Könyvbemutató az ELTE-n
Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Tanszékének könyvtárában Helytörténet az oktatásban címmel került sor konferenciára.
Az alkalmat az adta, hogy egységes elvek és formai elképzelések szerint immár a harmadik település – Veszprém és Esztergom után Törökszentmiklós – adta ki helytörténeti-honismereti tankönyvét, utóbbi ráadásul „családban”, óvodásoknak szóló munkafüzettől a középiskolásokat megszólító „igazi” tankönyvig.
Mihalovics Péter miniszteri biztos megnyitójában kiemelte: „Pár év múlva országos igény lehet az ilyen típusú könyv, ha az iskolák befogadóak lesznek... A hazafias nemzedék nevelésének egyik eszköze lehet ez a tankönyvcsalád... Az elvándorlás kérdésének egyik fontos eleme, hogy sokan nem is tudják, mit hagynak el, illetve milyen értékek közé térhetnének vissza... A program megvalósításához egyaránt szükség lesz politikusra, tankönyvszerzőre, közreműködő történészekre, irodalmárokra és oktató pedagógusokra egyaránt...”
Kováts Dániel irodalomtörténész, nyugalmazott főiskolai tanár a Honismeret c. folyóirat szerkesztőjeként szóvá tette, hogy sem a pedagógusképzésben, sem a mindennapi pedagógiai munkában nem kap támogatást a pedagógus a helytörténet tanításához... Ez a tankönyvtípus ehhez lehet segítség, itt tölthet be nagyon fontos, hiánypótló szerepet...
Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár kiemelte, hogy az eddig elkészült három város művészettörténeti, néprajzi, társadalom- és gazdaságtudományi szempontból történő feldolgozása fontos eredmény, s nagyon jó lenne, ha minden település rendelkezne ilyen oktatható tankönyvvel... Környezeti értékeink ismerete elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy szerethessük is azt, ami minket körülvesz.... Ez a tankönyvcsalád ezt a feladatot oldja meg... Nem véletlen, hogy Olaszországban már az óvodások is ismerik Leonardót, mert az ilyen irányú képzés és ismeretszerzés már ott elkezdődik... Nem csak a pénzhiány miatt megy el, vagy nem jön haza külföldről a fiatal, ebben az is szerepet játszik, hogy nincs kötődése a környezetéhez, nincs megtartó közösség... Tudnunk kell, M. S. mester nem volt kisebb alkotó, mint Michelangelo, de még mi sem ismerjük, nemhogy a világ, s ez a mi felelősségünk, hogy a világ megtudja, mit is adtunk „neki”, hol a helyünk a világban... Ez a könyvcsalád elősegítheti, hogy a felnövekvő generáció „azonosuljon” Magyarországgal...
Trencsényi László egyetemi docens, az Országos Köznevelési Tanács tagja miután mindhárom város helytörténeti feldolgozásában a könyvek lektoraként közreműködött, „elfogultsága” okán az értékelést meghagyja a konferencia többi résztvevőjének... Szubjektíve úgy éli meg, hogy olyan érték született, amit – ha lenne minden lakásban mestergerenda –, úgy a Biblia és a csízió (kalendárium) mellett ott lenne a helye, hogy a család minden tagja olvasgathassa, hiszen az a tapasztalat, hogy a felnőtt generáció tagjai is szívesen forgatják ezeket a könyveket... A helytörténeti-honismereti tananyagokkal összefüggésben kiemelte, hogy azok szükségszerűen szembetalálkoznak a többkánonúsággal, a szubjektív hagyományképek egymás mellett élésével, a tanulók, gyerekek számára a közvetlen, releváns, megélt tudás élményét kínálhatják. Ezt az élményt pedig igen nehéz tankönyvbe „fagyasztani”.
Katona András történész, nyugalmazott egyetemi docens, a Történelemtanítás című elektronikus folyóirat szerkesztője a konferencia moderátoraként összegezte az elhangzottakat azt emelve ki, hogy minden hozzászóló megfogalmazta: folytatni kell ezt a munkát, s célul azt kell kitűzni, hogy minél több település érezzen késztetést helytörténeti tankönyvcsalád megírásához és kiadásához, amelynek a jelen állapot szerint legfőbb akadályát vélhetően nem a szándék, hanem a pénzügyi fedezet hiánya jelenti... A Szabadalmi Hivatalnál műnyilvántartásba került a helyismereti-helytörténeti tankönyvcsalád koncepciója, amely egyedivé tette annak arculatát és módszertanát, s amely adaptálható bármely helyi társadalomra.
Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Törökszentmiklós, a mesélő város. Foglalkoztató füzet óvodásoknak. Törökszentmiklós, 2012, Törökszentmiklós Város Önkormányzata.
Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Törökszentmiklós, a hagyományok birodalma. Helytörténeti munkafüzet az általános iskolák alsó tagozatos tanulóinak. Törökszentmiklós, 2012. Törökszentmiklós Város Önkormányzata.
Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó – Csőke Tibor – Galsi Zoltán – Héja László: „Őrizzük tehát, gyűjtsük össze emlékeinket”. Törökszentmiklós története a kezdetektől napjainkig. Törökszentmiklós, 2012, Törökszentmiklós Város Önkormányzata.
Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó – Csőke Tibor – Galsi Zoltán – Héja László: „A Tisza-völgyben tömérdek a lappangó kincs”. Törökszentmiklós és térsége a kezdetektől napjainkig. Törökszentmiklós, 2012, Törökszentmiklós Város Önkormányzata.
Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: „A tudományosság és kultúra bölcsője”. Veszprém város története a kezdetektől napjainkig. Veszprém, 2008, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Művészetek Háza.
Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó – Gergely Endre – Peragovics Ferenc: „Múltunk határok nélkül”. Esztergom és környéke a kezdetektől az Ister-Granum Eurorégióig. Esztergom, 2011, Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó.
Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó