Kolosai Nedda: Értjük egymást?

A Kölöknet portál, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Zrt, valamint az Osztályfőnökök Országos Egyesülete (OFOE) Értjük egymást? címmel rendezett tartalmas konferencia napot a Van másik iskola rendezvény keretei belül 2013. november 23-án.

A rendezvényen felsorakozó „más iskolák” standjai mellett hallgathatták az érdeklődők a szülők és pedagógusok értő párbeszédéről szóló előadásokat. Az áthallások miatt nagy szükség volt az elszánt figyelemre, de a konferencia tartalma és üzenete megérte az erőfeszítéseket.

A konferenciát Salamon Eszter nyitotta meg, az Európai Szülők Egyesületének (EPA) vezetője, aki nem mellesleg közgazdász és édesanya. Előadásának fő üzenete pedagógusok és szülők együttműködésének erősítése, a párbeszéd fontosságának tudatosítása.

Fontosságához képest Magyarországon a téma kis teret és kevés forrást kap, az európai irányok alapvetően mások. Az egyik legkidolgozottabb követendő mintát Írország szülőtámogató rendszere nyújtja. A példaértékű program letölthető a Kölöknet honlapjáról. Kutatások mutatják, hogy a szülők megfelelő bevonása a pedagógiai munkába komoly eredményeket hoz. Csökkenti a hiányzások számát, javítja az iskolai eredményeket, növeli a továbbtanulási arányt.

Ezért alapvetően fontos kérdésként merül fel, vajon hogyan lehet bevonni a szülőt? Hogyan javítható a pedagógusok és a szülők kommunikációja? Charles Des Forges (2003) szerint a szülő bevonásának mértékét és módját alapvetően befolyásolja a szülő szocioökonómiai státusza, azaz egészsége, társadalmi helyzete, iskolázottsága. Ezért a kevésbé jó helyzetben élő szülőknek nagyobb mértékű segítségre van szükségük szerencsésebb helyzetben élő szülőtársaiknál. De minden szülőnek biztosítani kell a lehetőséget a segítésre.

A gyermek nevelésében elsődleges szerepe a szülőnek van, ez így lesz a gyerek 18 éves koráig. Sok szülő nem érzi biztonságban magát, mert gyermeki létbe kényszerít az iskola és általában az intézményes nevelés. Ez ellenállást szül(het). „Gizi néni megint megmondja, hogyan kell viselkedni.” A szülői szervezetek feladata, források segítségével, felkészíteni a szülőket az egyenrangú kommunikációra. Ugyanakkor a pedagógusokat is fel kell készíteni a szülőkkel való egyenrangú kommunikációra, ehhez új kommunikációs témák is szükségesek a kommunikációs módszerek tanulása mellett. Mindezt egy olyan közegben, ahol folyamatosan változik a szülő és a pedagógus szerepe, helye.

Az, hogy a szülő alkalmas-e szülői szerepének megfelelő megélésére, a szakemberek felelőssége is. Alkalmassá kell őt tenni. Be kell vonni a szülőt döntési helyzetekbe. A szülő ilyenfajta támogatását olyan közoktatási rendszer tudja megvalósítani, ahol minden az iskolát érintő döntés helyben, a lehető legkisebb közösség szintjén születik meg.

Valójában a pedagógus, a szülő és a gyerek háromszöge alkotja az alapot, a helyzet mandaláját. A gyerek is fontos része ennek a folyamatnak. Amennyiben megfelelően korán elkezdődik a szülői részvétel, a kamasz nem lázad majd ellene. Természetesnek veszi, elfogadja szülei részvételét ebben a háromszögben, az idő előrehaladtával pedig csökken a szülői részvétel, ám a szülő továbbra is átadja speciális tudását.

Fontos háttér-információ az előadáshoz, hogy az Európai Szülők Egyesülete olyan ernyőszervezet, mely 150 millió szülőt képvisel. Az uniós intézményekkel együttműködik, elsősorban oktatási kérdésekben a szülői érdekek egyedüli képviselője. Célja, hogy Európa minden országában a szülőket az oktatási rendszerben mind az oktatás folyamatában, mind a döntéshozatalban egyenrangú partnernek fogadják el. A Magyar Pedagógiai Társaság társult tagja az EPA-nak, az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) pedig rendes tagja.

Az Európában jelen lévő, példaértékű szülőtámogató programokat mutatta be Herczog Mária az Eszterházy Károly Főiskola docense, az Eurochild elnöke, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja. Hangsúlyozta, hogy késő az iskolában bevonni a családokat a pedagógiai munkába. A szülő támogatása már a várandósság időszakában el kell, hogy kezdődjön. A gyermekek jogairól szóló egyezmény 12. cikkelye szerint a gyermek véleményét kellően tekintetbe kell venni. Herczog Mária szerint az így felnövekvő (gyermek)emberek öntudatos állampolgárok lesznek. Az pedig veszélyes.

A szülőtámogatás Európában természetes. Ha a család jól van, akkor lesz jól a gyerek. A gyermek és a gyermekkor felértékelődött. Manapság az agykutatások eredményei azt mutatják, hogy megfelelő stimuláció nélkül nem fejlődik az agy, a hangsúly pedig a megfelelő érzelmi biztonság nyújtásán van, mely megalapozza a kognitív funkciók megfelelő fejlődését is. 2006-ban a szülőket támogató programokról az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg, melynek pozitív hatásai még nem tapasztalhatóak nálunk.

A gyerek születésével a családok még nem jutnak azonnal a megfelelő tudás birtokába. Az elsődleges felelősség a szülőé, de ahhoz, hogy a szülő alkalmas legyen, minden támogatást meg kell adnia az államnak. Herczog Mária fontos mondata, hogy a gyermek neveléséhez közösség kell.

A gyermekbe való befektetés nagyon megtérül, mert boldog lesz és sikeres is. Az Eurochild egy európai ernyőszervezet, mely 35 tagot számlál. Az Eurofound hangsúlyozza az apák bevonását, valamint azt, hogy a szolgáltatások ne legyenek stigmalizálóak. Ez egy új megközelítés volt a konferencián, aminek értelmében a szolgáltatásnak a szülők támogatási rendszerében univerzálisnak kell lennie. Ez az úgynevezett progresszív univerzalizmus a készségfejlesztésre fókuszál, valamint a meglévő erősségekre, nem a hiányokra. Lényege pedig az, hogy mindenkinek jár a szolgáltatás, nem csak annak, aki éppen bajban van.

Németh Szilvia, a T-Tudok igazgatója a magyarországi szülőtámogató programokat egy kutatás tapasztalatain keresztül mutatta be. 2012-ben az Eurofound számára, mely kutatásokat finanszírozott a témában, jelentés készült a magyarországi szülőnevelésről, szülőtámogatásról (parenting support). Az alapvetően kvalitatív kutatás a már működő jó gyakorlatok összegyűjtésével, valamint fókuszcsoportos beszélgetések szervezésével zajlott. A kutatás első lépései arra irányultak, hogy meghatározzák a parenting support fogalmát. Hatósági és egészségügyi szempontból a szülőtámogatás mára civil kezdeményezéssé vált. Ugyanakkor alulról kezdeményezni nem fog a legrászorultabb, hátrányos helyzetű szülői réteg, ezért szükséges a kormányzati, oktatáspolitikai jelenlét. Jelenleg a szülő a periférián jelenik meg az oktatáspolitikában, mondta Németh Szilvia, és csak civil kezdeményezésre válik célcsoporttá. A kutatás tapasztalatai szerint a pozitív hatás bizonyíthatóan megjelenik, amennyiben a civil kezdeményezésbe a helyi intézményrendszer besegít, ha a külföldi jó gyakorlatokat honosítják. Lényeges a karizmatikus vezető jelenléte, valamint a szülő online elérése, ezzel egyfajta közösségi párbeszéd megteremtése. 

Németh Szilvia fontos célként fogalmazta meg a Biztos kezdet könyv közkinccsé tételét. A kutatás eredményei itt olvashatók részletesen.

A plenáris előadások zárásaként Lannert Judit oktatáskutató egy online kutatás eredményeit elemezte, melynek témája a szülő-pedagógus kommunikáció volt, mintáját mintegy 1500 kitöltött kérdőív képezte. Az előadásban többször hangsúlyozták, hogy az eredmények elérhetők lesznek elektronikusan a Kölöknet és a T-Tudok honlapján. A Kölöknet–OFOE–T-Tudok közös kutatásának eredményeit, valamint az eredmények értelmezését mégis szerencsésebb lett volna a jelen lévőknek (akik sokat utaztak, hogy élőszóban hallhassák a konferenciát) lassabban, didaktikusabban, vitakészebben bemutatni. Kérdés, miben hozott új tudást a kutatás, és mennyiben erősítette meg a kutatók előzetes elvárásait. A minta eloszlása is felveti az általánosíthatóság kérdését, fontos lehet az eredmények differenciált értelmezése a kiemelkedően fontos alapkutatás hitelességének növelése érdekében.

Fontos eredménye a kutatásnak, hogy a gyerekek nem szeretnek iskolába járni (!). Érdekes adat, hogy a kutatás mintája alapján a pedagógusok nyitottabbaknak tűnnek a több kommunikációra, mint a szülők. A szülőknek nincs sem kedve, sem ideje a több kommunikációra. Pedagógusok és szülők kommunikációs formáit tekintve pedig hiányoznak az innovatív, kreatív, nem megszokott kommunikációs formák. 

Rövid szünet után került sor, a gyönyörű hangú rádiós műsorvezető, a szülő–gyermek kapcsolatot szakmai szemmel is jól ismerő Horváth Ida moderálásával egy izgalmas kerekasztal-beszélgetésre. A párbeszéd mindig érdekfeszítő, segítségével sok kérdés, esetlegesen más nézőpont jelenik meg, így közelebb kerültünk a konferencián érintett témák lényegéhez. Paradox módon akkor is így van ez, ha Szókratész nyomdokain haladva, kérdéseim száma növekedett a beszélgetés hallgatása közben. 

A kerekasztal résztvevői Komaság Margit (Baross Gábor Általános Iskola, Budapest), Lipták Erika (Rogers Iskola és Óvoda), Regős Judit (Szülők Háza), Szél Dávid (Apa Para blog) és Bethlenfalvy Ádám (InSite Drama) voltak.

A beszélgetés első témájaként a szülők kiszolgáltatottsága bukkant felszínre a pedagógus-szülő kapcsolatokban és kommunikációkban. A szülő kiszolgáltatottsága miatt a pedagógusnak szükséges aktívnak lennie, például a szociokulturális hátterük miatt leszakadó szülők esetén.

Lipták Erika szerint fontos érteni az egymásrautaltságot. Szülők és pedagógusok egyaránt a gyerekért vagyunk, közös a célunk. A pedagógusközösség a Rogers Iskolában hetente összeül egy műhelyfoglalkozásra, ahol a gyerekekről esik szó, valamint az őszi szünetben kommunikációs tréninget szerveznek pedagógusaik számára, ahol a szülő–pedagógus kommunikáció javítását gyakorlatokon, esetmegbeszéléseken keresztül érik el.

Bethlenfalvy Ádám szerint fontos megérteni a problémát és úgy segíteni a szülő és a pedagógus közötti kommunikációt. A pedagógusképzésben lehetne oktatni a konfliktusmegoldást, a drámapedagógia módszerei kiválóan felhasználhatók erre. Ugyanakkor véleménye szerint nem a technikákon van a hangsúly, hanem a közösség kialakításán. Komaság Margit tapasztalatai szerint fogékonyak a szülők, amennyiben olyan a hangulat az iskolában, az óvodában, hogy valódi partnerséget biztosítunk számukra. Ő a Lépésről lépésre program szerint dolgozik, annak ajánlásait használja. Apró lépésekkel lehet alapozni a partneri viszonyt. A szülőket informális eszközökkel készítik fel. Ez nem szülőnevelés, hanem valódi tapasztalatszerzés, leginkább pedig csak egy normális kapcsolat.

Lipták Erika hangsúlyozta, hogy a kommunikációs gyakorlatok során mindig a gyerekről esik szó, róla beszélnek. Tehát valóban nem a kommunikációs technika fontos, hanem mindaz, ami a technika gyakorlása közben és általa történik.

Horváth Ida felvetette, vajon van-e idő beszélgetnie szülőnek és pedagógusnak, amikor pedig beszélgetnek, nem mindegy a kommunikációs tér, a környezet. Másként lehet a tanári asztal mögül beszélgetni és másként lehet otthon.

Erre Bethlenfalvy Ádám (dráma)játékosan azt mondta, milyen érdekes lenne a szülőnek elmennie a tanárhoz, tanítóhoz, óvodapedagógushoz, bölcsődei gondozóhoz és a pedagógus otthonában beszélgetni. Hozzátette saját tapasztalatát, mely szerint a bölcsődében a pedagógus és szülő közötti kommunikáció helye, egyben formája az átadó.

Komaság Margit rendszeresen jár családokat látogatni meghívással vagy bejelentkezéssel.

A Rogers Iskolában igyekszenek a szülő–pedagógus távolságot csökkenteni, de nem (csak) családlátogatással. Találkoznak a szülőkkel az iskolában, otthon és iskolán kívüli fórumokon egyaránt.

Regős Judit szerint az intézményes nevelésben a bölcsőde, az óvoda, az iskola mind szocializációs térként jelenik meg. A Szülők Háza ezt a szocializációs utat segíti. A számos színtér közül a legelső pillanatokat tekintik fontosnak abból a szempontból, hogy párbeszédbe kerüljenek a családokkal, a szülőkkel. A születés utáni érzékeny időszakban, amikor a „mindent a gyereknek adni” motívuma vezérli a családokat, szükséges megfogni a szülőt és közösségivé alakítani. Regős Judit nem híve a bölcsődének, inkább a közösségi támogató helyeket preferálja.

A kommunikációban, a kapcsolat alakításában első és igen fontos a megszólítás, mondja Szél Dávid. Hogyan szólítják a szülőket az adott intézményben? Az is rendkívül lényeges, hogyan szólítják a gyereket. Tiszteletben tartják-e például, hogy otthon nem becenéven szólítják a szülők csemetéjüket? Dávid tapasztalatai vegyesek ebben a kérdésben. 

A jól működő kapcsolat kölcsönösen elfogadott szabályrendszerre épül. Regős Judit szerint minden közösségnek szükséges egy ilyen elfogadott szabályrendszer. 

A Rogers Iskolában tegeződnek az óvoda és az iskola polgárai egymással. A szülői értekezleteket szülői találkozóknak hívják és körben ülnek a beszélgetés alatt.

Bethlenfalvy Ádám szülői tapasztalatai szerint az intézményben intézményesülünk. Apuka és Anyuka leszünk, nincs személyes viszony. Nem lehet, hogy teljesen értsük egymást, hiszen más perspektívából látjuk a helyzetet. A pedagógus egy közösségi térben, a szülő pedig otthonról látja a helyzetet, a gyereket. Ugyanazt akarjuk, de másféle nézőpontból közelítünk.

Sokat beszélünk arról, mi történik a gyerekkel az óvodában, az iskolában. Lipták Erika fontos kérdése, vajon hogyan jutunk el oda, hogy a pedagógust érdekelje, mi történik otthon a gyerekkel.

Szél Dávid felveti, hogy a bölcsődében nem meri megkérdezni azt, amire kíváncsi a gyerekével kapcsolatosan. Felhívja a figyelmet a mentalizáció fogalmára, mely minden segítő kapcsolatban fontos fogalom. A mentalizáció folyamatában képesek vagyunk felismerni a másik ember érzelmi és intencionális állapotait, egy biztosabb eligazodást lehetővé téve a személyközi térben. Ember az emberrel áll szóba ekkor.

Komaság Margit tapasztalata, hogy a kapcsolatot őrzi a kommunikáció, amint belép a minősítés a kommunikációba, megszűnik a kapcsolat. A rövid találkozásokban és beszélgetésekben is a valódi figyelem, a valódi válaszok segítik a pedagógus és a szülő kommunikációját. Azt, hogy értsük egymást.

A konferencia felhívta a figyelmünket egy húsbavágóan fontos témára, melynek folyamatosan részesei vagyunk, változó szerepköreinkben, változó élethelyzeteinkben, változó életkorunkban mindig más-más perspektívából és más szemüvegen át tapasztaljuk pedagógus és szülő párbeszédének életminőségünket befolyásoló erejét. Remélhetjük, hogy messzire száll a konferencia hangja és meghatározóvá, hallhatóvá válik a szülők szava is a kommunikációban.