Czenner Júlia írása arról, hogyan tehetnek sikeres nyelvvizsgát a különleges nyelvtanulók

A bukás oka gyakran a nem megfelelő vizsga kiválasztása. Ha valakire rákényszerítünk egy számára nem megfelelő vizsgát, ezzel akár borítékolhatjuk is a gyenge eredményt.

A nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése kötelező követelménnyé vált. Mindenki szeretne nyelvvizsgát, mindenki hajszolja, esetenként több (7-8-12) alkalommal is nekigyürkőznek a vizsgának, mégis sikertelen marad. Tanácstalanul járkálnak a próbálkozók egyik magántanártól a másikig, egyik tanfolyamról a másikra, és rengeteg pénzt költenek a különböző felkészítő könyvek és feladatsorok megvásárlására. Végül feladják, és elkönyvelik magukban, hogy soha nem lesznek képesek megtanulni az idegen nyelveket.

A nyelvtudás rétegei

Különbség van az idegen nyelv használatának elsajátítása és a vizsgaszintű nyelvhasználat között. Az úgynevezett „konyhanyelvet” szinte mindenki meg tudja tanulni egy kis kitartással és időráfordítással. Ehhez nem szükséges több tízezer forintot költeni, mert a világhálón számtalan tananyag található hozzá. Az utazások is kiváló gyakorlást jelenthetnének, azonban a közoktatás évei alatt annyira bátortalanok lettek a nyelvtanulók, hogy ha lehetőség van, akkor sem mernek megszólalni. Mintha bizonyítvány nélkül nem is értené őket senki.

Egy szorgalmas, magolásra képes tanuló, akit esetleg magántanár is segít, nagyon szép eredményt tud elérni az érettségin és a nyelvvizsgán is. A kérdés az, vajon egy állásinterjún is tud-e teljesíteni, kommunikatív lesz-e a beszélgetésben vagy a kérdések kereszttüzében.

Érettségin – jobbára középszinten – előfordul, hogy a diákok teljesítményét kicsit túlértékelik. Vannak olyan diákok, akik az érettségi után tervezik a nyelvvizsga teljesítését, és megdöbbenve tapasztalják, hogy sikertelen a szóbeli nyelvvizsgájuk. A szülők felháborodva keresnek fel magántanárokat és magyarázatot várnak, hiszen gyermekük 4-es, 5-ös érdemjeggyel távozott a közoktatásból.

Út a sikeres nyelvvizsgához

A nyelvvizsga komoly akadály, amit nem árt minél kevesebbszer ismételni. Nem csak a tanulás, de a nyelvvizsga megválasztása is döntő lehet. Sok apró szempontot kell figyelembe venni, amire sokan nem is gondolnak, illetve hiányzik a nyelvvizsgatípusok ismerete. Jelentős hatása van a kis különbségeknek is.

A szóbeli érettségi és a szóbeli nyelvvizsga között például jelentős különbség, hogy míg a hallott szövegértés az érettségi vizsgán az írásbeli rész feladatainak számát szaporítja, addig a nyelvvizsgán a szóbelihez tartozik.

A következő, hogy a vizsgáztatók nem arra kíváncsiak, hogy milyen tételeket magoltak be a vizsgázók, hanem beszélgetni szeretnének. Probléma, hogy a vizsgázók a kérdések egy részét még magyarul sem tudnák megválaszolni. Előfordul, hogy általános műveltségi hiányosságok miatt nem tud a vizsgázó teljesíteni, vagy csak fiatal kora miatt még nem találkozott bizonyos szituációkkal (használtautó-vásárlás például).

Jelenleg a sikeres nyelvvizsgához vezető első lépés a nyelvtanulás mellett, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a nyelvvizsgatípusokról. A legtöbb nyelvvizsga kombinálható, nem kötelező ugyanannál a központnál jelentkezni az írásbeli és a szóbeli vizsgarészre. Ebben az esetben is tökéletesen meg fog felelni a bizonyítvány bármilyen hivatalos hely követelményeinek anélkül, hogy össze kellene vonatni azokat.

A nyelvvizsgatípusok tanulmányozása közben figyelni kell arra, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát szeretnénk-e. Szempont lehet, hogy a jelentkező tudásának és munkatempójának megfelelő idő lesz-e a megoldásra az egyes feladattípusokban, illetve hogy lehet-e szótárt használni és milyen feladatokhoz.

A szövegértési feladatok esetében figyelembe kell venni, hogy a jelentkező jobban tud-e teljesíteni, ha több lehetőség közül kell választania egy jót, vagy ha önállóan kell választ adnia a kérdésre. Ha az utóbbi mellett dönt, érdemes megnézni, hány szóból állhat a válasz. Az íráskészség résznél számít a megoldandó feladat típusa (cikkre kell-e reagálni, vagy érvelést/levelet kell-e írni), valamint a rendelkezésre álló idő mennyisége.

A vizsga időpontja előtt 1-1,5 hónappal érdemes folyamatosan próbavizsgákat írni, hogy a megoldáshoz rendelkezésre álló időt jobban be lehessen osztani.

A szóbeli vizsga választásánál, főleg a hallott szövegértésnél szempont, hogy mely típusú feladatot tudja a jelentkező a legsikeresebben megoldani. Az angol szöveg meghallgatása után magyar kérdésekre magyar válaszokat váró feladatoknál meggondolandó, vajon tud-e a vizsgázó olyan gyorsan magyarul reagálni, hogy ne hátráltassa a szöveg további megértését. A leggyakrabban elkövetett hiba az, amikor a vizsgázó kiragad a feladat szövegéből egy szót vagy kifejezést, és ahhoz igazítja a hallottakat.

A beszédkészség feladatrésznél ki kell próbálni a feladatokat, és el kell dönteni, hogy egy szöveg tartalmának összefoglalása vagy egy kép legyen a beszélgetés mozgatórugója.

A páros szóbeli vizsgáknak vannak előnyei és hátrányai. A DExam nyelvvizsgán a párt meg lehet választani, tehát érdemes kipróbálni, hogy egy ismerős párral biztonságban érzi-e magát a vizsgázó. Ha a vizsgázótárs frusztrálóan hat, semmiképpen nem szabad ezt választani.

A bukás oka gyakran a nem megfelelő vizsga kiválasztása. Nem szerencsés, hogy egy felkészítő tanár csak egy bizonyos típusra tudjon felkészíteni vizsgázót. Ha valakire rákényszerítünk egy számára nem megfelelő vizsgát, ezzel akár borítékolhatjuk is a gyenge eredményt.

Ha valaki 4-5-6-szor megy vizsgázni ugyanazon a szinten, ugyanabból a részből és mindig sikertelenül, érdemes másik vizsgát keresni, vagy feltérképeztetni szakemberrel a sikertelenség okát.

Amikor nagy a baj

A nyelvvizsga sikere nagy mértékben múlik a kognitív képességeken. Vannak olyan esetek, amikor valamilyen eltérés miatt valamelyik terület nem működik megfelelően, ilyenkor támogatásra/kedvezményre lehet szükség. Súlyosabb esetben részmentességet kell adni. Ilyenkor a mentesített vizsgarészről nem állítanak ki bizonyítványt. A képességek feltérképezése segítséget nyújt a hatékony tanulási folyamat megtervezésében és a vizsgázásban.

A diplomamentő programok sem tudnak hatékony segítséget nyújtani azoknak a nyelvtanulóknak, akik tanulási problémákkal küzdenek. Ráadásul a sikertelenség még többletkiadással is jár. Ha a programba jelentkező úgy érzi, hogy tanulási problémával küzdhet, érdemes ennek utánajárni.

A sikertelenség útja és a megoldások

Az írásbeli nyelvvizsgákon gyakran buknak meg a vizsgázók az olvashatatlan íráskép és az időkorlát miatt. A hasonlóan formált betűk jelentésváltozást okozhatnak, így a szöveg értelmetlenné válhat. Az írásképet a sok átírás, lehúzgálás, alá-fölé írás, csillagozás és nyilazás is ronthatja. Sajnos kevés (mindössze kettő) olyan nyelvvizsgatípusról tudok, ahol annyi idő áll a vizsgázó rendelkezésére, hogy piszkozatot tudjon készíteni az íráskészség feladat során.

Ha az olvashatatlan írásképet produkáló vizsgázónak van olyan hivatalos dokumentuma, mely megfelel a vizsgaközpont követelményeinek, és abban javaslatot kap számítógépes szövegszerkesztő használatára és/vagy többletidőre, kedvezményeit érvényesítheti. A számítógépen dolgozó vizsgázó a nyomtatott szöveget is megkapja, de a megoldását (fordítás, tömörítés, fogalmazás) be kell gépelni, amelyet kinyomtatnak, a vizsgázó ellenőrzi, majd aláírja a kinyomtatott példányokat.

Javaslom a felkészüléshez a szövegszerkesztő használatát, mert ellenőrző programmal is fejleszthető a helyesírás. Az önellenőrzés elengedhetetlen a vizsgák során, érdemes erre időt szánni a felkészülés alatt.

Az olvasott szövegértés feladatok esetén nagy hiba, ha egy ismeretlen szónál leragad a vizsgázó. Mindig tovább kell olvasni a szöveget, hátha ki lehet következtetni a jelentését. Az olvasott szövegértés részben előforduló feladatokkal kapcsolatos egyéb hiányok a következők lehetnek:

• releváns információ kiválasztása,
• kontextuális információ kiválasztása,
• szinonimakeresés,
• ok-okozati összefüggések megállapítása,
• a nyelvtani megfeleltetés figyelmen kívül hagyása,
• helyesírási hibák,
• a válasz adott szószámra való lerövidítése problémás,
• kérdés másképpen értelmezése miatt a megoldókulcstól eltérő válaszadás,
• pásztázó olvasás hiánya.

A nyelvhelyességi feladatok kapcsán a tudás hiánya vagy a nyelvtani szabályok nem megfelelő alkalmazása jelenthet nehézséget. A nyelvtanulók egy része azt tapasztalja, hogy a nyelvtani részeket önmagukban tökéletesen tudja használni, de többet egyszerre képtelen. A vizsgakövetelmény teljesítését akadályozza, ha a magyar nyelvtannal sincs tisztában a nyelvtanuló. Érdemes az angol nyelvtant a magyar nyelvtan alapjaira helyezni. Ezzel hatékonyan fel lehet építeni a vizsgaképes nyelvtantudást. A könnyen összekeverhető szerkezeteket nem szabad egyszerre tanítani.

A hallott szövegértés feladat során az olvasott szövegértéshez hasonló nehézségek adódhatnak, kiegészülve a szöveg gyorsaságával, a hasonló hangzású szavak (bread – 'kenyér' / bred – 'tenyésztett', steel – 'acél' / still – 'még mindig' / steal – 'lopni', bed – 'ágy' / bad – 'rossz') megkülönböztetésének problémájával. Tapasztalataim szerint ennél a feladatrésznél a kötelező minimum 40 százalékos küszöb elérése az álomcél. Sem az iskolában, sem a nyelvvizsgára való felkészítések során nem fordítanak elegendő időt ennek a feladatnak a begyakorlására.

Nyelvvizsga-választás tanulási zavar esetén

A vizsgatípusok feladatsorainak tanulmányozása során a jelentkező kiválaszthatja, melyik lenne számára a legideálisabb vizsgatípus, de a tanulási nehézséggel élő vizsgázóknak azt is szem előtt kell tartani, hogy a vizsgaközpont milyen kedvezményt tud adni. A legtöbb központ honlapján található információ a fogyatékkal élő vizsgázók számára, esetenként letölthető kérelmet is rendelkezésre bocsájtanak.

Mindenképpen ajánlatos a jelentkezési határidő lejárta előtt 2-3 héttel hivatalos levélben érdeklődni, hogy a szakvéleményben javasolt kedvezményeket biztosítani tudja-e a vizsgahely. A központ átirányíthatja a vizsgázót másik vizsgahelyre annak érdekében, hogy az esélyegyenlőséget biztosítsák. A leggyakrabban kért kedvezmények a következők:

• számítógépes szövegszerkesztő,
• többletidő,
• diszlexia barát szövegformázás,
• gépi szöveg helyett felolvasás meghallgatása,
• helyesírás-értékelés alóli mentesség.

Emellett biztosítani tudnak

• különtermet,
• az instrukciók felolvasásához tanári segítséget,
• gyakoribb szünetet,
• elektronikus szótár használatát,
• lassabb beszédtempót szóbeli beszélgetés során,
• több szövegből való választási lehetőséget szóbelin (tömörítés vagy tömörítés szerű feladat során).

Egy 2009-ben végzett felméréshez képest a kedvezmények bővültek az elmúlt években, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezeket nem egységesen biztosítják a vizsgaközpontok. A kedvezményekkel vizsgázók eredményességének adatai egy 2011. évi felmérés alapján megtekinthetők a NYAK honlapján.

216 diszlexiás jelentkező vizsgázott a különböző nyelvvizsgaközpontokban különböző kedvezményeket igénybe véve, és 59,4 százalékuk tett sikeres vizsgát. A 41,6 százalékos bukási arány vélhető okai a következők lehetnek:

• Nem minden szakvélemény készül a nyelvvizsga követelményeinek figyelembe vételével.
• A jelentkező nem tudta megfogalmazni kérelmében pontosan, hogy milyen kedvezményeket szeretne, a központokban pedig nincs szakember, aki eligazíthatná őket.
• Kevesebb kedvezményt tudtak biztosítani, mint amennyire szükség lett volna.
• Nem a megfelelő vizsgatípust választotta a vizsgázó.
• Kedvezményekkel sem tudja a vizsgázó teljesíteni a vizsgát a nyelvtudás hiánya miatt.

Nagyon fontos lenne, hogy a tanulási zavarokat vizsgáló szakembereknek álljon rendelkezésére egy összefogó ismertető a nyelvvizsgatípusokról és a nyelvi érettségiről, valamint a bennük szereplő feladatokról, hogy megfelelő kedvezményt tudjanak javasolni.

A sikeres nyelvvizsgatípus

A nyelvvizsgák vizsgája is, hogy a nyelvtudásra irányulnak-e, és függetlenek-e az egyén egyéb jellemzőitől. Olyan eljárásra van szükség, amely rugalmasan illeszkedik a vizsgázó különlegességeihez, és nagyon célzottan a nyelvhasználatot méri.

Annak érdekében, hogy a tanulási nehézséggel küzdő jelentkezők is sikeresen teljesíthessenek a nyelvvizsgákon, hasznos lenne egy új nyelvvizsgatípus bevezetése. Nem a felmentés jelenti a megoldást a problémás nyelvtanulóknak, hanem egy jól megtervezett vizsgatípus, ami által elérhetőbbé válik a bizonyítvány megszerzése.

A tervezett nyelvvizsgának követelményeiben igazodnia kell a NYAK elvárásaihoz (137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet), mégis a tanulási nehézséggel élőknek is megoldást kell jelentenie anélkül, hogy a vizsga színvonala csökkenne. A jelentkezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy szakember segítségével, a képességeinek feltérképezésével magabiztosabban hozhasson döntést a nyelvvizsgájának bizonyos részleteivel kapcsolatban.

Az új nyelvvizsgatípus céljai

• Sikeresen teljesíthető akkor is, ha a jelentkező
  • tanulási problémákkal küzd,
  • nem tudja, hogy tanulási problémái vannak, melyek esetlegesen a sikertelenséget okozták/okozzák/okozhatják,
  • kulturálisan eltérő,
  • problémával nem küzd, de szeret maga dönteni a megoldandó feladatokról.
• Minél kevesebb esetben kelljen teljes nyelvvizsga-követelmény alóli mentességet adni.
• Be kell bizonyítani, hogy sikeres nyelvhasználók lehetnek a valamilyen okból a sztenderd tanulóktól eltérő vizsgázók, ha megfelelő feltételek állnak rendelkezésre.

Az új vizsgatípus jellemzői

• Összeállításában idomul a vizsgázóhoz, mert az jelentkezéskor megválaszthatja a vizsga egyes feltételeit:
  • a nyelvvizsga megoldható papíron vagy számítógépen,
  • a nyelvvizsga különböző részeiben többféle, előre megszabott feladattípusból lehet válogatni,
  • megválasztható a hallott szövegértés teljesítésének módja (gépi szöveg teremben több vizsgázóval egy légtérben, gépi szöveg fejhallgatóval).
• Nyitottak a javítótanárok a „több-megoldás-is-lehetséges” problémakörre.
• Használható Spelling Dictionary – helyesírási szótár.
• Szóbeli vizsga esetén felkészülési idő, valamint vázlatírási lehetőség van.
• Bizonyos rész sikertelensége esetén a nyelvvizsgaközpont által megszabott időn belüli részismétlés lehetősége (pl. ha a szóbeli esetén nem sikerül a hallott szövegértést min. 40 százalékosra teljesíteni, akkor csak a hallott szövegértést kell ismételni).
• A speciális szükségletű vizsgázók egyedi eljárásban részesülhetnek, kedvezményeket kaphatnak.
• Az eltérő körülményekkel történő vizsgázásról nem kerül bejegyzés a nyelvvizsga bizonyítványba, mert a nyelvtudást megköveteli.

Különleges nyelvtanulók

Európai uniós projekt indult az egyébként is különleges tanulási igényeik miatt eltérő felkészülésű tanulók nyelvtanulásának megkönnyítésére. A SupEFL projekt a nyelvtanulást megsegíti, de a nyelvvizsga továbbra is akadály lehet, ha nem a nyelvtudást méri, hanem a vizsgázó eltérő tanulási képességeit.