Kiss Áron emlékezete…
...és a kamaraerdei Erzsébet Otthon. Kálmánné Bánvölgyi Rozál, budaörs-kamaraerdei helytörténész sorozatának harmadik, befejező írása
2025. június 21-én lesz 180 esztendeje, hogy a nagyhatású pedagógus Porcsalmán megszületett.
A Kamara-erdei Erzsébet Otthon megszokott rendje volt az, hogy a nagyobb adakozók, jeles emberek nevét kapta a vásárolt földrész. Az eddigi ismertetők sokszor sokféleképpen írtak és adtak tájékoztatást az otthon eseményeiről, de nem mutatták be az Otthon teljes területét, amiben maga az épület csupán egy kicsiny rész. Az itt megjelentetett térkép hűen tükrözi azt a hatalmas kertet, amelyet az itt lakók gondoztak, és alapja volt a hétköznapi tevékenységüknek. A kertben számos olyan ember nevével találkozhatunk, akik emelték az otthon dicsőségét: Jókai Mór kertje, Lenke szőlő, Darányi gyümölcsös, Jolán szőlő, Erzsébet emlékfák, Tisza István kert, Gizella kert, Róza szőlő, Kiss Áron földje.
1908-ban így szóltak a búcsúszavak az Otthon alapításában oly serény Kiss Áron halálakor:
Vajon lesz-e hozzánk oly könyörülettel a Mindenható, hogy új támaszaink elbírják a tovább építés és fejlesztés terhét? Reméljünk, bízzunk Istenben! Mert az Ő akarata hozta létre társaságunkat, állítván oda vezérünknek Hegymegi dr. Kiss Áront!
Kiss Áron, de nagy voltál, de nagy kár éretted! Könnyező szemekkel, bánatba borult szívvel tűztük ki halálod napján, 1908. október 15-én Erzsébet házunkra a gyászlobogókat, nagy veszteségünk feletti őszinte fájdalmunknak külső látható jeleit! Nagy lelki kétségek között lestük egészséged visszatérését, imádkoztunk éretted árváinkkal együtt, de megmenteni sem Tiédnek önfeláldozása, fohászai, sem szerelme, sem a mi szeretetünk, sem a tudomány nem tudott! Elhagytál, árván hagytál bennünket! Kikísértünk hát utolsó földi utadra, elsirattunk, hulló könnyeink közé vegyült az Erzsébet házi, most már kétszeres árváidnak könnye, ezzel akarván hervadatlanná tenni azt a két gyászkoszorút, amelyet a társaság tett le „felejthetlen és szeretett elnökének” s az Erzsébet ház árvái „második édes atyájuknak” – a te sírhalmodra! A mi jajainkba vegyült a kicsiny ártatlanok siralma! És szívünk csordultig volt s van fájdalommal utánad! Mert szerettünk mindannyian, mert bálványoztunk! Nyugodjál békén Te igaz ember! Őrködjék szellemed felettünk és Szeretteiden, hogy legyen azoknak is lelki megnyugvásuk! Isten veled! A viszontlátásra! Hogy ki és mi volt társaságunknak Kiss Áron, azt felsorolni nem célunk: tudja azt mindenki, aki társaságunk iránt csak parányi mértékben is érdeklődött. Mindenünk volt! Évkönyveink számot adtak tetteiről, amelyek ércnél örökebb emléket biztosítanak neki! Hogy nevét növendékeink, akik majd a hosszú, hosszú évtizedek során találnak otthont az Erzsébet házban, soha el ne feledhessék: egy földünket az ő nevéről Kiss Áron földjének neveztünk el (Búcsúbeszéd, 1980).
A kamaraerdei kertrész névadóját, ifjabb Kiss Áront a „tanítók tanítójaként” méltatta emlékbeszédében Gyulai Ágost, nem ok nélkül (Gyulai, 1909). Rendkívül sokoldalú munkásságának legismertebb területe a népi gyermekjátékok gyűjteményének összeállítása volt, amihez a magyarlakta területek tanítói gyűjtöttek értékes anyagot. Ez az először 1891-ben megjelent, majd újra és újra közreadott, máig sokak által haszonnal forgatott gyűjtemény is összefügg nevelői indíttatásával, a tanítóképzésben, a tanítóképzésért folytatott tevékenységével. Meggyőződése szerint a kisgyermeket, a kisiskolást a néphagyomány közegében kell nevelni, szakírói munkássága és egész életpályája a nemzeti nevelés szolgálatában áll.
A „tanítók tanítóját” huszonöt évesen, 1870-ben nevezték ki a Nagykőrösi Református Tanítóképző Intézet igazgatójává. Tanulmányait Kolozsváron folytatta, ahol filozófiából doktorált. 1873 őszén, négy évvel az állami népiskolai tanítóképzés indulását követően megnyílt Budán a kétéves, szakcsoportokra osztott Állami Polgári Iskolai Tanítóképző Intézet. A két intézmény közös igazgatás alatt, Gyertyánffy István vezetésével működött, részben közös tantestülettel. 1875-ben Kiss Áront a Budapesti Állami Polgári Iskolai Tanítóképző Intézet tanárává nevezték ki. 1887-től a tanítóképző-intézeti tanárképzés is a budai képzőben folyt. 1898-ban Gyertyánffyt nyugdíjazták, őt követve Kiss Áron kapott igazgatói kinevezést, aki az 1904-ben különvált Polgári Iskolai Tanítóképző Intézet igazgatója maradt, ekkor az Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet igazgatója Baló József lett. A magyar népoktatás és nevelés történetéről értekező írásait a magyar neveléstörténeti irodalom kezdeteként tartják számon. Sorra jelentek meg tanítóképzős és népiskolai tankönyvei, amelyek a későbbi időszakban mintául szolgáltak a hazai szakirodalomban.
Kiss Áron tiszteletreméltó sokoldalúságát bizonyítja, hogy a pedagógiai közéletben betöltött számos tisztsége, gazdag szakírói munkássága mellett kiemelt figyelmet fordított a segítséget igénylő gyerekekre, például a tanítóknak lehetőséget biztosított arra, hogy a siketek oktatásáról ismereteket szerezhessenek. 1882-ben alapították meg a Magyarországi Tanítók Árvaházi Egyesületét, Kiss Áron ennek kezdeményezői között is meghatározó szerepet játszott, a Hauszmann Alajos tervei alapján épült árvaház 1885-ben nyílt meg. Kiss Áron emellett alapító elnöke volt a Nagypénteki Református Társaság Erzsébet Háza árvaháznak is, ami 1900-ban nyílt meg Budaörsön (Kriston, 2021, Kálmánné, 2024).
A hazai korszerű oktatás egyik megalapozója, méltatója, életútjának ismerője szerint az otthonalapító, játékgyűjtő, tankönyvíró, képző intézeti tanár a korai hazai reformpedagógia eszmeiségének és gyakorlatának következetes érvényesítője volt. A sokszínű, de szisztematikusan építkező megújuló oktatási rendszer elkötelezettje; református hite és elvei ebben kellő iránytűvel szolgáltak (Kriston, 2012).
Felhasznált irodalom
Búcsúbeszéd. A Nagypénteki Református Társaság Erzsébet Házának Ügyvivői jelentése. A Nagypénteki Református Társaság Évkönyve, 1908.
Gyulay Ágost (1909): Emlékbeszéd Kiss Áron fölött. Magyar Paedagogia, 1909. 2132-2224.
Kriston Vízi József (2021): Kiss Áron és az Erzsébet Otthon. in. Uő (szerk). Tanító Emberség. Tanulmányok Kiss Áron (1845-1908) tiszteletére. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, 2021. 78-90.
Kálmánné Bánvölgyi Rozál (2024): Munkára tanították a gyerekeket, Taní-tani Online, 2024. 04. 02.
Kriston Vízi József (2012): 167 évvel ezelőtt született a Hegymegi Kiss Áron, aki felismerte a játék fontosságát, Reformatus.hu, 2012. június 21.