A multikulturalizmustól a szuperdiverzitásig
Maria Manuela Mendes (Lisszabon) írása
...nem csupán a társadalmi sokféleséggel kapcsolatos fogalmakat kell újraértelmezni, de újra kell gondolni a hozzájuk kapcsolódó politikai lépéseket is.
Az etnikai, társadalmi, kulturális, földrajzi, vallási és nyelvi sokszínűségük által meghatározott egyének és közösségek együttélése a modern társadalmakban az egyik leginkább vitatott kérdés, a hozzá kapcsolódó terminológia pedig szerteágazó, az egyes fogalmak értelmezése diskurzusonként roppant változatos.
E cikk célja néhány, a társadalmi sokféleséggel foglalkozó szakirodalomban használt fogalom kritikai elemzése: a multikulturalizmus, a konvivialitás és a szuperdiverzitás fogalmának és értelmezési tartományainak vizsgálata. Az elemzés egy olyan empirikus vizsgálaton alapul, amely a romák helyzetét vizsgálta a portugál oktatási rendszerben.
E rövid cikket kiegészíti egy hosszabb, a honlapról letölthető tanulmány, amely három részből áll: az első rész bevezeti és elemzi a fent említett, a tanulmány fő pilléreiként használt fogalmakat, a második rész röviden áttekinti a az interkulturális társadalom kialakítása érdekében tett oktatáspolitikai lépéseket, végül a harmadik rész egy, a Lisszabon nagyvárosi térségében élő romák iskoláztatásának kérdéseit vizsgáló kvalitatív tanulmány eredményeit mutatja be.
Az elemzés kereteinek kialakításakor két szerző kulcsfogalmait használtam: Paul Gilroy (2004) konvivialitás (conviviality) fogalmát és Steven Vertovec (2004, 2007a, 2007b) szuperdiverzitás (super-diversity) koncepcióját.
Az konvivialitás fogalmának elméleti újítása, hogy az együttéléshez és a csoportközi interakciókhoz kapcsolódó folyamatok olyan keretét hozza létre, amely segítségével a multikulturalizmus a városok társadalmi életének megszokott, magától értetődő jellemzőjévé válik. A konvivialitás koncepciója lehetőség az európai kultúra új kozmopolita dimenziójának megteremtésére, egyfajta radikális nyitás a gyarmati múlt és a posztkolonialista jelen felé (Gilroy 2004).
A társadalmi sokféleség diskurzusaiban a multikulturalizmus gyakran a diverzitás megfelelőjeként jelenik meg. A diverzitás ideológiája a másság tárgyiasításán alapszik, melynek során a különbségeket és azok jelentőségét gyakran túlbecslik. Gyakori jelenség, hogy a másságot létrehozó különbségek valójában inkább alapulnak ki nem mondott érzéseken, a különbségeket leíró faktorokat csak ritkán formálják meg verbálisan (Essed 1991:189-94).
Vertovec multikulturalizmus-kritikájának megkerülhetetlen újítása, hogy túllép azon a megközelítésen, amely az etnicitás fogalmát használja a társadalmi diverzitás fő magyarázó tényezőjeként. A szerző a szupediverzitás kifejezés használatával egyrészt azt a tényt kívánja hangsúlyozni, hogy azon túlmenően, hogy egyre több ember egyre több helyre migrál, az 1990-es években az Egyesült Királyságba irányuló migrációs folyamokban és mintákban új faktorok is megjelentek, és ezek közt a változók közt új típusú megfeleltethetőségek és interakciók jöttek létre (Vertovec 2007b: 1040). Vertovec szerint „a diverzitás Nagy-Britanniában természetesen őshonosnak számít” (Vertovec 2007b: 1026), így a szuperdiverzitás változói és a köztük lévő korrelációk sem számítanak új társadalmi jelenségnek, azonban a tudományos kutatások nem szenteltek figyelmet ezeknek az állandóan újraformálódó jelenségeknek. Ez a fogalmi újítás transzformatív módon konstruálja újra a multikulturalitásról való gondolkodást. Vertovec (2007b) figyelmeztet arra, hogy nem csupán a társadalmi sokféleséggel kapcsolatos fogalmakat kell újraértelmezni, de újra kell gondolni a hozzájuk kapcsolódó politikai lépéseket is. A politikák újragondolásának célja, hogy összhangba kerüljenek egy lehetséges multidimenzionális megközelítéssel, különös tekintettel az olyan másságképző faktorokra, mint a származási ország, a nyelvek, a vallás, valamint egyéb releváns tényezőkre, mint a migrációs csatornák, a jogi státusz, az adott helyen történő integráció, illetve a helyi hatóságok, szolgáltatók és helyi lakosok reakciói. A felsorolt faktorok egymásra hatásának elemzése segítheti a társadalmi terek erősen differenciált összetételének megismerését és a különböző migráns csoportok társadalmi helyzetének jobb megértését (Vertovec 2007a: 970).
Vertovec szuperdiverzitás fogalma vonatozik „a mindennapi interakciókra is, fontos felismernünk, hogy különböző típusú interakciók mennek végbe egy nap során az egyének által használt közösségi tereken” (Vertovec 2007b: 35). A szuperdiverzitás tehát a társadalmi sokféleség egy térben megjelenő reprezentációira, együttélésük és interakcióik megvalósulásának formáira reflektál, összhangban Gilroy (2004) konvivialitás-definíciójával. Vertovec (2007) szuperdiverzitás koncepciója nagy ívű fogalom, amely megpróbál a multikulturalizmus fogalmi korlátai közül legalább néhányon átlépve új értelmezési keretet alkotni.
Fontos szem előtt tartanunk, hogy a multikulturalizmus és az interkulturalizmus fogalma az Európában élő bevándorlók és egyéb kisebbségek jelenlétének számbeli növekedésére és diverzifikációjára adott válasz kontextusában jelent meg, és azokra a törekvésekre épül, amelyek az etnikai alapú csoportokat a nemzeti hagyományokba kívánják integrálni. Ezek a törekvések jelen vannak Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, és a közelmúltban megjelentek Spanyolországban és Portugáliában is. A multikulturalizmust olyan elméletek és ideológiák együtteseként lehet értelmezni, amelyek a második világháború utáni kulturális sokszínűség kezelésére törekszenek. A multikulturalizmus elméleteinek gyakorlatba ültetésére és a társadalmi sokféleség kezelésére többféle megközelítés létezik, legismertebbek az amerikai olvasztótégely-modell, a francia köztársasági modell, a német pluralista modell számos egyéb modell mellett.
Vertovec (2003) felismeri és leírja a fogalom jelentéstartalmainak sokrétűségét. A multikulturalizmus vonatkozhat egy átfogó politikai ideológia vagy egy sor közpolitikai intézkedés demográfiai leírására, intézmények átalakítására, a kulturális kifejezésmódra, egyes erkölcsi megfontolásokra, új politikai kihívások egész sorára vagy a posztmodern társadalom jellegzetességeire (Vertovec 2003: 3). A multikulturalizmus magába foglalja az oktatás, az egészségügy, a jóléti szabályozás, a művészetek és a szórakozás terén megjelenő folyamatokat, jelentéseket, anyagokat, valamint erőforrásokat, és kétségtelenül jelen van a teljes közszférában, különösképp a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódóan (Vertovec 2003: 2). Az etnikai sokféleség szemléletes példáját kiragadva: a multietnicitás gyakori állapot, de sokféle variáció létezik a tekintetben, hogy milyen különbségek alapján teremti meg és értelmezi egy-egy közösség a sokféleséget. A multikulturalizmus az az intézményes politikai keret, amely a multietnicitást az állammal való kapcsolatában és az állampolgárság vonatkozásában szabályozza (Nederveen Pieterse 2007: 91).
Irodalomjegyzék
Essed, Philomena, 1991. Understanding Everyday Racism: an Interdisciplinary Theory. Newbury Park, California: Sage Publications.
Gilroy, Paul, 2004. After Empire: Melancholia or Convivial Culture? London, New York: Routledge.
Nederveen Pieterse, Jan, 2007. Ethnicities and Global Multiculture: Pants for an Octopus. United States of America: Rowman & Littlefield Publishers, Inc.
Vertovec, S. & Wessendorf, S., 2004. Migration and Cultural, Religious and Linguistic Diversity in Europe: An Overview of Issues and Trends. Oxford: Centre on Migration, Policy and Society [COMPAS], University of Oxford, International Migration, Integration and Social Cohesion (IMISCOE).
Vertovec, S., 2003. “Desafíos transnacionales al ‘nuevo’ multiculturalismo” („Transnational Challenges to the 'New' Multiculturalism”). Migración Desarrollo 1: 1-27. URL: http://www.migracionydesarrollo.org (accessed 13/03/06).
Vertovec, Steven, 2007a. “Introduction: New Directions in the Anthropology of Migration and Multiculturalism”. Ethnic and Racial Studies 30: 6: 961- 978.
Vertovec, Steven, 2007b. ”Super-diversity and its Implications”. Ethnic and Racial Studies, 30: 6: 1024-1054.
Fordította Perina Patrícia, a fordítást szakmailag lektorálta Csereklye Erzsébet.
