Harc Szigetvárért

Egy drámajátékos feladat ismertetése. Albrecht Zsófia írása

...számítottam arra, hogy kreatívabban kell majd megközelítenem a tananyagból kijelölt korszakot, ezért az órák szerkezetébe több vizuális kiegészítést építettem be...

Magyar szakos tanítási gyakorlatomat a Toldy Ferenc Gimnáziumban végeztem 2009-ben, ahol lehetőségem nyílt nemcsak magyar nyelv és irodalom, de retorika- és drámaórák hospitálására, megtartására is Eck Júlia magyar nyelv és irodalom, valamint drámatanár mellett. Minden tanóra előtt óravázlat készült, melyet előzetesen Júlia áttekintett, és ha szükség volt rá, javaslatot tett a módosításra.  

A magyar irodalom órák megtartására 10. évfolyamon került sor (34 fő), témánk a barokk irodalom, azon belül is Zrínyi Miklós (szöveg: Szigeti veszedelem) és Mikes Kelemen (szöveg: Törökországi levelek) munkássága volt. A 17-18. századi szövegek olykor igen bonyolult jelképrendszere, a nyelvezet sajátságos volta időt és (néha) kellő lelkesedést igényel még az egyetemi hallgatóktól is, így számítottam arra, hogy kreatívabban kell majd megközelítenem a tananyagból kijelölt korszakot, ezért az órák szerkezetébe több vizuális kiegészítést építettem be, illetve egy drámapedagógiai gyakorlatra került sor, amelyet úgy választottunk ki, hogy egy pályakezdő tanár számára is jól instruálható legyen (az osztály tanulói hozzá voltak szokva, hogy a drámajátékok jelen vannak a mindennapjaikban, ugyanis emelt számban volt drámaórájuk).

Az órákon térképeket, Zrínyi Miklós munkájának fakszimile, azaz hasonmás kiadását és különböző képzőművészeti alkotásokat – többek között Madarász Viktor Kuruc és labanc (1855), Madarász Viktor Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben (1864) című festményeit, egy metszetet Zrínyi Miklós haláláról – használtam fel a szövegek kiegészítéseként.

Az első téma (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem) bevezetéseként felelevenítettük a 17. századi Magyarország történelmi helyzetét, a fakszimile kiadás kapcsán a magyar nyomdászattörténet főbb szereplőit és emlékeit, valamint megbeszéltük a kötet címlapján látható metszet jelentésrétegeit.

A mozgásos gyakorlatot a szövegfeldolgozás szakaszában használtam fel. A választott gyakorlat a bevezető játékok egyik egyszerűbb, sokszor használt formája, a szoborjáték (állókép) volt. A technika kiválasztásánál a következő szempontokat vettem figyelembe:

• a gyakorlat segítse elő a szövegértést;
• csoportos játék legyen;
• legyen egyszerűen instruálható;
• mozgásos feladat legyen.

Az alkalmazás menetében követtem Pethőné Nagy Csilla Módszertani kézikönyvében ajánlott lépéseket:

1. a feladat igényelte csoportok kialakítása,
2. a feladat ismertetése,
3. a felkészülésre szánt idő megadása,
4. bemutatás,
5. közös megbeszélés.

Az osztályt egy másik feladat kapcsán már korábban öt csoportra osztottam, ez a csoportbeosztás maradt az állóképeknél is. A feladat szöveges alapját a Szigeti veszedelem olvasott énekei, a szöveggyűjteményben közölt részletek adták: minden csoport kapott egy éneket, amelyből egy tételmondatot kellett kiválasztaniuk. A tételmondatra kellett egy állóképet kitalálniuk, majd bemutatniuk. A felkészülésre a csoportok 15 percet kaptak. Az öt állókép bemutatása után megbeszéltük, hogy miért az adott mondatot választották, illetve magát az állóképeket is. Ezzel a játékos feladattal zártuk a Szigeti veszedelmet feldolgozó tanórákat.

A Szigeti veszedelem, a Zrínyi- és Mikes Kelemen-életmű feldolgozásához használható egyik legátfogóbb tanári útmutató a Szövegértés-szövegalkotás című kompetenciafejlesztő oktatási programcsomagnak a 11. évfolyam tananyagához készült 4. kötete (A barokk irodalom Magyarországon). Az útmutató hangsúlyosan szövegközpontú, az olvasás-értelmezés-szövegalkotás hármasság jól megfigyelhető. A leggyakrabban használt munkaformák a frontális, egyéni, páros és csoportmunka. A feladatok között nincsen mozgásos gyakorlat, képző- és filmművészeti alkotásokat hoz párhuzamként (képolvasási feladatok), illetve viszonylag nagy számban dolgozik ágrajzos feladatokkal. Szöveg- vagy képalkotási feladatok (rajzolás) szintén megtalálhatók a gyűjteményben.

2011-ben a TÁMOP 3.2.4 program keretében valósult meg az Hommage à Zrínyi című projektmunka kidolgozása. A bevezetésben olvashatjuk a szerző, Csekő Györgyi következő sorait a tanulás szervezésére és az alkalmazott módszerekre vonatkozóan:

A tanulás szervezésekor a konstruktív pedagógia RJR modelljének terminusait, így a Ráhangolódás – Jelentésteremtés – Reflektálás háromlépcsős fázisát igyekszünk megteremteni. Használjuk a pókháló, a fürtábra, a kettéosztott napló, az asztalterítő, névlánc, a jellemtérkép, játékkártya, kreatív írás, ötletbörze, interjú, jóslás, levelezés, kvízjáték, drámajáték stb. módszerét, melyek által a tanulók tudását kívánjuk elmélyíteni.

Két feladatnál kéri a diákokat szerepjátékra, azonban tanári útmutatót nem mellékel külön a játékokhoz.

Egy, a 7. évfolyamon használható, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciákat fejlesztő modulleírásban – amely kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom tantervhez – találkozhatunk szintén Zrínyivel és a diákokat szerepjátékra felhívó feladattal, részletes(ebb) leírással itt sem egészül ki a tanári útmutató megfelelő része. (Zrínyi és Szulejmán egymás mellett: Modulleírás, Tanári útmutató, Diákmelléklet.)

Zrínyi 2.0

A vizsgatanításom óráján az eposzi kellékeket tárgyaltuk a Szigeti veszedelem szövegrészleteinek segítségével. Az órát az alábbi óravázlat alapján szerveztem:

Óravázlat. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem