Bognár Amália írása

Vajon miért nem tudnak tájékozódni a különböző internetes oldalakon a tanulók, ha nap mint nap használják azokat? Milyen szerepe és felelőssége van a pedagógusoknak ebben? Mivel segíthető elő az e területen szerzett jártasságok és készségek fejlődése már az általános iskolában?

A digitális környezetben történő tanulói teljesítményt mérő nemzetközi felmérések – mint például a PISA – eredményei is azt mutatják, hogy a 15 éves magyar diákok teljesítménye elmarad a világ és az európai országok produktivitása mögött (Balázsi–Ostorics 2011). Ezek a vizsgálatok 2009 óta terjednek ki a digitális szövegértésre és problémamegoldásra is (Lannert 2014). A digitális szövegértés az interneten való tájékozódást is jelenti, menük, oldalak, linkek segítségével (Tóth – Hódi 2011). A már említett mérés során a magyar tanulók többsége a második képességszintig jutott el; ennek alapján információkat tudott keresni és értelmezni különböző ismerős oldalakon. A magasabb szinteket csak a vizsgált diákok kis százaléka érte el (Balázsi–Ostorics 2011).

Mivel már az általános iskolai korosztály is mindennap használja a számítógépet, az internetet, ezt figyelembe véve nehezen érthető az eredmény. Vajon miért nem tudnak tájékozódni a különböző internetes oldalakon a tanulók, ha nap mint nap használják azokat? Milyen szerepe és felelőssége van a pedagógusoknak ebben? Mivel segíthető elő az e területen szerzett jártasságok és készségek fejlődése már az általános iskolában?

Az információs és kommunikációs technológiák (továbbiakban IKT) lehetővé teszik a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során, hogy már általános iskola felső tagozatán megalapozható legyen a „papír-ceruza forma” (Tóth–Hódi 2011) értelemben vett szövegértés számítógépes környezetben, és a digitális szövegértés is. E tanulmányban kipróbált gyakorlatok alapján mutatok be néhány lehetőséget ennek megvalósulására, mivel úgy gondolom, hogy a pedagógus feladata az, hogy megtanítsa, majd gyakoroltassa a diákokkal azt, hogy digitális környezetben is feltalálják magukat, és a felmerülő akadályokat leküzdjék. Olyan iránymutatásra van szükségük, amelynek segítségével megfelelő alapot kapnak ehhez.

A „papír-ceruza forma” számítógépes környezetben

A szövegértés képessége az írott szövegek megértését, felhasználását teszi lehetővé annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és ezt alkalmazza a mindennapi életben (Józsa–Józsa 2014). Ennek eléréséért már alsó tagozattól gyakoroltatjuk a tanulókkal a szövegértést, többnyire „papír-ceruza” formában. A diákok nagyon hamar megunják a nyomtatott formában történő feladatmegoldást, ennek következtében felületesen oldják meg azokat. Ehhez hozzájárul még az olvasástechnika alacsony szintje és a gyér szókincs is. A digitális világ és eszközök – tapasztalataim szerint – lehetőséget biztosítanak a motiválatlanság megoldására, a hatékonyabb feladatmegoldás elérésére, a szókincs bővítésére, és arra, hogy a gyermekek egyáltalán olvassanak.

Az első gyakorlat azt mutatja be, hogy a költő életrajzát tanórán frontális munka helyett megismerhetik a diákok okostelefonjaik segítségével saját feldolgozás alapján is. Ennek előkészítése ró nagyobb feladatot a pedagógusra, a megvalósításnál már csak mint mentor van jelen. Több lehetőség is van arra, hogy az adott szöveget és a kikeresendő adatokat megfogalmazó kérdéseket a gyermekek digitális formában elérjék. Megoldható ez egy zárt Facebook-csoport, közös emailfiók, vagy egy tanári honlap segítségével is – tanórán és tanórán kívül is.

A web 2.0 lehetővé teszi a közösségi tevékenységekben való tömeges részvételt (Koltai 2011). Ezt használtam ki tanári honlapom kiépítésével, amely segítséget nyújtott a diákok ösztönzésére. Így ide linkeltem be az elolvasandó szöveget a költő életéről. A link mellé feltettem azokat a kérdéseket, amelyek az adott szöveg lényeges részeiről, adatairól érdeklődnek. Tanórán az okostelefonok, míg tanórán kívül az otthoni számítógépek adták a tárgyi feltételeket. A válaszokat regisztrált felhasználóként a honlap üzenetküldő felületén küldték el. Órán megoldható az is, hogy hozzászólásban tegyék mindezt, hisz a tanári laptop és kivetítő segítségével nyomon követhető a feleletek beérkezése.

Tanulói feladat:

Az alábbi linkre kattintva elérsz egy szöveget, olvasd el és privát üzenetben  válaszolj a feltett kérdésekre!
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jaelet2.htm
Kérdéseim:
1. Melyik egyetemre iratkozik be 1924-ben?
2. Melyik verse miatt tanácsolják el az egyetemről?
3. Ki tanácsolja el? 
4. Hogyan reagál erre a költő?
Az alábbi linken találhatod az idegen szavak szótárát, lépj rá, és keresd meg ennek segítségével, mit jelent a nihilista kifejezés!
http://idegen-szavak.hu/

Ezzel a feladattal nemcsak a szövegértés fejlesztése, hanem a gyermekek szókincsének bővítése is lehetővé vált, hisz egy internetes idegenszó-tár segítségével az ismeretlen szavak jelentését kikeresték, illetve a megadott szó jelentését is megkapták. Emellett olyan honlapot ismerhettek meg, amelyet később is használhatnak, ha nem ismerik egy-egy szó jelentését. A weboldalon való tájékozódás pedig már a digitális szövegértés alapjait teszi le.

Mivel a szövegértést tantárgyközi kulturális kompetenciának tekinthető (Balázsi–Felvégi–Rábainé–Szepesi 2006), ezért mutatok egy példát arra is, hogy hogyan alkalmazható ugyanez történelemórán házi feladatként megoldandó tevékenységként.

Tanulói feladat:

1. feladat:
Keresd fel az alábbi oldalt, és olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1658_szeptember_3_oliver_cromwell_halala/

• Miben volt tehetséges Cromwell? 
• Kik voltak a „kerekfejűek”?
• Hogyan álltak bosszút a Stuartok Cromwellen?

A válaszokat e-mailben vagy facebook üzenetben küldd el! 

2. feladat: a következő linkre és olvasd el a cikket, majd keresd ki a következő adatokat!

• Egyesült Államok történetének legmagasabb és legalacsonyabb elnöke:
• John Quincy Adams állatai:
• Melyik elnök halt meg elnöki beszéde után 31 nappal? 
• Hány évig volt elnök Franklin D. Roosevelt?
• Hány évesen lett elnök John F. Kennedy?

http://mult-kor.hu/20121106_amerikai_elnokok_legjei

Mindkét feladatnál az információ visszakeresése volt az a gondolkodási művelet, amelyet alkalmazniuk kellett a gyermekeknek. A hiba lehetősége akkor nagyobb, ha a szöveg olvasása közben a különböző részeken elhelyezkedő adatokat felületesen keresik ki a tanulók, valamint nem figyelnek a kérdésre. Erre jó példa volt a következő kérdés:

Hány évig volt elnök Franklin D. Roosevelt?

A szöveg erre vonatkozó része ezt tartalmazta:

„… Franklin D. Rooseveltet, aki 1933 és 1945 között rekordideig, összesen 4422 napig állt az Egyesült Államok élén.”

Aki nem figyelt, beírta a napok számát, de a kérdés nem erre vonatkozott, hisz a napokat évekre kellett váltaniuk. Tapasztalható tehát, hogy a szövegértés egyik alapja a gyors és pontos olvasás, dekódolás (Tóth 2006), valamint a figyelem, ami ennél a kérdésnél hiányzott.

A sikertelen feladatmegoldások hátterében sok tényező felsorolható, az egyik legfontosabb azonban az, hogy a gyermekek nem olvasnak jól, és olvasásélmény iránti vágyuk szinte nincs is. Ez sok összetevőt von maga után: nem bővül a szókincsük, az általános tájékozottságuk, továbbá nem fejlődik a helyesírásuk sem.

Digitális szövegértés

A digitális szövegeknek három fajtája van: egyrészt  a szerzői alapú szöveg, ilyennel találkozhattak a tanulók a fentebb említett gyakorlatok során. A második fajtája az üzenetalapú szövegek, ennek megerősítésére több lehetőséget biztosítottam diákjaim számára. Tanórán okostelefon segítségével megoldható tevékenységet, valamint házi feladatként is kaptak olyan tennivalót, amelynek az volt a lényege, hogy az általuk elkészített szövegeket a tanári honlapon közzétéve hozzászólhattak egymás munkáihoz, és véleményezhették azokat. Általános iskolában alapvető szabályokat kellett megbeszélnünk ahhoz, hogy a gyermekek gondolatait az interneten, még ha zárt csoportban is, de megjelentessem. A stílus, a nyelvhelyesség, a helyesírás figyelembe vételével lehetett csak kommentálni.

Tanulói hozzászólás:

Véleményem szerint mindenki, aki megcsinálta a feladatot a valós érzéseit írta le, és ezért lettek ennyire jók a fogalmazások. 

Magyarszakkörön a nyolcadik évfolyamos tanulókkal regényt írtunk saját ötlet, cselekmény alapján. A megfelelő előkészítés után a tanári honlapon, a hozzászólások lehetőségét felhasználva írták egymás előtt a regény részeit. Először mindenki megírta a saját szereplőinek történetét, majd a helyszínek összekapcsolásával a közös epizódok kidolgozására került sor. A résztvevők látták, hogy mi történt a másik szerző hősével. A honlap segítségével pedig közösen tudtak dolgozni otthonról is, közösen tudták alakítani a cselekményt.

Részlet a regényből:

Miután hazatért, elővette a papírokat, és átnézte őket. Nem talált semmit. Arra gondolt, meglátogatja a közelben lévő levéltárat, állandó helyszíne volt ez már életének. A levéltárban töltött időt általában arra használta ki, hogy egyedül lehessen, hogy többet tudjon meg a vállán lévő jelről. Amikor odaért köszönt a levéltárosnak és leült a szokásos helyére az ablak mellé. Odament az egyik polchoz és levett róla egy könyvet. Órákon át olvasott, de nem talált semmit. Visszatette a könyvet a polcra, és levett egy másikat, de azzal sem járt sikerrel. Ezután eszébe jutott, hogy van egy lezárt része is az épületnek, így hát elindult oda, hogy ott is végignézze a könyveket. Mikor odaért, lefeszítette a rácsot az ajtóról, és bement a szobába. Ott aztán talált egy vastag, régi könyvet, és nagy nehezen leemelte az öreg könyvek alatt roskadozó polcról. A könyvet rátette az asztalra, és meglepődve vette tudomásul, hogy egy nagy lakattal lezárták.

A digitális szövegértésen belül legnagyobb hangsúlyt a többszörös szövegben való tájékozódásra helyeztem. A szövegek itt több, egymáshoz lazán kapcsolódó link segítségével érhetőek el (Gonda 2011). A weboldalak felépítésének ismerete, az azokon való tájékozódás sem könnyű, még annak a generációnak sem, amelynek tagjai nap mint nap használják az internetet, illetve több honlapot is felkeresnek.

Az ajánlott olvasmány az idei tanévben 7. évfolyamon Csukás István Vakáció a halott utcában című regénye volt. A regényt digitális eszközök segítségével dolgoztuk fel; valamennyi tanórán olyan programokat ismertünk meg a hozzájuk kapcsolódó szerkesztőfelület alapos bemutatásával, amelyekkel azután a kapott feladatokat elkészíthették a diákok. A tanítás közben okostelefonjaik segítségével a tanári honlapra belépve regisztrált felhasználóként érhették el a feladatokat. Egy jelszót kellett megtalálniuk úgy, hogy különböző oldalakon információkat kutattak fel, és a megtalált szó megadott betűjét használták fel a megfejtés összeszerkesztéséhez.

Feladat:

A könyveket veszély fenyegeti, hogy megmentsd őket, hajtsd végre a feladatokat! Ha ügyesen dolgozol, egy szót kapsz, ami megmondja neked, mit kell tenned! Küldd el a megoldást a honlap felületén található üzenetküldő szolgáltatás menüjéből nekem!

1. Lépj a linkre és olvasd el a regény fogalmának meghatározását. Keresd ki azt a szót, amit fókuszba állít a regény, és jegyezd fel az első betűjét!

2. Ezen az oldalon egy gyerekeknek szóló újságot találsz, amit most Csukás István ajánl a figyelmedbe. Keresd ki azt a mondatot, amit ő mond a folyóiratról, majd böngészgesd ki, mihez hasonlítja a lapot? Jegyezd fel a második betűjét!

3. A következő irodalmi témákat feldolgozó honlapon keresd meg Csukás István nevét, lépj rá erre a hipertextre! Ezután a kapott oldal oldalsó menüjében a 10. menüpont 12. és 13. betűjét jegyezd fel!

4. A cikk bevezetésében nézd meg, hogy a melyik napon adták elő Csukás István új mesejátékát! Jegyezd fel az első három betűt!

5. Melyik szó ismétlődik a könyvajánlóban? Keresd ki a kulcsszót, majd jegyezd meg a második betűjét!

6. Küldd el a megfejtést üzenetben nekem!

7. Írd meg hozzászólásban, 2–3 mondatban, te hogyan mentenéd meg a könyveket az utókor számára! Vigyázz, a fennmaradásukhoz olvasni kell őket, ehhez keress programokat, ötleteket!

A feladvány nem volt könnyű, többször is segítségükre kellett sietnem, de némi iránymutatással megoldható volt, hogy folytatni tudják a feladatot. A könyvek megmentésére is jó ötletek születtek, pár mondatban összefoglalták gondolataikat és hozzászólásban küldték el (például kampányhetet, könyvolvasási versenyt szerveznének). A fent említett feladat nagyon jó a honlapon való tájékozódás fejlesztésére, a hipertext felismerésére, a gyorsolvasás gyakorlására. Abban az osztályban, ahol már az előző tanévben is volt hasonló tevékenység, sokkal hatékonyabban és gyorsabban készültek el a gyermekek, mint akik most találkoztak először ilyen jellegű feladattal.

A könyv feldolgozása során számos programot felhasználtunk, készítettünk szófelhőt a történetre jellemző szavakból, generáltunk QR-kódot, amely félrevezető állítást tartalmazott a nyomozás megnehezítése céljából, készítettek képregényt is a regény egy-egy jelenetéből, „Ki mondta kinek?” játékot játszottak a digitális faliújság felületén, valamint elkészíthették a kedvenc szereplőjük graffitijét is.

A digitális eszközök használata lehetővé teszi, hogy érdekesebbé tegyem az adott vers, novella vagy regény feldolgozását. Csak akkor tudok együtt dolgozni a diákkal, ha a regényt elolvasta, ismeri a szereplőket és a cselekményt. Motiválja az olvasásra őket az is, hogy utána ezekkel a felsorolt programokkal dolgozhatnak. Így ez egy lehetséges útja annak is, hogy a gyermekek olvassanak.

Visszajelzések

Az idei tanévben már három hetedik évfolyamos és egy nyolcadikos osztályban használtam fel a virtuális világ adta pedagógiai célú lehetőségeket, egy osztályban pedig két különböző tantárgynál is (magyaróra, történelemóra) így dolgoztunk. Minden tanévben van egy általam kiválasztott témakör, amikor csak ebben a formában tevékenykedünk, tehát a digitális környezetben való feladatmegoldás kerül előtérbe. A többi témakörben egy-egy tanórán valamely feladathoz kapcsolódóan motivációs eszközként használom fel.

A digitális világban zajló projektek befejezése után mindig kérem a tanulókat, hogy névtelenül véleményezzék az elvégzett feladatokat, azok nehézségét, a felhasznált eszközöket, az internet alkalmazását a tanulási folyamat során.

Néhány tanulói visszajelzés:

1. tanuló: „Szerintem jó volt ilyen kreatív feladatok segítségével feldolgozni a történetet. Örülök, hogy megismertük ezeket az oldalakat, és bízom benne, hogy a későbbiekben is tudom hasznosítani azokat.”

2. tanuló: „Nagyon tetszett, hogy nem a megszokott módon kellett dolgozni. A digitális eszközök által lazább, rendhagyó órák voltak. A programok használata a későbbiekben még jól jöhet. A projekt feladatai által könnyebben lehetett jó jegyet szerezni.”

3. tanuló: „Jó volt, mert nem most csináltam ilyet először, ezért gördülékenyebben ment, mint legutóbb. Nekem ezért is tetszett.”

4. tanuló: „Tetszett, mert sokkal szívesebben és könnyebben oldottam/oldottuk meg a feladatokat, mint hogyha lapra írtuk volna, és erre emlékezni is fogunk.”

Összegzés

A digitális szövegértés alapozása már az általános iskolában megkezdődhet. Előkészíthető vele a virtuális világban való eligazodás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Meg kell mutatni a tanulóknak azokat az weboldalakat, amelyeket biztonsággal használhatnak. Fontos, hogy ne csak digitális kommunikációra, vagy játékra használják, hanem a tanulási folyamat során is. A különböző portálok megismerése elősegítheti ezt.

Ha olyan eszközöket alkalmazhatnak, valamint olyan környezetben tevékenykedhetnek, ami érdekli őket, amiben eligazodnak, ami közelebb áll hozzájuk, akkor hatékonyabban oldják meg a különböző feladatokat. Ez azonban a pedagógustól is folyamatos megújulást kíván.

Felhasznált irodalom

Balázsi Ildikó – Felvégi Emese – Rábainé Szabó Annamária – Szepesi Ildikó (2006). Országos kompetenciamérés, Tartalmi keret, suliNova Kht., Bp., 23.

Balázsi Ildikó – Ostorics László (2011). PISA 2009: Digitális szövegértés: Olvasás a világhálón. 11–17.  (2014. szept. 4.)

Gonda Zsuzsa (2011). A nyomtatott és a digitális szövegek megjelenítése az interaktív táblán. Anyanyelv-pedagógia, 1. szám  (2014. okt. 26.)

Józsa Gabriella - Józsa Krisztián (2014). A szövegértés, az olvasási motiváció és a stratégiahasználat összefüggése. Magyar pedagógia, (114. évf.) 2. sz. 67–89.

Koltay Tibor (2011). Kérdések és válaszok az írástudás új formáiról. Anyanyelv-pedagógia.  (2014. szeptember 21.)

Lannert Judit (2014) A magyar tanulók digitális írástudása a 2012-es PISA adatok alapján, Oktatás-Informatika, 2014/2. szám, 5-17. (2014. 11. 18.)

Tóth Beatrix (2006) A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata. Magyar Nyelvőr, (130. évf.) 4. sz. 461.

Tóth Krisztina – Hódi Ágnes (2011). Számítógépes és papír-ceruza teszteredmények összehasonlító vizsgálata az olvasás - szövegértés területén, Magyar pedagógia, (111. évf.) 4. sz. 313-332.