A coaching pszichológia lehetőségei

Lubinszki Mária írása

A coaching pszichológia egy sokrétű, dinamikusan fejlődő irányzat, amely világszerte nagy népszerűségnek örvend.

„Az élet nem jelen sem többet, sem kevesebbet, mint az adott körülményekből és szituáció által adott lehetőségekből a legjobbat kihozni”
(Alfried Laengle)

Kicsi korom óra foglalkoztatott annak gondolata, hogy hogyan lehet a legsajátabb létlehetőségeinket valahogyan felszínre hozni. Hogy vajon eleve adott-e az élet megélésének a képessége? Most már, utólag tudom, hogy évekig áltattam magam a perfekcionista, megfelelni akaró énrészem által annak illúziójával, hogy ha jól teljesítek, közelebb kerülhetek az élet lényegéhez. Van azonban egy ellenpólus is. Az élmények, a találkozások, és az önfeledt és felszabadult időtöltés, amely végtelen sok energiával  tölthet fel. Már ha megengedjük magunknak. Az egyensúly keresésének folyamatában számomra fontos szakmai támpontot adott a coaching pszichológia. Írásom célja betekintést nyújtani a coaching pszichológia alapjaiba, a teljesség igénye nélkül.

Bevezetés

Egész életemben fontos volt számomra a jó teljesítmény; hiszem, hogy az ember létlehetőségeit illetően választhat, és maga döntheti el, mennyi energiabefektetést és milyen célokat vállal. Személyiségtől, kognitív képességektől és élettörténettől függően ebben különböznek az emberek. Tény, hogy aki többet fektet be a saját életébe, többet is profitálhat belőle. Új volt ez a téma. Évekig kutattam a daseinanalitikai pszichoterápiát, amely a freudi pszichoanalízisből és a heideggeri filozófiából született az 1940-es években, és, mint a nevében is benne van, az emberi „itt”-lét (Dasein) létlehetőségeire fókuszál. Vágytam arra, hogy valami gyakorlatorientált, teljesen más területtel is mélyebben megismerkedjek. Így merült fel a coaching pszichológia, mely gazdag eszköztárával és módszereivel szinte azonnal „levett a lábamról”. Részben ez indokolja a coaching pszichológia iránti érdeklődésemet, illetve az a tény, hogy 2009 augusztusában Magyarországon került megrendezésre a tájékozódási futó világbajnokság. Tájfutóként adta magát a teljesítmény coaching témája, hogy egy sportoló felkészülését végigkísérjem. Tanácsadási szempontból nagyon izgalmas feladatként éltem meg, ami sok meglepetést és kemény munkát tartogatott számomra. Az első meglepetés és öröm az volt, amikor rájöttem, mégsem áll ez a téma olyan messze az általam kutatott daseinanalízistől: az itt és most megélése, ahogyan valaki jelen tud lenni és koncentrálni – vagy éppen nem, nagyon sok kihívást tartogat tanácsadási szempontból. Az igazán emlékezetes teljesítmények az idői dimenzióhoz és az emberi egész-léthez való autentikus viszonyt feltételezik.

A coachingról általában

A coaching pszichológia egy sokrétű, dinamikusan fejlődő irányzat, amely világszerte nagy népszerűségnek örvend. Egy 2006/07-es felmérés szerint a coaching pszichológusok 28 különböző pszichológiai modellt és megközelítést használnak, melyek közül a legnépszerűbbek a megoldás- és célorientált, kognitív és behaviorista megközelítések. (Palmer, S. Whybrow, A. 2007) Számtalan, irányzatoktól részben függő coaching-definíció született, nézzünk meg néhányat:

„A coaching egy megoldás- és eredményorientált folyamat, amely során a coach elősegíti, hogy az egyének és teamek hatékonyabban valósítsák meg rövid és hosszú távú céljaikat, miközben tanulnak, fejlődnek.” (Székely, V. 2008) Három ismert szerző definíciója, akik közül Whitmore és Downey a facilitáló megközelítések képviselője. A coaching a személyes lehetőségek megnyitása a teljesítmény maximalizálása érdekében. (Whitemore, 1992, In:Palmer, S. Whybrow, A. 2007) A coaching a teljesítmény serkentésének módja, tanulás és fejlődés. (Downey, 1999, In: Uo.) Valamint, a coaching közvetlenül a teljesítményjavulásra és készségfejlesztésre irányul instrukciók formájában. (Parsloe, 1995, In: Uo.)

Különbséget kell tenni a coaching és a coaching pszichológia között, mely utóbbi lényeges megkülönböztető jegye, hogy pszichológiai elméletek alkalmazásával dolgozik. A nem pszichológus coachok általában a széles körben ismert I-GROW modellt alkalmazzák munkájukban. A terápia és a coaching között is különbséget kell tenni: más az ügyfélkör, más az alaphelyzet, és mások a célok. A coaching célja az egészséges emberek életminőségének és teljesítményének javítása, a hatékonyabb funkcionálás, nem pedig az újraintegrálás. Középpontjában a változás és átalakulás áll, lényege a párbeszéd, valamint a szókratészi gyökerekhez visszanyúlva a kérdezés, nem pedig a válaszadás. (Székely, V. 2008) A coaching a sikeres emberek terápiája.

A coaching eredete

A coach szóval, illetve a coaching fogalmával a sportpszichológiában is találkozhatunk. Új, talán ma is legismertebb, leggyakrabban használt jelentése: edző. Az edző az a személy, aki pedagógiai tevékenységet végez, amely során felkészíti a sportolót a közösen kitűzött célok elérésére, ösztönzi őt önmaga újra és újra legyőzésére, illetve felülmúlására, teljesítményének fokozására, miközben átadja szakmai tudását, beveti pedagógiai képességeit, és pozitív emberi tulajdonságairól ad számot (Győri, P. 1970).

A coaching pszichológia elmélete, gyakorlata és kutatása folyamatosan fejlődött.  1918-ban Coleman R. Griffith focistáknál és kosárlabdázóknál végzett pszichológiai megfigyeléseket. Hitt abban, hogy az edző, coach sokkal több, mint pusztán instruktor. Az edző egy személyben sportoló, fiziológus és pszichológus is. Az első könyv a coaching pszichológia témájában 1967-ben született. (Palmer, S. Whybrow, A. 2007) Általánosan elfogadott nézet, hogy a coaching pszichológia az 1960-as évektől kezdődően a humanisztikus pszichológiából, valamint a kognitív-behaviorista megközelítésből született és fejlődött napjainkig.

Változás a hetvenes években is történt, amikor Tim Gallwey elméletével megteremtette a kapcsolatot a sportban és az üzleti széférában alkalmazott coaching között, mégpedig a tenisz példáján keresztül (Gallwey, T. 1997). Munkájában bemutatta a sportolók teljesítményének fokozására ható tényezőket és az edzők szerepének megváltozását. John Whitemore 1999-ben bizonyította be, hogy a Gallwey által kidolgozott elmélet egyre népszerűbbé vált az üzleti szférában dolgozók, saját küzdelmeiket nap mint nap megvívó vezetők körében is (Whitemore, J. 1999). Így beigazolódott, hogy az Inner Game elmélete éppúgy alkalmazható az üzleti élet által teremtett versenyhelyzetekre, mint a sport világában. 

A teljesítmény-coachinghoz kapcsolódó megközelítések

Alapvetően a legtöbb coaching folyamat célkitűzései között szerepel a teljesítmény javítása közvetett vagy közvetlen célként. Ehhez kapcsolódóan számtalan módszer használható, a legjobban azonban a kognitív-behaviorista és megoldásorientált megközelítés vált be. A fókuszban a munkakörökhöz és feladatokhoz kapcsolódó kulcskompetenciák állnak. A teljesítmény-coachingnak kialakult a nemzetközi „benchmark”-ja, melyre itt részletesebben nem térünk ki, sem a teljesítménydiagnózis modelljére.

A kognitív-behaviorista megközelítés

A kognitív-behaviorista megközelítés egy olyan integratív irányzat, amely kombinálja a kognitív, behaviorista, imaginációs és problémamegoldási stratégiákat, és fókuszában a teljesítmény, a növekvő pszichológiai rugalmasság és jóllét, a stressz megelőzése és a változást akadályozó tényezőkön való túllépés áll. (Palmer, S. Whybrow, A. 2007) Legelőször Albert Ellis racionális emocionális terápiáját adaptálták az üzleti életre. Az irányzat legismertebb képviselői a teljesség igénye nélkül: Watson, Eysenck, Lazarus, Ellis, Bandura, Locke és Latham. A módszert alkalmazó coaching irányzat az 1990-es években vált igazán ismertté. Néhány kulcsszó az alapkoncepcióból: akciótervek kidolgozása, megoldáskereső, többlépéses elméleti coaching keretek és modellek, mint a SPACE, ABCDEF vagy a PRACTICE. (Uo.) Gyakran használt kognitív technika a maghiedelmek és automatikus gondolatok beazonosítása és átkeretezése és a SMART – célállítás. Gyökereiben és technikájában különbözik a megoldásorientált megközelítéstől.

A megoldásorientált megközelítés

A megoldásorientált megközelítés egy kompetenciaalapú, jövő- és célorientált megközelítés, amelynek középpontjában a kliens képességei, erősségei, tudása és tapasztalata áll. Általában rövid és fókuszált munka eredményeképpen már 2-3 alkalom után pozitív változás tapasztalható a klienseknél. (Palmer, S. Whybrow, A. 2007) Adler és Erikson gyakoroltak nagy hatást a kialakulására. Eredetét a családterápiában találjuk, Steve de Shazer és Insoo Kim Berg által kidolgozva. Noha az üzleti alkalmazás hatékonyságáról még nincsenek megbízható vizsgálatok, alapelvei miatt egyre népszerűbb technika. (Székely, V. 2008) A coaching folyamatban elsősorban a megoldásorientált kérdezés technikájának vehetjük hasznát: Mit kell elérnünk? Hogy lesz másként a jövőben? Mi az, ami már most működik? Milyen képességek lesznek segítségünkre? Hol tartunk jelenleg? Min veszik észre majd mások a változást? (Uo.) A csodakérdés és a levél a jövőből technika jövőorientációja miatt különösen hasznos.

A teljesítményorientált megközelítés

Soha annyira nem állt középpontban az emberi teljesítmény, mint napjaink sikerorientált világában. A teljesítőképesség mögött nem csupán a teljesítménymotiváció problematikája húzódik, hanem az egész ember és az élet különböző területeinek egyensúlya. A teljesítőképességet az egész személyiség biztosítja; a sorozatos megmérettetés, teljesítmény- és versenyhelyzet fokozottan igényli a változatos megküzdési stratégiákat és az érett kontrollfunkciókat. A sport és az üzleti élet a teljesítmény szempontjából nem különbözik: magasabb szinten az eredményért és a konkrét, számszerű sikerért tevékenykedünk, és nem csak magáért a cselekvés öröméért. Komplex motivációs hátteret találunk tehát a teljesítmény mögött; intrinzik alapon extrinzik hajtóerőket.

A coaching pszichológia változatos és gazdag elméleti és gyakorlati eszköztára lehetőséget nyújt arra, hogy a teljesítmény különböző aspektusait fejlessze és támogassa. A teljesítmény-coachok elsősorban a munkakörökhöz kapcsolódó kulcskompetenciákra fókuszálnak, és a kognitív-behaviorista módszereket részesítik előnyben. A teljesítménydiagnózis Gilbert-féle modellje hat alapvető terület „átvilágításával” jó lehetőséget ad a teljesítményprobléma lényegének lokalizálására. A szervezeti és a személyes tényezők függvényében egyaránt vizsgálja az információ, eszközök és motiváció témakörét. (Székely, V. 2008)

Egy jól használható megközelítést alkotott Orlick 2008-ban, melynek célja annak bemutatása volt, hogy a teljesítmény pszichológiájának modellje hogyan vihető át és alkalmazható az üzleti életben. (Orlick, T. 2008, In: Ievleva, L. Terry P.C. 2008) A Wheel of Excellence modell lényege, hogy olyan, egymást kiegészítő képességeket sorakoztat fel, melyek mindegyike személyes és tudatos kontroll alatt áll, így a coaching vagy a tanácsadási folyamatban jól áttekinthetően, külön-külön is fejleszthetőek. Orlick kiemeli, hogy minden teljesítmény középpontjában a fókuszálási, koncentrálási kapacitás áll: szelektív figyelmi folyamat a releváns ingerekre a feladatvégzés elejétől a végéig. A teljesítmény fejlesztésében tehát a célállításon és akcióterveken túl a figyelemkoncentráció erősítése is kulcsfontosságú.

Az ábrán felsorolt teljesítmény-összetevők között speciális összefüggés van: bármelyiket  fejlesztjük külön-külön, az összes többi is erősödik, viszont akármelyik komponenst is figyelmen kívül hagyjuk, az negatív hatással lesz a teljesítmény egészére. A modell fontos tapasztalata, hogy az emberi produktumot és az egész életműködést holisztikusan, teljes egészében érdemes tekinteni. Erre irányul a coaching pszichológiában az Életkerék is, amely a különböző életterületekkel való elégedettség egyensúlyát vizsgálja. Orlick modelljének további érdeme, hogy integrálja a teljesítménnyel kapcsolatos korábbi kutatások tapasztalatait, például Bandura énhatékonyság elméletét a bizalom, önbizalom komponens által magában foglalva. A modell hiányossága azonban, hogy a célok kijelölését és a célok eléréséhez vezető stratégiákat a teljesítmény szempontjából nem hangsúlyozza kellőképpen.

A flow elmélet alkalmazása a coachingban és a sportpszichológiában

Csíkszentmihályi Mihály és Susan Jackson Sport és flow című könyvének Magyarországi megjelenése óta a flow-elmélet sportban való alkalmazása ismertté vált. (Csíkszentmihályi, M. Jackson S. A. 2001) A flow-elmélet egyik hozadéka, hogy túllépett a hagyományos kognitív kereteken: flow-ban lenni és kontrollálni a tudatot nem pusztán kognitív képesség, hiszen a csúcsteljesítmény érzelmi és élménykomponense legalább olyan meghatározó. A koncentráció és az elengedés, lebegés kettősségének elérése – ami sok-sok gyakorlás által alakul ki – az élet minden területén hasznos és produktív lehet.

A flow-elmélet számtalan alkalmazási lehetőséget jelentett coaching pszichológia számára, különösen a célállításnak és -kivitelezésnek, valamint a változások befogadásának és identifikálódásának folyamatában. (Wesson, K., Boniwell, I. 2007) A Csíkszentmihályi, Abuhamdeh és Nakamura által 2005-ben felállított flow-inspiráló és -fokozó coaching modell (Uo.) részletes elemzése helyett azokat a fő lépéseket emelem ki, amelyek a coaching folyamatban alkalmazhatóak a flow fokozására:

1. világos célok megfogalmazása,
2. megtalálni a kihívás és a képességek közötti egyensúlyt,
3. a fontosság meghatározása és a cselekvés jól elvégzése,
4. a célok kongruenciájának fenntartása,
5. világos és közvetlen visszajelzéseket kapni,
6. növekvő autonómia,
7. növekvő befogadás és alkalmazás.

A szerzők valamennyi lépéshez felsorakoztatták az alkalmazható coaching eszközöket a folyamat serkentésére, ami egy széleskörű és praktikus coaching eszköztárat hozott létre.

Az Inner Game

A teljesítmény témakörében elengedhetetlenül fontos röviden áttekinteni Timothy Gallwey 1972-es Inner Game elméletét, mely megjelenése óta a sportban, a pszichológiában és a coachingban egyaránt meghatározó szerepet játszik, és fontos szemléletváltáshoz vezetett. (Gallwey, T. 1972, 1997). Gallwey gondolatai szorosan kapcsolódnak az NLP és Fritz Perls által használt technikákhoz, különösen az érzékszervi rendszer észleléseinek tudatosítása (vizuális, akusztikus és kinesztetikus), noha Gallweynak nem volt tudomása az NLP-ről, és sehol sem utal rá. (Hall, M. 2003) Az alábbi fejezet célja összefoglalni az Inner Game elmélet azon elemeit, melyek közelebb vihetnek a csúcsteljesítmény megértéséhez és a coaching folyamat során is felhasználhatóak.

Az Inner Game teljesen más gondolatrendszerben született, mint a hagyományos kognitív és behaviorista megközelítések a coachingban és a sportpszichológiában. A flow elmélethez annyiban kapcsolódik, hogy a tudatosság és koncentráció egy speciális formáját kívánja meg. Olyan játékteret nyit az emberi lélekben, amely a belső, zsigeri, természetes lényegünkhöz való visszatérést hangsúlyozza. Két énünk van, és két játszma, melyet folyamatosan játszunk:

Self 1:Működése interferál a lehetőségekkel: kritizál, ítélkezik, parancsol és követel. Olyan negatív belső beszédben és szemléletmódban jelenik meg, amely megzavarja a természetes koncentrációt: a labdát nem labdaként látjuk, hanem kihívásként.

Self 2:Az ítéletmentes, természetes tudatosság és a természetes tanulás és nyitottság állapota. Gallwey szerint ebben az állapotban születünk. A feldobottság, vidámság és spontaneitás állapotában a tanulás öröm.1 A Self 2 a valóságból indul ki: a labda az labda. (Hall, M. 2003)

Gallwey ezt a leheletkönnyű, kecses és természetes tanulási állapotot tartotta szem előtt; az ész mellőzésével az érzékszervi tudatosságra és a tapasztalati tanulásra helyezve a hangsúlyt. Néhány kulcsgondolatot foglalok össze az alábbiakban az Inner Game elméletből, amely fontos a teljesítmény coaching szempontjából. A hibák megengedése a siker egyik kulcsa. Ha nem lehet hibázni, annál inkább hibázunk. Az NLP szerint a hiba nem hiba, hanem visszacsatolás, amelyet üdvözölni kell, mert csak tanulunk belőle. (Uo.)

Irodalom

Csíkszentmihályi, M. Jackson S. A. (2001): Sport és flow. Az optimális élmény. Vince Kiadó

Gallwey, T. (1997): The Inner Game of Tennis; Random House, New York

Győri, P. (1970): Sportpedagógia; MTS OT. Könyvkiadó, Budapest

Ievleva, L. Terry P.C. (2008): Applying sport psychology to business. International Coaching Psychology Review Vol.3.No. 1 March 2008

Hall, M. L. (2003): Meta-States and the Inner Game. The Inner Game is Played out in the Matrix of your Mind. In: NLP and Coaching.  Anchor Point

Székely, V. (2008): Coaching pszichológia. Teljesítmény és karrierproblémák kezelése coachinggal. ELTE Tanácsadó szakpszichológus képzés előadás jegyzet

Palmer, S. Whybrow, A. (2007): Handbook of Coaching Psychology. A guide for practitioners. Routledge Taylor & Francis Group London, New York

Whitemore, J. (1999): Coaching for Performance; Nicholas Brealey Publishing, London

Wesson, K., Boniwell, I. (2007): Flow theory- its application to coaching psychology International Coaching Psychology Review Vol.2. No. 1 March 2007

• 1. Ezen a ponton utalnunk kell Grastyán Endre gondolataira, amelyek teljes összhangban állnak Gallwey Self 2 leírásával, noha Grastyán nem a sportból, hanem az idegélettan tanulmányozásából jutott az alábbi következtetésre: a munka, játék és tanulás ugyanazon idegrendszeri alapon szerveződik. A jó kedvvel, örömmel végzett munka és tanulás a játék jellegével bír. (Páli, J. 2005 In. Stöckert, K. (szerk.) 2005)