Nyári élmény – kicsit másképp

L. Ritók Nóra írása

Amikor hozzánk, a művészetibe jönnek a gyerekek az első órán, többen könyörgő hangon kérdezik: ugye nem a nyári élmény lesz a téma?

Mindjárt itt a suli kezdete, az első órák, köztük a rajz is, és az évtizedes téma: „Rajzold le a nyári élményed!” Kitörölhetetlen tematika, történjen bármi, valamikor, valaki úgy gondolta, ez a tuti összekötő kapocs a nyári szünet és a tanév között, megy tehát, mindenhol, generációk óta, lehetőleg csak színes ceruzával, hogy ne kelljen sokat pakolni hozzá. Mert ugye az iskolához akklimatizálódni kell, mindenben.

A gyerekek egy részének nyilván tökéletes a téma, el tudom képzelni, hogy egy szerencsésebb körzetben levő osztályban mindenki volt nyaralni, tengerpart főleg vagy Balaton, van könnyen előhívható élmény. Másoknál nem volt, ők próbálnak valamit a kezdeni a „Hát csak csináltál valamit a nyáron?” segítő kérdésen gondolkodva. Sokak számára még ez sem akkora motiváció, hogy ne ímmel-ámmal kezdjenek hozzá a rajzoláshoz.

Amikor hozzánk, a művészetibe jönnek a gyerekek az első órán, többen könyörgő hangon kérdezik: ugye nem a nyári élmény lesz a téma? Ez jelzi számunkra, hogy talán nem olyan vonzó már ez a felvetés nekik, mint régen volt.

Nyilván fontos az átvezetés a szünidő és az iskola között. No meg, egy ilyen rajzzal egyébként sok minden felmérhető: mi maradt meg az elmúlt év vizuális kommunikációfejlesztéséből (bár gyanítom, ennek elemzésével senki sem tölt órákat), és verbális kommunikációval is megerősíthető lenne a dolog. Szóval, nem elvetendő a téma, de lehetne másképp is...

Lehetne úgy, hogy az élményt célzottan visszahozzuk, hogy nemcsak a vizuális kommunikáció, hanem más is megjelenhet benne. Most leírok egy ilyen feladatot, amit tavaly próbáltam ki, és talán most adhatok vele ötletet másnak is. Nálam ez azért is fontos volt, mert így elő tudtam varázsolni egy-egy érzést, látványt a nyárból azoknál is, akiknek nem adatott meg, hogy máshol töltődjenek fel élményekkel. Mert nálunk, ebben a leszakadó térségben sok ilyen gyerek van.

Szóval, A/4-es méretben dolgozunk. Egyszer 45 percünk van, és ezt az első feladatot célszerű „egy üléssel” megoldani. A rajzlapot vízszintesen tegyék maguk elé, és két oldalról, ablakszárnyszerűen hajtsák be, középre zárva. A hajtásvonalat húzzuk át ceruzával, majd a két „fület” vízszintesen osszuk két részre. Így négy kisebb mezőt, és egy nagy középsőt kapunk.

Most kérjük meg a gyerekeket, hunyják le a szemüket, és idézzenek fel magukban egy ízt, amit a nyáron éreztek, és nagyon jó volt. Lehet ez gyümölcs, fagyi, jégkrém, limonádé, bármi… Valami mindenkinek eszébe jut. Ezt a dolgot kell nekik az első kis mezőbe lerajzolniuk. Nem kell elhelyezni valami térben, nem kell háttér, csak a forma.

Aztán hunyják le újra a szemüket, és gondoljanak egy nyári illatra. Virágillat, dezodor, sütemény édes illata, szalonnasütés… Rajzolják a formát a következő mezőbe.

Most gondoljanak valamire, amit a nyáron megtapintottak, megsimogattak, és szívesen emlékeznek rá. Egy hal, vagy egy cica teste, egy sima kavics, vagy a homokban kialakított vár? Bármi lehet. Rajzolják a harmadik mezőbe.

Végül elevenítsék fel, mi volt a legszebb forma, amit láttak? Egy színes lepke? Egy madár? Vagy egy autó? Esetleg egy szép ruha? Rajzolják le a negyedik kis mezőbe.

Aztán nézzék meg mind a négy képet. Melyikhez kapcsolódó élményre emlékeznek a legszívesebben? Nos, középre ezt rajzolják meg, de úgy, hogy a forma már környezetbe van helyezve, cselekvésbe vonva, vagyis ők maguk is ott vannak a képen.

A színezéshez használhatnak a kisebb formáknál filctollat, színes ceruzát, a háttérhez festéket, porpasztellt is. Ha világos színű zsírkrétával körbecsomagolják a formákat, szivacshengerrel le is hengerezhető a rajz. (A háttér színéhez elevenítsük fel a színek hangulati hatását, és utalhatunk a meleg színekre is.)

A gyerekek számára ez egy újszerű megközelítés, nálam örömmel dolgozott ebben a feladatban mindenki.

Előnyei:

• A többmezős osztás egyfajta lépéstartást is jelent, ezt a feladatot nem lehet tíz perc alatt összecsapni, a részekben való külön munkálkodás kis távlatokat enged, így haladva fejlődik a figyelemkoncentráció, ugyanakkor mindig jön az újabb figyelemfelhívó elem, az új képmező.
• Teljes egyéni szabadságot ad, hiszen mindenki mást hív elő a memóriájából, és nincs rossz megoldás benne.
• Segíti a lényegmegragadó képesség fejlesztését, hiszen egy formában kell mások számára is értelmezhető módon kódolni az érzéki üzenetet.
• Fejleszti a formaérzékenységet, hiszen a legjellemzőbb formában kell ábrázolnia a dolgokat.
• Fejleszti a memóriát (azon belül a vizuális memóriát is), hiszen fel kell idéznie a nyári tapasztalatokat, strukturálva, ráadásul nemcsak képileg. A négy képmező ugyanis négy érzékszerv megjelenítése is (ízlelés, szaglás, tapintás, látás), ami a gyerekek komplex világlátását segíti, megértetve, hogy egy dolog is sokrétűen megközelíthető, értelmezhető. Természetesen a hallás is beemelhető, erről is tudnak élményt felidézni, bár tapasztalatom szerint ezt a nagyobbaknál érdemes bevetni, mondjuk a tapintás vagy a szaglás helyett, és előszeretettel rajzolják bele kedvenc zenekaruk nevét, logóját.

A rajzok a tanteremben kitéve még sokáig adnak beszélgetésre lehetőséget a gyerekeknek a verbális kommunikációt fejlesztve.

A feladat jól működik második osztálytól nyolcadikig is, társadalmi csoporttól függetlenül. Jó indítása lehet egy izgalmas vizuális feladatokkal teli tanévnek.