Logopédiai fejlesztés online

Nagy Virág írása

Összességében a pilot program eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy az online logopédia nem minden esetben célravezető. Azonban vannak olyan területek, amiket kiválóan lehet online keretek között fejleszteni.

A távlogopédia pilot programunkat a Kárpátok Alapítvány támogatásával egy éve kezdtük el annak érdekében, hogy vidéki, hátrányos helyzetű településeken élő gyerekek számára biztosítsuk a logopédiai ellátást. Az Igazgyöngy Alapítvány Toldi Tanodájában azt tapasztaltuk, hogy több olyan gyerek is van, aki nem fér hozzá az alap logopédiai ellátáshoz. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy országszerte kevés szakemberre hatalmas ellátandó esetszám jut. Habár Budapesten és környékén is tapasztalható a logopédusok leterheltsége, a vidéki területeken nagyobb mértékű a szakemberhiány. Vidéken a kevésbé kiépített úthálózat tovább növeli az ellátatlanságot, mivel a családok csak nehézségek árán tudják megoldani a beutazást. A nehéz helyzetben lévő szülők tanácstalanok abban, hogy kitől kérhetnek segítséget.

A 2018/19-es tanévben  kipróbáltuk, hogy milyen hatásfokkal működik az online logopédia. A tanodánkban egy első osztályos fiúnak a havi egyszeri személyes fejlesztéseket kiegészítve, heti egy alkalommal tartottunk online logopédiai foglalkozásokat. A tanév vége felé arra gondoltunk, hogy ez egy járható út lehet az ellátás biztosítására. Hat személyes és kilenc online logopédiai foglalkozás után azt tapasztaltuk, hogy a részleges pöszeség (l-j, r-l paralália, r alália) tünetmentessé vált. Továbbá az auditív észlelés képessége, illetve a fonológiai tudatossága is jelentősen fejlődött. A fiú figyelmi képessége miatt kedvezőbb volt a rövidebb és gyakoribb alkalmak tartása. Ezenfelül azt tapasztaltuk, hogy az online tér jelentős motiváló erővel bírt az ő esetében. 

Ennek érdekében elindítottuk a pilot programot; négy vidéki tanodával együttműködve és a saját tanodákban folytatva a programot végeztünk online foglalkozásokat. A tanodák kiválasztásánál szempont volt, hogy kis településeken legyenek, ahol nagyobb valószínűséggel marad el az ellátás. Így került a programba a Csörögi Tanoda, az Alsószentmártoni Tanoda, a Hernádszentandráson lévő IndaHouse Tanoda, illetve kezdetben a Motiváció Egyesület Balástyai Tanodája. A tanév elején minden tanodába személyesen ellátogattunk, és elvégeztük a szűréseket, felméréseket. A tanodában dolgozó kollégákat kértük meg, hogy segítsenek kiválasztani azokat a gyerekeket, akiknek beszéd vagy nyelvi problémái lehetnek. A 4 tanodában összesen 16 gyermeket mértünk fel, de minden tanodából csak egy gyereknek a fejlesztését tudtuk vállalni. 

A gyerekek kiválasztásánál figyelembe vettük a zavarok minőségét és súlyosságát, hogy többféle problémát próbáljunk meg kezelni a teljesebb kép miatt. Fontos szempont volt, hogy a gyerek mennyire képes az online keretek között figyelni, mennyire képes önállóan dolgozni. A legtöbb tanodában több olyan gyerekkel találkoztunk, akinek van beszédproblémája, azonban az egyik tanodában nagyon jól ellátott gyerekek voltak, így a Balástyai Tanoda helyett egy másik helyszínt választottunk. Így került a programba a Bagázs dányi telepe, ahol további három gyerek szűrését végeztük el. 

A felmérések és kiválasztások után megbeszéltük a gyerekekkel, a szüleikkel és a tanodavezetőkkel, hogy hogyan fogjuk a kapcsolatot tartani, mi fog történni ebben a tanévben. A gyerekek logopédiai problémái nagyon különbözőek voltak. Az 5 gyermekből 4-nek volt artikulációs zavara. Egy kislány diffúz artikulációs zavarral rendelkezett, míg 3 esetben négy-öt hang volt érintett. Azonban emellé társult más nehézség is, például nyelészavar, nyelvi zavar vagy az írott nyelv zavara. Egy dadogó fiú is bekerült a programba, bíztunk benne, hogy a beszédfolyamatosság zavarára is tudunk online keretek között reagálni. A logopédiai foglalkozások a tanodákon belül történtek, így biztosítva voltak a környezeti és technikai feltételek. A bemeneti mérés során különböző területeket mértünk fel: a beszédhangok ejtését, az ajak- és nyelvmozgások kivitelezését, az auditív észlelést és a hangok differenciálását, a fonológiai tudatosságot, verbális munkamemóriát, grammatikai struktúrák értését és produkcióját, valamint az iskolásoknál az írást és az olvasást. A vizsgálati eredmények alapján kitűztük a fejlesztési célokat, amik alapján elkészítettük a foglalkozás terveket. Általánosságban jellemző cél volt az artikulációs mozgások ügyesítése, a szájtérben való tájékozódás fejlesztése, az auditív észlelés és differenciálás gyakorlása, a hangok kialakítása, rögzítése és automatizálása, a fonológiai tudatosság erősítése, valamint a szókincs növelése. Az iskolásoknál a megfelelő olvasástechnika kialakítása és gyakorlása. A beszédfolyamatosság elősegítésénél célként tűztük ki a testtudat kialakítását, a megfelelő légzéstechnika elősegítését, a tónusszabályozás kialakítását. Ez utóbbi gyakorlása és előkészítése sokkal nagyobb kihívást jelentett az online térben. Azt tapasztaltuk, hogy ezen a területen nagyobb szükség van a személyes jelenlétre, akár csak a bizalmi légkör kialakítása miatt vagy a különböző testérzetek megéreztetése miatt.  

A foglalkozástervek felépítése a legtöbbször az artikulációs terápia lépéseinek megfelelően készültek: minden gyermek esetében egy ráhangolódó, játékos feladattal kezdtünk, hogy a gyermekek a figyelmükkel megérkezzenek a foglalkozásra. Majd ajak- és nyelvmozgást elősegítő feladattal folytattuk. Itt a kamera által nyújtott vizuális visszacsatolás megfelelőnek bizonyult. Az auditív észlelést és differenciálást segítő feladatoknál a fejhallgató és a megfelelő minőségű internet elengedhetetlen volt. A hangok kialakításánál szintén nagy hangsúly került az eszközök megbízhatóságára, mivel a gyerekeknek jól kellett látniuk és hallaniuk a logopédus előmutatásait. A rögzítés és automatizálás szakaszában előtérbe kerültek a különböző online feladatok, amik segítségével interaktívabbá tudtuk tenni a gyakorlatokat. A gyerekek nagyon élvezték, amikor ők irányíthatták a feladatot; ők pörgetik a szerencsekereket, ők húzzák a megfelelő helyre a szavakat. A foglalkozást mindig egy lezáró körrel fejeztük be, ahol a gyermek értékelhette a foglalkozást és saját magát. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert így könnyebb volt nyomon követni, hogy hogyan alakul a gyermek motivációja, mi az, amit jónak érez, mit élvez a legjobban, hogyan látja saját magát a feladatok végzése közben. 

A tanév során a gyerekekkel 12-16 alkalom valósult meg. Az elmaradt óráknak legtöbbször betegség, egyéb elfoglaltság, technikai gond vagy motivációvesztés volt az oka. A motiváció fenntartásában a tanodavezetők sokat segítettek. 

A márciusban bekövetkezett járványügyi helyzet a mi projektünket is befolyásolta, mivel a tanodák működése megváltozott. Azonban idővel sikerült a legtöbb családot elérni és kialakítani az otthoni környezetben történő foglalkozások kereteit. Sajnos az egyik kislány családjával nem tudtuk felvenni a kapcsolatot, többszöri megkeresésre sem vették fel velünk a kapcsolatot, így vele nem tudtuk folytatni a foglalkozásokat. A többiekkel azonban meg tudtuk oldani, és azt mondhatjuk, hogy még lelkesebben vettek részt a foglalkozásokon. Azt tapasztaltuk, hogy a megnövekedett szabadidő miatt nőtt a motivációjuk a foglalkozások iránt. A fejlődést nyomonkövető vizsgálatokat is a jelenlegi helyzetnek megfelelően kellett átalakítanunk, így a személyes mérés helyett online végeztük a visszamérést. Az eredmények azt mutatják, hogy több esetben javulás észlelhető a beszédhangok ejtésében, az auditív differenciálásban, valamint a fonológiai tudatosság területén. Sajnos azt nem mondhatjuk el, hogy teljesen tünetmentessé váltak volna, azonban a foglalkozások hatása jól hallható és érezhető. Az egyik esetben a rögzített hangok a spontán beszédben még nem teljesen automatizálódtak, de azt elértük, hogy a gyermek saját magát tudja korrigálni, figyel az artikulációs mozgásokra, és észleli, ha eltérő az, amit mond. Egy másik esetben a szókincs és a szóelőhívás képessége fejlődött jelentős mértékben. Míg a tanév elején egy megadott hanggal 1 perc alatt 3 szót tudott gyűjteni, addig a tanév végére ez a szám megháromszorozódott. A logopédiai célok mellett más területen is változást eredményezett a rendszeres online foglalkozás. A digitális készségek, ha minimálisan is, de biztosan fejlődtek. Ami még érdekesebb, az az, hogy azáltal, hogy a gyerekekkel egy tanévig távkapcsolatban álltunk, azt tapasztaltuk, hogy kicsit növeltük a látóhatárukat, tágult a világról alkotott képük. 

Összességében a pilot program eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy az online logopédia nem minden esetben célravezető. Azonban vannak olyan területek, amiket kiválóan lehet online keretek között fejleszteni. A tanév során a gyerekek beszédhang ejtése, auditív észlelése és differenciálása, fonológiai tudatossága, szókincse jelentősen javult. Habár a személyes logopédiai ellátást nem válthatja ki ez a forma, az online tér segíthet a szakemberek átcsoportosításában, mivel viszonylag egyszerűen eljutnak a vidéki területeken élőkhöz. Ehhez azonban a helyi szervezetek együttműködésére és a logopédus szakemberek nyitottságára van szükség. A járványhelyzet miatt a szakemberek országszerte rákényszerültek az online fejlesztés munkaformájának elsajátítására. A tapasztalatunk az volt, hogy habár hirtelen kellett reagálni az új körülményekre, ami sok bizonytalanságot és nehézséget generált, nagyon sok kreatív és a továbbiakban jól használható feladat, módszer gyűlt össze. Bízunk benne, hogy ezek a tapasztalatok is segítenek az online fejlesztés adta lehetőségeket felhasználni.