Csak az számít, hogy milyen ember
Losó Györgyné antirasszista Radnóti-díjára. Trencsényi Borbála írása
A fodrászatba véletlenül betévedő kuncsaft számára nem lehet kétség afelől, hogy miféle helyen van, s kiféle-miféle az üzlet tulajdonosa.
„Nekem mindegy, cigány, nem cigány, nekem csak az számít, hogy milyen ember” – szoktuk hallani Losó Györgyné Melindától. Kevés olyan hely van hazánkban, ahol cigányok és nem-cigányok olyan természetes módon léteznek együtt, mint a ROMFEL Egyesület (Romák Felzárkóztatásáért Egyesület) által szervezett programokon. S ez elsősorban a klub, illetve az egyesület vezetője, Losó Györgyné több évtizedes, elhivatott munkájának és humánus, nyitott, előítéletektől mentes egyéniségének köszönhető. Az egyesület hitvallás-nyilatkozata szerint a felzárkózást kölcsönös folyamatként értelmezi, az általa szervezett egyesületi rendezvényeken a különböző kulturális értékek cseréje valósul meg.
Az alapító elnök, Losóné Melinda egy pici kispesti fodrászüzletben dolgozik, önálló vállalkozóként. A fodrászatba véletlenül betévedő kuncsaft számára nem lehet kétség afelől, hogy miféle helyen van, s kiféle-miféle az üzlet tulajdonosa. A fehér bőrű nőkön-férfiakon kívül „gyanúsan” barna bőrű vendégek is üldögélnek-álldogálnak a boltban, s vesznek részt a várakozás közben kialakuló diskurzusban. A tükör melletti újságtartóból rafinált „véletlenszerűséggel” kandikál ki a „Kethano Drom – Közös út” (vagy más cigány újság) egy-egy száma. Muszáj kézbe venni s olvasgatni benne (főleg magyar, de cigány nyelven is) a kortárs roma költők verseit…
Losó Györgyné „multietnikus” vendégkörének nagy része ismerős: szomszédok, rokonok, pedagógusok, munkások, munkanélküliek, művészek, írók, papok a közeli templomokból, barátok, barátnők s azok gyerekei… S bizony olyanok is, akik fizetni nem vagy alig tudnak… Az üzlet mindig tele van vendégekkel, itt mindig zajlik az élet. Nemcsak a fodrásznő ügyessége miatt szeretnek ide járni az emberek, hanem mert Melindának mindenkihez van kedves szava, kérdése, mindenkivel egyforma tisztelettel (és majdnem mindenkivel tegeződve) társalog. A témák gyakran „kinyílnak”: szóba kerül az előző heti klubest értékelése, a színházi élmények megbeszélése, etikai vagy más elvontabb témák megtárgyalása, élet és halál kérdései. A cigányság és más „kényes” témák sem esnek tabu alá, és a „hely szelleme” azt sugallja, hogy itt semmi disszonáns hang nem hangzik el… Az üzlet hátsó részében cipők, ruhák batyui: az adományok, amiket aztán Losó Melinda a kerület szegényei közé visz az autóján, vagy éppen a helyszínen osztogat el. Információs „központ” is az üzlet: a helyi híreken kívül sok minden mást is meg lehet tudni, Melinda sokszor még munkahely találásában is segíteni tud. (Az ő protezsáltjaiban megbíznak akkor is, ha bőrszíne miatt netán bizalmatlanok volnának a munkahelyeken az álláskereső iránt...)
Losó Melinda cigányságát öntudatosan és a legnagyobb természetességgel vállaló ember, aki családtagjainak (gyermekeinek, unokáinak) is ezt a biztos identitást igyekszik átadni. Ugyanakkor baráti, ismerősi, munkahelyi és társadalmi kapcsolataiban nyoma sincs semmiféle bezárkózásnak; nyitott bármilyen etnikumú, vallású, társadalmi helyzetű emberek iránt – ezt sugallja természetes emberszeretete és tudatosan vállalt meggyőződése is.
Áldozatos és eredményes munkáját pusztán hivatástudatból, önkéntes munkában végzi (nem véletlenül ő lett 2018-ban „Az Év Önkéntese”, két évvel ezelőtt pedig a „Kispestért” díjat vehette át). Korábban több évig a Kispesti Cigány Önkormányzat elnökhelyettese volt, később a Talentum Klub alapítója. A Kispesti Aranyházban, majd a Kispesti Kaszinóban havonta rendezett klubdélutánokon az egyetemes, a nemzeti, benne a roma kultúra értékeit igyekszik megismertetni az egybegyűlt – vegyes etnikumú – közönséggel. Neves művészeket (írókat, zenészeket, képzőművészeket stb.), közéleti személyeket, vallási vezetőket és más érdekes vendégeket sikerül meghívnia, illetve író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat, zenei esteket szervezni a részvételükkel. Például Rostás-Farkas György József Attila-díjas íróval, vagy a Romani szövegértési és szövegalkotási gyakorlatok c. tankönyv alkotóival szervezett könyvbemutatón a cigány kultúra, illetve a cigány nyelv megismerését tűzte célul; az egymás népdalainak megismerését, a kultúrák közeledését szolgálta a Cigány–Magyar Pávakör is, vagy a 2014-es „hanukarácsony” stb.
A holokauszt kiemelt téma Losóné Melinda számára. 2014-ben családjával együtt elzarándokolt Auschwitzba, s roma küldöttség tagjaként csehországi, szerbiai nemzetközi holokauszt-megemlékezéseken is részt vett több ízben. Egyesületével évről-évre részt vesz a roma holokauszt emléknapján a Nehru parti koszorúzáson, a tizenkét évvel ezelőtti rasszista gyilkosságsorozatról is szóló augusztus 2-i templomi megemlékezésen és a Szabadság téri (a vidéki zsidóság 1944-es deportálását felidéző) „csendes megemlékezésen” (az installáció költségeihez anyagilag is hozzájárulva), valamint rendszeres látogatója az Eleven Emlékmű által szervezett beszélgetéseknek. 2014-ben, a holokauszt emlékévben a kerület három általános iskolájában rajzversenyt hirdetett, a legjobb képek a Csillagos Házak Napján is szerepeltek. Az emlékévben a ROMFEL egész éves programsorozatot szervezett diákoknak és felnőtteknek: rendhagyó történelemórával, a Holokauszt Múzeum látogatásával, beszélgetésekkel, Ferkovics József Holokauszt c. grafikai sorozatának kiállításával. Találkozást szervezett (és azóta is barátságot ápol) Fahidi Évával, és (haláláig) Neuman Ernőné kispesti holokauszt-túlélővel. 2014 óta a MEASZ kispesti elnökével (a Radnóti-díjas Szonderik Gyulával) együtt szervezi a Kispestről elhurcolt zsidók emléknapján, június 30-án a temetői és a templomi megemlékezést. Néhány évvel ezelőtt emléktúrát szervezett a várpalotai Grabler tónál történt tömeggyilkosság helyszínére.
Losó Melinda évek óta kutatja a roma holokauszt kispesti nyomait, kapcsolatba lépett cigány túlélők rokonaival és Karsai László, Landauer Attila, Bársony János, Daróczi Ágnes, Harmat József holokauszt-kutatókkal. A túlélőkkel és leszármazottaikkal interjúkat, illetve cd-t készített, és közreműködött egy kerületi középiskola projektjében, melynek eredményét a Bálint Házban mutatták be három évvel ezelőtt.
Losó Györgyné amatőr „helytörténészként” szenvedélyesen kutatja az egykori kisváros, Kispest cigány és zsidó lakosainak emlékét, értékes interjúkat készít zsidó holokauszt-túlélőkkel, cigány lágerlakók leszármazottaival (együttműködve Landauer Attila holokauszt-kutatóval). Az egykori kisváros, Kispest életét gazdagító híres cigány muzsikusdinasztiák (ő és férje is ilyen családból származott) nyomait is kutatta egyesületének tagjaival együtt. A személyes érdeklődésen kívül nem titkolt szándéka egy alacsony társadalmi presztízsű társadalmi csoport értékeinek megismertetése, elismertetése. A kutatás alapján könyvet szerkesztett Muzsikus dinasztiák és híres zenészek Kispesten címmel, mely – a Néprajzi Múzeum támogatásával – a nyár végén jelenik meg. Losó Györgyné kezdeményezte két évvel ezelőtt, hogy kerületünkben, ahol a világhírű bőgőművész, Pege Aladár gyerekkora egy részét töltötte, teret nevezzenek el róla – az állampolgári kezdeményezésre, a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyásával a kerületünkben az első közterület a Pege Aladár park, mely cigány ember nevét viseli. További terve: emléktáblát és botlatókövet állíttatni a Kispestről elhurcolt zsidó és cigány embereknek.
A Losó Györgyné által szervezett belső és külső programok az interkulturális párbeszédet, a kultúrák egyenértékűségét, illetve az antirasszista gondolatot erősítik. 2016-ban – az iszlamorasszizmus terjedésének erkölcsi veszélyét felismerve Köztünk élő muszlim nők címmel szervezett beszélgetést muszlim asszonyok meghívásával. De a kínai kultúra megismertetésére is szervezett programot, egy másik alkalommal a Gandhi Társaság képviselőjét (a Radnóti-díjas Gibril Dent, aki egyébként rendezvényeink gyakori látogatója) hívta meg beszélgetésre, zenei bemutatkozásra, gasztronómiai bemutatóra. 2017-ben a ROMFEL Egyesület képviseltette magát a Dialógus Platform Egyesület és a Keresztény–Zsidó Párbeszéd által szervezett Három templom konferencián. Előítéletmentes gondolkodása mindenfajta másság befogadására irányul (és nevel): fogyatékos fiatalok művészeti együttesét több ízben is meghívta, és a klub látogatói között is kiemelt figyelmet fordít a fogyatékos emberekre.
Losóné rendszeres kapcsolatot ápol különféle egyházakkal, egyházi vezetőkkel, de elsősorban azokkal, amelyek az etnikumok és vallások közötti hídépítés útjait keresik, és amelyek a legtöbbet tesznek a szegényekért, elesettekért. Rendszeres látogatója (több egyesületi társát is magával híva) a Cigánypasztorációs Műhelynek, és kölcsönösen jó kapcsolatot ápolnak a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kerületi lelkészével, Iványi Miklóssal. Losó Melinda és a ROMFEL Egyesület tevékenységét nagyra tartja dr. Székely János püspök is:
A Romák Felzárkóztatásáért Egyesület 12 éve nagyon sokat tesz a cigány kultúra megismertetéséért és ápolásáért, a többségi társadalom érzékenyítéséért a romákkal szemben, a legszegényebbek megsegítéséért, a romák hitelének erősítéséért. Több alkalommal voltam az Egyesület rendezvényeinek vendége, és mindig megkapott az a nagyon testvéri légkör, ahol romák és nemromák egy nagy család tagjaiként voltak együtt. Losó Györgyné Melinda olyan roma vezető, aki tekintélyt szerzett mind a romák, mind a nem romák előtt, aki a társadalmi felzárkózás igazán hiteles képviselője és mozgatója.
Losó Györgyné példamutatása, munkája, szemléletmódja, személyisége környezetére is hatással van, s az antirasszista gondolat, az előítéletmentesség, az egymás megismerésére való törekvés és önmagunk vállalásának ügyét szolgálja minden cselekedetével.