Az apa fontossága
Krajnyákné Csorba Fanni írása
Azóta számtalan vizsgálat igazolta, hogy milyen hosszútávú előny származik az apák érzelmi jelenlétéből a gyerekeknek, viszont ehhez nagyon fontos, hogy az anya is partner legyen, és engedje ezt a funkciót betölteni.
Amikor egy párból anya és apa lesz, az megterheli a kapcsolatot. Életük legszebb pillanata, mégis egyben a legnagyobb krízist is jelenti. Egy duó jól össze tud csiszolódni, stabil egységet alkotni, azonban amikor ebből trió lesz, az egy teljesen más dinamikát hordoz, sokkal instabilabb szerkezet. A trióban gyakran kialakul egy zárt páros, ami a legtöbb esetben azt jelenti, hogy az anya és gyermeke zár össze és az apa kirekesztve érzi magát. Új feladatok érkeznek a szülőséggel, új prioritások. Az én, az ego picit meg kell szűnjön, hogy egy másik élet fejlődése legyen előtérben. Ezek nehéz feladatok. Viszont fontos újra megtalálni egymást, fontos, hogy ne ragadjunk bele az anyai és apai szerepbe. Ezen sokat segíthet, ha már a baba érkezése előtt tudatosan elkezdünk erre felkészülni.
Az apák aktívabb részvétele a család érzelmi légkörében, a gyerekek körül, egyre divatosabb. A médiumokban és a közbeszédben is gyakrabban kerül elő az apaszerep fontossága. Azonban ha visszatekintünk a történelemben, azt láthatjuk, hogy ezt mégsem a mai kor alakította ki, hiszen a 19. század előtt az is elterjedt volt, hogy a férjek egyfajta szülésznőként vannak jelen a feleségük körül a szülés során. Vagy a szülést követő első hónap után, már akár egyedül is vigyáztak a gyerekekre. Ezt váltotta fel később az a hozzáállás, hogy a férfi dolga a pénzkeresés, a család eltartása, míg a nő feladata a házimunka és gyermeknevelés. Schaffer és Emerson 1964-es vizsgálata a kötődés kialakulásáról bizonyította, hogy az apákhoz ugyanúgy tudnak kötődni a gyerekek. A kötődés kialakulásában az volt a meghatározó, hogy ki játszik, és ki kommunikál a gyerekkel, azaz a válaszkészség. Azóta számtalan vizsgálat igazolta, hogy milyen hosszútávú előny származik az apák érzelmi jelenlétéből a gyerekeknek, viszont ehhez nagyon fontos, hogy az anya is partner legyen, és engedje ezt a funkciót betölteni. (Csabina–Etényi, 2019)
Az apa jelenléte a családban lélektanilag is nagyon fontos. Kutatások bizonyítják, hogy protektív hatása is van. Például egyetemista lányok körében azt mutatták ki, hogy azok a lányok, ahol aktív résztvevője volt a családi életnek az apa, biztonságosabb szexuális életet éltek. Payne-Purvis családkutató feltételezi, hogy ez amiatt lehetséges, mert ha az apa odafigyel, a lányokban kevésbé alakul ki az az igény, hogy családon kívül keressék a férfiak elismerését. További kutatások azt mutatták, hogy a karrierutakra is hatással van az apával való minőségi kapcsolat. Daniel Natte azt találta, hogy a nagyobb apai figyelemben részesülők könnyebben igazodnak el a közösségekben, és karrierjük is jobban alakul.
Bereczkei Tamás és Csanaky András kutatása négy területet vizsgált. Eredményeiket tekintve először is megállapítható, hogy az apa nélkül felnövő fiúk körében gyakrabban megjelenik az agresszív viselkedés és a szabályszegés, mint apával együtt felnövő fiúk esetén. A következő érdekes adat, amit a kutatás mutatott, hogy azok a gyermekek, akik csak édesanyjukkal nőttek fel, jobban hajlanak az r-stratégiára. A különböző fajoknál, tehát nemcsak embereknél r-stratégiának nevezik, amikor az utódszám a lényeges a fajfenntartás szempontjából. Ez azt jelenti, hogy nagyon korán elkezdődik a szaporodás, és a sok utód a jellemző. Ennek eredménye a hirtelen megnövekedett egyedszám. Embereknél például háborúk után a legjellemzőbb ennek a stratégiának az alkalmazása. Ennek ellentéte az úgynevezett k-stratégia, ahol az utódok száma kevés, azonban őket hosszan gondozzák, taníttatják.
Azok a lányok, akiknek a szüleik elváltak, nagyobb eséllyel esnek teherbe, azonban gyakrabban veszítik is el magzatukat. Továbbá hamarabb fejezik be tanulmányaikat, a házasság tekintetében vagy nem házasodnak, vagy ha mégis, az hamarabb történik, mint a kétszülős családban felnőttek között. Az elvált szülők gyermekeit vizsgálva az mutatható ki, hogy a házasságaik gyakran sikertelenek és kiegyensúlyozatlanok. Az eredményeket vizsgálva arra a következtetésre lehet jutni, hogy az apák hiánya sokkal nagyobb hatást gyakorol a lányok életére, mint a fiúkéra.
A vizsgálat harmadik predikciója az volt, hogy az özvegyasszonyok által nevelt gyerekek a vizsgálati pontokat tekintve jobban hasonlítanak a kétszülős családok gyermekeihez, mint azokhoz, akik elvált szülők mellett nevelkedtek. Ennek az a feltételezhető evolúciós magyarázata, hogy a gyermekek nemcsak az apa hiányát érzékelik, hanem azt is, hogy a férfi mennyire hajlandó részt venni a család életében, a gyermekgondozásban. (Daly & Wilson, 1982, 1988) Az elvált férjet sok esetben negatív attitűd övezi, szemben a meghalt férjjel. A kutatásban szignifikáns különbséget találtak a tekintetben, hogy miként viselkednek az elvált szülők gyerekei, illetve az özvegyek gyermekei. Az eredmények tükrében kijelenthető, hogy az özvegyasszonyok gyermekei közelebb állnak viselkedésben a kétszülős gyerekekhez. Egyes esetekben jobbak is az eredmények azokéinál. Ilyen például az engedetlenség, a házasság hossza vagy az első házasság ideje. Egyetlen kivétel mutatkozott. Ez az iskola korábbi befejezése volt. Ennek többek között oka lehet, hogy az özvegyasszonyok gyermekei szeretnének édesanyjuknak többet segíteni fizikálisan és anyagilag is, és így hamarabb kezdenek el dolgozni. A negyedik vizsgált tényező alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az apa nélkül felnövő lányok nagyobb valószínűséggel fogannak meg és esnek teherbe, viszont csak a szaporodás első szakaszában rendelkeznek ezzel az előnnyel. A későbbieket tekintve nincsen különbség a kétszülős családban felnőttekkel összehasonlítva. (Bereczkei & Csanaky, 2001)
A fiúk az apa által kapnak egy mintát a férfi nemi szerepről. Meghatározó az apa által elfoglalt hely a családban, a gesztusok, a beszéd. Ezekről a gyermek mind belső reprezentációt készít és ezt építi be, majd később, ha ő is belekerül ebbe a szerepbe, ezekhez a mintákhoz nyúl vissza.
A lányoknak az apa a férfi minta, a leendő férj mintája. Az, hogy miként bánik egy nővel, hogy mi a feladata. Ezek a minták abban az esetben is beépülnek, ha negatív, ha patológiás az apa jelenléte. Ilyen esetben lehetséges, hogy igyekeznek más családi utat választani vagy beleragadnak ebbe, és bármennyire is negatív a minta, ez marad a komfortos közeg.
Összességében elmondhatjuk, hogy a férfiaknak is óriási szerepük van a gyermek fejlődésében és a jövője alakulásában.
Irodalomjegyzék
Bereczkei T. & Csanaky A. (2001). A szocializáció evolúciós pályái: Az apa nélkül felnövő kamaszok és felnőttek viselkedésének fejlődése. In Pléh Cs., Csányi V. & Bereczkei T. (szerk.), Lélek és Evolúció. Az evolúciós szemlélet és a pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
Csabina–Etényi Z. (2019). Az apaság történeti vetületben. In Varga K., Andrek A. & Molnár J. E. A szülés és születés minősége a perinatális tudományok megközelítésében (old.: 188-197). Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.