Kompetenciamérésből elégtelen

Jó-e nekünk, ha kompetenciaméréseket osztályozzák? Asztalos György írása

Remélem sikerült láttatnom, hogy miért „érdemes osztályozni” a kompetenciamérést, és miért „nem érdemes” ezt beírni a naplóba.

Ahogy megjelent az ezzel kapcsolatos tervezet, szinte azonnal rengeteg írás született ennek kapcsán. Ezek nagy része inkább vélemény, mint valódi tudásra alapozott írás.

20 éve foglalkozom a kompetenciamérések elemzésével, követem azokat a kutatásokat, amik ezen méréseket használják. Saját kutatásaimban azt tapasztaltam, hogy a kompetenciamérés eredményei és a gimnáziumba való felvételi vagy az érettségi eredmények között nagyon magas, 0,7 feletti korreláció látszik. Ugyanez a helyzet a PISA és a Kompetenciamérés közötti összefüggéssel.

Ez a mérés nagyon is alkalmas arra, hogy a tanulók bizonyos tudását, készségeit mérje: mennyire tudja alkalmazni azt a tudást, amit megtanult.

Sajnos, és ez sok éves tapasztalat, a pedagógus kollégák túlnyomó többsége nem nézi meg, hogy egy -egy tanítványuk hány pontot ér el ezen a mérésen. Időigényes, és sokszor nem látják értelmét.

Pedig a fent említett korrelációk miatt is fontos lenne!

Matematika tanárként – és ezen téma kutatójaként – sok meglepetés nem ért a tanítványaim eredményeit látva, de ezek nagyon fontosak voltak számomra. Volt, aki jobban, de volt, aki rosszabbul teljesített, mint amire számítottam, és ez elgondolkodtatott, vajon miért nem figyeltem rá eddig. Vagy hogy lehet, hogy az – egyébként nagy átlagában együtt mozgó –szövegértésből kiváló, és matematikából gyenge? (Ilyen szélsőséges különbség alig egy-kettő fordult elő sokéves tanári gyakorlatomban.)

Vizsgáljuk meg, hogy mennyire férne bele az osztályzatok közé egy kompetenciamérésből származó jegy!

A következő ábrák a kompetenciamérés telephelyi jelentéséből származnak.

Az iskolát ismerve itt két különböző tanár „eredményeit” láthatjuk. Ez egy jó családi háttérrel rendelkező telephely ábrája, az eredményeit tekintve a telephely benne van az iskolák legjobb 10%-ban.

Jól látszik, hogy van összefüggés a jegyek és a pontszámok között, és ez jobban jellemző a kék háromszöggel jelölt 8.b osztályra. A szórás pedig nagyon nagy.

Vizsgáltam saját osztályomban, hogy a matematika jegyek mennyiben függenek össze más tantárgyak osztályzataival. Nagyon érdekes volt, hogy ez nem a tantárgyhoz, hanem a tanár személyéhez kötődött. Volt két kollégám, akikkel, ha egy osztályban tanítottunk, nagyon hasonló jegyeket adtunk ugyanazon gyerekeknek. (Történelem, ill. magyar szakosak voltak.)

Mindhárman a gondolkodtató, „életszagú” feladatokat preferáltuk. (Legalábbis erre a következtetésre jutottam.)

A következő két ábra is nagyon tanulságos: amíg egy elit budapesti iskola nem matematika tagozatán is 1500 ponttal legfeljebb kettes osztályzatot lehet szerezni, addig egy hevesi kis faluban – ahol nagyon sok a hátrányos helyzetű gyerek – akár jelest is!

A következő ábra az előző iskolához hasonló teljesítményű 8. osztály eredményeit bemutató ábra. Jól látszik, hogy a minimum szintet (1400 pont) el nem érő tanulók közül is 3 fő szerzett négyes osztályzatot. (És egyébként a 18 gyerekből 15 funkcionális analfabéta.)

Az ábrákból jól látszik, hogy az érdemjegyek és a kompetenciamérések eredményei nagy szórást mutatnak. És hogy hol, ki, miért kapott mondjuk négyest, az függ az osztály összetételétől is.

Az eddigiekből jól látszik több dolog is:

Az érdemjegyek nem (csak) tudást mérnek. (Ez nem is baj.)

Az érdemjegyek közé nem lenne szabad beilleszteni a kompetenciamérésből képzett jegyeket, akkor sem, ha azok sokkal pontosabban előre jelzik mondjuk a központi felvételin szerzett eredményeket, mint az osztályzatok. Hiszen a kétfajta értékelés nem kompatibilis. Osztályzatokkal motiválok, kicsit az osztályban beszintezek, stb. Hova vezetne, ha egy olyan iskolában, ahol már csak gyenge teljesítményű és alacsony családiháttér-indexszel rendelkező gyerekek vannak, minden igyekezettől és tudástól függetlenül – hiszen nem mindegy, hogy 100-ból valaki 20, vagy 5 pontot ér el – mindenki elégtelent vagy kettest kapna?

Nem ehhez a témához tartozik, de biztos vagyok benne, és ez tragikus, hogy az előbb említett gyenge pontszámú iskola 8. osztályaiban, ha a 4. osztályos év végi standard felmérőt megíratnánk, a gyerekek túlnyomó többségének aligha lenne elégtelen eredményen kívül más osztályzata.

Amit én jónak tartanék:

Párosítson az OH minden gyermek mellé egy osztályzatot, de legyen mellette az a pontszám, amiből ezt az érdemjegyet számították, és az is, hogy a hasonló hátterű gyerekek – családi háttér, a tanuló neme, iskolai környezet stb. – milyen osztályzatot kaptak átlagosan. Ez azért lenne jó és hasznos, hogy az általában meg nem nézett kompetenciamérés eredményeivel szembesüljön a tanár, az intézményvezető. És hogy ez mennyire nem alkalmas a szaktanár minősítésére, arról már itt és itt írtam.

Még foglalkoznék a Magyartanárok Egyesülete Választmányának állásfoglalásával a kompetenciamérés osztályozásáról:

Elsősorban a családi háttér különbségeit méri, így tovább növeli iskolarendszerünk ma is szélsőséges szelektivitását, azaz az esélyegyenlőtlenséget.

Ezzel szemben az igazság árnyaltabb:

A társadalmi-gazdasági státusz a matematikai teljesítmény előrejelzője volt minden PISA-ban részt vevő országban és gazdaságban. A PISA 2022-ben a matematikai teljesítmény ingadozásának 25%-át tette ki Magyarországon (szemben az OECD-országok átlagában 15%-kal).

Más tényezők, pl. az iskolák közötti különbségek, a gyerekek képességei, összességében háromszor akkora mértékben magyarázzák a különbségeket. (Sajnos a 25%-is nagyon szomorú.)

A következő ábra – szintén a kompetenciamérésből – segítségünkre lesz ennek bemutatásában:

Jól látszik, hogy ahogy nő a CSH-index, úgy nő átlagosan a teljesítmény is. A hatalmas egyéni különbségekből következik, hogy vannak igen erős más tényezők is.1

Minden pont egy adott iskola 8. évfolyamos matematika eredményét mutatja. Van olyan iskola, ami mínusz 1,5 családi háttérrel 1200 pont körül teljesít, és van, amely 1700 pont körül.

*

Remélem sikerült láttatnom, hogy miért „érdemes osztályozni” a kompetenciamérést, és miért „nem érdemes” ezt beírni a naplóba. Hogy egy gyereknek vagy szülőnek ezt meg kell-e mutatni, erre valószínűleg nincs egzakt, mindenkire vonatkozó válasz.

• 1. Pl. iskolai környezet, tanárok attitűdjei stb. Lásd Széll Krisztián kutatását.