Megragadó előadások

Szijártó Adrienn írása korunk nyilvános előadásainak jelentőségéről és jellemzőiről

Az elfogadás, az egyetértés és elköteleződés egyik legfontosabb pillére, hogy a közönség hitelesnek és igaznak lássa mind az előadót, mind az előadás tartalmát.

A közösségi történetmesélés a tudásmegosztás újra felfedezett fóruma, mely érdekes módon pont a technológia gyors ütemű fejlődésének is köszönheti mindezt. A közösségi oldalak, a videoblogok, online videómegosztó portálok megjelenése ugyanis nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ismét „divatossá” váljon előadni. Az Y generáció fiataljai rendszeresen különböző online posztokon keresztül osztják meg véleményüket egy-egy társadalmi problémáról, vagy így mesélnek felfedezéseikről, élettörténetükről. A nagy nézettség, a magas számú megosztás magával hozta azt az igényt, hogy az előadók a virtuális térből kilépve személyesen lépjenek fel közönségük előtt. Így adta vissza a technológia az őskor tűz körüli történetmesélésének varázsát. Az újrafelfedezés ráadásul megvilágította azt is, hogy a nyilvánosság elé való akár virtuális vagy valós kilépés nem csak szaktekintélyek, tudósok, politikusok, nagy művészek kiváltsága, hanem minden ember számára az önkifejezés, a véleménykinyilvánítás, a tudásmegosztás fontos csatornája. Mindenkinek egyaránt van megosztásra érdemes gondolata. Ezért is tartom fontosnak, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az oktatásban az előadói készségek fejlesztésére. Olyan szemléletmódot és gyakorlatot kínáljunk a diákoknak, amely segíti őket a hiteles és meggyőző előadói hang megtalálásában, az önérvényesülésben és a közösségben való kiteljesedésben.

Az előbb felvázolt folyamat nem csak a nyilvános beszédek elterjedésére, de annak műfaji sajátosságának újragondolására is kihatással volt. Azok az előadók váltak sikeressé, akik képesek voltak a közönségüket megérinteni, cselekvésre, változtatásra ösztönözni. Mindehhez pedig már nem volt elegendő a „józan ész logikája”, a tudományok tárgyilagos leírása, amit a retorika oktatásban sokszor túlhangsúlyozunk. Azok az előadók tudtak mélyebb bevonódást, a közönséggel való igazi összekapcsolódást kiváltani, akik szenvedéllyel, nyitottsággal és lelkesedéssel álltak ki. Az elmúlt évek legnépszerűbb előadásai és prezentációs szakkönyvei alapján összegyűjtöttem a nyilvános előadás azon központi elemeit, amelyek támogathatják a diákokat egy emlékezetes és meggyőző előadás megteremtésében.

1. EGYSZERŰ

Az előadás ne legyen információktól, adatoktól, újdonságtól túrterhelt. Éppen annyit mondjon el az előadó, amennyi szükséges az előadás lényegének megragadásához. Ne érezze a közönség azt, hogy az előadó körmondatok labirintusába bonyolódik, elveszik a magyarázatok részletezésében, túlzottan belemerül a szakzsargonba. Meg kell találni azt a letisztult, könnyen követhető felépítést/mintázatot, amely elvezet a gondolat esszenciájához. „A tervező nem akkor tudja, hogy tökéleteset alkotott, ha már nincs mit hozzátenni, hanem ha nincs mit elvenni” – ahogy Antoine de Saint-Exupéry is írja. A gondolatok vadhajtásoktól mentes, egyértelmű közvetítéséről van itt szó. A diákoknak érdemes rámutatni arra, hogy gondolataik nem csak annak az adott tudományterületnek szólnak, amelyben kutatnak, hanem próbálják megtalálni azt az egyszerű nyelvezetet és formát, amely által bárkinek képesek mesélni a felfedezéseikről. Építsenek a közönséggel való közös tudásra a könnyebb befogadásért. Tapasztalatom azt mutatja, hogy ez különösen a természettudományokkal foglalkozó diákok számára jelent nagy kihívást.

2. RELEVÁNS

Akkor van egy előadásnak releváns üzenete, ha a közlés olyan problémákat és kérdéseket tár fel, és olyan célokat tűz ki, amelyek aktuálisak és érdekesek a közönség számára. Ehhez arra van szükség, hogy az előadó felismerje, hogy annak az adott közönségnek mire van szüksége, mi jellemzi őket, és valóban a közönség egyediségére reflektálva mutassa be az előadását, és építsen velük kapcsolatot. Így tud az általa megfogalmazott üzenet a közönségben életre kelni, és így tudja a közönséget informálatlanból informálttá, érdektelenből érdeklődővé, és akár passzívból cselekvővé tenni. Azonban bármelyik hatás kiváltására is törekszik, fontos, hogy a közönségnek is mindig egyértelműen érteni kell, hogy mi volt a közlés üzenete, és egyértelműen tisztában kell lenni a szerepével, azzal, hogy ő miként lehet részese az előadó történetének/ügyének, mit tehet az üzenet beteljesedéséért. A diákok felől gyakran érkező panasz, hogy miért tanuljon kémiát, ha ő az irodalmat szereti, és miért tanuljon valaki biológiát, ha történész akar lenni. Ilyenkor a tanárnak mint előadónak az egyik legizgalmasabb kihívás nap mint nap megmutatni, hogy miért lehet az a tudás nekik is fontos. Ha ezt sikerül elérni, akkor a diák érdeklődését máris felkelthette.

3. HITELES

Az elfogadás, az egyetértés és elköteleződés egyik legfontosabb pillére, hogy a közönség hitelesnek és igaznak lássa mind az előadót, mind az előadás tartalmát.

Ehhez szükséges a következő szempontok figyelembe vétele:

• Az előadó mindig olyat mondjon, aminek igazságában és relevanciájában biztos. (Azonnal megérezni a felelő diákon a hezitáló, akadozó beszédből, a töltelékszavakból, ha nem tanult rendesen. Ugyanez igaz az előadók szakmai kompetenciájának megnyilvánulására is.)
• Az előadó higgyen az általa képviselt ügyben. (Minden diák lelkesen és hosszan tud beszélni arról a könyvről, filmről, videójátékról, amit igazán szeret. Ezt a lelkesedést lenne jó átvinni a szakmai konferenciák világába is.)
• Érveit támassza alá bizonyításokkal/statisztikákkal/eredményekkel/ idézetekkel/történetekkel. Érdemes minél többféle elemet alkalmazni, hogy minél többféle embertípust meggyőzhessen az előadó.

4. ÉRZELMEKET MEGMOZGATÓ

A tanórák, iskolai előadások még mindig nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a leíró jellegű információ átadásra, a tényközlésre. Éppen ezért a diákok úgy szocializálódtak, hogy egy-egy előadás legfőbb értéke a lexikális ismeretekről való beszámolásban rejlik. A szakmai kompetencia kétségtelenül fontos. Mindez azonban messze nem elégséges ahhoz, hogy az előadásunkkal a közönségünkből igazi hatást váltsunk ki. Akkor fognak igazán bevonódni, ha az előadó képes lesz a saját és a közönségének az érzéseit is aktivizálni, és megmutatja, miért fontos nekik az adott ügy, miért lehet érdekes nekik megismerni azt, és belépni az őáltala által kínált világba. Az adatok, statisztikák elemző módba állítják a hallgatóságot. A történetek általi érzelmi összekapcsolódás adja a közösségbe tartozás, az együtt cselekvés iránti vágyat. Az érzelmek kiváltásához szükség van az előadó részéről az érzelmek kimutatására. Ez nem mást jelent, mint hogy a téma iránti érzelmi kötődés feltárása tesz egy előadót lelkessé és szenvedélyessé. Tanári előadói szerepünkre reflektálva érdemes végiggondolni, hogy mikor tudtunk leginkább összekapcsolódni a diákokkal, mikor tudjuk a leginkább megfogni a figyelmüket. Nemhiába kíváncsiak sokszor a „katedra mögött” álló emberre. Szeretjük meglátni az előadók emberi esendőségét, történetét, ettől személyesebb és megint csak hitelesebb lesz az előadás. Természetesen itt is nagyon fontos mindig megtartani a kellő egyensúlyt.

5. VÁRATLAN/MEGLEPŐ

A meglepetés, az ismerős helyzet új szemszögből való megvilágítása erős érzelmeket válthat ki. A váratlan ráadásul dinamikát és változatosságot hoz az előadásba. A monoton, kiszámítható vezetés a közönséget passzivitásra, székében kényelmetlen, álomkóros mocorgásra készteti. Az előadásban olyan elemeket kell elhelyezni, amelyek felcsigázzák az érdeklődést. Ami nem megszokott, ami nem rutinból jön. Ez lehet egy dramaturgiai elem, egy csattanóval záruló történet, egy humoros közbevetés, egy megdöbbentő statisztika, zeneszám, videójelenet, amely új megvilágításba helyezi az adott kérdést. A TED ingyenesen megtekinthető konferenciavideók nagyon sok ilyen izgalmas elemet tartalmaznak. A színpadon kiborításra került már egy talicska kockacukor, elengedtek egy moszkitót a teremben, egy emberi agyat hoztak be, szemétből építkeztek a színpadon. Ezek az erős vizuális elemek könnyen beégnek az emlékezetbe, és egyedibbé is teszik az előadást. Elég csak megkérdezni a diákokat, hogy milyen pillanatokat tudnak felidézni emlékezetes előadásokról, és máris remek példákat és eszközöket fognak ők maguk is találni.

6. TÖRTÉNETTEL ÁTSZŐTT

A történetmesélés a tudományok világában gyakran telítődik pejoratív jelentéssel. A „sztorizgatás” könnyen azonosítódhat a mellébeszéléssel, a szakmaiatlansággal. A szakmai konferenciák közösségei éppen ezért gyakran kerülik a „sztorizgatást” az előadásokban. Pedig valójában a történetmesélés a magyarázás, a megértés, az emlékezetben való elraktározás egy nagyon fontos eszköze. Ezek képesek igazán befolyásolni az érzelmi állapotunkat. Beépíthetünk éntörténeteket, személyes történeteket környezetünkből, lehet mindez egy másoktól ismert vagy általunk kitalált fiktív történet, vagy más híres/nem híres létező személy története is. Arra kell törekedni, hogy a történet által a közönséget is szereplőkké tegyük, érezzenek akár empátiát, dühöt, önigazolást, egyetértést, de mindenképpen a kiváltott érzelem támogassa az üzenetünket. Érdemes itt is megmutatni a diákoknak különböző TED előadásokat, de akár az is szemléletes példa lehet, miként vesznek bennünket körül történetek a legnagyobb világmárkák sikeres marketingstratégiáiban.

+1 MINŐSÉGI

Az online tér végtelennek tűnő tárhelye előadások millióinak ad helyet. Mindez egyszerre egy nagyszerű lehetőség, hiszen bárki bemutatkozhat, de egyben megvan annak veszélye is, hogy a sorozatgyártás, a minőségi romlás, a valós tartalom nélküli megosztás induljon el. Fontos kialakítani egy igényes és tudatos előadói attitűdöt, ami sok felkészüléssel és gyakorlással érhető el. Remélem a felsorolt szempontok segíteni fogják ezt a munkát.

Felhasznált irodalom

Nancy Duarte: Resonate, John Wiley & Sons, Canada, 2010.
Alexei Karterev: Presentation secrects, John Wiley & Sons, Canada, 2011.
Chris Anderson: Így készülnek a TED-es előadások, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2016.
TED