Bevándorlók nemzete

Amerika választ 2024. Zsigmond Anna írása

Az amerikai történelem a népszámlálások történelme is. A számok változása jelzi a kontinens betelepítését, a vándorlásokat nyugatra, a mobilitást, az új államok megszerzését.

Valaha Európából, később Ázsiából és Latin-Amerikából érkeztek az emigránsok, mindig meghatározott kvóta szerint. A népességszám és a bevándorlás: politika. Az USA népességének vizsgálata, létszámának jelentősége nagy, mivel az egyes államok népességük alapján jutnak képviselethez a kongresszusban, melynek magyarázata az alkotmányban rejlik (Tarján, i. n.). Az Egyesült Államok népszámlálása egy olyan népszámlálás, amelyet az Egyesült Államok alkotmánya jogilag előír, ennek kapcsán előírja a képviselők számát, azt, hogy tízévenként újra kell számlálni a lakosságot, valamint azt is, hogy a népesség változása, mozgása és száma alapján tízévente újra kell osztani a képviselőházban, valamint a szenátusban a helyeket. (A legutóbbi népszámlálás: 2020-ban volt.) Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa az Amerikai Egyesült Államok törvényhozó testülete, két házból áll: a képviselőházból és a szenátusból.

Az amerikai történelem: bevándorlás és népszámlálás

Az amerikai forradalom utáni első népszámlálásra 1790-ben került sor Thomas Jefferson külügyminiszter vezetésével. Azóta 23 szövetségi népszámlálást tartottak. Az 1891-es és 1895-ös törvényhozás létrehozta a Bevándorlási Hivatalt.Egyes államok ennek köszönhetően jutnak befolyáshoz, hatalomhoz, sok esetben pénzhez is. Így volt ez a 19. században is, amikor a déliek elérték, hogy rabszolgáikat 3/5 értékű emberként számítsák be a választásokon. A megszámolt népesség száma szerint működik a többségi demokrácia. A népszámlálás azt sugallta, hogy a bevándorlás és a belső népvándorlás átalakítja a politikai térképet. A belső népvándorlás, a nagy elvándorlások kora egyben a politikai pártok támogatottságának megváltozását is jelenti. Országosan megtörténik, hogy a nagyvárosi övezetből, az északkeleti volt ipari államokból a középosztály délre és nyugatra költözik. A történelemben a „rozsdaövezetből” a „napfényövezetbe” vándorolt a lakosság (Anna and Amilie, 2016).

A megváltozott népességgel egyes államok több avagy kevesebb képviselői helyet szereztek vagy szereznek a képviselői testületben. A migrációnak további politikai és gazdasági üzenete is van: a hagyományosan demokrata Dél és az újkonzervatív középosztály biztos helye az országban nem alakult ki, állandó változásban van, ezt mutatja a megváltozott republikánus és demokrata pártok ideológiája.

A népszámlálás történelme bel-, valamint külpolitikai szempontból is meghatározó. Amerika identitászavarral küzd, mindig is küzdött. A bevándorlás évtizedek óta próbaköve az Egyesült Államok politikai vitájának, mivel a döntéshozók mérlegelték a gazdasági, oktatási, esélyegyelőségi, biztonsági és humanitárius szempontokat. A Kongresszus továbbra sem ért egyet egy átfogó bevándorlási reformmal kapcsolatban, amely néhány fontos politikai döntést ténylegesen áthelyezett a végrehajtó és igazságszolgáltatási ágba, és vitákat szít az állam és az önkormányzatok feladataiban.

Amerika egyik legfőbb jellemzője a multikulturalitás. A folyamatos bevándorlás kezdettől jellemző volt, tömegesen megjelentek a behurcolt afrikai feketék, valamint a többnemzetiségű bevándorlók, akik tovább növelték az ország népességét  az utóbbi évszázad során éli meg, hogy a velük élő etnikai kisebbségeknek is van, lehet „amerikai álma”. A polgárháború és a polgárjogi küzdelmeik, társadalmi berendezkedésük újabb és újabb társadalmi problémákat hozott felszínre, ennek emlékét történelmük őrzi.

Az „amerikai álom” alapgondolata az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatnak (Anderson-Kvilhaug, 2024) a része, amely szerint „a nép az igazságtalan uralkodót [akkor többek közt az angol királyt értették rajta] hatalmától megfoszthatja, és saját politikai rendet alakíthat ki” (Tarján, i. n.). 1776. július 4-én fogadta el a Második Kontinentális Kongresszus a 13 amerikai gyarmat Függetlenségi Nyilatkozatát, melyben azok kinyilvánították önállóságukat a Brit Birodalommal szemben. A Thomas Jefferson által szerkesztett dokumentum radikális szakítást hozott III. György brit király (1760-1820) és újvilági alattvalói között, és jelezte egy új állam, az Amerikai Egyesült Államok születését, mely az 1783-as párizsi békével nyerte el teljes függetlenségét.

A korai bevándorlás idején a reformáció vitái (és vallásháborúk) zajlottak Európában, megrázva a keresztény világot. A 21. század kihívásai új törvényeket szülnek. A 21. században kétszer is eltolódott a bevándorlók fő forrása. Az elsőt a nagy recesszió (2007-2009) okozta. 2007-ig minden évben több spanyolajkú érkezett az Egyesült Államokba, mint ázsiai. 2009 és 2018 között ennek az ellenkezője volt jellemző. 2019 óta a Latin-Amerikából érkező bevándorlás – jórészt jogosulatlanul – ismét megfordította a mintát. Évente több spanyol érkezik, mint ázsiai (Moslimani-Passel, 2024).

Az Egyesült Államokban a bevándorlási törvények szövetségiek, ami azt jelenti, hogy egységesen érvényesek az egész országban. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy jelentős különbségek vannak abban, ahogy az államok végrehajtják a bevándorlókat közvetlenül érintő helyi politikákat és törvényeket. Állami és helyi intézkedésekkel minden állam különböző módon befolyásolhatja azoknak a mindennapi életét, akik az Egyesült Államokat szeretnék otthonuknak. Számos állam, például Texas és Florida lehetővé teszi az Egyesült Államokban felnőtt, okmányokkal nem rendelkező bevándorlók, „dreamers” számára, hogy hozzáférjenek az egyetemek állami tandíjához. Más államok azonban, például Alabama és Georgia nemcsak megtiltják az állami tandíjhoz való hozzáférést, hanem azt is, hogy az okmányokkal nem rendelkező bevándorlók beiratkozzanak felsőoktatási intézményeikbe (Jorge Muñoz Law Firm, i. n.).

Az amerikai álom

Az „amerikai álom” kifejezést először 1931-ben James Truslow Adams történész említi The Epic of America című könyvében „azt az álmot, amely egy olyan országról szól, ahol mindenki számára  jobbnak, gazdagabbnak és teljesebbnek kell lennie az életnek”. Milyen módon jobb és gazdagabb és teljesebb? Nem mondta (Churchwell, 2021).

A YouGov, a személyes adatok felhasználására támaszkodó szervezet új közvélemény-kutatása azt sugallja, hogy a Z generáció számára az amerikai álom csillogása halványul. 2020-ban a Z generáció legidősebb tagjai már betöltötték a 23. életévüket, és felnőtt korukban élték át első élményeiket, azt, hogy a világ bezárt. A Pew Research Center – egy független amerikai agytröszt, amelynek székhelye Washington DC-ben található, és információkat nyújt az Egyesült Államokat és a világot formáló társadalmi kérdésekről, a közvéleményről és a demográfiai trendekről – szerint az 1996 és 2012 között születettek „ellentétben az ezredfordulósokkal – akik a nagy recesszió idején váltak nagykorúvá – (ez az új generáció) egy erős gazdaságot örökölt rekordalacsony munkanélküliséggel. Minden megváltozott, mivel a COVID-19 átformálta az ország társadalmi, politikai és gazdasági helyzetét. Mivel a Z generáció több tagja lépett felnőttkorba, mások a prioritásaik. Különösen a bevándorláshoz való viszonyuk (Kennedy, 2008: o. n.)”.

Kik azok a „dreamerek” (Zsigmond, 2019)? „Álmodozók” azok a fiatalok, akik hosszú évek óta jogszerűtlenül tartózkodnak az USA-ban. Valaha bevándorló szüleikkel hagyták el országukat papírok nélkül, családi támogatással az USA-ban nőttek fel. Itt végezték el középiskolai tanulmányaikat, és ide kötődnek. A DREAM-törvény a 30 évnél fiatalabb, középiskolai végzettséggel rendelkező fiataloknak ígér állandó tartózkodási engedélyt, amely idővel megnyitná számukra az utat az amerikai állampolgárság megszerzése előtt. A törvényjavaslat 2001 óta várat magára, elfogadása a kongresszusra vár, Barack Obama elnöksége nem hozta meg a remélt áttörést. Az elmúlt évek során a Dream Act legalább 20 változatát bemutatták a Kongresszusban. Noha a törvényjavaslat különböző változatai tartalmaztak néhány lényeges eltérést, mindegyik lehetőséget biztosított volna a jogi státuszhoz azoknak az okmányokkal nem rendelkező embereknek, akik gyermekként érkeztek az országba.

Trump elnöksége alatt júniusban visszavonta a DAPA rendeletét (AIC, 2024). A DAPA-rendelet1 a szegénység csökkentésével emberek milliói számára átmeneti megoldást jelenthetett volna. Az illegális bevándorló szülők munkavállalási engedélyének biztosítása 10 százalékkal növelhetné az átlagos DAPA-család jövedelmét, együtt a DACA2 rendelettel. Végül Trump 2024 szeptemberben bejelentette a DACA fokozatos megszüntetésének terveit.

Mindannyian migránsok leszármazottai vagyunk (Hamid, 2019)

A bevándorlás története igen nagy múltra tekint vissza, jelentősége nemcsak politikai, gazdasági szempontból, hanem nemzetközileg is igen fontos. A migráció továbbra is nagy szerepet játszik a 2024-es amerikai elnökválasztási vitában, a demokraták és a republikánus elnökjelöltek kiemelkedő, az egész társadalmat érintő témája. Donald J. Trump kampányában a bevándorlásra összpontosít, és szinte minden kampányállomáson időt szentel a határproblémáknak, illetve azon terveinek, hogy amennyiben választást nyer, megoldja azokat. A 2016-os elnökválasztáson Donald Trump váratlan győzelmet aratott, kampányüzenetének homlokterében a bevándorlás állt.

A legtöbb amerikai felnőtt a bevándorlást tartja kiemelt politikai prioritásnak, és szeretné, ha az Egyesült Államokba irányuló bevándorlás csökkenne. Azonban kevés a konszenzus a konkrét bevándorlási politikákkal kapcsolatban. Obama 2014-ben javasolta a programot, egy szövetségi bíróság 2015-ben blokkolta, és hivatalosan soha nem valósult meg.

Az elnökjelöltek vitái a gazdaság és a bevándorlás témákban váltanak ki heves érzelmeket.Elmaradt az elmúlt 60 évben az elnökjelöltek kampányainak központi eleme, a K-12 oktatáspolitika (Zsigmond, 2015). A 2024-es választási kampányban az oktatás helyzetéről nem esett szó annak ellenére, hogy a bevándorlás új  további kihívásokat jelent a meglévő szociális, társadalmi esélyegyenlőtlenség kérdéseiben.

A téma pedig igenis fontos lenne, hogy középpontba kerüljön. Ezt a területet vizsgáló felmérések eredményei is igazolják. Ezek alapján 2023-ban az állami iskolák tanulóinak 26 százalékát tartották tartósan hiányzónak; a tanári munkával való elégedettség 50 éves mélyponton van; és a COVID-19 világjárvány példátlan zavarai súlyosbították az alacsony olvasási és matematikai eredményeket Hol van a nemzeti terv e tanulási veszteségek pótlására, mivel az ESSER-finanszírozás elfogy.3 Ma az elnökjelöltek felhagytak a nagyszabású oktatási reformmal, talán vesztes kérdésnek tekintik azt. Ha oktatáspolitikáról van szó, a jövőkép és a politika hiánya, mint általában, aránytalanul károsítja az alacsony jövedelmű színes bőrű diákokat (Vivi, 2023).

Az amerikai elnökválasztás, az amerikai választási rendszer mára jelentős mértékben elavult. Emellett a koronavírus-járvány is új helyzetet teremtett, és ez kihatott a legutóbbi voksolásra is. Ilyen szempontból talán érthető az, hogy a tagállamok jelentős része gondolta úgy, hogy módosítani kell a szabályokon. Ezzel kapcsolatban a kisebbik baj, hogy a választási évben eszközölt szabálymódosítás szembe megy az amerikai hagyományokkal, hiszen valóban különleges helyzet alakult ki. Az viszont már zavaróbb, hogy bizonyos államok kapkodva alkották meg ezeket a módosításokat, hogy nem volt idő azok bírósági felülvizsgálatára sem. Ami végképp érthetetlen: vajon miért úgy módosítottak a szabályokon, hogy még inkább elhúzódjon a szavazatszámlálás, és még nagyobb legyen a bizonytalanság és a bizalmatlanság az eredményekkel kapcsolatban (Koskovics, 2020)?

1980-as éveket követően az identitást és a hovatartozást, a múltat és történelmet leginkább kifejező kifejezéssel afroamerikainak tartja magát Amerika fekete lakossága, ezzel nemcsak a bőre színét, hanem etnogeográfiai hovatartozását is jelzi. A Black Lives Matter („Számítanak a Fekete Életek”, röviden: BLM), az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő, Amerikából származó, decentralizált jogvédő civil mozgalom 2013-ban jött létre. Az amerikai délen számos márka, zenekar és épület nevét változtatták meg, szobrokat és zászlókat távolítottak el, hol a déli, hol az északi történelemértelmezés hatására, gyorsan növekvő számban.4 Mindez irodalmi téren is jelentkezik, nemcsak Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója, hanem Mark Twain Huckleberry Finn c. regényének kritikájában is.

Az asszimilációs folyamat költségekkel járt, áldozatokat követelt Amerikától. A bevándorlóknak a nyelv, a történelem, a politikai elvek ismerete mellett az amerikai polgári/civil szokásokkal kellett azonosulniuk. Ezek az igények sok esetben szükségszerűen ellentétesek a bevándorlók hozott kultúrájával és annak értékrendjével. Időnként fájdalmas veszteségekhez vezetett a régi szokások feladása. A konfliktusok és kompromisszumok közt az új és régi identitások húzódnak meg. A civil társadalomban egyre erősebb lett az igény, hogy megünnepeljék és megtartsák a hozott kultúrát, és ezzel együtt fokozatosan jelentek meg az etnikai fesztiválok, a hagyományőrző nyelviskolák és vallási egyesületek. A történelem nem igazolta az ideális korábbi elképzelést, a rasszizmus, az etnocentrizmus, az idegengyűlölet tovább erősödik. A 21. század elején felerősödött az ország bevándorlóellenessége, különösen a „korlátozó” állami és helyi rendeletek erősödése miatt, amelyek közül sok a bíróságokon és a törvényhozáson játszódik.

Felhasznált irodalom

AIC, 2024: The Dream Act: An Overview, American Immigrant Cuncil, 2024. május 8.

Anderson-Kvilhaug (2024): What Is the American Dream? Examples and How to Measure It. 2024. július 2.

Anna and Amilie (2016): The Rust Belt. 2016. november 23.

Bickerton, James (2024): Is Kamala Harris a Marxist? We Asked Actual Communists. Newsweek, 2024. szeptember 13.

Churchwell, Sarah (2021): A Brief History of the American Dream, The Catalyst, George W Bush Institute, 2021 Winter. 

Hamid, Mohsin (2019): In the 21st Century, We are All Migrants, National Geographic, 2019 augusztus. 

Jorge Muñoz Law Firm (i. n.): Immigration Laws by State in the United States: Differences and Curious Details You Should Know. 

Kennedy, John F. (2008): A Nation of Immigrants. Harper Perennial.

Koskovics Zoltán (2020): Új elnököt választ(ott) az Amerikai Egyesült Államok – 4. rész. 2020. december 16.

Love, Bettina L. (2024): Education Is an Afterthought in This Election. That’s a Problem for All of Us. Education Week, 2024. október 4. 

Matthews, Merrill (2024): Harris’s agenda mirrors the Democratic Socialists of America. The Hill, 2024. szeptember 24. 

Moslimani, Mohamad, Passel, Jeffrey S. (2024): What the Data Says about Immigrants in the U.S. 2024. szeptember 27.

Tarján M. Tamás (i. n.): Életbe lép az Egyesült Államok alkotmánya, Rubicon.

Vivi (2023): ESSER funding: What it is and How to Use it Before it Expires, K-12 Dive, 2023. február 21. 

Zsigmond Anna (2015): Amerika, Társadalom és oktatás. Gondolat Kiadó, Budapest.

Zsigmond Anna (2019): Kultúra és hatalom. Gondolat Kiadó, Budapest.

• 1. DAPA jelentése : A halasztott kereset az amerikaiak és a törvényes állandó lakosok szülei számára, amelyet néha a szülői elszámoltathatóságért halasztott keresetnek is neveznek, az Egyesült Államok tervezett bevándorlási politikája volt, amely halasztott cselekvési státuszt biztosít bizonyos, 2010 óta az Egyesült Államokban élő és gyermekekkel rendelkező, okmányokkal nem rendelkező bevándorlóknak. akik vagy amerikai állampolgárok, vagy törvényes állandó lakosok.
• 2. A DACA egy adminisztratív könnyítés, amely megvédi a deportálástól azokat a jogosult bevándorlókat, akik gyermekkorukban érkeztek az Egyesült Államokba. A DACA az okmányokkal nem rendelkező bevándorlók számára: 1) védelmet nyújt a kitoloncolás ellen, és 2) munkavállalási engedélyt biztosít számukra.
• 3. Lásd: https://www.mlkcs.org/hu/esserfunding. Az Általános és Középiskolai Sürgősségi Segélyalapot (Elementary and Secondary School Emergency Relief, ESSER) a Kongresszus hozta létre 2020 márciusában a koronavírussal kapcsolatos segítségnyújtásról, a segélyezésről és a gazdasági biztonságról szóló törvény (CARES) részeként.
• 4. Lásd: https://mult-kor.hu/a-del-hosei-kikrol-mintaztak-az-egyesult-allamokban-...