1948 – Csomag nélkül

Gőbl Gabriella drámapedagógiai foglalkozásának vázlata
1946 január 19. Szomorú évforduló. A háború után alig egy esztendővel a bűnbakkeresés jegyében, a nemzeti kisebbségek közti konfliktusok feloldásának naiv, rosszindulatú, ördögi európai tervének disztópikus részeként megkezdődött – a kollektív büntetés ideológiájával – a magyarországi németek kitelepítése.
Az évforduló tanulságait drámapedagógiai eszközökkel feldolgozó fiatal tanárnő a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának – az ország egyik legszebb, a megbékélés jegyében német (NSZK) támogatással felépített oktatási-művelődési intézményének – tanára.
A drámafoglalkozás közreadásával hívjuk fel a figyelmet a múlttal való szembenézés pedagógiai és erkölcsi kötelességére. (Trencsényi László)
"Mert Németországban minden éjszakát végigsírtam, annyira hiányzott innen minden."
1948, valahol egy dél-magyarországi faluban, egy ígéretes jövő és egy fasiszta múlt között. A magyarországi németeket kitelepítették, néhányuk visszatér, de a faluba már megérkeztek a Felvidékről betelepített magyarok. Idegenek laknak a hazatérők régi otthonában. Hova lett az otthon? Hol vannak a nők férjei? Szétszakadt családok, elszigetelődött egyének, akik túlélték a háborút, és most új életet keresnek egy teljesen újjáépülő társadalomban.
Az alábbi tanítási dráma a Magyarországról kitelepített, majd ide visszatérő svábok sorsát hivatott szemléltetni. A foglalkozás egy, a Magyarországi Német Színház (Deutsche Bühne Ungarn) által létrehozott produkcióhoz készült felkészítő workshopként. Célja, hogy az előadásra ellátogató iskolai és felnőtt csoportokat a darab történelmi hátteréből felkészítse, valamint érzelmi ráhangolódást nyújtson az előadáshoz.
Az „1948 – csomag nélkül” című audio-séta a második világháborút követő átmeneti időszakban egy falu életéből mutat keresztmetszetet. Az előadásban megjelenő karakterek alapjául történelmi dokumentumok, interjúk és személyes beszámolók szolgáltak, melyeket a szerzők a színház számára továbbgondoltak és fikcionalizáltak. Az előadás nem csak a színházban, hanem külső helyszíneken is játszódik. A darab hanganyagának, hangulatának egy részét fülhallgatók (silent disco készülékek) közvetítik a nézők számára.
Információk az előadásról
Szöveg: Clemens Bechtel – Franz Huber
14 éves kortól
Az előadás időtartama: kb. 90 perc.
Rendező: Clemens Bechtel.
Premier: 2024. június 13.
További információk, előadás-időpontok: https://www.dbu.hu/repertoar/1948-csomag-nelkul
A foglalkozás
Célcsoport: 12 - 18 éves korú diákok / felnőttek.
Téma: különböző nemzetiségek együttélése, háborús sérelmek 1948-ban.
Fókusz: Miből fakadhattak konfliktusok a különböző nemzetiségek között a háború utáni Magyarországon az akkori politikai, társadalmi környezetben?
Tanulási terület: betelepítés, kitelepítés, értékek képviselete, konfliktuskezelés, együttélés, önazonosság, identitás, identitástudat, nyelvi korlátok, háborús következmények, sebek, sérelmek és ezek feldolgozása.
Időkeret: 1 óra,
Tér: üres terem, a padlóra ragasztószalaggal 3 határ van felragasztva: Csehszlovákia, Németország és Magyarország elhelyezkedése.
Történetváz: 1948-at írunk. Magyarország még az ismeretlenbe vetett némi reménnyel, a kommunizmus ideájába mentőövként kapaszkodva, a felépülésre törekszik. A magyarországi németek (svábok) egy részének kitelepítése után a falvakat felvidéki és székelyföldi magyarokkal igyekeznek feltölteni, ám mivel a ki- és betelepítési folyamatok egyike sem az érintett népcsoport beleegyezésével, támogatásával történik, ezért a közhangulatban jelenlévő általános feszültség a családok és az egyének szintjén is konfliktusokhoz vezet. A kellemetlen légkört az emberek szívében nyomot hagyó háborús tüskék csak tovább fokozzák.
A kapcsolódó színdarab kontextusa: Egy Németországba kitelepített sváb család (Müller család) visszaszökik Magyarországra, ahol a régi házukhoz visszatérve egy felvidéki családot (Varga család) találnak, akiket időközben a helyükre telepítettek be. Megkapták Müllerék hátramaradt ingóságait, állataikat, földterületeiket.
Kellékek: Mellékletek (kék és zöld színkártyák, 2 db levél, 2 db naplórészlet, 2 db távirat, segítő kérdések 2 példányban, 2 db kitelepítési rendelet, 6 db fotó, felvidéki és sváb használati tárgyak 1-1 borítékban összevágva, 6 db kortárs visszaemlékezés) olló, ragasztószalag, fogpiszkálók (rövidebb, hosszabb), kendő batyunak, fa rekesz „vagonnak”, színes filctollak / tollak, post-it cetlik, 1 sváb és egy felvidéki ház alaprajza.
KONTEXTUSÉPÍTÉS
1. Tanári kérdés, narráció
Személyesen számotokra mit jelent a haza, az otthon?
Mitől lehet ezt elveszteni? Költözés településen belül / országon belül / külföldre?
2. Etnikai hovatartozás
Egy kártyapakliból mindenki húz egyet (1. melléklet). A kártyák egyik oldala egyforma, a másik oldala kék vagy zöld. Két külön csoportra válunk szét. Akik a kéket húzták, svábok lesznek, akik a zöldet, azok felvidékiek. A felvidékieknek Csehszlovákia területére kell állniuk, a sváboknak Magyarország területére.
3. Családtörténet
Mind a svábok, mind a felvidékiek kapnak leveleket, naplórészleteket, üzeneteket, fotókat (lásd 2. és 3. mellékletek), amelyek alapján lehetőség szerint minél több információt össze kell gyűjteniük a kapott családról. Segítő kérdéseket is adunk hozzá egy papíron (3. melléklet), majd ezek alapján elmondják, hogy mit tudtak meg a családról. Ha valamire nem derül fény, a források alapján kiegészíthetik azt a saját fantáziájukkal.
4. Háztervezés
Narráció: A svábok és a felvidékiek is dolgos falusiakhoz méltóan generációkon keresztül szépítgették, anyagi lehetőségeikhez mérten fejlesztették otthonaikat, házaikat, körletüket, állatállományukat.
A felvidékiek és a svábok is kapnak 1-1 csomagolópapírt, amin egy ház alaprajza található. Ezt kell berendezniük a mindennapi használati tárgyakkal, amiket borítékokban kapnak (5. melléklet). A végén pár mondatban bemutatják a házakat egymásnak.
NARRATÍV
5. A levél
1946. január 18-at írunk. A svábok csoportjának a tanár átnyújt egy levelet, amelyben az áll, hogy kitelepítésre kerülnek (6. melléklet). A diákok felolvassák a levelet, értelmezik.
6. Ki húzza a rövidebbet?
Narráció: Mivel a magyarországi németség nagy részét kitelepítik Németországba, ezért közületek is jó pár embernek mennie kell.
A sváboknak húzni kell a tanár kezéből egy fogpiszkálót, amelyek között rövidebbek és hosszabbak vannak. Akik a rövidebbet húzták, áttelepítésre kerülnek (a többség).
7. A batyu
Narráció: A sváboknak egy éjszaka alatt mindent össze kell pakolniuk, ami nélkülözhetetlen számukra, de csak kevés dolgot, „egy batyunyit” vihetnek magukkal.
Ki kell válogatni azokat a tárgyakat, amik egy batyuba beleférnek és fontos lehet magukkal vinni Németországba. Ezeket a kendőbe kell tenni és batyuba csomagolni. Ha valami olyat vinnének, ami nem szerepel a képeken, cetlikre írhatják a tárgy nevét és azt is beletehetik. Akik a rövidebbet húzták, át kell állniuk a határt jelentő ragasztó túloldalára, azaz Németország területére, és viszik az összeállított batyut is magukkal.
8. Cigányok – kiscsoportos improvizáció / állókép
Narráció: A svábság hosszú út után, marhavagonokba zsúfolódva érkezett meg Németországba. Éhesen, szomjasan, elhasznált ruhákban, a Németországban élő németektől eltérő nyelvjárást beszélve. Sokan csúfolták, cigánynak nevezték őket, mert idegeneknek látszottak.
A csoportnak az a fele, akik kitelepítésre kerültek, marad ebben a szerepében, és az éppen a vagonokból kipakoló, megérkező svábságot ábrázolják. A többiek a németországi német lakosságot játsszák el, ahogy éppen a betelepülőkre reagálnak, őket fogadják (idő hiányában állókép).
9. A második levél
1947. április 10-et írunk. A felvidéki csoport is kap egy levelet, amelyben szintén a kitelepítésüket kezdeményező rendelet szövege található (7. melléklet).
10. Ki húzza a rövidebbet? – II.
A felvidékieknek is sorsot kell húzniuk. Aki a rövidebbet húzza, annak át kell jönnie a magyar határon belülre és elfoglalni a németek által rajzolt házat. Természetesen ők is kiválaszthatják a leírás alapján, hogy miket visznek magukkal. (Több tárgyat vihetnek, mint a svábok.)
11. Házbemutató, interjú
A felvidékiek megkapják a németek házát, pár percük van tanulmányozni, majd a tanár szerepbe lépéssel interjút készít velük a „beköltözés után”.
Lehetséges kérdések:
- Mit hoztak magukkal Csehszlovákiából? Hol tudták ezeket a tárgyakat elhelyezni?
- Mit találtak itt a házban, amit kaptak?
- Hogyan fogják beosztani a szobákat egymás között?
- Milyen érzés most idegeneknek a házába beköltözni?
- Gondoltak már rá, hogy milyenek lehettek az itt lakó személyek?
- Tartanak attól, hogy az eredeti tulajdonosok akár vissza is jöhetnek?
12. Ki húzza a rövidebbet? – III.
Narráció: Sok viszontagság árán néhány kitelepítettnek sikerült visszajutni Magyarországra. Bujkálás, menekülés és éhség után végre rátalálnak régi házaikra, ahol azonban már idegen emberek élnek.
A Németországba visszatelepített svábok ugyanúgy sorsot húznak, mint az előző kettőnél. Aki a rövidebbet húzza az marad, aki a hosszabbat, az vissza tud szökni Magyarországra.
MÉLYÍTŐ
13. Állókép kihangosítással
Mindenki, éppen amelyik országban van, készít egy állóképet arról, hogy milyen szituációban találja magát.
- Csehszlovákia: Az otthon maradó felvidékiek hiányolják rokonaikat. Életüket próbálják folytatni kisebbségként a szlovákok között.
- Magyarország: A visszatelepülő németek azzal szembesülnek, hogy házaikban már idegen felvidékiek laknak. Nem beszélik egymás nyelvét, nehezen értik meg egymást.
- Németország: A kitelepített németek megpróbálják életüket kint folytatni, viszont a német lakosság kirekeszti, csúfolja őket a viseletük, nyelvjárásaik, otthontalanságuk miatt.
REFLEKTÍV
Előtte rázzuk le a szerepeket!! (Mindenki elkezdi végtagjait lerázni, kijönnek az országokból, hogy kikerüljenek a szerepekből és újra önmaguk legyenek.)
14. Együttélés – állókép kihangosítással / jelenetek (idő függvényében)
A különböző népcsoportok (svábok, felvidékiek és akiket eddig még meg sem jelenítettünk: székelyek és délvidékiek) mind egy településen, sőt gyakran közös házban kényszerültek együttélni, ezért sok újdonsággal, esetenként súrlódásokkal, szokatlan helyzetekkel kellett szembenézniük.
Csoportonként kapnak egy-egy részletet a betelepített felvidéki kortársak visszaemlékezésieből (8. melléklet). Ezeket az élményeket kell egy-egy állóképben (vagy jelentben) megjeleníteni. Mindenki (vagy, ha sokan vannak, akkor csak az, akinek a vállát megérintik) mond egy mondatot arról, hogy milyen érzések, gondolatok vannak most az általa ábrázolt karakterben.
15. Tanári kérdés
Melyek azok a területek, ahol potenciálisan konfliktushelyzet alakulhatott ki a különböző népcsoportok között? (Több idő esetén felírhatjuk őket post-itekre és felragasztjuk a táblára vagy padlóra. Ha kevesebb az idő, akkor csak megbeszéljük.)
16. Levél (opcionális)
A csoport újra két csoportra: felvidékiekre és svábokra oszlik.
Képzeljétek el, hogy egy felvidéki és egy sváb családot összeköltöztettek. A 17 éves lány, Ana és egy sváb 17 éves lány, Anna családjai egy épület első és hátsó felén osztoznak. Leveleket írnak rokonaiknak az itt kialakult életükről. Mindenki írjon fel 1-1 jelentősebb mondatot, ami ebben levélben szerepelhetett!
(A két karakter neve a színdarabból származik, ezért már konkrétabb felvezetést nyújt a történethez.)
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| 1.8 MB |