséget hozott a győzelem, nagyon kiemelt helyeken és műsorokban szerepelhettek a gyermekek: Parlament, Müpa, Pesti Vigadó, MTVA-adások, Erkel Színház, külföldi utak. Felemelő volt figyelni a háttérben a gyermekek és pedagógusok odaadását. 2017-től a Martin György Szövetség megbízásából látja el Tolna vármegyei szakmai referensként feladatát. Emellett a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség megbízásából mentori és szervezői feladatokat lát el a Dél-dunántúli tagegyüttesek szakmai és szervezeti életében. 2019 decemberében 33 éves művészeti vezetői munka, 50 éves táncos pályafutás és közösségi munka, 43 év pedagógiai munka után, 65 évesen köszönt el a Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület művészeti tisztségétől, de elnökségi tag maradt. Lakóhelyén és szakmai körökben elismerően nyilatkoznak róla.
Újító módszertana
Matókné Kapási Julianna saját tánctanítási módszerét 1979-ben a Játszó-Néptánciskola keretein belül hozta létre. Az országban az első felmenő rendszerű néptáncoktatást alkotta meg 5-8 éves gyermekeknek. A tanfolyam szombaton és vasárnap került megrendezésre, ahol korosztályonként, csoportos formában, élő zenekarral folyt a tanítás. Több mint 10 éven keresztül évente 150-200 új gyermekkel ismertette meg a térség táncait, népszokásait, népi gyermekjátékait. 1983-ban ezt a tanítási módszertant a Népművelési Intézet Nívódíjban részesítette. Több nagy táncos műhely vette át módszerét, amely a felmenő rendszeres néptáncoktatás alapja lett. Az „Arany II.” minősítésű felnőtt együttes mögött sorakozott a Játszó-Néptánciskolából kialakult utánpótlás. Módszeréről 1999-ben a Magyar Művelődési Intézet, Néptáncosok Szakmai Háza megbízásából „Játék és tánc az iskolában, Sárközi táncok” címmel film is készült, amely módszertani segédanyagként szolgál.
A foglalkozások során a táncház módszer dominált, melyet 1976 és 1980 között a táncházvezetői tanfolyamon ismert meg, s később a Tímár Sándortól tanultak alapján alkalmazott. Jula szerint fontos, hogy egy-egy motívumot elemezzünk, azokat a lehető legkisebb egységre lebontsuk. Ezeket a fázisokat megtanítsuk, s újra felépítsük a motívumot. A táncosokban tudatosulnia kell annak, hogy ritmus szempontjából, hogyan épül fel a motívum, mit mivel lehet helyettesíteni. A negyed és nyolcad értékű motívumok összekapcsolása, az összetett motívum képzése nagyon lényeges. Ha ezeket meg tudja különböztetni a táncos, nem lesz azzal gondja, hogy ti-ti-tá vagy tá-ti-ti ritmust kell táncolnia. Az alapok megteremtéséhez hozzátartozik a táncos kettes és négyes számrendszerben való jártassága. Emellett jó alapot ad ezen tematika szerint a bokázók (légbokázó és ellentétje) és a forgások (lépőforgó, futópörgő) tanítása. A fizikai képességfejlesztést harmóniába kell hozni az életkori sajátosságokkal. A fizikai képességeket Jula a kicsiknél játékelemekkel, később pedig sorgyakorlatokkal hozta létre. A bemelegítés nélkülözhetetlen részei: a bokázó típusok, a kargyakorlatok, a csípőforgatások, a térd-sarok érintések, az irányok, tehát a standard sorgyakorlatok. Ezek lehetővé teszik, hogy a későbbiekben a gyermekek fizikai állapota a megfelelő szintre emelkedjen a nehezebb feladatok elvégzéséhez. Mindezek teljesítéséhez kemény tréningekre van szükség, melyeken előbb vagy utóbb, de minden gyermektáncos átesik. Jula módszerének fontos része mindezek mellett a gimnasztika és a hajlékonyság fejlesztése is. Az egész próba részét képezte az ugrástechnika-fejlesztés és az állóképesség-növelés, továbbá a forgás- és ritmusgyakorlatok. A Bartina utánpótláscsoportjainak tanítási módszertanát adta a Jula által kifejlesztett módszer, a felmenő rendszer. Minden tudást igyekezett továbbadni táncosainak: „Fontos a hit kialakítása. Hitelesnek kell lenni, és nem utolsósorban hinni kell abban, amit csinálunk, szeretetteljes diktatúrát kell létrehozni.” (Matókné Kapási Julianna, Nyemcsokné Kárpáti Katalin: A tánc az életünk, 60)
Kitüntetései, díjai:
2000-ben Közjóért (Szekszárd),
2001-ben Örökség Pedagógiai díj,
2006-ban Wlassics Gyula miniszteri díj,
2007-ben Garay Emlékérem (Szekszárd),
2014-ben Pro Urbe díj (Szekszárd),
2016-ban Martin György Néptáncszövetség Művészeti vezetői Nívódíj,
2017-ben Bezerédj István díj (Tolna Megye),
2017-ben Örökségért emlékplakett (Örökség Egyesület);
2019-ben Bessenyei György közművelődési díj (miniszteri kitüntetés).
Személyes gondolatok
Gyermekkorom óta ismerem Jula mamát, az ő kezei alatt (is) cseperedtem fel. Úgy gondolom, nem csak nekem, hanem számtalan embernek példakép. Példakép emberként, pedagógusként, vezetőként és nőként. Példakép szűnni nem vágyó tanulási morálja: önmaga fejlesztésében, fejlődésében. Példakép következetességben és erkölcsiségben. Sokunk számára mindig adott vagy mutatott egy vezérfonalat, ami segített olykor egy-egy döntésben. Szigorú, ámde következetes pedagógiai attitűdjének köszönhetően, felelősségteljes, következetes és kitartó generációkat nevelt ki. Visszaemlékezve többször repült a kulcscsomó, papucs figyelemfelkeltésként, de mindig szeretettel és gondoskodással fordult felénk. Sokszor hangzik el az a mondat: „De, ha a Jula nem lett volna…” Ezt a mondatot sokféleképpen lehetne folytatni, például: …akkor most nem tartanék itt, ahol tartok; …feladtam volna az álmom; …akkor nem lennék kitartó. Ő mindenkit elsősorban az életre nevelt. Megható volt a most áprilisban megrendezett 60 éves jubileumát ünneplő Bartina családban lenni. Látni, ahogy generációk élik át Lévai Péter koreográfiája, a Fekete bárány adta érzéseket. A Foltin Jolán által koreografált Betyárjátékot, amit szinte minden generáció a színfalak mögött énekelt, táncolt. Jula nélkül nem lenne Bartina.
Jula személye vitathatatlan és örök.
Örök mondásai közül néhány:
„A mérték az érték.”
„Virtuális táncosokkal nem lehet dolgozni.”
„A pontatlan embernek nincs jövője.”
„Hozom az ollót.”
„Gyerekek, zavarok?”
„Ne ülj a bőröndre! Ezzel még az unokáitok is utazni fognak.”
„Bartinás húgyhólyag 8 órát kibír! Izzadjad ki, kisfiam.”
„Oxigénsátor vár a színpad mellett.”
„Szeretem a munka szagát.”
„Nézd meg, még Jula néni ilyen idősen is meg tudja csinálni, úgyhogy ugorj fel!”
„Cssssss, Pssszt!”
„Aki itt van mindig, az 100%-os táncos.”
„Ne igyál cukros löttyöt, lónyál!”