Magyarul tanulunk a tanodában

Ottucsák Melinda A. írása

Azon diákok számára, akiknek új a tantárgy, a nehézséget az okozza, hogy nem anyanyelvükön, hanem idegen nyelven kell megtanulni egy teljesen új anyagot, ahol nem támaszkodhat az anyanyelvi tudására.

A tanodák kiemelt feladata a tanulók szövegértési kompetenciájának fejlesztése. Mi történik akkor, ha ezt a szövegértési kompetenciát össze kell kötni nyelvtanulással, a magyar nyelv tanulásával? Olyan integrált módszer jön létre, ami egyszerre táplálkozik az anyanyelv-pedagógiából és az idegen nyelv módszertanából. A migránsokkal, menekültekkel foglalkozó tanodák elsődleges feladata a magyar nyelv tanítása, de figyelmet kell fordítani az iskolába frissen bekerült tanulók tantárgyi ismereteire is. Jelen cikkben a tanodai magyar nyelv tanulási lehetőségeiről írok, mely tapasztalatokat a migráns tanulókkal foglalkozó „Migráns Tanoda Budapesten” projekt keretében, továbbá menekültek magyar mint idegen nyelv tanáraként szereztem. (A témában tartott szakmai műhely videója itt érhető el.)

Mi a magyar mint idegen nyelv?

Magyar mint idegen nyelv tanárként többször megkaptam a kérdést: „A magyar nyelv nagyon nehéz, megtanulhatatlan, ugye? A legnehezebb nyelv a világon, nem?” Ezekben az esetekben a magyarázatom az, hogy nagyon logikus nyelvről beszélünk, amelynek a szókészlete különbözik a körülötte levő nyelvektől, de megtanulható. 

Mi is ez a diszciplína, amivel dolgozunk? „A magyar mint idegen nyelv alkalmazott nyelvészeti fogalom, vagyis a nyelvtudomány által feltárt ismeretek felhasználását jelenti egy adott területen. Ezen belül idegennyelv-oktatási terminológia, annak egyik területe. (…) A magyar mint idegen nyelv funkcionális szempontból mindenekelőtt a magyar nyelv külső, nem anyanyelvi szemléletét jelenti, amelyből a nyelvi rendszer speciális leírása is következik. Az általános pedagógiai, didaktikai, lélektani stb. sajátosságok itt is ugyanúgy érvényesek, mint más nyelvek oktatásánál, és ezek egészülnek ki a csak a magyar nyelvre vonatkozó egyedi vonásokkal.” (Giay, 1998, 18.)

Ezt a komplex szemléletmódot kell használni minden diákon, legyen gyerek vagy felnőtt, aki a magyar nyelvet második, harmadik nyelvként szeretné megtanulni. A gyerekek oktatásában azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az iskolai követelményeket: egyszerre kell az iskolai anyaggal haladni és a magyar nyelv elsajátításával is. 

Milyen diákokkal találkoztunk a tanodában nyelvtanulás szempontjából?

A tanodában az elsődleges feladat volt a diákok nyelvi szintjének megállapítása és megfelelő csoportba osztása. Egy írásbeli szintfelmérő teszt és szóbeli interjú után  minden diák tanult 2-3 próbaórát magyar mint idegen nyelv tanárral. Ha megbizonyosodott, hogy a tanuló nyelvi szintje megfelelő a továbblépéshez, akkor felzárkóztató tanárhoz került. Néhány tanuló a kezdő/középhaladó csoportból felzárkóztató és magyar mint idegen nyelvi órára is járt. A kezdő és újrakezdő diákoknál a lehetőségeinkhez mérten, intenzív magyar órákat adtunk nekik, hogy mihamarabb felzárkóztató tanárhoz is járhassanak. Jellemzően az első évben csak nyelvórára jártak és a második tanévtől sikerült csoportos vagy egyéni foglalkozás keretében további tantárgyi órákban is részt venniük. Nézzük, hogy pontosan milyen csoportba lehetett sorolni a diákokat: 

1. Kezdő - nagyon rövid ideje (2-3 hónapja) van az országban
2. Újrakezdő - minimum 1 éve van az országban, de a nyelvtanulása stagnál 
3. Középhaladó/haladó – minimum 2-3 éve az iskolarendszerben van, de a tantárgyi szakszövegeket nehezen érti.
4. Kétnyelvűek - 2-8 év külföldi tartózkodás után tértek vissza a magyar rendszerbe, beszédben meggyőzőek, de az írásuk és szövegértésük fejlesztésre szorul.

Az első, kezdő csoportba tartozó diákok jellemzői: a magyart idegen nyelvként jellemzően második vagy harmadik idegen nyelvként (angol után) tanulják. Általában családdal érkeztek Budapestre, magyar iskolába járnak. Az irodalom és nyelvtan óra helyett magyar mint idegen nyelvi oktatásban vesznek részt. Bizonyítványukban több tantárgyból csak ‘részt vett’ értékelést kapnak, mert nem tudják a tárgyakat a nyelvi korlátok miatt megfelelően teljesíteni (például fizika, kémia, biológia). 

A második, újrakezdő csoportba tartozó diákok nem kerülnek be azonnal a magyar iskolarendszerbe. Sokáig csak a családjukkal és az anyanyelvükön beszélőkkel találkoznak. Tipikus példa az Al Wahda Arab Iskolába (hétköznapi nevén Líbiai-Magyar Iskolába) beíratott tanulók, akik az országukból megérkezve továbbra is anyanyelvükön tanulják a tantárgyakat és kevés az érintkezési felületük a magyar nyelvhasználókkal.

E két csoport magyar mint idegen nyelvi szempontból szinte azonos: elsősorban a nyelvet, nyelvhasználatot, szabályokat, szókincset tanítjuk nekik. Klasszikus nyelvtanulóknak számítanak.

A középhaladó/haladó diákok ismerik a nyelv alapjait, szabályait, azokat magabiztosan használják, folyamatosan bővítik a szókincsüket. Találunk közöttük családdal érkezetteket is, de egyedülálló fiatal felnőtteket is. A tanulók a tanodába kerülésük elején kaptak intenzív magyar mint idegen nyelvi ellenőrző tanórákat, ahol az esetleges nyelvtani-, szókincs- és kompetenciahiányokat pótoltuk. A tipikus hiányosságok a szövegértés terén mérhetőek: az iskolai szakszövegek (természettudományok jellemezően) megértése és reprodukciója nehézséget okoz. Azon diákok számára, akiknek új a tantárgy, a nehézséget az okozza, hogy nem anyanyelvükön, hanem idegen nyelven kell megtanulni egy teljesen új anyagot, ahol nem támaszkodhat az anyanyelvi tudására. Sok esetben a magyar szavak után fordították le anyanyelvükre, hogy ott vajon mi lehet ez a szó pontosan.

A kétnyelvű diákok jellemzően arab-magyar kétnyelvűek. A családok rövid Magyarországi tartózkodás után – jellemzően óvoda vagy általános iskola 1-2. osztálya után – elhagyták az országot, majd a gyerekek az arab oktatási rendszerben tanultak tovább. A szír háború hatására több család visszatért Magyarországra, így a gyerekek 2-8 év kihagyás után visszakerültek a magyar oktatási rendszerbe. A környezet folyamatos változásával változik a magyar nyelvhez való viszonyuk. Az arab országokban a magyar általában csak családi nyelv, Magyarországra visszatérve viszont a magyar lesz a hivatalos, mindennapi életben használt nyelvük. Felértékelődik arab nyelvtudásuk is, hiszen egy arab-magyar-angol nyelvtudással már jól tudnak boldogulni akár a munkaerőpiacon is. 

Az iskolai követelmények és a magyar mint idegen nyelv

Jelenleg Budapesten kevés iskolában van magyar mint idegen nyelv tanár, így a migráns diákok sok esetben magyar nyelv és irodalom órákat hallgatnak. Az interkulturális programmal rendelkező iskolákban magyar mint idegen nyelv órákat kapnak. Mi történik azokkal a diákokkal, akik irodalom és nyelvtan órán ülnek? Kezdők esetében a lelkes magyartanár egy-egy vers megtanulásával, egyszerűbb szövegértés elkészítésével osztályzatot ad a külföldi diáknak. Haladók esetében (főleg 9. osztály felett), elvárás a magyar nyelv és irodalom tantárgy elvégzése, még akkor is, ha magyar mint idegen nyelvből fognak érettségizni. Ez a kettős követelmény sok esetben megnehezíti a diák tanulását és motivációját csökkenti a magyar nyelv tanulására.

A jelenlegi oktatási törvény lehetővé teszi, hogy magyar mint idegen nyelven érettségizzenek a külföldi diákok, ehhez azonban magyar mint idegen nyelvből és magyar nyelv és irodalomból is jegyet kell szerezniük a négy évfolyamon. Míg a középiskolai érettségi biztosítja a migráns diákoknak a bizonyítvány megszerzését, addig a középiskolai felvételi írásbeli tesztek csak és kizárólag magyar nyelv és irodalom tantárgyból érhetőek el. Sok esetben ez azt jelenti, hogy a 2-3 éve Magyarországon tanuló diák nem tudja magát megmérettetni a hivatalos teszteken, hanem külön eljárásban kell az iskolaigazgatóknál kérvényezniük, hogy felvegyék őket jobb iskolákba.

További dilemma, amikor a tanodában eltöltött magyar mint idegen nyelv órákat át kell alakítani nyelvtanórákká, mert az iskolától elvárás lett a magyar nyelvtan és annak szakszókincsének ismerete. Ebben az esetben érdemes kombinálni a magyar mint idegen nyelv módszertanát az anyanyelvtanítás módszertanával (Schmidt 2008). Egy 9. angol nyelvi előkészítős arab fiú esetében történt ez: első évben magyar mint idegen nyelvi órákat kapott B1/B2 szinten és az iskolában csak kommunikáció és retorika tantárgya volt heti egy-egy órában. Átlépve a 10. osztályba (9. osztályos tanmenettel) nyelvtant kellett tanulnia. A diák ebben az esetben csak magyarul tudja a nyelvészeti szakszavakat, mivel anyanyelvén sosem tanulta. 

A magyar mint idegen nyelvi és az anyanyelv-tanítási módszerek kombinációjával olyan órákat tartottunk, ahol első lépés a szakszavak megértése volt: Mi a főnév, névelő? Ezeket bemutattuk a nyelvtudásának megfelelő szavakon, pl.: alma, asztal, ház, egészség. A következő lépés a teljes rendszer megismerése és az elemi összefüggésekre való rámutatás: Mennyi igeidő van a magyarban? Az igei személyragokat máshol is használjuk, főneveken: látom, kutyám, látod, kutyád, látja, kutyája. A példáknál építünk a már meglévő ismeretére a magyar nyelvről. Fontos látni, hogy a magyar mint idegen nyelv nyelvtana nem ugyanaz mint az anyanyelvieknek szánt magyar nyelvtan: a jó nyelvtanár nem követeli meg a nyelvtanulótól, hogy tudja a szakszavakat, hanem tudja használni a nyelv szabályait. A migráns gyerekeknél azonban ezt az anomáliát át kellett hidalni a vegyes módszerekkel.

Összegzés helyett az eredményekről

Milyen eredményeket érhet el a magyar mint idegen nyelv tanár egy tanodában a migráns diákoknál? Egy iskolakezdés előtt álló arab kislánynál jó szókincsi és nyelvtani alapot adott az iskolai tanulmányoknak és megtanította az iskolai kommunikáció legfontosabb szavait. A kislány megtanult olvasni és folyékonyan beszél és ért magyarul. Egy 6. osztályos afgán fiúnál a klasszikus nyelvórákból a második év végére már történelem és nyelvtan órák lettek, mert a fiú jól haladt a tanulásban és kevesebb nyelvóra kellett neki. Egy szír-magyar lánynak az osztályozóvizsgáinak felkészítését előkészítve, szövegértés-fejlesztését és helyesírást megalapozó órákat tart.

A példákból láttuk, hogy a feladat sokszor nem egyértelmű: míg a nyelviskolai kurzusok célja eljuttatni a felnőtt nyelvtanulót A1 szintről A2-re, hogy tudjon kommunikálni magyarul és értse az anyanyelvi beszélőket. A diákoknak azonban egyszerre kell: nyelvtant tanulni, szókincset, hétköznapi kommunikációt, magyar nyelvtant, irodalmat, történelmet, matematikát magyarul, megtanulni a magyar iskolarendszer szokásait és a szókincsét, mindemellett beilleszkedni az iskolába, barátokat szerezni és megélni a gyerekkort egy egyelőre idegen helyen.

A tanoda és a tanodai tanárok, szakemberek feladata az volt, hogy ezt az átmenetet segítse. A sikerünket nem csak a jegyekben, tesztekben tudjuk mérni: Abban, hogy a diákoknak sikerült-e a kulturális sokkot legyőzni és beilleszkedni a magyar oktatási rendszerbe. Továbbá abban, hogy mosolyogva, nyugodtan és boldogan jöttek be a tanodába és mutatták büszkén a megszerzett magyar bizonyítványukat.

Irodalom

Fekete Zsuzsa (2014): Türelem és bátorság

Giay Béla (1998): A magyar mint idegen nyelv fogalma. In: Giay Béla - Nádor Orsolya (szerk.): Magyar mint idegen nyelv, hungarológia

Migráns Tanoda Budapesten – szakmai koncepció, Kézirat, 2013

Pólya Dániel (2014): Tábori napló

Schmidt Ildikó: Az anyanyelvi nevelés módszereinek alkalmazása a kisiskoláskori magyar mint idegen nyelvi oktatásban. Hungarológiai Évkönyv 2008, 71-75

Schmidt Ildikó: Alfabetizálás a magyar mint idegen nyelvi órákon. Hungarológiai Évkönyv 2013, 88-96.