Elfogyott a vetülékfonál…

...egy élet szövőszékén

Csókos Varga Györgyi (1926–2012) emlékére

Az Etyeki Műhely szövőházában üresen áll egy szövőszék. Hiába várja a megszokott lépteket, a simogató, de határozott kézmozdulatokat. A vetélő már nem jár ide-oda benne, a fonal végleg elfogyott. Egy olyan életfonal, mely maradandó mintát csomózott és színezett a magyar népi iparművészet örökségébe, s mely Csókos Varga Györgyié volt.

A Magyar Örökség-díjas festő- és textilművésznő Budapesten született. Apja székely ősei az erdélyi, ma már nem létező Csókfalva községből települtek át Magyarországra. 1944-49 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult Bernáth Aurél, Boldizsár István, Fónyi Géza irányítása alatt. 1950-54 között a csákvári általános iskola tanára volt, majd 1955-ben költözött Etyekre, ahol könnyen kapcsolatot tudott teremteni azokkal a székely asszonyokkal, akik a szövés, fonás, textilfestés népművészeti hagyományait megőrizték. Ennek hatására a 60-as évek végétől elkezdett komolyabban foglalkozni ezekkel a tevékenységekkel. A szőnyegek és különböző funkciójú textilek készítésekor szívesen használta az európai népművészet és az indián törzsi művészet motívumkincseit, különböző csomózási technikáit. Kresz Mária, Szentimrey Judit, Borbély Jolán példája nyomán ő is különböző kutatásokba kezdett, így vált fokozatosan az ősi és újabb magyar szövéstechnikák, motívumok felbecsülhetetlen értékű gyűjtőjévé. 

Életének egy fontos és meghatározó állomása volt, amikor 1973-ban fiaival együtt kiállíthatták műveiket Franciaországban. Ekkor született meg közös megnevezésükre az Etyeki Műhely mint márkanév. Az Etyeki Műhely később valódi műhellyé és komoly tartalommal bíró márkanévvé nőtte ki magát. Itt őszinte szeretettel és lelkesültséggel adhatták át tudásukat férjével, Csákvári Nagy Lajos festő- és szobrászművésszel együtt nyolc gyermeküknek s egyre bővülő számú tanítványaiknak. Hiteles személyiségük közvetítésével amatőr szövő mozgalmak, népművészeti iskolák jöttek létre országszerte.

A szövés-fonás mesterségének elsajátíttatása mellett Csókos Varga Györgyi hangsúlyos szerepet szánt a festőnövények felfedeztetésének, gyűjtésének, a gyapjú festésének, a különféle eljárások gyakorlati kipróbálásának. Tanulmányaihoz rendkívül széles spektrumú magyar és külföldi etnográfiai szakirodalmat dolgozott fel. Kutatásait, tanításainak tapasztalatait, tudományos igényességgel megírt saját könyvei örökítik át a jövő nemzedékeinek számára. 

Olyan szimbolikus helyet teremtett Etyeken, ahol szeretetteljes munkája révén az ősi múlt úgy találkozhatott teremtő módon az alkotó jelennel, hogy ezáltal nemzedékek szemlélete alakulhatott át. Az innen tovább vitt tudás, a fonalfestés, szövés és más kézműves tevékenységek tartják életben ezeknek az ősi mesterségeknek a hagyományait, bizonyítják ennek a fáradhatatlan munkásságnak a hitelességét, és őrzik egy feledhetetlen, tisztalelkű ember, Csókos Varga Györgyi emlékét.

Siposné Tavaszi Virág