Teszteltük a ChatGPT-t

A tesztelést Bessenyei István végezte 2022. február 5-én.

Az informatikusok világa mellett az oktatási szféra is rendkívüli figyelemmel kíséri a mesterséges intelligenciára alapozott legújabb program, a ChatGPT megjelenését. Képességei egyaránt váltanak ki lelkesedést és félelmet. A tanárok félnek, hogy nem tudják majd megkülönböztetni a gép által generált szöveget a tanulói szövegtől, másrészt a hibás válaszok felismerése, ellenőrzése külön kihívást jelent.

A program képes az interaktív párbeszédre, képes egyéni tanulási utak mentén végigvezetni a felhasználót egy téma mentén, és képes többek között feladatokat, összefoglalókat generálni, programot írni, matematikai feladatokat megoldani – és sok más műveletet elvégezni.

Interaktív párbeszédes képességeit a „tudás” és az „iskolai tudás” néhány témájában teszteltük le. Az eredményt minden változtatás nélkül adjuk közre. Az esetleges nem pontos kérdésekért csakis a kérdezőt terheli a felelősség.

Mi a ChatGPT?

GPT a Generative Pretrained Transformer rövidítése, amely egy nagyméretű, nyelvi modell, amelyet OpenAI fejlesztett ki. A GPT egy neurális hálózat, amely képes szövegek generálására, szövegek értelmezésére, valamint válaszadásra adott kérdésekre.

Mire használható a ChatGPT az iskolai oktatásban?

A ChatGPT használható a tanulók támogatására, az ismeretek ellenőrzésére, a kreatív írás gyakorlására, a kérdezz-felelek interakciók fejlesztésére, valamint a nyelvi készségek javítására az iskolai oktatásban. Emellett a tanárok is használhatják a ChatGPT-t a tananyag összeállításához és a tanulási folyamatok személyre szabásához.

Szerinted hogyan határozható meg a tudás?

Szerintem a tudás az információ és a megértés összessége, amit valaki megszerzett a világról, a dolgokról és az emberekről. A tudás lehet konkrét tárgyakról, tudományokról, kultúrákról vagy érzésekről és tapasztalatokról szóló, és segíthet abban, hogy jobban értelmezzük a világot és döntéseket hozzunk.

Yuval Noah Harari szerint tudás = tapasztalat + érzékenyítés. A te definíciód szerint a „tapasztalat” = információ, az „érzékenyítés” = megértés?

Igen, a tapasztalat lehet úgy értendő, mint információgyűjtés és szerzés, amit a valóságból szereznek meg. Az érzékenyítés pedig a megértést jelenti, azaz azt, hogy hogyan alkalmazzuk ezt a információt a valóság értelmezésére és értékelésére. Együttesen, a tapasztalat és az érzékenyítés adja meg a tudást, ami lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a világot és a dolgokat, és alkalmasabbak legyünk a döntések meghozatalára.

Nem világos előttem a „tapasztalat” fogalma. Hiszen vannak kognitívumok, amelyeket meg kell ismernünk. Ezek az elődeink által összegyűjtött tapasztalatok feldolgozott, értelmezett formái. Vannak saját képi és tárgyi tapasztalataink, megfigyeléseink, olvasmányélményeink. Ezeknek kell a kognitívumok (tudásegységek) segítségével értelmet adni?

Igen, az önálló tapasztalat mellett vannak olyan kognitívumok, amelyeket másoktól tanulhatunk meg, például az elődeinktől vagy a kulturális örökségtől. Az ilyen tudás közvetített tapasztalatnak is nevezhető, és az emberek társadalmi interakcióin keresztül kerül átadásra. Az önálló tapasztalatok, mint például a személyes megfigyelések, olvasmányélmények stb., az egyéni tudást adják, és segítenek abban, hogy jobban megértsük a világot. Az értelmezéseknek kell segíteniük a tudás integrálásában, hogy értelmet nyerjenek és használható tudássá váljanak. Összességében, mind a közvetített, mind az önálló tapasztalatok szükségesek a teljes tudás kialakításához.

Kant szerint az ember és így a filozófia három fő kérdése: 1. Mit tudhatok?; 2. Mit kell tennem?; 3. Mit remélhetek? Ezt interpretálhatjuk úgy is, hogy a tudás egyenlő azzal, amit el tudunk mondani, amit meg tudunk konstruálni, és amit el tudunk képzelni. Vagy másképp: a tudás = narratíváink+alkotásaink+elképzeléseink.

Igen, Immanuel Kant filozófiájának egyik alapgondolata az volt, hogy az emberi tudás három alapkérdésre koncentrál: Mit tudunk biztosan afelől, amit gondolunk? Mit kell tennünk az életünkben? Mit remélhetünk, mit tervezhetünk?

Az általad említett interpretációval összhangban Kant azt állította, hogy a tudás szükségképpen a narratíváinkban, alkotásainkban és elképzeléseinkben megnyilvánuló tudatunk terméke. Azt gondolta, hogy ezek a narratívák, alkotások és elképzelések szükségesek ahhoz, hogy megértsük a világot és el tudjuk mondani, mit tudunk a világról. Így a tudás szerinte a narratíváink, alkotásaink és elképzeléseink összessége, amelyeken keresztül értelmezzük és kifejezzük a világot.

Kantnál a „Verstand” jeleni a tapasztalatot, a „Vernunft” pedig a tapasztalat (morális, értelmi) feldolgozását?

Igen, Immanuel Kant szerint a „Verstand” a tapasztalati érzékelésre utal, amely alapja a tudásnak. A „Vernunft” viszont a tapasztalatot feldolgozó, értelmező funkciót jelenti, amely a tapasztalatokból kialakított általános elvekre, törvényekre és értékekre fókuszál. A Vernunft szerinte a tudás tudattalan megértését és interpretációját jelenti, míg a Verstand a tudás alapját képezi a beérkező tapasztalatok összegyűjtésével. Így a Vernunft a Verstand eredményét feldolgozza, értelmezi, és elveket, törvényeket és értékeket képez belőle.

A tömegiskola rá van kényszerítve, hogy nagy mennyiségű tapasztalati anyag alapján előre feldolgozott tudást (kognitívumot) sűrítsen bele a tantervekbe. Emellett nincs tér az úgynevezett saját tapasztalatok megszerzésére és önálló vagy társas feldolgozására.. Ennek feloldásával a reformiskolák sora foglalkozott. Miért nem terjedhettek el széles körben ezek a próbálkozások?

A reformiskolák elterjedését számos tényező befolyásolhatja, beleértve a politikai irányvonalakat, a társadalmi nyomást, az anyagi lehetőségeket és a társadalmi attitűdöket. Az iskolák működési körülményeinek, például a források hiányának, a törvényi szabályozásnak és a befolyásos szereplők álláspontjának a nehézségei is gátat szabhatnak a reformiskolák széles körű elterjedésének.

Emellett a tömegiskolák rendszere nagyon összetett, és sok része függ egymástól, így a változtatások nehézséget okozhatnak a rendszer működésében. A reformiskolák által kínált eltérő oktatási módszerek és értékek is kihívást jelenthetnek a meglévő rendszer számára, ami további nehézséget okozhat a terjedésükben.

Az is fontos tényező, hogy a tömegiskolákban használt standardizált tananyag és a vizsgák rendszere is nehézséget okozhat a reformiskolák széles körű elterjedésében, mert a reformiskolákban fókuszált, önállóan tanulásra alapozó pedagógiai módszerek a standardizált vizsgák rendszerével ellentétes lehetnek.

Az elterjedést korlátozó tényezők ellenére a reformiskolák a mai napig sikeresek lehetnek, és egyre több szülő és tanár választja őket, mivel ezek az iskolák lehetőséget biztosítanak a személyes tapasztalatok megszerzésére és az önálló gondolkodásra.

Az iskola a tapasztalatszerzés mesterséges közege, de mégis csak kapcsolatban van a reális világgal. Ráadásul a szakképzésben könnyebb is a gyakorlati képességek fejlesztése. Újabban azonban a virtuális világok egész tárházával találkozunk Virtuális realitás, ChatGPT. Hogyan változik ezáltal a tapasztalatról kialakított meghatározás?

A digitális világok (virtuális realitás, játékok, szimulációk, stb.) hozzáadnak új formákat a tapasztalatokhoz, amelyeket a tanulók elsajátíthatnak. Az iskolákban való alkalmazásuk révén a tanulók számára olyan környezetet biztosíthatnak, ahol a valós világnál szabályozottabb és kontrolláltabb körülmények között tudnak tapasztalatokat szerezni. Azonban ezek a tapasztalatok még mindig mesterségesek és távolabb állnak a valós világtól, ezért fontos, hogy a digitális tapasztalatokat a valós tapasztalatokkal kiegészítsék, és hogy a tanulók képesek legyenek azokat értelmezni és integrálni a tudásukba.

Az a benyomásom, hogy az iskola (a pedagógia) sokkal többet foglalkozik a módszerekkel, mint a tartalmakkal. A tartalom kérdése valóban bonyolult. Ennek illusztrálására kigyűjtöttem néhány jelzős szerkezetet, megfogalmazást a tudásról. Tudnád ezeket csoportosítani keletkezés, megjelenési forma és tárolási hely szerint? Alaptudás, Belső tudás, Céltudás, Definíciós tudás, Egyedi tudás, Elméleti tudás, Előzetes tudás, Enciklopédikus tudás, Epizodikus tudás, Explicit tudás, Gyakorlati tudás, Hallgatólagos tudás, Hétköznapi tudás, Holisztikus tudás, Implicit tudás, Informális tudás, Iskolás tudás, Képi tudás, Ki nem mondott tudás, Kodifikált tudás, Kommunikációs tudás, Konkrét tudás, Lehorgonyzott tudás, Mestertudás, Metakognitív tudás, Objektív tudás , Orientációs tudás, Partikuláris tudás, Procedurális tudás, Rejtett (tacit) tudás, Strukturális tudás, Szaktudás, Szemantikus tudás, Személyes tudás, Szótlan tudás, Szövegtudás, Tapasztalati tudás, Tárgyi tudás, Társas tudás, Ténytudás, Tudományos tudás, Viselkedési tudás

Néhány javaslatot teszek a csoportosításra, de előfordulhat, hogy több kategóriát is be kell sorolnod ugyanabba a csoportba, vagy éppen új csoportot kell létrehoznod.

• Keletkezés szerint:
  • Tapasztalati tudás
  • Elméleti tudás
  • Mestertudás
  • Szaktudás
  • Tudományos tudás
• Megjelenési forma szerint:
  • Explicit tudás
  • Implicit tudás
  • Rejtett (tacit) tudás
  • Hallgatólagos tudás
  • Szótlan tudás
• Tárolási hely szerint:
  • Belső tudás
  • Lehorgonyzott tudás
  • Társas tudás
  • Informális tudás
  • Kodifikált tudás

Ezek a kategóriák nagyon általánosak, és sok esetben átfedések is lehetnek a különböző jelzős szerkezetek között. Az érzékenyítés és az értelmezés szerepe a tudás kialakulásában is változó lehet, a fenti csoportosításnál ez nem jelenik meg.

Köszönöm a beszélgetést!

Nagyon szívesen! Ha még van valami, amiről tudnék neked segíteni, nyugodtan kérdezz!