Szijártó Adrienn: Az Édes Anna feldolgozása a drámapedagógia eszközeivel

A foglalkozás célja az Édes Anna helyének, fontosságának feltérképezése a magyar irodalmi kánonban, a mű motívumainak, jelentésének feltárása, a lehetséges kérdésfelvetések megválaszolása. Illetve kiegészítő célként a regényen keresztül kiemelendő problémakör a kiszolgáltatottság, elidegenedettség, megaláztatás manapság az iskolai és otthoni környezetben. Mit jelent az érzelmi zsarolás, a lelki terror, milyen veszélyeket rejt magában mások megszégyenítése?

Kosztolányi Dezső egyik legismertebb regénye az Édes Anna, amelyet 1926-ban írt. A téma ihletője saját felesége és egy megjelent újságcikk lehetett. Felesége így vall könyvében: „Egyszer elábrándoztam azon, hogy milyen jó volna egy olyan cselédlányra szert tenni, aki sohase megy el vasárnap délután, s aki, mint valami gép, egyéni életének és kívánalmainak legkisebb jele nélkül, mindig mindent tökéletesen elvégez. Ám egyszerre hirtelenül felvillant bennem az a gondolat, hogy egy ilyen lányt nem mernék a házamban tartani, mert aki ennyire öntudatlan, az éppen öntudatlanságában valami rémült cselekedetre képes.”1 Majd hamarosan megjelent egy újsághír, amely szerint egy cselédlány meggyilkolta gazdáit. Kosztolányi regényének története is egy cselédlányról, az ő hétköznapjairól, megpróbáltatásairól, megszégyenítéséről és vétkes tettéről szól. Mindeközben a keretet a kommün bukása nyújtja, amelynek eseményeit az elbeszélő ironikusan szemléli. A cselédlány történetében kirajzolódik az elgépiesített és kiszipolyozott, emberségüktől megfosztott egyének sorsa. Anna a maga tisztaságában, egyszerűségében, természetes őszinteségében került fel a fővárosba, ahol lassan megfosztódik minden emberségétől, és géppé válik. Kiszolgáltatottja lesz úrnőjének, szeretője lesz az úrfinak, és aztán újra és újra félrelökik, meghiúsítják házasságát, míg végül maga sem tudja, miért, megöli gazdáit. A regény főkérdését ez adja, vajon Anna miért ölte meg gazdáit. Az író Anna érzelmi reakcióin keresztül mutatja be a lányt. Bár ez a módszer a belső monológnál közvetettebb, töredékesebb képet ad a szereplőről, ugyanakkor az érzetek sokkal jobban kifejezhetik a tudattalan tartalmait, amelyeket nem lehet szavakkal kommunikálni. Ezáltal tűnik Anna ösztönlénynek, aki nem képes a tudattalan felett uralkodni, aki nem képes a körülötte zajló eseményeket teljes mértékben elemezni, és nem tud környezetével interakcióba lépni. Szintén ezen elbeszélési technika következménye, hogy Anna árvább, esetlenebb, szánandóbb karakterré válik. Idegensége, otthontalansága így még inkább kirajzolódik, és nyilvánvalóbbá válik, hogyan esett környezete lelki betegségének, bűnösségének áldozatául, és hogyan vált maga is torzult személyiséggé és ezáltal vétkessé.

A lány a Vizy házaspárnál szolgál, akiknek egymás közötti és környezetükkel való kapcsolatát a felszínesség, az üresség jellemzi. A társadalmi összejövetelek színházként funkcionálnak, ahol szerepekbe bújnak, szalonemberekké válnak, nyájasan viselkednek, és a boldogság látszatát próbálják tükrözni vendégeik számára. A felszínes társalgások és az olvasó által látott korábbi helyzetek egyértelműen láttatják ennek a képnek a hamisságát. Vizy Kornél lányuk halála óta csalja feleségét, egyedül a politika érdekli, ez az egyetlen olyan terület, melyről hosszan és túláradó lelkesedéssel képes beszélni. Érdekember, akinek a karrier jelent mindent. Felesége, Vizyné magányos, ezért keres önkéntelenül menekülési utat a cselédséggel való foglalatosságban. Mindennapjait a cselédlányokról való gondolkodás, panaszkodás, ellenőrzés és az Anna iránti beteges ragaszkodás tölt ki. Magányát a máson való uralkodással, a birtoklással enyhíti. Teljesen kisajátítja magának Annát, érzelmi zsarolásaival bekeríti és elszemélyteleníti őt. Nem engedi, hogy Anna férjhez menjen a kéményseprőhöz, hogy elszakadva tőle saját élete legyen. Kosztolányi így ír Vizynéről: „Vizyné igenis szereti Annát, de ez perverz szeretet, vagy legalábbis szeretetnek éli meg, amit iránta érez… elementárisan vonzódik Annához (gondoljunk az első öt-öt és fél fejezet szabályos Anna utáni vadászatára, a nyomozás-jelenetekre); számára az élet tökéletesen beszűkült a cselédtartásra; életének nagy szenvedélye Anna személyében kiteljesedéshez és kielégüléshez jut: «Ez az Anna. Az én Annám» – mondja a piskótajelenetben…”2 Annában is megvan az azonosulás iránti vágy, hiszen a narráció többször is megemlíti, hogy a lány utánozni kezdte a nő járását, hajviseletét, és ezt az összeláncoltságot fejezi ki a gyilkosság pillanata is: „A jövevény nem felelt, csak ült, csak fogta a kezét, nem engedte el… Vizyné még szabad karjával a leány nyakához kapott, hogy eltaszítsa, ellenben oly ügyetlenül lökte el, hogy csak még jobban magához szorította, valósággal ölelte már.”. Kettejük kapcsolatában Kosztolányi nem a hagyományos úr-cseléd viszonyát rajzolja meg. Egyik szereplő sem egyértelműen fekete vagy fehér, jó vagy rossz. Igaz ugyan, hogy Vizyné ridegen, szenvtelenül, kizsákmányolóan bánik a lánnyal, de a bennük rejlő közös vonások, a magány, az elvesztett anyaság szerepe mindkettejükben személyiségtorzulást okoz. 

A lakás ideiglenes lakója lesz Vizyék unokaöccse, Jancsi. Az ő számára is fontos a külsőség, a látszat fenntartása. Kifogástalan, mindig elegáns ruhában jelenik meg. „Vékony ajaka szívósnak, kegyetlennek mutatta. Arca pedig, mintha fából lett volna, élettelen volt és szabálytalan, csupa szeszélyes sík, egymásra borítva, csupa furcsa ötszög, mint egy kubista faszobor.” Az élvezeteket hajhássza, játékként és kísérletként tekint az élet nyújtotta lehetőségekre. Annával rokonítja a boldogtalansága, és talán pont ez ragadja meg őt a lányban. Annával éli meg első szerelmi kalandját. Először a lányt megszerzi magának testestül, majd csókot kér tőle, aztán csak a kezét csókolgatja, és végül újra magázza. Fordítva járja be az udvarlás lépcsőfokait. Mégis miután minden vágyát beteljesítette, már nem törődik a lánnyal. Anna állapotos lesz, mire Jancsi magzatelhajtót ad neki, és utána el is költözik, és egyik városból utazgat a másikba. A maszk mögött azonban ott rejlik a feloldás, a megmenekülés vágya, az identitás hiánya, de változtatni képtelen. A Vizy Kornél államtitkári kinevezése alkalmából rendezett ünnepségen Anna újra látja őt immár éppen egy másik nőt csókolgatva. 

Moviszter Miklós, az orvos tölti be a rezonőr szerepét. Felfogása alapvető vonásokban tükrözi Kosztolányi verseiben megjelent világképét. Lelkében ott él a részvét minden megalázott és megszomorított embertársa iránt: „Nem tartozott se hozzájuk, se másokhoz, mert nem volt se burzsoá, se kommunista, egy párt tagja sem, de tagja annak az emberi közösségnek, mely magában foglalja az egész világot, minden lelket, aki él és élt valaha, eleveneket és holtakat.” Moviszter az irgalom, a keresztény szeretet és alázat fontosságát hirdeti. Elveti a nagy és fellengzős eszméket, tudja, hogy a világ nem a tökéletesség színtere, s vallja, hogy az eszmény, Krisztus országa a lélekben van. Éppen ezért ő az, aki a leginkább elnéző és megértő Annával szemben: „Ridegen bántak vele. Szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül.”. Világnézete miatt ugyanolyan idegen, mint Anna. Bár jelen van a társadalmi eseményeken, maga sem eszik és iszik, akárcsak a cselédlány. Ha a tárgyaláson Moviszter véleményével azonosulna a befogadó, elnézőbb lenne Anna vétkével szemben, ugyanakkor elhangzik a bíró rideg válasza is, miszerint „Erre nincs mentség". Kosztolányi így ír regényéről: „Csak emberség van, csak jóság van, csak egyéni szeretet van, és a gyilkosságnál is nagyobb bűn, ha valaki embertelen, ha valaki durva, ha valaki fennhéjázó, amiért egy kés sem elég megtorlás, és a legnagyobb erény a lényegbehatoló, figyelmes tisztaszívűség, mert többet, gyökeresebbet úgysem tehetünk ezen a földön.” 

Az órai feldolgozás során nem az a cél, hogy racionális magyarázatokat keressünk Anna irracionális tettére. A megválaszolatlanság által tárható fel az, hogy az emberi természet nem végletes, nem tökéletes, hanem az állandó változások között formálódik. A sokszínűség jó, a végletessé válás azonban veszélyes lehet, ahogy erre Moviszter doktor is utal: „Higgye el: nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. Legyen olyan, mint a többi: jó is meg rossz is”.

Óraterv

A foglalkozás témája és célja. A foglalkozás célja az Édes Anna helyének, fontosságának feltérképezése a magyar irodalmi kánonban, a mű motívumainak, jelentésének feltárása, a lehetséges kérdésfelvetések megválaszolása. Illetve kiegészítő célként a regényen keresztül kiemelendő problémakör a kiszolgáltatottság, elidegenedettség, megaláztatás manapság az iskolai és otthoni környezetben. Mit jelent az érzelmi zsarolás, a lelki terror, milyen veszélyeket rejt magában mások megszégyenítése?

Célcsoport: 11. évfolyam.

Javasolt óraszám: 3-4 tanítási óra.

Szükséges kellékek: csomagolópapír és filcek.

Előfeltétel-tudás: a mű ismerete előzetes otthoni olvasással.

A mű elemzését megelőző tananyag: Kosztolányi Dezső életének és munkásságának bemutatása, Édes Anna keletkezési körülményeinek feltárása és a mű elhelyezése a magyar irodalmi kánonban.

Ráhangolódás

1. A keletkezési körülmények tisztázása

Rövid, frontális felvezető rész, amely a mű keletkezési körülményeinek tisztázását szolgálja.

2. Hírmondó – kreatív írás

• Írj egy 10 centis hírt a megadott médium (pl. Pesti Hírlap, Blikk, Híradó, Aktív, Index) tematikáját figyelembe véve Anna tettéről! (A csoportok és a stílus kijelölése után meghatározott idő alatt elkészítik és bemutatják az írásaikat, tévés médiumok esetén fel is olvassák azt.)
• Kreatív írás. A feladat egyrészt azt szolgálja, hogy a tanulók megtanuljanak sűríteni, összefoglalni, egy regényből elemzés nélkül kiemelni a történéseket, másrészt a különböző médiumok profiljához illeszkedve megtapasztalhatóvá váljon számukra az is, hogy miként változhat így egy hír minősége. Nem utolsósorban pedig rövid történeti áttekintést nyújt a feladat a regény mélyebb elemzéséhez.
• Cél a történet még elemzés nélküli összefoglalása. 

3. Gondolkodástérkép készítése a cseléd fogalomhoz

• Készíts a pároddal közösen gondolkodástérképet a cseléd fogalomhoz!
• A gondolkodástérkép egy olyan grafikai szervező, amely segíti a gondolatok logikus rendszerezését, a szövegfeldolgozást. 
• Cél annak feltárása, hogy mit jelenthet cselédnek lenni, ez segítheti Anna karakterének későbbiekben történő elmélyítését.

Jelentésteremtés

4. Szerep a falon

• Készíts jellemtérképet a csomagolópapírra a megadott szereplőről (Édes Anna, Vizyné, Vizy, Jancsi és Moviszter doktor)!
• Szerep a falon. Ez a feladattípus egy szereplő mélyebb megértését teszi lehetővé reflektív módon. A szereplőkről készített rajzvázba kell jellemtulajdonságokat beírni az egyes csoportoknak. 
• A mélyebb elemzés előtt ez a feladat a szereplőkről kialakult vélemények megjelenítését szolgálja. 

5. Pillanatok megjelölése állóképekben

• Keressetek olyan pillanatokat és helyzeteket a műben, amelyek során nőhetett Annában a gazdáival szembeni feszültség, tudat alatti harag. Ennek az érzésnek vagy tartalomnak a kifejezését állóképekben kell bemutatnotok! (4-5 fős csoportok)
• Állókép. Az irodalmi művek legjelentősebb pillanatainak felfedezése és állóképekben ábrázolt sűrítése elősegíti az alkotások közösen való mélyebb értelmezését és a szoborképek által az egyéni érzések, gondolatok kifejezését. 
• A feladat célja annak megvilágítása, hogy mi vezethette Annát a gyilkossághoz. Az ilyen jellegű élmények összegyűjtése (pl. Jancsival való viszonya, abortusz, szagok szerepe, sütemény visszautasítása, házassági ajánlat visszautasítása) alkalmat teremt annak mérlegelésére is, hogy véleményt formáljanak Anna tettéről.

6. Gondolatkövetés

• Az osztály kijelölt diákjainak abba a képbe kell beállniuk, amikor a rendőrök kilépnek Annával a tett helyszínéről. A ház belső gangján ott gyülekeznek Ficsorék, Drumáék, Tatárék, a cselédjeik: Stefi és Bözske, Moviszterék. A befagyasztott képben mindenkinek el kell mondania (szerepből), hogy mi volt az első gondolata, amikor Annát meglátta kilépni. 
• Gondolatkövetés. A diákok a szerepek kiosztása után egy állóképet hoznak létre, amelyet majd a tanár indítására megelevenítenek. Ez a technika a diákok szerepbe lépésén keresztül a karakterekről szerzett tudásukat teszi hozzáférhetővé, így műismeretükről is számot ad. 
• A szereplőkön keresztül megfogalmazott gondolatok által megvizsgálható az, hogy mennyire ismerték a regény világán belül a szereplők Annát, és miként vélekednek tettéről. 

7. Az utolsó monológ

• Vizyék szerepébe bújva jön be egy-egy diák egymás után. Haláluk után a Túlvilág kulcsának őrzője beszámol nekik haláluk körülményeiről, majd lehetősége lesz arra, hogy megkérdezze a szereplőket, hogy most haláluk után hogyan látják saját felelősségüket az eseményekben. 
• Az utolsó monológ. Alkalmas arra, hogy egy a cselekmény során elhalálozott szereplőt kérdezzenek a diákok arról, miként reflektálnak életükre. Szerepfelvétel által formálnak véleményt az adott karakter tetteiről, érzéseiről.
• Ebben a folyamatban kiderülhet, hogy mit gondolnak a diákok, vajon a halál felnyitja-e a karakterek szemét, és képesek lesznek-e önkritika gyakorlására, vagy sem. Utóbbi esetben mi lenne a szereplők reakciója. Véleménykülönbségek esetén érdemes két verziót megjeleníteni (ráeszmélés a hibákra, hárítás/értetlenség a halál után is). 

Reflektálás

8. Ítélőszék

• Esküdtszéket alkotva (ha lehet) 12 fős csoportokra bontjuk az osztályt. Minden csoportnak meg kell hozni a saját ítéletét Anna tettéről, hogy milyen mértékű büntetéssel sújtanák a lányt. A tagoknak a regényben megismert körülményeket hiteles bizonyítékként kell kezelniük. Az ítéletet annak indoklásával együtt minden csoportnak fel kell olvasnia.
• Ítélőszék. Bírósági tárgyalásokat megidézve alkalmat nyújt ez a forma arra, hogy megadott információk alapján megtanuljanak ítéletet alkotni, véleményt formálni és azt érvekkel alátámasztani. Ez a feladat elősegíti az együttműködés fejlesztését, mivel ítélet kompromisszumok és közös megegyezés által születhet csak. 
• Az eddig összegyűjtött információk összegzését és ezen keresztül a diákok saját véleményének megformálását szolgálja a feladat. Arra készteti őket, hogy saját maguk is hozzanak ítéletet Anna tettéről, ami nem megvalósítható a regény világának tüzetes ismerete nélkül.

9. Házi feladat

Az alábbiak közül egy feladatot kell szabadon választaniuk.

1. Készítsd el Anna cselédszobájának illusztrációját!

Cél: az illusztráció által vizuálisan jelenítse meg a szereplőkről kialakított véleményét.

2. Készíts karikatúrát Vizyné vagy Vizy Kornél alakjához!

Cél: az illusztráció által vizuálisan jelenítse meg a szereplőkről kialakított véleményét.

3. Írd meg Vizyné vagy Vizy Kornél egy rémálmát!

Cél: reflektálás az olvasási élményre az órai elemzések tükrében. A feladat segíti az összegzést és a kritikai gondolkodást. 

4. Írj féloldalas esszét arról, hogy melyik jelenetre emlékszel a legélesebben! Miért?

Cél: reflektálás az olvasási élményre az órai elemzések tükrében. A feladat segíti az összegzést és a kritikai gondolkodást. 

• 1. Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső, Budapest, 1938.
• 2. Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 1-2., szerk. Arany Zsuzsanna, összegyűjt. Arany Zsuzsanna, Végh Dániel, Ráció, Budapest, 2009.