Háborúban a múzsák?
Kardos Ferenc könyvismertetése
Trencsényi László: 2020. Pedagógiai írások. Új Helikon Bt., Budapest, 2021.
Trencsényi László könyvének hátoldalán a kérdés nagyon találó: Háborúban a múzsák? Igen. Háborús helyzetben élünk. A könyv szerkesztése óta eltelt időszak még több nehézséget, tragédiát, változást hozott, mint amennyi előtte volt. Aktuális téma az online oktatás technikai megvalósítása, az akadozó informatikai rendszer hatása a tananyag közvetítésének ütemére. A gyerekek könnyebben veszik a helyzetet, hiszen koruknak megfelelően még nem érzik a problémák súlyát. De talán ez így is van rendjén. Most gyerekek, most fiatalok. A kicsivel idősebb generációval más a helyezet: az érettségi, a továbbtanulás vagy éppen a felsőoktatásban való részvétel is komoly akadályokba ütközhet olykor… És ez már nekik valóban „tétmeccsen való játék…”
Szükség van az olyan gyűjteményes kötetekre, amilyeneket Trencsényi László évről-évre közread. Ezek a 2020-as pedagógiai írások valóban jól tükrözik, hogy a múltba tekintő, olykor szociológiai vagy politológiai cikkek is szükségesek, hiszen a megörökítendő értékek fontosak lesznek majd az utókor számára. Egy olyan világból, amely még nem ismerte a „világjárvány”, a „világfalu” fogalmát.
Rendkívül színes kötetet tartunk a kezünkben. De ez érthető is: különböző területeken dolgozó, alkotó ember írásairól van szó, és a publikációk megjelenésének helyei is igen különbözőek, illetve alkalmazkodnak az adott folyóirat, újság profiljához. A Magyar Tudomány, a Tudásmenedzsment, a Népszava, az Élet és Irodalom, a Szociálpedagógia, az Új Pedagógiai Szemle, a Kisgyermek hasábjain jelentek meg ezek a kiváló, a társadalmat, az aktuális problémákat igen mélyen kutató és bemutató írások. De természetesen az elektronikus médiát is be kell vonnunk korunkban, így a „social media” oldalain megjelent idevágó írások is olvashatók a vaskos kötetben.
Talán másokat is megragadott, de engem igen mindenképpen az a kutatás, amely a 20. század nagy pedagógusainak, az „abszolút pedagógusoknak” származását, életútját mutatja be. Az arisztokrata családból származóktól az egyszerű sorba születettekig olvashatunk ismert, világhíres neveket. Ebből a kimutatásból is kiderül, hogy a tehetség nem mindig függ össze a származással, de ezt a tudományok, művészetek több területén is tapasztalhatjuk, gondoljunk csak a számomra igen kedves költőre, József Attilára. A tehetséges, de szegény ember azonban a nyomorban könnyen elkallódhat. A pedagógusok hivatásának fontos része, hogy ha lehetséges, ismerjék fel a tehetséget egy gyermekben, és támogassák a hátrányos helyzetben élő fiatalt. Egyéni tapasztalatom, hogy bizony a felkaroló kéz egyben csodát tevő is lehet. Nem a kötet bemutatásához, de Trencsényi professzor elhivatottságának elismeréséhez tartozik, hogy milyen sokat kaptam emberileg, szakmailag tőle és néhány más, hivatásának élő embertől. Én, aki igen nehéz körülmények közül indultam, eljutottam a felsőoktatásba, és mint nevelő, pedagógus gyakorolhatom hivatásomat, amire mindig is vágytam. Trencsényi professzor és társai a kötetben megjelent írásokban kutatásaik, utazásaik, interjúik révén betekintést adnak a leszakadó társadalmi rétegek életébe is.
A kötet tudományos értékét a kutatások, statisztikák kiértékelése, a különböző pedagógiai módszerek részletes elemzése is adja. A véleményszabadság, mondhatjuk a szólásszabadság szellemében, mely a demokrácia alapja. Lehetnek véleménykülönbségek, sőt, kell is, hogy az egyes „hitvallások” szabadon ütközhessenek. De a kötetben mindenki megtalálja a számára érdekes témát, a megdöbbentő szociológiai feltárások konklúzióit, az emberség szép példáit, a módszertani kérdések igényes elemzését.
Ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, aki a jelenlegi nehéz helyzetben is vágyik a szakmai fejlődésre, és fontosnak tartja, hogy a tanítás, tanulás jelenlegi gyors átalakulásának hétköznapjait könnyebben élje meg!