Tanoda migráns fiataloknak

A tanoda mint helyszín és pedagógiai módszer migráns fiatalok nyelvi és tantárgyi felzárkóztatásában. Kontsek András írása

Mint ahogy a „kultúrsokkot nem lehet megspórolni”, a helyváltoztatás megszokásához, és az integrációhoz úgyanúgy időre van szükség, mint a magyar nyelv megtanulásához.

Bevezetés

E tanulmány a TanodaPlatform által 2015. február 13-án szervezett „Migráns gyermekek és fiatalok támogatása” című szakmai műhely témájához kapcsolódik. Jelenleg a több mint száz magyarországi tanoda közül két migránsokkal foglalkozó tanoda-projekt működik, noha emellett több állami intézmény és civilszervezet is foglalkozik migráns fiatalokkal. 2013 és 2015 között működött a „Migráns Tanoda Budapesten” a Református Missziói Központ Menekültmissziójának fenntartásában, illetve a debreceni menekülttábor területén belül az „Esély a tanulásra és a felzárkózásra a migráns gyermekek számára Debrecenben” a Komp Egyesület által. Budapesti központtal működik az Open Doors Hungary nevű kezdeményezés, amely kísérő nélküli kiskorú, menekült fiatalokkal és magyar kortársaikkal valósít meg főleg művészeti és kreatív projekteket.

A tanodák elsődleges célcsoportja a magyarországi oktatásban résztvevő fiatalok, ez a migránsoknál sincs másképp. Mivel a Magyarországon tartózkodó, szociálisan rászoruló migránsok (magyarul nem beszélő, de facto vagy de jure menekültek) nagy része csak rövid ideig marad az országban, ezért mindenképp külön kell választani azokat, akik Magyarországon kívánják a tanulmányaikat végezni és akiknek a jelenlétére a menekültügyi dolgozó csak addig számíthat, amíg tovább nem tudnak állni a tervezett úti céljukhoz. Mivel a menedékkérők között sok az iskoláskorú fiatal (akik sokszor egyedül, kísérő nélkül érkeznek), illetve sokan azért távoznak az országukból, hogy tanulmányokat folytathassanak, ezért már a menekülttáborokban is van igény oktatási programokra.

A nagymértékű fluktuáció elsősorban az egyéni fejlesztési terveket dokumentálni köteles pályázati projekteknek okoz adminisztrációs nehézségeket, de egy hosszabb pedagógiai projekt kifutását is hátráltatja a résztvevők állandó cserélődése. Az Open Doors nyári művészeti építőtáboraiban több távozni készülő menekült még szívesen ott maradt, de a debreceni menekülttáborban működő tanoda diákjaival átlagosan csak néhány hónapig lehetett számolni. A budapesti Migráns Tanoda ezzel szemben könnyebb helyzetben volt, hiszen a tanulói nagy része eleve olyan Budapestre érkezett migránsok családjából került ki, akik több évre rendezkedtek be. A nagyváros adta jobb életkörülmények között még az is szerepet játszik, hogy Budapesten nagyjából mindegyik migráns megtalálja a közösségét, ahol a nyelvét használhatja és segítséget kaphat az ittlétéhez. 

A korunkban zajló modern migráció jelensége nagyban kötődik az urbanizációhoz és a technikai fejlődéshez, így sok hagyományos kulturális egységen és rendszeren kívül történik, valamint a sebessége is sokkal nagyobb, mint a történelmi migrációké. Egy migráció miatt multikulturálissá vált környezet nagy feladatokat ró az ottani iskolákra, a tanulók nyelvi és kulturális hátrányainak a leküzdésére pedig alapvetően iskolán kívüli programokon van lehetőség. A migráns tanulók igen változatos képet mutatnak a motivációjuk, alaptudásuk, készségeik tükrében, de ami mindannyiukban közös, az a nyelvi hátrány. A nyelvi hátrány nem csak a magyar nyelv hiányos ismeretére vonatkozik, hanem a tanuláshoz szükséges szövegértési képességre és a szaktantárgyak szókincsének az ismeretére is.

Kik egy magyarországi migráns tanoda célcsoportja?

A tanulók nemzetiségi összetétele nagyban függ az éppen aktuális migrációs hullámoktól, a tanoda elhelyezkedéséről és a toborzókampány kimenetelétől. Ideális esetben a tanodát egyik ott tanuló nemzetiség sem sajátítja ki. Előfordulhat, hogy a tanoda működése alatt a tanulók jelentős része azonos országból származik vagy egy nyelvet beszél, mégis pedagógiailag fontos, hogy a kialakuló csoporttudatuk alapja a tanulás legyen, azaz „azok járnak a tanodába, akik magyar iskolában tanulnak, és segítséget szeretnének kapni a tanulmányaikhoz”. Ha ez a feltétel teljesül, akkor elérhető, hogy olyan fiatalok is felkeresik a tanodát, akiknek nemzetiségei az otthonukban akár egymással harcban állnak. E közeg megteremtésében nagy szerepe van annak, hogy a migráns tanoda dolgozói rendelkeznek olyan ismeretekkel, amelyek a jól működő tanulási színtér kialakításához szükségesek. Fontos, hogy a résztvevő tanulók szokásainak legalább a sérülékeny pontjait jól ismerjék, és ne hozzák a tanulókat kényelmetlen helyzetbe, akár jó szándékból is (pl. kutyamenhely látogatás szír vallásos muszlimoknak, péntek délután). 

Kikből lesznek tanodások?

A tanodák elsődleges feladata az iskolai tanulmányok és tanuláshoz szükséges feltételek javítása, ezért elsősorban azok a migráns fiatalok válhatnak tanodássá, akik ebben szeretnének segítséget kapni. A tanoda toborzó kampánya egy nagyvárosban szinte kizárólagosan szociális hálók útján működik, ezért mindenképpen szükséges „mediátorokra” építeni. A mediátorok azok a kettős kötődésű felnőttek, akik egyszerre ismerik a magyar viszonyokat, van rálátásuk az újonnan érkezett családokra, és el is tudják őket érni. Közvetítők lehetnek még más menekültügyi szervezetekbeli kollégák, illetve a hivatalos szociális rendszer családsegítői, illetve olyan iskolák tanárai, akikhez nyelvi problémákkal küzdő migráns fiatalok járnak.

Első lépésként ki kell választani azokat a migránsokat, akik magyar iskolában szeretnének tanulni, de ehhez nincsenek megfelelő szinten. Következő lépésként a szociális helyzet és a rászorultság kérdése következik. A kísérő nélküli kiskorúak egyértelműen rászorulók, ám több migráns család kifejezetten jómódú, viszont a családtagok nagy része dolgozik, így a gyerekük sokszor kulturálisan el is távolodik a szülőktől. Az ő esetükben több okból szorulnak rá a gyerekek a tanoda segítségére: mivel a szülők nagy része nem tud jól magyarul, azért iskolai tanulmányaikban nem tudják gyermekeiket segíteni, másrészt pedig nyelvi hátrányaik miatt még akkor is társadalmi perifériákra kerülnek, ha jobb módúak, és a gyerekre kiválóan ragad a magyar nyelv. Ez esetben a tanodának ugyanúgy a tanulási felzárkóztatás és a társadalmi integráció lesz a feladata.

A migráns tanodák legfőbb kihívásai

A hazai migránsok oktatásával foglalkozó szakemberek „kiképzése” némiképp hasonló az 1960-as évek űrhajósainak munkájához: elméletileg megkapják a sokrétű alapokat, hasonló szakterületeken gyakorlatot szereznek, ám az adott oktatási projekt rendkívül sok kreativitást és improvizációs készséget igényel – akárcsak az első holdraszálláskor, amikor a holdkomp csak kézi vezérléssel tudta elkerülni, hogy egy sziklának csapódjon.

Az egyik legtömörebb összefoglalást Leon Edgar michigani professzor 1996-os tanulmányában találjuk a migránsok oktatásának hat fő kihívásáról hat megoldási javaslattal:

1. megszakított iskolai tanulmányok – az egyéni sajátos tanrendek összehangolása az iskolai tanulmányokkal és tanulmányi portfólió vezetése,
2. hiányos nyelvtudás – a magyar nyelvtudás gyarapítása mellett az anyanyelvi fejlődés támogatása (a „kettős félnyelvűség” elkerülése érdekében),
3. nem megfelelő táplálkozás és egészségi állapot – figyelemmel kísérni a fiatalok táplálkozását és meggyőződni a szükséges egészségügyi védelemről (oltások, vizsgálatok),
4. társadalmi elszigetelődés – szociális készségek fejlesztése azáltal, hogy bemutatunk sokuk számára megközelíthetetlen társadalmi színtereket, ahol közelebb kerülhetnek a befogadó ország kultúrájához (múzeum, színház, üzletek, tudományos kiállítások, közösségi események),
5. gazdasági marginalizáció – hozzásegíteni a migráns családokat, hogy igénybe tudják venni a segélyszervezetek adományait és szolgáltatásait,
6. önbizalomhiány – a végrehajtott teljesítményük dicsérete és a rávilágítás az erősségükre.

További tipikus nehézségek, amelyek viszont a tanulók szüleivel való közvetett kommunikáció során adódhatnak:

• szülők mennének, gyerekek maradnának – azaz: szülőknek az itt töltött 5 év várakozás és átmenet, a gyerekeknek pedig a szenzitív periódus,
• szülők irreális pályaválasztási elképzelései (presztízs, társadalmi pozíció megalapozására), amivel szemben a gyerekek nem mernek ellenkezni, de a valós iskolai teljesítményeiket sem merik bevallani,
• a gyerekek sokkal jobban tudnak magyarul, mint a szülő, aki nem tudja követni az iskolai teljesítményüket és készségeik fejlődését is csak kis mértékben,
• saját országbéli tananyag és tanmenet konfliktusa a magyaréval (pl. évvesztés, halasztás, lemaradás),
• a szülők nem engedik el a gyerekeiket más, iskolán kívüli szabadidős, közösségi programokra, amelyek az integrációt segítenék (vagy csak nagy testvérrel).

Hogyan képezhetik ki a tanodás pedagógusok magukat a tanulók kultúrájából?

Mindenekelőtt az angol nyelv jó ismerete alapkövetelmény, még akkor is, ha kiemelt cél a tanulók magyar nyelvismeretének fejlesztése, ezért a magyar a tanoda hivatalos nyelve. A tanárok két forrásból szerezhetik be ismereteiket: közvetlenül diákoktól és az internetről. A tanulók általában szívesen mutatnak dolgokat saját kultúrájukból, viszont nem várhatunk tőlük kulturális tudatosságot. Ennek hiánya akár még sokkoló is lehet egy pedagógusnak, aki részletes műveltségre számít, és esetleg úgy érzi, hogy több adatot tud a tanuló országáról, mint a tanuló. Mivel sok tanuló már itt szocializálódik, ezért az otthoni kultúráját gyakran egy titkos, exkluzív szokásnak éli meg, vagy pedig a magyar kultúra ténylegesen elnyomja a sajátját. Ugyanakkor a pedagógusnak szintén fel kell tennie a kérdést magában, hogy egy tíz éves gyereknek hány politikus nevét kéne ismernie egy olyan országból, ahonnan őt hétéves korából elhozták a szülei, és eleve négy-öt politikai párt harcol a hatalomért. Jelenleg a közösségi médiumok és a web2.0-ás oldalakon keresztül tud egy magyar pedagógus a legeredményesebben informálódni egy-egy távoli kultúrájú ország fiataljainak a szokásairól.

Egy migráns tanoda milyen tárgyakban tud felzárkóztatást adni?

A budapesti Migráns Tanoda 2013 júliusától 2014 decemberéig tartott tanórái az alábbi arányok szerint oszlottak meg:

matematika: 36%,
magyar mint idegen nyelv: 33%,
magyar nyelvtan: 11%,
magyar irodalom: 6%,
történelem: 5%,
természettudományi tárgyak: 9%.

A matematikafelzárkóztatás iránti igény mindenképp a nyelvtanuláshoz kapcsolódik. Nagyjából három esetre lehet felkészülni azon túl, hogy a szöveges feladatok értelmezése a többségnek gondot okoz:

1. A tanuló a saját országában teljesen más módszer szerint tanulta a matematikát, és most egyszerre kell megküzdeni a magyar nyelvvel és egy másfajta szemléletmóddal (arab országokból érkezett fiatalokra jellemző).
2. A magyarul jól beszélő tanuló addig jól leplezett írott szövegértési hiányosságai a matematikai definíciók és a szöveges feladatok értelmezésénél nagyon élesen kiütköznek.
3. A már itt született migráns tanuló nem fordulhat a családja idős tagjaihoz segítségért, mert a matematikaóra magyar szaknyelve meghaladja a családtagok magyar tudását, a magyarul tanuló fiatal anyanyelve pedig nincs azon a szinten, hogy azon tudnák neki elmagyarázni.

A magyar mint idegen nyelv oktatását külön kell választani az iskolai nyelvtan-korrepetálástól, előfordulhat ugyanis, hogy egy migráns tanuló kezdő magyartudással kell, hogy a magyar nyelvtan szabályaiból írjon dolgozatot. Az ő szempontjából a nyelvtanóra egy nehéz szókincsű, definiatív óra, egy tanodás pedagógus viszont jól fel tudja használni ezt az órát a szövegértési és szövegalkotási kompetenciák javítására. 

A történelem és irodalom, valamint a természettudományi tárgyak felzárkóztatása egyértelműen a szövegértés fejlesztését jelenti. Az elsődleges cél a tankönyv és az órai jegyzet (ami sokszor másokról lemásolt) megértése, másodlagos cél ennek a visszamondása. Ha a tanuló magyarul találkozik először egy történelmi vagy természettudományos fogalommal, akkor elsődlegesen a magyar nyelvi kontextussal érdemes e fogalmat tisztázni. Lehetőség szerint megpróbálhat utánanézni a saját nyelvén való forrásoknak (kezdésként: saját nyelvű Wikipedia-cikkben), de közvetítő nyelv bevonása kerülendő ilyen esetekben. Megesik, hogy segítő szándékból tanárok vagy önkéntesek egy nehéz szókincsű szöveget angolra fordítanak azt gondolva, hogy a migráns tanuló angolul könnyebben megérti pl. az angol polgári átalakulás vagy a forgatónyomaték szakszavait.

A nyelvi nehézségek miatt nagyon sok tanuló próbál felmentést kérni a fő tárgyak alól – a tanodás tanároknak segíteniük kell mérlegelni a tanulónak és a szülőnek, hogy ténylegesen megéri-e lemondani egy általános érettségi és felvételi tárgyról vagy vállalják-e a nehézségeket. 

„Kit lehet megtartani?”

Sok migránsügyi szervezet teszi fel ezt a kérdést, azokról az emberekről akikkel dolgozik. A migránsok megtartása egy inklúzív társadalomban értéknek minősül, de „megtartani” csak azokat lehet, akik akik nem valahova, hanem valami elől menekülnek. Tehát nem célpontjuk, hanem céljaik vannak – és ezeket a célokat itt gondolják megvalósítani.

1. Ismeri Magyarországot, és szándékosan jött ide (amig haza nem mehet/hogy itt éljen).
2. Ide kötödik érzelmileg (szerelmi, vagy házastársi kapcsolat révén).
3. Ide keveredett, és megszerette, mert jó élmények érték itt vagy megfelelő lehetőséget talált a boldogulásra.
4. Ide jött tanulni vagy a gyerekeit taníttatni.

Összegzés

Összességében elmondható, hogy a tanoda mint oktatási helyszín és pedagógiai módszer, jól alkalmazható letelepedett migráns fiataloknál. A helyszín tekintetében minél nagyobb és nemzetközibb városban van esély egy multikulturális összetételű migráns tanoda létrehozására. A tanodában dolgozó pedagógusoknak külön kell választani a magyar nyelv tanítását és a magyar nyelven való tanítást. Mint ahogy a „kultúrsokkot nem lehet megspórolni”, a helyváltoztatás megszokásához és az integrációhoz úgyanúgy időre van szükség, mint a magyar nyelv megtanulásához. A migráns diákokra egyszerre nehezedik a magyar nyelvvel való küzdelem és egy új iskolában való helytállás súlya, a tanoda ennek az enyhítésében tud segíteni és a fenti folyamatokat meggyorsítani. A tanodának nagy figyelmet kell fordítania az általános kommunikációfejlesztésre, ezt leginkább kooperatív foglalkozásokkal, gyors reakciót igénylő csoportos játékokkal érheti el, így egyszerre tudja fejleszteni a kifejező- és a megértési készségeit a tanulóknak. Mivel a cél az, hogy a tanodás tanulók nyelvtanulásához és nyelventanulásához való interakciós képességükben elérjék a maximumot, ezért fontos, hogy a foglalkozásokon keményen dolgozzanak, de ne érjék őket olyan kudarcok, amik miatt bezárhatnak.