Szerzőinknek

A Taní-tani Online olyan írásokat vár, amelyek széles körű érdeklődésre tartanak számot. Szívesen közlünk tudományos írásokat is, ha közérthetőek, és számíthatunk arra, hogy felkeltik a gyakorló pedagógusok érdeklődését is. Az írások maximális terjedelme 12 ezer karakter szóközök nélkül. Különösen indokolt esetben hosszabb írásokat is közlünk.

A Taní-tani Online elkötelezett a szabad, személyes, gyermekközpontú és közösségelvű pedagógiák mellett. Elsősorban ilyen írásokat várunk a lapba.

Nem fogadunk el közlésre a világhálón megtalálható írásokat, illetve azok közlésének feltétele, hogy a korábbi megjelenési helyről eltávolítsák őket. Korábban nyomtatásban publikált – de a weben nem megtalálható – írásokat indokolt esetben elfogadunk.

Kéziratokat kizárólag elektronikus úton tudunk elfogadni .doc, .docx, .rtf, .odt, .txt, Google Docs vagy más a Worddel kompatibilis (szerkeszthető) formátumban. Kérjük, hogy szorítkozzanak a minimálisan szükséges formázásra (címsorok, kurziválás). Félkövér szedést a címsorokon kívül csak különösen indokolt esetben alkalmazunk.

A cikkeket közlés előtt szerkesztjük. A helyesírási, nyelvhelyességi és stilisztikai változtatásokat, továbbá más kisebb, a cikk jelentését nem befolyásoló módosításokat nem egyeztetjük előzetesen a szerzőkkel. Indokolt esetben utólagos korrekcióra van lehetőség.

Szívesen vesszük, ha a cikkekhez (jogtiszta) képi illusztrációkat is mellékelnek. A képmellékletek esetében törekedjenek a jó minőségre és a nagy felbontásra. A képeket mindig külön fájlban kérjük (.jpg vagy .png formátumban), azokat ne illesszék be szöveges dokumentumba! Külön örülünk, ha gondolnak arra, hogy minden cikk elején van egy bevezető kép, amelynek fekvő tájolású részlete (felső sávja) a címlapon is megjelenik.

Nagyon megkönnyíti a dolgunkat, ha a cikkek címe rövid (max. 36 karakter szóközökkel együtt). Hosszabb cím esetén a cím egy része alcímbe kerül. Ennek tipográfiai okai vannak.

Kérjük a szerzőket, hogy lehetőség szerint kerüljék a lábjegyzeteket. Az internetes hivatkozásokat építsük be a főszövegbe (a kéziratban zárójelben az érintett szövegrész után), a szakirodalomra vonatkozó lábjegyzeteket inkább irodalomjegyzékként közöljük a szöveg végén, az egyéb lábjegyzeteket pedig szükség esetén építsük be a főszövegbe.

Szerzőinktől mindig kérünk egy portrét (fényképet) és egy két-három soros egyesszám első személyben írt bemutatkozást az olvasók tájékoztatására.