Digitális tábla

By matelencse on 2015. már. 29. - 13:28

Mit ad hozzá az órámhoz? Bajkó Bálint írása

... ha megfelelő technikai ismeretekkel, interaktívan és problémaközpontú megközelítéssel dolgozom, akkor azt várhatom, hogy a csoportot jobban leköti az óra, motiváltabb lesz, gyorsabban haladunk, a hatékonyabb szemléltetés mélyebb tudást ad majd.

Bevezetés

Sokunk számára az egyik legaktuálisabb kihívás a digitális eszközök integrálása mindennapi pedagógiai eszközeink közé. Magam is úgy éreztem, hogy kísérletet kell tennem erre, így némi szakirodalmi felkészülés után egyik csoportomon „kísérletezni” kezdtem. Másfél év alatt az ő segítségükkel próbáltam a gyakorlatban is megismerni, kipróbálni a lehetőségeket.

Az alábbi írás ennek az időszaknak a konzekvenciáit tartalmazza, részben azzal a céllal, hogy saját magam szakmai fejlődését szolgálja, részben azért, hogy esetleg másokat is a digitális tábla használatára bátorítson. Bár én történelemtanárként közelítek a digitális táblához, mégis úgy gondolom, tapasztalataim más tantárgyakat tanító kollégák számára is érdekesek lehetnek.

Nem elsődleges célom az általam használt módszertani lehetőségek bemutatása, a kérdés sokkal inkább az, hogy másfél év alatt sikerült-e ezzel az új módszerrel többlet eredményt felmutatni, és ha igen, akkor milyen téren?

Mit ígér a digitális tábla?

Egyre több iskolában áll rendelkezésre egy vagy több digitális táblával felszerelt tanterem. A legtöbb esetben azonban ezek „beszorulnak” az informatika terembe, vagyis a többi tanár nem használja azokat (Kétyi, 2009). Ennek oka, hogy a szaktanárok tartanak az informatikai ismereteket igénylő új eszköztől. Ezen a téren főleg a fiatalabb, informatikai eszközök között felnövekedett, új tanárgenerációtól várható változás (Kelemen, 2008). Sajnálatos módon fiatal pedagógusként sem találkoztam digitális táblával egyetemi képzésem során, és a témával kapcsolatos továbbképzések is nehezen hozzáférhetőek. Marad tehát az önálló kezdeményezés.

Hogy az új eszköztől mit várhat az ember, azzal kapcsolatban érdemes tájékozódni a szakirodalomban. Vajon mások milyen utakat javasolnak, hol látják a veszélyeket, hibalehetőségeket?

Vitatott, hogy a digitális tábla iskolai használata valóban eredményesebb a hagyományos óravezetésnél. Talán az egyetlen mindenki által elfogadott erénye a motiváció terén mutatkozik. Tényleges előrelépést csak akkor eredményezhet, ha jól használják (Bedő, 2010). Amennyiben középpontba helyezzük az interaktivitás és a problémaközpontúság szempontjait, jobb eredményeket érhetünk el a diákok motiválása mellett az órai szemléltetés terén is. A mai gyerekek ingergazdag környezete mellett sokkal több impulzus kell ahhoz, hogy sikerrel felkelthessük az érdeklődésüket. A digitális táblával könnyen elővarázsolható képek, videók és animációk révén ez könnyebben elérhetőnek tűnik. A tetszés szerint manipulálható ábrák, animációk megkönnyítik a komplex témák szemléltetését is (Bedő-Schotter, 2008).

A várható előnyök között szokták még említeni a gyorsabb haladást, a figyelem jobb lekötését illetve a feldolgozható tananyag mennyiségi növekedését. Az eszköz nem megfelelő használata ezzel szemben könnyen passzív befogadóvá teheti a diákot. Túlzottan frontális órán, ahol a tanár csak zárt kérdésekkel dolgozik, illetve nem valósulnak meg tanár-diák illetve diák-diák interakciók, a digitális tábla használata csak látszólag jelent előrelépést (Kétyi, 2009). Hibát követ el tehát, aki pusztán projektorként használja a digitális táblát, bár nem illegitim dolog ezen a szinten „beszállni”, ha később bővítjük repertoárunkat (Bedő-Schotter, 2008).

A szakirodalmi tájékozódás után a második fontos lépés a megfelelő informatikai lehetőségek ismerete. A digitális táblával szemben szkeptikus tanárok legnagyobb ellenérvei az informatikai jártasság hiánya, illetve a technika megbízhatatlansága. Ezek valóban erős érvek: aki nem tudja kezelni ezeket az eszközöket, az nem fog tudni hatékonyan dolgozni velük. Mivel azonban a világ minden téren ebbe az irányba halad, ezt a gátat így vagy úgy, de mindenki kénytelen áttörni. A technikai problémák sajnos gyakran rajtunk kívül állnak, az ember erősen ki van szolgáltatva, főleg az anyagi források hiánya miatt.

A megfelelően didaktizálható anyagok terén már távolról sem ilyen rossz a helyzet. Az interneten számos anyag található, a tábla-szoftverek és a könyvkiadók keretprogramjai is komoly lehetőségeket rejtenek (Kelemen, 2008). A Mozaik Kiadó általam is használt, MozaBook nevű keretprogramja szinte már zavarba ejtően sok alternatívát kínál a tanár számára.

Összefoglalva tehát, ha megfelelő technikai ismeretekkel, interaktívan és problémaközpontú megközelítéssel dolgozom, akkor azt várhatom, hogy a csoportot jobban leköti az óra, motiváltabb lesz, gyorsabban haladunk, a hatékonyabb szemléltetés mélyebb tudást ad majd.

Az elért eredmények értékelésénél a saját benyomásaimon túl a diákok dolgozataira, illetve az általuk kitöltött kérdőívekre támaszkodtam, továbbá a szakirodalom által felvetett kérdéseket, problémákat is igyekeztem szem előtt tartani.

Miben más az órám?

Bár munkám célja nem módszertani ötletek megosztása, de a fentiekből kiderül, hogy az új eszköz csak új módszerekkel működik hatékonyan. Kifejezetten ilyen jellegű, átfogó módszertani gyűjteményt én sajnos nem találtam. A használt keretprogram és az interneten talált anyagok, források önálló, kreatív felhasználása így is jó lehetőségeket ad az ember kezébe. Az alábbiakban áttekintem a digitális táblával tartott óráim legfontosabb jellemzőit:

Előre megírt, kivetített óravázlat: Bár a táblára, és ezzel a füzetekbe ugyanaz a vázlat kerül, mint korábban, de mivel óra közben nem kell írni, csak lapozni a diák között, sokkal több figyelem jut a tanulókra. A több figyelem pedig megkönnyíti a fegyelmezést, több teret ad kérdések megválaszolására, fogalmak részletesebb elmagyarázására.

Autentikus kép-, videó- és hanganyagok: A használt keretprogram és az internet rengeteg ilyen anyagot kínál. Ezek használata sokkal motiválóbb a diákok számára, mint az a néhány kép, amely a tankönyvekben megtalálható. Haladóbb szinten az ember maga is össze tud vágni rövid videókat a rendelkezésre álló tartalmakból. (Például: érdekesebb a második világháborúról tanulni, ha eredeti felvételeken látjuk, halljuk annak szereplőit, ismerhetjük meg a korszak haditechnikai eszközeit.)

Szemléltető ábrák: komplexebb fogalmak bemutatására néha kiválóan alkalmasak az ábrák (például: feudalizmus, dualizmus, hatalmi ágak szétválasztása, gazdasági válság begyűrűzése…). Különösen igaz ez a politikai, közigazgatási rendszerek működésének bemutatására vagy technikai eszközök működésére.

Animációk: a használt keretprogram és az internet segítségével hozzájuthatunk olyan animációkhoz, melyekkel kiválóan szemléltethetjük az adott történelmi korszakot (például: egykor volt városok felépítése, régi fegyverek használata, korai technikai vívmányok működése…). A dolog gyengéje, hogy kevés az igazán szemléletes animáció, a saját animáció készítése pedig komoly szakértelmet igényelne.

Térképek: sokkal több lehetőség rejlik bennük, mint hagyományos esetben. Könnyen rajzolhatunk olyan térképeket, melyek a számunkra fontos információkat tartalmazzák, emelik ki. A keretprogramokban elérhető, vagy internetről letölthető interaktív térképek sokkal többet adnak a hagyományos térképekhez képest. Az így létrehozott, letöltött térkép kivetítése, ahhoz kapcsolódó feladatok elvégzése jó lehetőség a topográfia gyakorlására.

Interakciók: a táblára kivetített információ, feladat minél több tanár-diák illetve diák-diák interakcióhoz kell, hogy vezessen. Olyan feladatokat kell adnunk, melyek megoldása során dialógus, közös munka alakul ki.

Nyitott kérdések: nem szabad a reproduktív jellegű kérdésekre szorítkoznunk (például Mikor volt? Hol történt? Ki volt az?). A táblára kivetítés lehetőségét érdemes források problémaközpontú megbeszélésére használnunk. (Például a középkori városok jellemzőinek megbeszélésénél érdemes előbb képeket mutatni, hogy a diákok maguk ismerhessék fel a jellegzetességeket.)

Mindennapos történelem bemutatása: képek, rövid videók remek lehetőséget adnak olyan esetek bemutatására, melyek nem tartoznak a történelem eseményformáló mozzanataihoz, de mégis közelebb hozhatják a diákok számára a tantárgyat.

Az internet rugalmas használata: a felmerülő kérdésekre adandó válaszoknál érdemes spontán módon használni az internetet. Másodpercek alatt mutathatunk képeket, videókat a kérdéses témához, vagy utánaolvashatunk egy személy életrajzának, esetleg rákereshetünk egy ország fővárosára, zászlajára.

Mit gondolnak a diákok?

A digitális táblával órai munka bevezetése óta határozottan jó benyomásaim vannak: motiváltabb, érdeklődő diákok, fegyelmezettebb órai légkör, jobb munkatempó, az anyag mélyebb feldolgozása. Negatívumként csupán a több otthoni készülést és a technika megbízhatatlanságát említhetném. Beszélgetések során is ehhez hasonló visszajelzésekkel találkoztam. Szerettem volna azonban ennél kézzelfoghatóbb véleményeket is kapni, így megkértem a diákokat egy anonim kérdőív kitöltésére.

A kérdőív első része tíz állítást tartalmazott, melyek igazságtartalmát 1 és 5 között kellett értékelni. Az állítások az alábbi tíz szempontban egyszerűsíthetőek: motiváció, vizualitás, vázlat átláthatósága, videók, tanár figyelme, térbeli tájékozódás, fogalmak megértése, időbeli tájékozódás, történelmi személyek megismerése, technika működése.

Az állításokra adott osztályzatokat diagramban összesítettem. Pozitívnak tekinthető, hogy az osztályzatok magasak, 3,8 és 4,8 között mozognak. Jól látható, hogy a diákok a leginkább pozitívan a motivációt (4,7), a képeket, ábrákat (4,8), az átlátható órai vázlatot (4,8) és videókat (4,8) ítélik meg. Leggyengébb osztályzatot a technika megbízhatósága (3,8) kapta.

A következő feladatban a digitális tábla hátrányait és előnyeit kellett összegyűjteni. A diákok által leggyakrabban megadott előnyök a következőek: képek, videók és ábrák segítik a megértést, gyorsabb munkát tesz lehetővé, a tanárnak több ideje van a magyarázatra, extra információkra, több figyelme marad az osztályra, így megszűnnek a fegyelmezési gondok, érdekesebb, motiválóbb, átlátható vázlatot és jó magyarázat egyszerre tesz lehetővé.

A hátrányoknál a következő szempontok szerepeltek: a tanárnak több felkészülést igényel, az ember ki van szolgáltatva a technikának, nagyon különböző tempóban írják a diákok a vázlatot, lassan töltenek be a videók, animációk.

Az előnyöknél tehát igen sok és átfogó szempont szerepel, míg a hátrányoknál itt is főleg a technikai nehézségek köszönnek vissza. Ennek a visszatérő problémának a frappáns megfogalmazását olvashattam az egyik lapon:

Nincs pénz a jobb motyóra, így néha besül a rendszer, de mindig megoldjuk.

Figyelemre méltó továbbá, hogy többen hátrányként említették a tanár számára keletkező többletmunkát, ami ugye nem a diákok számára hátrányos.

A harmadik részben a diákok tanácsokat fogalmazhattak meg az eszköz jobb használatának érdekében. Ahogy fentebb, a hátrányoknál, itt is többen felhívták a figyelmet arra, hogy problémát okoz, ha a vázlat leírására nagyon eltérő tempóban kerül sor.

Az utolsó feladatban dönteni és érvelni kellett, hogy milyen módszerrel, illetve miért azzal szeretnének inkább tanulni a jövőben. Minden diák a digitális táblás módszer mellett döntött, többnyire igen egyszerű indoklással. Például:

Szívesebben tanulnék digitális táblával, mert ez a jövő!

A diákok körében tehát a hagyományos óravezetéshez képest sokkal népszerűbb az új módszer. Egyöntetűen döntöttek a digitális tábla mellett, pozitív osztályzatokat adtak az így vezetett óra hangulatára, hatékonyságára.

Mit mondanak a számok?

A digitális tábla hatékonyságának felmérésekor érdemes a diákok eredményeit is megvizsgálni. Diagramon összesítettem a diákok három év alatt írt témazáró dolgozatainak eredményeit. Az eredményeket százalékos formában, öt kompetenciára bontva jelenítettem meg. Az általam összeállított dolgozatok feladattípusai a következő öt kompetenciára épülnek: tájékozódás térben, tájékozódás időben, történelmi személyek ismerete, történelmi fogalmak ismerete, illetve témakifejtés esszé formájában. Két témánál eltekintettem a személyekkel kapcsolatos feladatoktól. A diagramokon látható piros vonal a hagyományosról a digitális oktatásra történő átállás idejét mutatja.

A diagramot vizsgálva elmondható, hogy két esetben (térbeli és időbeli tájékozódás) nincs mérhető növekedés, egy esetben szerény mértékben emelkedtek az eredmények (esszéírás), míg két esetben jól látható a pozitív tendencia (fogalmak és személyek). Feltehető, hogy a magyarázatokra biztosított több idő, illetve az azt támogató vizuális megjelenítés valóban jó hatással van a komplexebb megértésre, ami megmutatkozik a fogalmak jobb megértésén, és talán az esszék írásának színvonalában is, szerényebb mértékben. A személyek jobb ismerete talán az állandó vizuális megjelenítés következménye, hiszen ahányszor szó esett egy történelmi szereplőről, annak arcképe, jellegzetes ábrázolása ezzel párhuzamosan mindig látható is volt. Ezzel szemben nem mutatkozott pozitív változás a térbeli és az időbeli tájékozódás területén, ami arra utal, hogy az ezek fejlesztésére kínálkozó lehetőségek nem kerültek kellő mértékben kiaknázásra. Főleg térképes feladatok és tematikus idővonalak jobb alkalmazására lenne szükség.

Összefoglalás

Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a digitális táblával történő másfél éves munka után sikerült-e többlet eredményt felmutatni, és ha igen, akkor milyen téren. A szakirodalomban olvasottak alapján igyekeztem az interaktivitást és a problémaközpontúságot középpontba helyezve a lehető legjobb eredményt elérni. Ennek következményeként azt vártam, hogy az órám a csoportot jobban leköti, motiváltabb lesz, gyorsabban haladunk, illetve a hatékonyabb szemléltetés mélyebb tudást ad majd a diákoknak.

Saját benyomásaim sok tekintetben igazolták elvárásaimat: a diákok részéről nagyobb motivációt, érdeklődést, fegyelmezettebb órai légkört, jobb munkatempót és az anyag mélyebb feldolgozását tapasztaltam. Negatívumként csupán a több otthoni készülést és a technika megbízhatatlanságát említhetném.

A diákok részéről is jó visszajelzéseket kaptam. Motiválóbbnak élték meg a képeket, videókat, jobban követhetőnek tartották a gépelt vázlatot és a kivetített ábrákat. A munkát gyorsabbnak élték meg, több érdekességre, magyarázatra volt lehetőség. Hátrányként itt is főleg a technikai problémák kerültek említésre.

Az elért eredmények vizsgálatánál már több negatívum mutatkozott. A térbeli és az időbeli tájékozódásnál nem tapasztaltam mérhető növekedést. Az esszéírásnál szerény eredmények mutatkoznak, míg a fogalmak és a személyek ismereténél felismerhető a pozitív tendencia.

Végszóként elmondható, hogy bár sokat lehet nyerni a digitális tábla történelemórai alkalmazásával, de ez az eszköz sem old meg mindent varázsütésre. Rengeteg otthoni készülést, szakirodalmi tájékozódást, módszertani tapasztalatgyűjtést igényel, ha valóban többleteredményt akarunk felmutatni a segítségével. Számomra a pozitív tapasztalatok dominálnak, a digitális táblát továbbra is előszeretettel használom, és kollégáimat is erre bíztatom.