„Majd jön a nagyapám a traktorral…”

By knauszi on 2022. jan. 30. - 17:44

Fóti Péter írása

Nekem nagyon fontos, hogy STOP-ot mondhatsz, és ha nem használ, akkor egy gyerekhez, nevezetesen a körvezetőhöz fordulhatsz, hogy ő segítsen neked, és tisztázza az esetet. Természetesen arra is lehetőséged van, hogy magához a körhöz forduljál az eset után!

A tanár, aki osztályát a büntetésektől való félelemmel kormányozza, erőteljesen befolyásolja a gyereket, hogy az ellentmondásos viszonyban legyen a társadalommal. Taníthatja őket pontosságra az aritmetikán keresztül, a gondolatok kifejezésére az olvasáson keresztül, de nem taníthat társadalmi felelősségtudatot a történelem és a földrajz tanításával. Nem lehet bizonyítani, hogy a köztársaság jobb, mint az önkényuralom, ha az osztályteremben nem köztársaság van, hanem önkényuralom.
(Homer Lane)

Önkormányzat a demokratikus iskolában

Már több mint 100 éves múltra tekint vissza az alternatív pedagógiai gondolat, hogy a gyerekeknek beleszólást lehet adni saját életük kormányzásába az iskolában, az iskolai osztályokban. A feladat persze nem triviális. Ha egy tanárnak, a tanárok közösségének sikerül is az önkormányzat bevezetése az iskolában vagy az osztályokban, a feladat nincs egyszer és mindenkorra megoldva. Nemcsak az új tagok miatt kell az önkormányzatot ápolni, hanem az önkormányzat összes tagjának újra és újra meg kell találnia a közös alapokat! Amikor Ginter Zsuzsával 2019 novemberében a németországi harzbergi demokratikus iskolában jártunk, éppen egy ilyen pillanatot sikerült „ellesnünk”.

Az iskolában, amit a Taní-tani Online oldalain már részletesen bemutattam, minden reggel összegyűlnek a gyerekek, és közülük egy – hetente másik – gyerek-vezető irányításával tanácskoznak. Mi egy hétfő reggel érkeztünk, és így résztvevői lettünk az aznapi megbeszélésnek.

Az előzmények

A történet előzményeiről az igazgató későbbi megbeszélésünk alkalmával ezt mesélte:

XX (gyerek) pénteken fenyegetően azt mondta LL-nek, hogy „majd jön a nagyapám a traktorral…” LL otthon elmesélte ezt. Erre LL mamája felhívott, én pedig azt javasoltam, hogy LL anyukája jöjjön el a reggeli megbeszélő körbe.

XX családjában vannak problémák. Bonyolult dolgok. XX érzelmileg fejletlen. Nem érti, hogy miért nem mindig az történik, amit ő akar. A legkisebb ellentmondásra is csúnya szavakkal reagál. Nekünk van egy határvonalunk, amit ő akkor, amikor életveszélyesen fenyegeti a többieket, és azt mondja például, hogy jövök majd a láncfűrésszel, átlép. Azt tudnia kell, hogy ebben az iskolában ez nem megengedett, nem passzol az értékrendünkhöz.

A reggeli körbeszélgetés

Iskolagyűlés (kb. 30 gyerek 6 és 10 év között). Körben ülnek tanárok és gyerekek. Röviddel a gyűlés kezdete után az iskolaigazgató, Falko Peschel jelentkezik, és megadja a szót a jelenlévő LL anyukájának, aki mintegy LL ügyvédjeként ismerteti, hogy mi történt.

Falko XX-nek: A következő esetben, XX, a te családod is itt fog ülni! Nekünk meg kell érteni, hogy miért reagálsz így, talán nálatok midennaposak az ilyen fenyegetések?

Falko mindenkinek: Meg kell értenünk, mit gondol XX! Lehet, hogy náluk mindennaposak a fenyegetések. Csak LL-lel volt XX ilyen? Fontos, hogy XX ne szoruljon védekezésbe. Megpróbáljuk meg objektíven tisztázni.

Csináljuk úgy, hogy XX figyeljen és meghallgasson minket!

XX akkor ilyen, ha egy olyan vita tör ki, amiben mindenki győzni akar. Ekkor XX olyasmit akar mondani, ami a többieket ebben a vitában gyengíti, és őt erősíti.

Közjáték 1 – Ki milyen erős?

(Gyerekek is hozzászólnak)

Falko: Egy korábbi hozzászólásához kapcsolódva azt szeretném kérdezni, hogy miért van az nálunk, ebben az iskolában, hogy mindenki egyformán erős, hogy mindenkinek egyforma hatalma van (legalábbis elméletileg). Ez így van, holott egyik kicsi, a másik nagy, és mindenki különböző.

Mi az itt nálunk aminek az a következménye, hogy a különbségek, amik köztetek vannak, nem olyan fontosak. Hogy a kicsi tud „bánni” naggyal, még akkor is, ha az sokkal erősebb? Nálunk van valami, ami miatt ez így lehetséges, persze csak akkor, ha ez működik! Kicsit bonyolult kérdés! De hátha rájön valaki. – Szünet –

Gyerek: (Ismétli Falkót.)

Falko: De mi az?

(Kisgyerekhang): Mert mi STOP-ot mondhatunk!

Falko: És mi történik akkor, ha a STOP nem működik?

Ez történik a felnőttek társadalmában is, ha valaki valami furcsát mond vagy csinál, akkor van hova fordulnod. Valahova fordulni, hogy téged megvédjen valaki. Ahol valami történik. Például a rendőrség. Ha az nem segít, akkor bírósághoz lehet fordulni.

Nálunk valami hasonló van: van nálunk egy körvezető. Őhozzá mindenki fordulhat, még a legkisebb bébi is, vagy a legnagyobb óriás. Nem kell azt mondanod, hogy a nagyapám jön majd a traktorral… vagy a nagyanyám jön egy szuperszonikus repülővel…, hanem elmehetsz a körvezetőhöz.

Ilyen más iskolákban nincs.

És ilyenkor mindegy, hogy az, aki miatt szólsz, az nagyobb és erősebb, vagy a többiek csodálják, és mindenki a barátja akar lenni. Mindezek nem előnyök a körvezető előtt.

Nekem nagyon fontos, hogy STOP-ot mondhatsz, és ha nem használ, akkor egy gyerekhez, nevezetesen a körvezetőhöz fordulhatsz, hogy ő segítsen neked, és tisztázza az esetet. Természetesen arra is lehetőséged van, hogy magához a körhöz forduljál az eset után!

Itt mindenkinek azonosak a jogai, és ezért egyformán erős.

Vissza a konkrét esethez

Falko: El tudja még mondani valaki, hogy pontosan mi történt XX esetében?

XX, te el tudod mondani, mi történt?

(XX hallgat.)

A gyerekek kedvelnek téged. De lehet, hogy bizonyos szituációkban kicsinek érzed magad? Ekkor lehet, hogy te úgy próbálsz magadon segíteni, hogy a többieket fenyegeted? Ezekről persze mindenki tudja, hogy nem stimmelhetnek. Valaki elhiszi ezeket??

(Gyerekek kórusban): Nem

Falko: Mégis itt marad a félelem, és ezt én nem szeretném.

Gyerek: Én mindig kedves voltam hozzá.

Falko: Nem kell mindig kedvesnek lenni hozzá. Olyannak kell lenni, ahogy azt az ember érzi.

Gyerek: Vannak helyzetek, amikor XX…

Falko: Baj az, ha a dolgok nem úgy történnek, ahogy XX azt elképzeli? Vannak helyzetek, amikben úgy viselkedik, mint egy óvodás. Mindennek úgy kell történnie, ahogy ő akarja.

Van valakinek egy ötlete, hogy mit csináljunk? BB, esetleg van neked egy ötleted?

XX, én úgy látom, a gyerekek kedvelnek téged. Vannak helyzetek, amikor valamit szeretnél csinálni, más gyerekekkel együtt. Amikor azonban ezek a gyerekek valami mást akarnak, mint te, akkor nehezedre esik eltérni a saját ötletedtől.

Igazam van, vagy rossz irányba megyek? Vagy egyszerűen élvezed a többieket ide oda irányítani?

Közjáték 2 – Tudsz te STOP-ot mondani?

Falko: Csináljunk egy kört! Van, aki könnyen mondja a STOP-ot, van aki nehezen. Tudom persze, hogy a való élet más, de mégis csináljunk egy kört.

A legjobb barátodnak is tudnál STOP-ot mondani?

(Minden gyerek elmondja, hogy mit gondol erről. Van, aki probléma nélkül kimondja, van, aki elfogódott, és an olyan is, aki halkan mondja ki, hogy neki nehéz lenne.)

Falko:A körvezetőnek engedelmeskedni kell. Akármit mond. Ez különös első pillanatra. Ugyanúgy, mint a rendőrnek is szót kell fogadnod.

…

Falko: XX,hogy látod te ezt? Hol tudsz erről, amit tettél, lemondani. Az iskolában, vagy otthon?

XX: Az iskolában.

Falko: Szükséged van az iskolán kívül erre a viselkedésre? Hol?

XX: Az unokatestvéreimnél.

Falko: Az iskolában fel fogsz hagyni ezzel, jól értettem? Elég ehhez, ha STOP-ot mondasz, vagy szükséged van valami másra?

Gyerek: Mikor mondod? Amikor igazán dühös vagy? Ha valaki megsértett? Vagy egyszerűen csak szükséged van erre?

Stefani (tanárnő): szerintem meg kell húznunk a határt, amely átlépésének kőkemény következménye van, mit pl. hogy akkor téged haza kell hogy vigyenek a szüleid.

Gyerek: XX nem mondhat ilyet semmiképp.

Falko: Szavazzunk!Ki ért egyet ezzel: ha XX halálos fenyegetést mond valakinek, akkor haza kell, hogy vigyék a szülei?

(Megszavazzák. A többség egyetért.)

Falko: Köszönöm, hogy közreműködtetek!

Következtetések és egyéb esetek – Esti beszélgetés Falkóval

Falko: Ha valami fontos történik, akkor részt veszek az iskolagyűlésen. Ha én is részt veszek a körben, és Steffi is, akkor valami fontos történt. Ezeket a gyűléseket nagyon szeretem. A normális gyűléseket unalmasnak találom. Ilyenkor a magam dolgait intézem. Szeretem, ha gondolkodnak magukról, adnak ötleteket. A legtöbb gyerek nagyon reflektív, a többségük az. Néha meg kell kérdezni mindenkit. A többségük őszinte, van, aki nem, de mégis kapsz egy körülbelüli érzést, hogy milyen a hangulat. Mennyi félelem van, mennyire tudják azt a gyerekek, hogy minek kellene lenni.

Volt egy ilyen eset a praxisomban a legelső osztályomban. Három gyerek állandóan zavarta a többieket. Mondtuk nekik: nem kell dolgoznotok, de hagyjátok a többieket dolgozni. Ez sem működött, és ekkor hazaküldtük őket. Ez működött. ketten visszajöttek, mert a szülők dolgoztak, de megváltoztak. A harmadik egy otthonból jött. Ott az otthonban másnap foglalkoztak vele, mint egy iskolában. Amikor visszajött, ő is normálisan viselkedett.

Ez az egész másképp esik latba nálunk, amikor az egész közösség mondja ezt neked, mint amikor az iskolaigazgató küld haza.

Fóti: Írod, hogy nálatok, ebben az iskolában a gyerekek könnyebben integrálódnak a tanulás világába, és a gyűlések által jobban integrálódnak a társas viszonyok közé is.

Falko: Igen, sok problémával nem kell küzdenünk, ami az állami iskolákban előfordul. Ez az első előny. Itt a gyerekek önmaguk lehetnek, jobban megmutathatják igazi valójukat, még ha problémásak is. Ez sokat segít.

Néha azt gondolom, hogy mi itt problémás gyerekeket csinálunk, mint például XX esetében. Egy normális iskolában sokkal nehezebb gyerekek vannak, de nálunk XX lesz problémás gyerek. Ugyanakkor problémáin ez az iskola remélhetőleg segíteni tud.

Volt egy gyerek, akinél azt gondoltuk, jobb lenne neki egy normális iskolában. Nagy hátránya a nyitott oktatásnak, hogy ha te egy szociális problémával küszködsz, akkor itt az egész napodat eltöltheted azzal, hogy azzal foglalkozol, hogy ki akar lenni a te barátod, stb. A kapcsolataiddal foglalkozhatsz az egész idő alatt. Egy normális iskolában nincs erre időd. Ott legfeljebb a szüneteket töltöd ezzel.

Fóti: Ez most előny vagy hátrány?

Falko: Lehet, hogy egy hátrány, ha ebbe teljesen belecsavarodsz. A pszichológus szakma képviselői azt fogják mondani, hogy ez egy előny, mert foglalkozhatsz vele, és megpróbálhatod megoldani, ahol ott vannak a lehetséges barátok. Nem vagyok azonban biztos benne. Nem tudjuk, hogyan fejlődnek a gyerekek.

Fóti: Elfogadtok nem első osztályos gyerekeket?

Falko: Nem nagyon, 10 év alatt maximum 3-4 esetben.

Mi egy privát iskola vagyunk, visszautasíthatjuk egy gyerek felvételét.

Tévedhetünk és tévedünk is gyerekekkel kapcsolatban.

Meg kellett válnunk 3-4 gyerektől (10 év alattiak), mert a családjuk úgy gondolta, hogy a gyerek szabadságába belefér, hogy nem feltétlenül jön 1/2 9-re az iskolába (free school). A gyerek hol 9-re, hol 1/2 10-re jött. Ők pl. teljesen félreértették a mi iskolánk lényegét.

Egy másik gyerek annyira csak a maga dolgaival foglalkozott, hogy nem tanult semmit. Ekkor beszélnünk kellett a gyerek szüleivel, hogy mi legyen.

Egy másik családdal nem beszéltünk azonos nyelvet. A gyereknek tanulási problémái voltak. A szülők ezt nem akarták látni. Amikor mi azt mondtuk, hogy a gyerek nem való gimnáziumba, akkor a szülők kivették a gyereket, és egy másik iskolával próbálkoztak. De az se működött.

Fóti: Ma FF volt a körvezető, egy elsős. De ki volt a helyettese? Mindig van egy helyettes is?

Falko: A körvezető választhat maga mellé helyettest. Különösen a kicsik, akik még csak 4-5 hete vannak itt.

Fóti: Nekem új volt az is, hogy a körvezető az első segítség egy konfliktus esetén. Köszönöm, hogy részt vehettünk a reggeli megbeszélésen.