Kölcseyvel a kibertérben

Bessenyei István írása

A Parainesis – archaikus nyelvezete, bonyolult fogalmi rendszere ellenére – ennél sokkal többet érdemelne, hiszen témakörei nagyon is alkalmas – és aktuális – vitatémák lehetnének. 

Janika és a kódok

A kis, kelet-magyarországi községi gimnázium emlékezetes, régi magyaróráján Kölcsey Ferenchez értünk. Volt az osztályunkban egy virtigli pásztorcsaládból származó fiú, M. Janika, aki igen tétován mozgott a gimnáziumi magyar órák fogalmi világában. Történt aztán, hogy Janikának értelmeznie kellett a nevezetes Kölcsey-aforizmát: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” A költő felszólítását Janika ekképp dekódolta: „Hassal, kos, gyarapíts!” Így már legalább volt értelme.

Janika aztán rövid gimnáziumi pályafutás után ki is bukott osztályunkból. De így talán jobb is volt neki, hiszen lehet, hogy a Kölcsey-tanulmányok folyamán belefutott volna a Parainesisbe, és akkor – ó, jaj! – esetleg meg kellett volna fejtenie effajta szövegeket: „Minden, úgymond a költő, ami felfelé nem hág, lefelé süllyed, és így kell az emelkedni megszűnt embernek is süllyedni, s ki nem tudja, miképpen őt a süllyedés egyenesen az állathoz ragadja le?” – amire Janika aztán spekulálhatna, hogy miképpen is hág a költő felfelé.

Persze az efféle szövegek kibogozása nem csak a juhászsarjnak jelenthet értelmezési nehézséget. A szakértők szerint a klasszicizmus vagy a romantika nyelvi-poétikai kódjainak elsajátítási feladata a serdülő korú másodikos középiskolások számára általában is küzdelmes feladat, igazi szövegértelmezési mélyvízbe dobás. Nem csoda – írja Jéga-Szabó Krisztina –, ha ez az erősen ideologizált nemzetszemléletre épülő, hosszadalmasan túlrészletező, gyors, kötött ütemben letudandó tananyag többnyire idegen marad a tanulóktól és nagy az esély, hogy inkább elriasztja őket az olvasástól, mintsem hogy megszerettetné az irodalmat.1

A bökkenő az, hogy – eszi-nem eszi – a diáknak az érettségire készülve meg kell valahogy küzdeni a feladattal, a tanárnak pedig adott óraszámban – jelen esetben két-három tanórában – abszolválnia kell a diákok bevezetését a Parainesis (vagy válaszhatóan a Nemzeti hagyományok) bonyolult nyelvi-gondolati világába. Ez válságmentes körülmények között is nagy tapasztalatot, pedagógiai rutint, mély háttérismereteket feltételező feladat, hát még abban az esetben, ha váratlanul kell áttérni a más didaktikát igénylő online oktatásra.

A Parainesis online – mesterfokon

Még a pandémia első szakaszában – a YouTube egyik tanári tapasztalatcsere-csoportjában – bukkantam rá egy videóra, amelyben egy magyar szakos tanárnő saját, bravúrosan levezetett online óráját mutatta be, amelynek során Kölcsey Parainesisét tárgyalták. Ebben kulcsszerepet kapott a Zanza.tv-nek Kölcsey pályáját és értekező prózáját bemutató 4 perc 45 másodperces videója, illetve annak 3900 karakteres leirata, valamint egy 17 Parainesis-idézetre alapozott szövegértelmező feladatsor.2 A tanárnő mesterfokon vetette be a digitális segédeszközök egész tárházát egy sor szövegértő, feladatmegoldó, ellenőrző, aktivitás-követő, tananyagot összefoglaló applikációkon, és a Zoom-tantermen keresztül egészen a Sutoriig. Ez utóbbit az óraszervezésre, a Discordot az online vitára, az állandó kétoldalú kapcsolat fenntartására, a Teamset a konferenciaszintű online tanóraszervezésre és feladatbeadásra, a Kahootot az önellenőrzésre és a diákok tevékenységének követésére, a Mentimetert szavazásokra, véleménycserére használta. Mindez természetesen jelentős túlmunkát igényelt, és feltételezett egy, az átlagnál jobb eszközellátottságot – és az eszközöket használni is tudó tanulókat. (A diákok nemcsak, hogy eredményesen használták az eszközöket, hanem kimondottan pozitívan fogadták az online órákat, és a végén megállapították, hogy sokkal gyakrabban voltak kapcsolatban egymással tudáscsere, közös ötletelés és kölcsönös segítségnyújtás céljából, mint az offline iskolai időben.)

A (különben a sokat hiányzó élsportolók számára készült) Zanza.tv készen tálalta az online óra számára a Parainesis érthetőre zanzásított változatát. Az oldal például 17 válogatott Parainesis-idézet szövegértésének ellenőrzése (és egyben a tanuló saját szövegalkotási képességének próbára tétele) céljából ad fel feladatokat, ily módon:

Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című művéből idézünk részleteket. Írj egy-egy tanácsot, intelmet mindegyik részlethez! Az adott szövegrészlet tartalma alapján fogalmazz, de a saját szavaiddal!

 „Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóúl boldogíthassuk.”

Mielőtt azonban a kedves olvasó maga is belekezdene a feladat megoldásába, megnyugtatom: a Zanza.tv a feladatokhoz – motiválás és önellenőrzés céljából – megoldási javaslatokat is ad, példánk esetében imigyen:

3. Ragaszkodj a hazádhoz, tehetségedet ott kamatoztasd!

Ugyanilyen szinten mozog a többi 16 idézethez tartozó megoldási javaslat is:

• Higgy az Istenben!
• Szeresd az emberiséget!
• Légy önfeláldozó!
• Légy közösségi szellem! (sic!)
• Ne várd tétlenül szerencsédet!
• Tanulj, szerezz ismereteket, akár idősebb korodban is!
• Vegyél részt közügyekben! Ehhez tanulj retorikát, és ismerkedj meg országod történelmével és törvényeivel!
• Legyél anyanyelved mestere!
• Tanulj idegen nyelveket!
• Olvass sokatmondó, jó könyveket!
• Tudományodat kösd össze gyakorlattal is!
• Légy akaraterős!
• A haza ügyében szorgoskodj elsősorban, ne a saját érdekeidért!
• Ne várj hírnevet, dicsőséget tetteidért!
• Ne akarj másnak tűnni, mint aki vagy!
• Törekedj ön- és emberismeretre!

A Zanza.tv használati utasítása: „Feldolgozási idő: 60 perc.” (Egy feladatra így jut átlagosan: 3,5 perc.)

Véges idő, végtelen tartalom

Azok, akik a Zanza.tv-t akár online, akár offline üzemmódban használják, és a tantervben előírt témát segítségével lezavarják, mindazonáltal elmondhatják, hogy tanulóiknak így legalább némi fogalmuk lesz a Parainesis intelmeinek jellegéről.

A kérdés csak az, hogy ennek a gyorstalpalós üzemmódnak van-e értelme.

A Parainesis – archaikus nyelvezete, bonyolult fogalmi rendszere ellenére – ennél sokkal többet érdemelne, hiszen témakörei nagyon is alkalmas – és aktuális – vitatémák lehetnének. Gondoljunk csak a haza, hazaszeretet, nacionalizmus, nemzet, nemzetállam, nemzetiségi kérdés, a világpolgári lét, az egyén és a közösség viszonya, a globális összefonódás és nemzeti önrendelkezés, nyelv, anyanyelv, erkölcsösség, hagyomány vagy – országgyűlési beszédeinek alapján – a nemesi országgyűlés, a demokrácia, a liberalizmus, a jobbágyfelszabadítás vagy akár a migráció és antiszemitizmus (például a Galíciából Szatmárba beköltöző zsidók ellen kikelő Kölcsey kapcsán) témáira.

Életútjának részletes követése is megérné a ráfordított (többszörös) időt, hisz életszerepei sokoldalúak, életútja példázatos: egyszerre volt költő, bölcselkedő, irodalomszervező, irodalomkritikus, nyelvújító, politikus, Szemere Pál forrón szeretett barátja, a jobbágyterhek enyhítéséért eredménytelenül küzdő, majd a kudarca miatt lemondó képviselő, csődközelbe került gazdálkodó, irodalomszervező és kritikus. Hiába kínálja fel azonban a Parainesis a filozófiai, morális, kulturális kérdések sokaságát, a tanterv-, tananyag-, és tanóraközpontú kötött rendszer nemigen ad esélyt a témák elmélyültebb tárgyalására.

A kiút – javasolják a szakértők – az lehetne, ha az iskola a tanulási technikákra és egy-egy tartalmi csomópont kiemelt értelmezésére koncentrálna, ezáltal eszközt és motivációt adna ahhoz, hogy az alany motivált legyen „az egész életen át tartó tanulásra.”

A magyartanárok régóta, sokszor és sokoldalúan kritizálták, elemezték ezt a helyzetet. Arató László például így fogalmaz:

A kommunikációs és műértelmezési készségek háttérbe szorítása, és a lexikális ismeretek előtérbe kerülése erősítheti majd az új Nemzeti Alaptantervben megjelenő iszonyatos tananyagmennyiség megtanításának kényszerét. Arató szerint ugyanis ha a tanár tudja, hogy az új érettségiben egy tesztet kell majd kitölteniük a tanulóknak, akkor a pedagógus attól fog tartani, nehogy valamit kihagyjon a hatalmas anyagból, nehogy valami olyat kérdezzenek a diákoktól, amire nem jutott idő az órákon...Az új NAT-ban elképesztően sok mű van és nagyon sok szerző, valójában neveket és címeket, tulajdonképpen listákat kell majd tanítanunk a gyerekeknek. Tartok tőle, hogy nem tudunk majd elidőzni a szövegeknél, nem tudunk majd elmélyülni, mert egy borzasztóan hosszú listán kell végigmenni.”3

Tételezzük fel, hogy az oktatásirányítás megfogadja a tanácsokat, és kevesebb tananyagot ír elő, a tanterv időt hagy a mélyebb elemzésekre, a választási, kommunikációs és érvelési képességek fejlesztésére. Akkor látjuk igazán, milyen fontosak lennének e tulajdonságok, ha megvizsgáljuk, hogy mire is támaszkodhat a világhálón egy ilyen képzeletbeli „irodalmi szenvedélybeteg”, aki életidejéből hosszú órákat szánna arra, hogy elmélyedjen Kölcsey munkásságában azért, hogy jobban megértse a felvilágosodás, a reformkor és a kialakuló nemzetállami lét problematikáját, és ezáltal a korunkban is aktuális sorskérdésekben is jobban el tudjon igazodni.

Mit tud a világháló?

Hogy a keresési és választási képességekre milyen nagy szüksége lenne az effajta szellemi kalandra vállalkozóknak, azt jól mutatja, ha egy pillantást vetünk a világháló elképesztően nagy Kölcsey-kínálatára, amely az elmélyedés kincsestára is lehetne – ha lenne rá idő, szabadság, motivált tanár és diák.

A Google a „Kölcsey Ferenc Parainesis elemzés” címszavakra 0,29 másodperc alatt 2740 találatot adott ki. Az első húszban megtalálhatóak a nagy irodalmi, kulturális és tananyag-adatbázisok – mind-mind Parainesis-elemzésekkel, feladatokkal, szövegpéldákkal, tanítási segédanyagokkal:

• Nemzeti Köznevelési Portál,
• Magyar Elektronikus Könyvtár,
• Arcanum (30 millió beszkennelt anyag),
• Kulturális Enciklopédia,
• Wikipédia,
• a citatum.hu idézetgyűjtemény,
• a Sulinet digitális adatbázisa,
• Akadémiai Digitális Archívum (2,5 millió oldallal).

A tanítási segédanyagok között két blog, egy videó, a Quizlet feladatgeneráló, a Zanza.tv, a magyar érettségi tételek és feladatmegoldások teljes gyűjteménye, és két Sutori-alapú óralevezetés is volt már az első húsz találatban. De megtalálható letölthető formában Pethőné Nagy Csilla magas színvonalú tankönyve és a hozzá tartozó módszertani útmutató is. Ha életútjában, politikai elveiben, liberalizmusfelfogásában, költészetében szeretnénk elmélyedni, ahhoz is könyvtárnyi könyv, cikk, elemzés áll online rendelkezésre. És ha – ellenpróbaként – ránézünk a századik és kétszázadik találat körüli oldalakra, még ott is túlnyomó részt releváns, a témához tartozó könyveket, tanulmányokat, szövegrészleteket találunk.4 És érdemes búvárkodni: a mélyebb keresések során meglepetés is érheti a kutatót: megtudhatja például, hogy Kölcsey az „illiberális” jelzővel illette az úrbéri reformot ellenző képviselőtársait, akiket „az illiberalizmus szelleme leheli keresztül”).

Lenne mit elemezni.

Zárszó: az MI színre lép

Éppen e cikk összeállításának a vége felé jártam, amikor megjelent az interneten a ChatGPT nevű, mesterségesintelligencia-alapú, szabadon felhasználható szöveggenerátor, amely szövegeket értelmez, kivonatol, esszéket ír, kérdésekre válaszol.

Janikára gondolván azon nyomban leteszteltem a programot. A következő feladatot adtam az alkalmazásnak:

Értelmezd a következő idézetet: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derűl". Az eredmény (2022 december 25.-én):

Ez az idézet a hazaszeretet és a fejlődés fontosságát hangsúlyozza. A "hass" szóval valószínűleg azt akarja mondani, hogy aki szereti a hazáját, az harcoljon érte, védje meg az érdekeit és a becsületét. Az "alkoss" szó azt sugallja, hogy aki szereti a hazáját, az törekedjen új dolgokat létrehozni, fejlődni és gazdagodni. A "gyarapíts" szó pedig azt jelenti, hogy aki szereti a hazáját, az törekedjen a gyarapodásra, a fejlődésre és a sikerekre. Végül, a "haza fényre derűl" kifejezés azt sugallja, hogy ha az emberek ezeket a dolgokat teszik, a hazájuk fényre derül, azaz boldog, sikeres és fejlődő lesz.

Hacsak így nem...

• 1. Jéga-Szabó Krisztina: Legendahántás. Élet és Irodalom, 2022. október 7. Lásd még a témához: Pelyák Robin: Az internet többet nyújt a könyveknél?
• 2. A teljes feladatsort lásd itt.
• 3. https://telex.hu/belfold/2021/02/20/magyar-erettsegi-valtozas-olvasas-el...
• 4. Miután az utóbbi időben sokat foglalkoztam Kölcseyvel, a Google számomra célzott találatokat adott ki.