Mire jó a mesterséges intelligencia?

Bessenyei István írása

...elemzi a hasonló kérdéseket feltevő, hasonló feladatmegoldási nehézségekkel szembesülő tanulási utak hatalmas adatbázisát és ezek alapján rendel a felhasználó egyéni igényeihez szabott tanulási utakat.

Napjainkban egyre szélesebb körben folyik a vita mesterséges intelligencia oktatási felhasználásának előnyeiről és hátrányairól.1 A szöveggeneráláson alapuló multifunkcionális programok (például a ChatGPT2, a GPT 3,5 és 4, a DALL-E és versenytársaik) előnyeként ismerik el – többek között –, hogy képesek esszét fogalmazni, összefoglalókat készíteni, feladatokat generálni és megoldani, dolgozatokat javítani vagy szöveg alapján képeket alkotni. Kétségbevonhatatlan előnyeik mellett azonban hátrányaik is szembetűnőek. E vonatkozásban a kritikusok két mozzanatot említenek a legtöbbször: egyrészt előfordul, hogy a programok tévednek, másrészt a magas szintű ember–gép párbeszéd magával ragadó intellektuális élménye túlságosan is a képernyőhöz kötheti a felhasználót. Mindkét hátrány változatai ismerősek persze a szociális média használatából is.

A technológiai változások nyomán ismételten nagy súllyal merül fel az iskolai tudás jellegének kérdése is. Ahogy Mráz Attila Gergely találóan fogalmazott:

A tesztkérdések és más, főként tárgyi ismeretek egyszerű visszaidézésére, rekonstruálására irányuló feladatok értelme is más volt egy olyan korban, amikor a számon kért ismeretek nem voltak két kattintásnyira elérhetőek... A kérdés nem egyszerűen az, hogy hogyan kérjünk számon, hanem hogy mi az, amit egy adott közegben továbbra is értékes tudásként, ismeretként, készségként egyáltalán érdemes számon kérnünk. Vagyis az oktatás célját kérdőjelezik meg a technológiai fejlesztések, ami szintén nem újdonság: teljesen más ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása volt értelmes cél az ipari forradalom előtt és után, vagy az 1980-as években és most.3

Kulcskérdés tehát, hogy a tanulási rendszerek leragadnak-e a papíralapú, a könyvkultúra monopóliumára alapozott, lexikális ismeretek megjegyzésére koncentráló, túlméretezett és szigorúan kötött tantervi keretek közé szorított tudásátadási algoritmusoknál, vagy képesek lesznek ezt feladni és alkalmazkodni a technológiai robbanás kihívásaihoz.4

Egyéni tanulási utak

A mesterséges intelligencia oktatási használatának egyik nagy ígérete az egyéni tanulási utak kialakításának lehetősége volt. Egy korábbi elképzelés szerint a tanulók digitális lábnyoma alapján, személyes tanulási szokásaik elemzésével tudnának a programok egyénített feladatokat megadni, de ezek a kísérletek adatvédelmi és technológiai okok miatt zsákutcának bizonyultak.

A ChatGPT5 viszont a tanuló válaszainak, kérdéseinek valós idejű elemzése alapján képes személyre szabott tanulási élményt nyújtani a diákoknak. Regisztrálhatja a diák tanulási stílusát, preferenciáit, erősségeit és gyengeségeit, személyre szabott tananyagot és erőforrásokat biztosíthat neki. Mindezt úgy, hogy elemzi a hasonló kérdéseket feltevő, hasonló feladatmegoldási nehézségekkel szembesülő tanulási utak hatalmas adatbázisát és ezek alapján rendel a felhasználó egyéni igényeihez szabott tanulási utakat.

Ha megkérjük a GPT 4-et, hogy mutasson egy példát az egyéni tanulási utakra, az alábbi példát hozza fel:

Képzeljünk el egy középiskolás diákot, Jane-t, aki a fizikaórán Newton mozgástörvényeinek megértésével küzd. Jane tanára, Mr. Smith úgy dönt, hogy a ChatGPT segítségével segít Jane-nek azáltal, hogy azonosítja a tudásbeli hiányosságait, és személyre szabott tanulási forrásokat kínál neki.

Először is Mr. Smith megkéri Jane-t, hogy válaszoljon egy sor, Newton törvényeivel kapcsolatos kérdésre egy ChatGPT által működtetett értékelő eszköz segítségével. A válaszai alapján az eszköz megállapítja, hogy Jane-nek nehézségei vannak a tehetetlenség fogalmának megértésével és a második mozgástörvény valós helyzetekre való alkalmazásával.

Ezután a ChatGPT személyre szabott tanulási tervet készít Jane számára, amely a következőket tartalmazza: A tehetetlenség világos magyarázata, összehasonlítható példák és analógiák segítségével. Lépésről lépésre történő útmutatás arról, hogyan alkalmazza a második mozgástörvényt valós problémákra, kísérő vizuális segédletekkel, interaktív kvízekkel, amelyek segítenek megerősíteni a fogalmak megértését. Jane tanulási stílusának és preferenciáinak megfelelő további források, például videók, szimulációk és cikkek válogatott listáját kínálja fel.

Ezzel a személyre szabott tanulási tervvel Jane azokra a területekre összpontosíthat, ahol a legnagyobb segítségre van szüksége, és a saját tempójában fejlesztheti a Newton-törvények megértését. Ez a személyre szabott megközelítés lehetővé teszi Jane számára, hogy leküzdje a fizikával kapcsolatos nehézségeit, miközben Mr. Smith is segít neki, hogy jobban támogassa a tanulási útját.

Egy ilyen személyre szabott megközelítés segíthet a tanulóknak abban, hogy mélyebben megértsék a fogalmakat, növeljék önbizalmukat, és ösztönözzék a tanulási folyamatba való folyamatos bekapcsolódást.

A ChatGPT e témában is figyelmeztet saját korlátaira: miután a szövegalapú kommunikáció nem biztos, hogy tudja azonosítani a tanulás érzelmi akadályait vagy a speciális szociális kihívásokat, előfordulhat, hogy nem mindig érti meg teljesen az egyes tanulók igényeinek árnyalatait.6

A diákmunka ellenőrzése

Mráz szerint7 a tantermi számonkérésektől az otthon elvégzendő esszéfeladatokig soha nem lehet abból kiindulni, hogy a hallgatók mindenáron ki akarják aknázni az összes csalási lehetőséget, ezért a számonkéréseknek a bizalomra kell épülniük. Ezért

ha olyan feladatokat adunk ki, amelyeknek a hallgatók érzik és értik az értelmét, és mind nekik, mind pedig az oktatóiknak olyan körülményeket biztosítunk, amelyek között lehetséges ilyen feladatokat végezni és végeztetni, akkor lesz okunk bízni abban, hogy a nehezebb, kihívást jelentő feladatokat is becsülettel végzik. Nem arra kell koncentrálni, hogy a csalásra alkalmas technológiák mellé minél jobb csendőrtechnológiát vagy csendőrpedagógiát alkalmazzunk, hanem arra, hogy az értelmes hallgatói és oktatói munkavégzés feltételei adottak legyenek, és akkor a bizalom és a tisztességes munkavégzés, értékelés kultúrája is megerősíthető.

Egy német középiskolai tanár arról a kísérletéről számolt be, amelynek keretében a diákok által megírt esszét az osztálytermi körülmények között, kollektív munkával összehasonlították a GPT ugyanabban a témában írt dolgozatával, majd megvitatták a különbségeket, előnyöket, hátrányokat és megegyeztek a felhasználás további módozatairól.

Tartalmi ellenőrzés

Az ellenőrzés másik, sok fejtörést okozó kérdésköre abban áll, hogy miképpen lehet azonosítani a ChatGPT tévedéseit (ahogy a szaknyelv nevezi: „hallucinációit”.) Mert előfordult – különösen a ChatGPT első verziójának esetében –, hogy az asszociációk elkalandoztak, és a program szakirodalmat talált ki vagy hamis életrajzi adatot adott meg. (Különösen félrevezető volt ez akkor, ha mindezt nyelvileg hibátlan köntösben tette.) Elsősorban a specifikus, periferikus témák esetében fordultak elő ilyen tévedések. A már továbbfejlesztett GPT 4-es (fizetős) verziója a tesztek szerint kevésbé hajlamos ilyen tévedésekre, és a standard iskolai témák esetében a félrevezetés esélye is igen csekély. Ez a kérdés egyébként nagyon hasonlít az álhírek azonosításának korábbról is jól ismert kérdéskörére, vagy akár a Google által talált anyagok – szakcikkek, könyvek – hitelességi problémáira.

A mesterséges intelligencia hihetetlen mutatványainak kezelési bonyodalmai miatt még nagyobb nyomatékkal kerül napirendre, hogy a diákok megtanulják, miként lehet hatékonyan keresni, adatokat hitelesíteni, a ChatGPT-nek, a GPT 3,5-nek vagy a GPT 4-nek jó kérdéseket feltenni vagy a válaszokat más forrásokból ellenőrizni.

A GPT mint ötletadó, mint tanári segéderő

Vegyük sorra, hogy mi mindenben nyújthat segítséget a program a tanári munka során:8

• Bevethető, mint fáradhatatlan korrepetitor (lásd egyéni tanulási utak).
• Tananyagot fejleszt.
• Óravázlatot, tanmenetet készít.
• Feladatokat old meg, nemcsak a humán területen, hanem a matematikában, fizikában, kémiában, programozásban is.
• Feladatokat ellenőriz és értékel.
• Teszteket, feladatokat generál.
• Tartalmi összefoglalókat készít.
• A DALL-E beadott szövegre reagáló, annak tartalmát leképező, különböző stílusokat utánzó képeket generál.9

Egy konkrét példa

Azt a feladatot adtam a GPT 4-nek, hogy készítsen egy óratervet Kölcsey Ferenc Parainesis c. művének feldolgozásához 4 tanórában. A javaslat:

Az alábbiakban egy 4 tanórai óratervet mutatok be, mely során Kölcsey Ferenc „Parainesis” című művét dolgozzuk fel. A tervben digitális eszközöket is alkalmazunk a foglalkozásokon, hogy a tanulók érdeklődését felkeltsük, és a tananyagot szemléletesebbé tegyük.

tanóra: Bevezetés Kölcsey Ferenc életébe és a Parainesis című műbe

Bemelegítő kérdések a diákokkal: Ki Kölcsey Ferenc? Melyik korszakban élt és alkotott? Milyen műfajban alkotott?

Kölcsey Ferenc életének és munkásságának bemutatása egy rövid prezentáció segítségével.

A „Parainesis” című mű ismertetése: mi a mű célja és jelentősége, milyen eszméket tartalmaz.

A tanulók kisebb csoportokba osztása, majd feladat megoldása: Milyen eszméket és gondolatokat találtok a műben, amik a mai társadalomra is vonatkoznak?

A csoportok bemutatják az összegyűjtött információkat.

tanóra: A mű főbb témáinak elemzése

A „Parainesis” című mű főbb témáinak megbeszélése (erkölcs, vallás, hazaszeretet, politika stb.).

A tanulók csoportokba osztása, és a témák megosztása közöttük.

A csoportok elemzik a kiválasztott témákat, és összegyűjtik a műben található vonatkozó részleteket.

A csoportok prezentációkat készítenek a kiválasztott témákról és azok kapcsolódásáról a „Parainesis” című műhöz.

A csoportok bemutatják a prezentációikat, majd közös megbeszélés következik.

tanóra: A „Parainesis” hatása a kortársakra és a mai társadalomra

Kölcsey Ferenc hatása a kortársaira: hogyan befolyásolta műve a korabeli társadalmat és irodalmat?

A tanulók egyéni kutatást végeznek az interneten, hogy megtalálják a választ erre a kérdésre.

A tanulók megosztják egymással a talált információkat, és közös megbeszélés alapján összeállítanak egy rövid összefoglalót.

A „Parainesis” eszméinek és gondolatainak kapcsolódása a mai társadalomhoz: melyek azok az értékek és elvek, amelyek még ma is aktuálisak és relevánsak?

A tanulók csoportokban átbeszélik a mai társadalomra vonatkozó kapcsolódásokat, majd összefoglalókat készítenek (digitális eszközök használata).

A csoportok bemutatják az összefoglalóikat, majd közös megbeszélés következik.

tanóra: Kreatív projekt a „Parainesis” alapján

A tanulók kiválasztják a „Parainesis” egy-egy gondolatát, amely a legjobban megszólítja őket.

A kiválasztott gondolatok alapján kreatív projektek elkészítése: pl. vers, rövid elbeszélés, dráma, képregény, videó vagy multimédiás prezentáció (digitális eszközök használata).

A tanulók munkájának bemutatása és értékelése a többiekkel.

A projekt eredményeinek megvitatása, és annak elemzése, hogy a tanulók hogyan tudják alkalmazni a „Parainesis” tanulságait a saját életükben és a társadalomban.

Összefoglalva, ez az óraterv lehetőséget nyújt a tanulóknak Kölcsey Ferenc „Parainesis” című művének megismerésére és értelmezésére, miközben digitális eszközök segítségével teszik szemléletesebbé és érdekesebbé a tananyagot. A tanulók különböző módszerekkel foglalkoznak a művel, amelyek során kifejlesztik az elemzőképességüket, a kreatív gondolkodást, és megértik a mű társadalmi és irodalmi jelentőségét.10

Rákérdeztem arra is, hogy a GPT-nek milyen szerepet szánna a fenti folyamatban. A válasz:

A GPT (mint például az OpenAI által fejlesztett ChatGPT) szerepet kaphat a következőkben:

Információgyűjtés: A GPT használata a diákok számára releváns információk gyűjtéséhez Kölcsey Ferenc életéről, munkásságáról, és a „Parainesis” című műről.

Ötletek generálása: A GPT segítségével a tanulók inspirációt meríthetnek a kreatív projektekhez vagy a mű elemzéséhez.

Szövegértés és szövegértelmezés: A GPT segítségével a diákok kérdéseket tehetnek fel a műről, hogy jobban megértsék annak tartalmát, jelentését és szimbolikáját.

GPT használata a csoportmunka, a kollaboratív tanulás során a felmerülő kérdések megválaszolására, valamint a tanulók gondolatainak és ötleteinek továbbfejlesztésére.

A GPT alkalmazása a tanulási folyamatban elősegíti a tanulók érdeklődésének fenntartását, támogatja a kutatást és a kreatív gondolkodást, valamint elősegíti az önálló és csoportos munkát.

E vázlatos ismertetés és a példák is mutatják, hogy a mesterséges intelligencia oktatási, tanulási térhódítása az eddigieknél is hangsúlyosabban veti fel a technológia által támogatott és a hagyományos tanítási-tanulási módszerek együttélésének, egymáshoz való viszonyának kérdését. Hogyan reagáljunk akkor, amikor látjuk, hogy a gépünk hibátlanul fordít bármely nyelvről bármely nyelvre, hogy tudáskészlete messze meghaladja egyéni szaktanári tudáskészletünket (és mindezen tudást egy átlagos mobiltelefonról le lehet hívni)? Milyen legyen egy kreatív házi feladat (mert esszét nagyon jól tud írni a program)? Hogyan viszonyuljunk ahhoz a fejleményhez, hogy a program ugyanarra a kérdéskörre végtelen számú szövegvariációt képes alkotni?

Nagy súllyal merül fel a tartalom (a tudás jellegének) kérdése is: az ugyanis, hogy milyen konkrét ténymennyiségre (hivatalból rögzített tananyagra) és milyen típusú új kompetenciákra van szükség azon körülmények között, amikor nemcsak az adatok érhetőek el egy kattintással, hanem a diák értelmes párbeszédet tud folytatni a géppel, akár a tanár kikapcsolásával is? Mit tegyen a kutatás, az oktatásirányítás olyan viszonyok között, amikor az átlagember számára szinte követhetetlen technológiai fejlemények összekuszálják az eddigi rutinokat a tartalmak, a tudásfelfogás, a didaktika, a tanulástechnika, a tanár–diák viszony vagy akár a szerzői jog területén?

Még túlságosan is elején járunk egy új útnak ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre azonnali útmutató választ várhatnánk a hivataloktól vagy a tudományos kutatásoktól. Nincs más hátra tehát, mint kipróbálni, a tapasztalatokat a feleknek (gyakorló pedagógusoknak, diákoknak, hivataloknak, kutatóknak) egymás között megosztani és a hálózatba szervezett felhasználói tudáscsere tanulságaira támaszkodni.

• 1. Egy viszonylag friss írás a témában.
• 2. A ChatGPT egy mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modell, amely nagy mennyiségű adatot használ fel arra, hogy képes legyen tanulni és alkalmazkodni a felhasználók által felvetett kérdésekhez és feladatokhoz. A modell képes feldolgozni és megérteni a természetes nyelvet, és képes válaszolni emberi felhasználók kérdéseire, akár szöveges, akár beszélt formában. (Forrás: ChatGPT).
• 3. Bodnár Zsolt (2022): 50 magyar egyetemi oktatót kérdeztünk arról, hogy mi lesz itt, ha a hallgatók robottal íratják meg a házi feladatot. Qubit.
• 4. A technológia használatának másik feltételrendszere a technológiához való hozzáférés. Különösen élesen vetődik fel a kérdés akkor, ha a fejlett változatokat fizetőssé teszik. A technológiához való hozzáférés különbségeinek, a digitális megosztottság kérdéskörének elemzése meghaladja e cikk kereteit.
• 5. Bővebb információk a ChatGPT rendszerről német nyelven.
• 6. A ChatGPT írja saját korlátairól: „Bár a ChatGPT-n kiváló eredményeket értek el a természetes nyelvfeldolgozás területén, azonban az eredmények nem mindig tökéletesek. Néha a ChatGPT válasza nem lesz teljesen pontos vagy releváns, és a felhasználóknak további kérdéseket kell feltenniük.”
• 7. Lásd: Bodnár Zsolt: I. m.
• 8. A ChatGPT-nél nagyságrendekkel jobb teljesítményű fizetős (havi kb. 10000 forintba kerülő) GPT 4-es változat mindenben pontosabb és kreatívabb, de tapasztalatom szerint a ChatGPT iskolai felhasználásra megfelelő teljesítményű, ráadásul – mint öntanuló rendszer – állandóan javítja magát.
• 9. A cikkhez tartozó képet a DALL-E program generálta.
• 10. Hangsúlyozandó, hogy a példáknak elsősorban ötletadó funkciójuk van, és nem helyettesíthetik az adott osztályra, és tantervre szabott tanári óravázlatokat.