Szabadidős szokások Kőbányán

Benkőné Szilveszter Éva:
Általános iskolai tanulók szabadidős szokásainak vizsgálata Kőbányán

A szülők az iskolában több érdekes szakkört szeretnének, és szívesen vennének részt „közösségi programban nemes célért”.

Napjaink általános iskolájának egyik fontos feladata, hogy tanulóinak délutáni tevékenységét, az iskolában töltött szabadidejét átgondolja, újraszervezze. Felmerül a kérdés, hogy milyen megoldást találhat egy általános iskola, hogy megfelelve az előírásoknak, a gyermekek vágyainak és szülők kívánalmainak, minőségi szolgáltatást nyújtson a délutáni szabadidő eltöltéséhez.

Hogy e kérdésre választ kapjak, kérdőíves mérést végeztem a kőbányai Kertvárosi Általános Iskolában. Beilleszkedési, tanulási, magtartási problémával a gyerekek 18%-a küzd, 12% hátrányos helyzetű, de nincs halmozottan hátrányos helyzetű gyermek az iskolában. A sajátos nevelési igényű gyermekek aránya 0,5%. A problémás esetek száma évről évre kis mértékben emelkedik. 

Az iskolában vidám, gazdag szabadidős élet zajlik jelenleg is, a tantestület azonban érzi, hogy kissé rutinszerűvé vált, évek óta alig változott a délután az iskolában, ezért ennek jobbá, frissebbé tételén munkálkodik. Írásommal ezt a megújulást igyekszem elősegíteni. 

Az iskola minden 5. és 8. évfolyamos tanulójára kiterjedt a vizsgálat. A kérdőíveket, melyekben feleletválasztós és kifejtős kérdések voltak, az érintett szülők és az iskola tanárainak nagy része is kitöltötte.

A gyerekek szabadideje és szabadidős tevékenységeik

A gyermekek szabadidejének mennyiségét, kötött vagy kötetlen voltát és a felügyelet mértékét vizsgáltam. Az adatok is bizonyítják, hogy az ötödik osztályosok több szabadidővel rendelkeznek, mint nyolcadikos társaik, hiszen a végzősöknek magasabb az óraszáma, és felvételire is készülnek. Meglepő, hogy mégis az ötödikes szülők gondolják elfoglaltabbnak gyermekeiket. 

A nyolcadikosok szabadideje kötetlenebb, hiszen közülük sokkal kevesebben járnak tanulószobára, így a délutánjukkal valóban szabadabban rendelkeznek, másrészt a szülői adatokból kitűnik, hogy a család is nagyobb szabadságot biztosít számukra. Míg az ötödikesek és szüleik véleménye ebben a kérdésben megegyezik, a nyolcadikosok ideje kötetlenebb, mint amilyennek szüleik gondolják. 

A szabadidő felügyeletét vizsgálva meglepően nagy, 19% az ötödikeseknek az a része, akikre nem vigyáz senki. Az ötödikes szülői adatok is kétpólusúak, a szülők szerint azonban nincs felügyelet nélküli gyermek. A nyolcadikosok is kevésbé érzik a felügyelet jelenlétét, ugyanakkor kevesebben vannak teljesen magukra hagyva, mint azt a szülői vélemények jelzik. 

A nyolcadikosok szülei számára a legfontosabb gyermeki szabadidős tevékenység a sportolás, az olvasás és a beszélgetés, gyermekeik ugyanezeket tartják fontosnak, de náluk az olvasás mellé felzárkózik a zenehallgatás is.

1. ábra Melyek Ön szerint gyermeke számára legfontosabb szabadidős tevékenységek? 

	8. szülők		5. szülők		pedagógusok
sportolás	17	beszélgetés	13	sportolás	14
olvasás	16	sportolás	12	olvasás	10
beszélgetés	13	számítógépezés	12	beszélgetés	10
számítógépezés	11	tévézés	11	kirándulás	8
szabadtéri játék	11	olvasás	9	tábla- és kártyajáték	7
zenehallgatás	10	internetezés	8	számítógépezés	3

1. táblázat: A legfontosabbnak tartott szabadidős tevékenységek

A szülőknél a számítógépezés az ötödik, gyerekeknél a negyedik helyen jelenik meg a fontossági listán. Nagyon eltérő ettől az ötödikesek szüleinek véleménye, az ő sorrendjükben legfontosabb a beszélgetés, ezt a sport, a számítógépezés és a tévénézés követi. Az olvasás az ötödik, az internetezés a hatodik a listán.

2. ábra Melyek számodra a legfontosabb szabadidős tevékenységek? 

	5. osztály		8. osztály
sport	24	sport	30
olvasás	23	zenehallgatás	21
szabadtéri játék	14	olvasás	20
kirándulás	13	beszélgetés	20
rajzolás, festés	12	számítógépezés	11
beszélgetés	11	kirándulás	9

2. táblázat: A gyerekek legfontosabb szabadidős tevékenységei

Ezután meglepő, hogy az ötödikes gyerekeknél a sport után magas értékkel az olvasás áll a második helyen, a szabadtéri játék és a kirándulás előtt. A fontossági sorrendben a számítógépezést a kilencedik, a tévézést a tizedik helyre sorolják, utóbbit a nyolcadikosokkal együtt . 

A gyerekeknél nagy különbség mutatkozik a fontos és a szeretett tevékenységek között. A szülők és a pedagógusok is az első helyre jósolták a számítógépezést, így meglepő, hogy nyolcadikban a zenehallgatás fontosabbnak bizonyult. Az ötödikesek szülei a számítógépezés, internetezés mellett a beszélgetést, a sportolást és a tévézést jelölték gyermekeik kedvenc elfoglaltságának, a gyerekeknél a tévézés, a szabadtéri játék és a zenehallgatás megelőzi a sportolást és a beszélgetést. 

A nyolcadikos gyerekek szülei a számítógépezés, internetezés, tévézés, zenehallgatás sorrendet alakították ki, szerintük a sport csak ezután következik gyermekeiknél. 

3. ábra Az Ön gyermeke milyen tevékenységgel szereti tölteni szabadidejét?

A gyerekek sorrendje jelentősen eltér ettől, vezeti a listát a zenehallgatás, utána a számítógépezés és az internet, majd a beszélgetés és a sport következik. 

4. ábra Mely szabadidős tevékenységet szereted a legjobban? 

A beszélgetés fontosságát a pedagógusok jelentősen alulbecsülték, a kirándulásnak viszont nagyobb szerepet tulajdonítanak, mint a gyerekek.

A szabadidő mennyisége

Az ötödikesek szülei számottevően kevesebb szabadidőt tulajdonítanak gyermekeiknek, mint a nyolcadikos szülők. A legtöbb ráérő idejük a pedagógusok szerint van a gyermekeknek.

5. ábra Gyermekének (a gyermekeknek) hétköznap mennyi ideje van szabadidős tevékenységekre? 

A gyermekek véleménye a tanárokéhoz áll közelebb, mindkét évfolyamon. Az ötödikeseknek a gyerekek adatai szerint is kevesebb ráérő ideje van, mint a nyolcadikosoknak. 

6. ábra Naponta mennyi időd jut szabadidős tevékenységekre hétköznap? 

Kivel töltik a gyermekek a szabadidejüket?

Fontos kérdés, hogy kik a gyerekek szabadidős partnerei. Az egyik ötödikes tanuló azt írta, ha ő lenne az igazgató, „nem lenne napközi, és kötelező lenne a szülőknek felügyelni a gyerekükre”. A gyerekek adatai bizonyítják, ötödikben még a szülő a legfontosabb személy a gyermekek számára, a barátok azonban már megelőzik a testvéreket. Nyolcadikban a szülők már a második helyre szorulnak a barátok után, a testvérek is az osztálytársak mögé kerülnek, tehát megváltoznak a referencia személyek. A nyolcadikosok szüleinek sorrendjében is előrébb kerülnek a barátok, de úgy vélik, még mindig a család van az első helyeken. Érdekes, hogy a szomszéd minden esetben az utolsó helyre került, ami a lakóhelyi közösségek hiányára utal.

Sorrend	5. osztály szülők	5. osztály gyerekek	8. osztály szülők	8. osztály gyerekek	pedagógusok
1.	szülő	szülő	szülő	barát	barát
2.	testvér	barát	testvér	szülő	osztálytárs
3.	rokon	testvér	barát	osztálytárs	szülő
4.	barát	osztálytárs	osztálytárs	testvér	testvér
5.	osztálytárs	rokon	rokon	rokon	ismerős
6.	ismerős	ismerős	ismerős	ismerős	rokon
7.	szomszéd	szomszéd	szomszéd	szomszéd	szomszéd

3. táblázat: Partnerek a szabadidő eltöltésében

Biztosítottak-e a szabadidő eltöltéshez szükséges feltételek?

Ez az a kérdés, amely különösen a pedagógusok számára nem volt egyértelműen megválaszolható. A tanárok szerint az otthoni körülmények családonként változók, „a szülőknek sok esetben nincs ideje gyermeke ez irányú terelgetésére”. Az iskolai feltételek közül a nagyobb teret, a több játékot, otthon a könyveket hiányolják. Az ötödikesek és szüleik elégedettek az iskolai feltételekkel, szomorú, hogy mindkét évfolyamon akadt olyan szülő is, aki az otthoni lehetőségeket nem tartja megfelelőnek.

A nyolcadikos gyerekek és szüleik már kritikusabbak az iskolával szemben. Mit hiányolnak a gyerekek? 

• „Helyet, hogy leülhessünk beszélgetni”, 
• „Sokan vannak mindig velem, és benne az aurámban”, 
• „Nem mindig megyünk játszótérre”, 
• „Nem mindig megyünk az infóba”. 

A szülők az iskolában több érdekes szakkört szeretnének, és szívesen vennének részt „közösségi programban nemes célért”. Akik az iskolán kívüli lehetőségekkel elégedetlenek, a programokat drágának, az ingyenes választékot szegényesnek ítélik, de nem derül ki mennyire tájékozottak a lehetőségeket illetően.

Mit fejleszt a szabadidő? 

A kérdés megválaszolásában a gyerekek bizonyultak ötletdúsabbnak, a nyolcadikosok több mint harminc válaszlehetőséget soroltak fel. Minden válaszadó csoport meghatározta a kreativitást, a kommunikációs készséget, szociális kompetenciákat, testi kondíciót, tudást, műveltséget. 

Példaként itt a nyolcadikosok által gyakrabban írt tulajdonságokat sorolom fel.

Tulajdonság	Gyakoriság
kreativitás	5
önállóság	4
kommunikáció	3
testi kondíció, fizikum	3
csapatszellem	2
kombinációs készség	2
helyismeret	2
barátok szerzése	2
tudás	2

4. táblázat A szabadidő eltöltésével milyen tulajdonságaid fejlődnek? 

Kitől kapnak segítséget a gyerekek a szabadidős program megválasztásához?

A ráérő időt kitöltő programok megválasztásához a szülők leginkább ötleteket adnak, de jelentősnek érzik az együtt végzett tevékenységek mennyiségét és a személyes példamutatást is.

7. ábra Milyen segítséget ad gyermekének a szabadidős tevékenységek megválasztásához? 

A nyolcadikos tanulók ez utóbbit kevésbé érzékelik. A gyerekek értékei kétszer akkorák a „nem segítenek, rám bízzák a választást” kategóriában, mint szüleikéi. 

8. ábra Milyen segítséget kapsz otthon a szabadidős tevékenységek megválasztásához? 5. és 8. osztály, gyerekek

Olyan gyerek, aki egyedül a „nem segítenek, rám bízzák a választást” választ jelölte be, ötödikben három, nyolcadikban négy akadt. A többség két lehetőséget is megjelölt.

Segítség formája	Válaszok száma
ajánlás, példák, tippek	12
közös programok szervezése	8
érdeklődés felkeltése	8
beszélgetés: előnyei, hátrányai	6
választási lehetőség biztosítása	4
sportolás irányába terelés	3
idő biztosítása	2
hiteles minta	2
szülőkkel való beszélgetés	2
tárgyi feltétel biztosítása	1
időm és lelkesedésem	1
élménypedagógiai gyakorlatok	1
zene fontosságának hangsúlyozása	1
igényfelmérés	1

5. táblázat: Milyen segítséget adnak a szabadidős tevékenység megválasztásához a pedagógusok?

Az iskola tanárai elsősorban a lehetőségek bemutatásával, ajánlásával, közösen végzett tevékenységekkel, az érdeklődés felkeltésével és a gyerekek által elmesélt programok előnyeinek, hátrányainak megbeszélésével segítik diákjaikat a változatos szabadidős kínálat megismerésében.

A szabadidő veszélyei

Az ötödikes tanulók legtöbben a sérülés veszélyét, a tv és számítógép szemrontó hatását, az „elbutulást” írták és, hogy „hibát követek el, ami kihat a későbbi életemre”. 

A szabadidő legnagyobb veszélyét az ötödikesek szülei a felügyelet és az elfoglaltság hiányában, valamint a rossz társaságba kerülés veszélyében látják. 

A szabadidő veszélyei	5. gyerekek	Veszély	5. szülők
tévé , számítógép – rontja a látást	4	felügyelet nélkül van	4
megsérülhetek	3	uanlom, elfoglaltság hiánya	3
ellustulok	2	rossz társaság	3
kiszállingózi kobakomból a tananyag	1	feladat, tanulás hanyagolása	2
túl sokáig kinn maradok	1	baleset	1
tévé , számítógép – elfárad az agyunk	1	rosszalkodik	1
hülyéskedés	1	túl sokat gépezik	1
rászokok  a játékra	1
belvárosban sok a füst, ami káros	1
agresszió	1
kevés idő jut a tanulásra	1
nincs	1

6. táblázat: Milyen veszélyei lehetnek a szabadidőnek? 

A nyolcadikosok válaszai között leggyakoribb az ellustulás, a tanulás elhanyagolása és a számítógéptől való függőség, vagy nem látják semmilyen veszélyét a szabadidőnek. A dohányzás és alkoholfogyasztás veszélye csak két esetben került említésre, komolyabb veszélyforrásra a gyerekek nem gondoltak. A nyolcadikosok szülei már a számítógép-függőségtől féltik legjobban gyerekeiket, második és harmadik helyen náluk is a rossz társaság és az unalom áll.

Veszély	8. gyerekek	Veszély	8. szülők
lustaság	14	számítógép-, mobilfüggőség	10
tévé- és számítógép-függőség	9	rossz társaság	9
nincs	7	unalom, elfoglaltság hiánya	5
keveset tanulok	7	ellustul	4
romlik a szemem	5	csavargás, csellengés	3
baleset	4	felügyelet nélkül van	2
unalom	3	romlik a szeme	2
fáradtság	3	baleset	1
elfelejtünk néhány dolgot	3	sok számítógépes játék agresszív	1
elhízás	2	nem tanulja meg beosztani az idejét	1
cigizés	2	feladat, tanulás hanyagolása	0
alkoholfogyasztás	2	rosszalkodik	0
butulás	2
rossz társaságba keveredek	1
koncentrációs képesség gyengül	1
rosszakat csinálunk vagy tanulunk meg	1
szorgalom csökkenése	1
elkanászodom	1
nyáron napszúrás	1

7. táblázat: A szabadidő veszélyei 

A pedagógusok, egyetértve a szülők véleményével, a rossz társaságot, a csellengést, a számítógép-függőséget és a beszűkülést tartják a legnagyobb szabadidős veszélynek.

Ha te lennél az igazgató

A tanulók arra a kérdésre, hogy igazgatóként hogyan terveznék a délutánt az iskolában, nagyon változatos elképzelésekkel álltak elő. Volt a válaszok között „tartózkodom”, és a két végletet kifejező „becsuknám az iskolát és mindenki hazamehet”, illetve „így hagynám, mert így tökéletes, játszunk és tanulunk” vélemény is. A gyerekek többsége a jelenlegi tanulószobás rend módosítását javasolja, növelnék a szabadidő, csökkentenék a tanulási idő mennyiségét. A délutáni tanulás idejét vagy a tanulás (és ebéd) utánra tennék, vagy délután négykor kezdenék el. A szünetek rendjére is tettek megfontolandó javaslatot, szeretnének délelőtt egy hosszabb tízórai szünetet, a délutánt is kisebb szünetekkel és egy nagy szünettel tagolnák. Fontosnak tartják a diákok, hogy a délutáni programokon való részvétel szabadon választható legyen. A szabadtéri játékot (udvaron, játszótéren) és az informatika teremben való csoportos számítógépezést a gyerekek nagy többsége igényli. 

Délutáni programjavaslatok

A gyerekek számos délutáni szabadidős programot javasoltak, bővítenék a meglévő szakkörök és sportkörök számát. A sportköröket asztali tenisszel, úszással, lovaglással, csocsóedzéssel bővítenék. A szakköri kínálatot varró, filmes, tánc-, kézműves, ének-, zenehallgató, sőt zenélő körökkel bővítenék, és sokféle (szabadtéri, társas, ügyességi, tájékozódási) játékot, versenyt, vetélkedőt szeretnének. Igényük van a társakkal való beszélgetésre és az ahhoz szükséges intim térre is. Arra is keresik a lehetőséget, hogy számítógépezni, internetezni, tabletezni, mobilozni lehessen. 

A pedagógusok jól érzékelik a gyerekek igényeit, a gyerekek által javasolt programokat ők is felsorolták, és további tevékenységekkel bővítenék a kínálatot: drámaszakkör, barkácsklub, aerobic, origami, filmklub, íjászat, céllövészet, könyvklub, városnézés, családos programok, népi mesterségek, néptánc.

A kérdőívet kitöltő ötödikes gyermekek szülei közül 13 fő (72%), a nyolcadikos gyermekek szülei közül 12 fő (48%) nem hiányol semmit. Több esetben pedig olyan programot javasolnak, ami jelenleg is szerepel az iskolai kínálatban, ilyenek az énekkar, önvédelmi sport, és a rajzszakkör. Néhány újdonság is akad a javaslatok között: tudományos szakkör, kézilabda, akrobatikus rock & roll.

Családi programok

A családi programok gyakoriságát firtató kérdésre mindkét évfolyamon a gyermekek 2/3-a azt válaszolta, hogy legalább egy-két hetente van közös családi programjuk.

9. ábra Milyen sűrűn szerveznek családi programokat? 

Sajnos sokan, az ötödikesek 28%-a és a nyolcadikosok 25%-a azt jelölte be, hogy egy hónapnál is ritkábbak ezek az alkalmak. Kérdés, hogy ezek a gyerekek csak az otthonról kimozdulós családi tevékenységekre gondoltak, és azért adódott ilyen magas érték, vagy a családok negyedében tényleg alig fordul elő közös program. Az együtt végzett tevékenységek közé sok gyermek házi munkákat is sorolt. A nyolcadikosok leggyakrabban kirándulnak, tévét néznek és beszélgetnek a családdal, a társasjáték és a közös ebéd is gyakori. Az ötödikesek családjában a tévézés a vezető közös tevékenység, a társasjáték és a kirándulás előtt. 

Az iskolában a gyermekek többsége jó szociális háttérrel rendelkezik, a kerületi átlagnál iskolázottabbak a szülők, ugyanakkor a kérdőíves vizsgálat adatai azt bizonyítják, hogy a családi együttlétek alacsony száma, a minőségi családi szabadidős programok hiánya, a szabadon és felügyelet nélkül töltött szabadidő is jellemez egyes családokat. A számítógép-penetráció magasabb az országos átlagnál, közel 100%. A gyerekek több időt töltenek a számítógéppel és zenehallgatással, és kevesebbet a televízió mellett, mint kortársaik.

Javaslatok az iskola délutáni programjainak kialakításához

Szükséges a többi évfolyam programszükségletének felmérése és a tanári kar tagjainak a programok szervezésébe és vezetésébe való bevonása, a civil szervezetek (pl. ifjúsági, rendvédelmi, Vöröskereszt, alapítványok), intézmények (pl. művelődési ház, könyvtár, szabadidőközpont, középiskolák) szülők és a helyi közösség (pl. civil mentorok, érdekes szakmát, hobbit űzők) szélesebb körű bevonása a szabadidős programokba. 

Fontos intim szabadidős terek kialakítása, a tantermek többcélú berendezése. Szabadidő-szervező, ifjúsági segítő, népművelő, animátor szakemberek bekapcsolása az iskola életébe. A pályázatokon való folyamatos részvétellel a költségesebb programok anyagi háttere biztosítható.

Szükséges lenne a délutáni kínálat megismertetése tanulókkal, szülőkkel – hiszen a mérésből kiderült, hogy nem ismerik eléggé – választási lehetőséget biztosítva a párhuzamosan zajló programok között, ennek alapján egyéni „délutáni programrendek” kialakítása, a gyermekek önszerveződésének (pl. zenélő csoportok) támogatása, számukra idő és hely biztosítása.

A tanulási, illetve korrepetálási időt érdemes volna egy nap több sávban való elhelyezni biztosítva ezzel a választás lehetőségét, ha a tanulási idővel párhuzamosan szabadidős programok is futnak.

Az öntevékeny tanulást is serkentené, ha a klubnapköziben alkalmazott „önállóan tanuló”, „ellenőrzött” vagy „intenzív” csoportban készítenék el feladataikat a gyerekek.

Bár a gyerekek sok új sportkörre tettek javaslatot, a tornaterem kapacitása véges, már a gyógytestnevelés-órák egy része is az aulában zajlik, ezért olyan sporttevékenységekkel bővíthető leginkább a kínálat, amelyek szabadban vagy tanteremben, folyósón is végezhetők. Ilyen lehetne a métázás (népi csapatjátékok), vagy a gyerekek által javasolt „csocsóedzés” és asztalitenisz.

A zene kiemelt szerepet kapott a gyermekek választásaiban, zenélős, zenehallgató klub létrehozása ezért indokolt lenne. Javaslom „mobilos” kör létrehozását, melyben a mobiltelefon lehetőségeit mutathatnák meg egymásnak a gyerekek, telefonnal végezhető információgyűjtéssel, fotózással, helymeghatározási feladatokkal és egyéb az okostelefon nyújtotta lehetőségekkel ismerkedhetnek meg. Kérdőívemben azt találtam, hogy bizonyos családokban kevés és szegényes a közös program, ezért érdemes lenne a szülőket programjavaslatokkal, ötletekkel segíteni egy erre rendszeresített faliújságon.

Évente szükséges vizsgálni az egyes programok látogatottságát, a programokkal való elégedettséget és a tapasztalatok alapján tervezni a következő évet.

A feladat: olyan attitűdváltás elérése, amelyben az iskola nem civilizátor – konkvisztádorok erődje, a bennszülöttek ellenséges erdejében, hanem maga az a tisztás, ahol nemrég még a „sámán járta táncát”. A pedagóguskultúra fejleszthető többek között a közösségfejlesztés eszközrendszerével, a szülő-pedagógus kapcsolat színterein való dialóguskészség begyakorlásával, a személyközpontú pedagógiákkal. Ezzel elérhető egy új iskolaszerep megteremtése, egyfajta hozzájárulás egy olyan iskolakép kialakításához, amely megpróbál nem kora társadalmi viszonyainak leképezője lenni, hanem aktívan hozzájárulni a társadalom kívánatos átalakításához. (Trencsényi László – Nagy Ádám: Szocializációs közegek a változó társadalomban. A nevelés esélyei: család, iskola, szabadidő, média. Budapest, 2012.)