Foltin Jolán halálára

Budapest, 1943. szeptember 13.– Budapest, 2019. október 27. Sándor Ildikó megemlékezése

Foltin Jolán a hazai néptánc-koreográfusok harmadik nemzedékének meghatározó egyénisége volt.

Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, a teljesség igénye nélkül: Erkel Ferenc- és Kossuth-díj, a Nemzet Művésze, Gyermekekért Díj, a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíja, Prima-díj.

Koreográfusi munkásságában különös hangsúlyt kapott a nőiség, az anyaság; egyéni alkotói stílusának meghatározó jegye a líraiság, a folklórt mélységében megragadó, egyúttal a kortárs nézőt megszólító művészi interpretációja. Előszeretettel merített a magyar irodalom kortárs alkotóinak műveiből is.

1959-től a Bihari János Táncegyüttes tagja, 1982-91 között művészeti vezetője, majd haláláig mentora volt. A Bihari mellett a Honvéd volt az a hivatásos táncegyüttes, amelynek számára nagy formátumú alkotásokat hozott létre. Munkamódszerének meghatározó jegye az az egyéniség-központú alkotásmód, amely a táncosok személyiségére formálja a szerepeket. Színházi alkotásaiban is érvényesíteni tudta ezt az attitűdöt, hiszen egyszerű, érzékeny, mégis funkciójában odaillő koreográfiákat készített, amelyekben a mozgásbetétek a színészek karakteréből építkeztek. Gyermekek számára készült alkotásai egyszerre szolgálták a művészettel nevelés kodályi alapelveit, és hoztak létre teljes értékű művészi élményt.

A művészi alkotómunka mellett Foltin Jolán életében a közművelődés és a néptánc-pedagógia is kiemelt szerepet töltött be. Ő volt az első táncházak ötletadója és házigazdája Novák Ferenc, Lelkes Lajos és Stoller Antal társaságában. Az újkori, városi táncházakat a Kolozsvár közelében levő Szék hagyományos táncházaiban tapasztalt élmények hatására indították el Budapesten.

A Magyar Művelődési Intézet munkatársaként fáradhatatlanul munkálkodott az amatőr néptáncmozgalom jobbításán. Különösen nagy figyelmet szentelt a gyermek-néptáncmozgalomnak és a néptánc-pedagógia kérdéseinek: útmutatásai napjainkban is irányt adnak e területen. A munkatársaival közösen kidolgozott Játék és tánc kiadványcsalád és pedagógiai program a néptánc kötelező tantárgyként való bevezetése előtt vállalkozott a tananyagválogatás, a néptánc tananyaggá formálása tartalmi és módszertani kérdéseinek kidolgozására. 1991-ben az ő kezdeményezésére alapították a hazai gyermek népművészeti közösségek országos ernyőszervezetét, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületet, melynek 10 éven át elnöke volt.

Foltin Jolán távozása feladatot ró ránk, az itt maradottakra: az általa megkezdett úton továbbhaladni, szellemiségét megőrizni.