Személyes emlékezés Bácskai Mihályra (1929–2011)

Azt lehetett tőle megtanulni, hogy minden problémánkra a megoldás bennünk található, s hogy a problémák természetes részei életünknek. Azért vannak, hogy megoldjuk őket. Ettől leszünk valakik. Mert valakikké kell lennünk. Ez a gondolkodásmód akkortájt – és mindenkor – csak különleges egyéniségek mindennapi munkájában volt a pedagógiai működés jellemzője, mert nem megy kaptafára, módszertani sokszínűség, kreatív agy, hatalmas türelem és mindenekelőtt mérhetetlen szeretet kell hozzá.

Leonard Turton summerhilli tanár portréja I. rész

Amikor azután a tanárok más osztályokban is elkezdték a gyűléseket, nem értették, hogy miért működnek ezek ilyen jól. Erre azt mondtam, hogy ezek a dolgok nagyon természetesek. A dolog vége az lett a második év végére, hogy ilyen tanácskozások működtek mind a hét osztályban, ahol összesen kb. 200 gyerek volt. Ennek nyomán azután az egész iskola kultúrája megváltozott. 

A kortárs képzőművészeti alkotások kvalitását a jelenünk problémáihoz való kapcsolódás, a problémafelvetés, a megfogalmazás árnyaltsága, mélysége határozza meg. A felkavaró, gondolkodást igénylő kortárs művek viszont nálunk többnyire nem népszerűek, különösen, ha a már elfogadott esztétikai sztenderdekhez sem igazodnak. A pedagógia ezen a téren sokat segíthetne. Az elmúlt évben tanúja voltam annak, hogy másodéves gimnazisták milyen lelkesen fogadtak olyan kortárs alkotásokat, amelyek a Műcsarnok rendszerváltáshoz kapcsolódó kiállításán szerepeltek.

Kevés az olyan ember, aki napjainkban a beszélgetés kultúrájával rendelkezik. Tudni kell valamilyen nagyon egyszerű megállapítással a beszélgetést elindítani és aztán hagyni, hogy a másik meséljen. Ugyanakkor a beszélgetőtársak joggal elvárhatják, hogy mi is meséljünk időnként valami érdekeset. Ezek mértékének és egyensúlyának megtalálása a jó beszélgetés titka.

A szekrényében katonás rendben sorakozó rakott szoknyákról és a színben hozzávaló maga hímezte kendők mindegyikéről mesélt. „Jobb a szemem, mint új korában” – mondta, majd előkerültek Édesanyja szeretett emlékei és a saját menyasszonyi fejdísze is. A kislányok azonnal felpróbálták, miközben tátott szájjal hallgatták a menyasszonyi ruha történetének és a készülődés rituáléjának egykori emlékeit.

Egy pedagógus személyes válaszai

Amit választottak, azt meg kell szervezni, elő kell készíteni. Megkeresni például a legközelebbi idősek otthonát, beszélni ott az illetékessel, elmondani neki, hogy miért jönnénk, és megtudni tőlük, hogy ők mikor és milyen típusú találkozásnak örülnének. Nem mehetünk rögtön tanítás után, mert akkor pihenő idő van az időseknek, és szombaton se jó 11 órára menni, mert délben már ebédhez készülnek. Ám ha mindent jól megszervezek, akkor nagyon izgalmas beszélgetések, műsorok, élő történelemórák születnek ezekből a találkozásokból.