Eszményért, hitért, életért

Szőcs Judit: Eszményért, hitért, életért

Hatvani Istvánné ismerteti Szőcs Judit könyvét

Exit Kiadó, Kolozsvár, 2020

Ki ez a Szőcs Judit?

„…mosolygós tekintetét szigorú szemüvege mögé rejtő matematikatanárnő a helyi (Kolozsvár), sőt! erdélyi civil mozgalom kulcsszereplője, egy időben a romániai magyar pedagógusok szervezetének alelnöke, ma a Gál Kelemen nevét viselő oktatási központ mindenese.” – írta róla a közelmúltban dr. Trencsényi László.

Valóban.

Szőcs Judit Kolozsváron élő kollégánk, aki 1959-ben a Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát. Az elmúlt évtizedekben általános és középiskolában gyermekek nemzedékeit tanította matematikára románul is, de főleg magyarul.

Volt beosztott tanár, iskolavezető, majd 1991-től a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség egyik meghatározó vezetője több évtizeden keresztül – tanári munkája mellett.

2020-ban jelent meg „Eszményért, hitért, életért” című kötete.

Már a könyv címe is figyelmet kelt, s ha tudjuk, hogy ez a cím – Bartalis János erdélyi költő versének egyik sora – az alábbi szövegkörnyezetből való:

„Ez olyan idő, hogy százszor kell meghalni
Eszményért, hitért, életért
Ezerszer meg kell lakolni…”

ez is sejteti, hogy izgalmas olvasnivalóra készülhetünk.

Valóban.

Szőcs Judit ebben a könyvben életének, pályájának, küzdelmeinek, örömeinek állomásait tárja elénk – és törekszik társadalmi háttérrel tenni ezt.

Judit azon még élő kevesek közé tartozik, akiknek személyes élményeik vannak a II. világháború bombázásairól, az országokon átvánszorgó menekülésről, az 1945-ös bujdosásban töltött karácsonyról. Elhurcolt – s csak 1947-ben visszatért – édesapja, a háború után két kicsi gyermekkel küzdő édesanyja, a menekülés idején született kisöccse – mind életének része.

Judit nemcsak a pedagógusélet mindennapjairól ír, de visszaemlékezéseiben képet kapunk arról az embert próbáló küzdelemről is, amit a kisebbségi létben az önbecsülés és az emberi méltóság megkövetelt.

Bepillantást kapunk a tanári munka hétköznapjaiba, s elénk tárul az a munka is, amely a hazaszeretet, a magyarságtudat, a nemzeti összetartozás határokon átívelő megvalósítását szolgálja.

Mit tehet a pedagógus, ha a magyar tannyelvű középiskola ballagásán nem lehet magyarul szólni álló?

Mit tegyen a tanár, ha a Kolozsvár főterén álló Szent Mihály templom és a Mátyás szobor „régészeti feltárások” centrumába kerül?

De olvashatunk a szórvány településeken élő gyerekek számára létrehozott kollégiumokról, a Kallós Zoltán Alapítványról.

Patinás középiskolák, neves tanárok emléke is helyet kap a könyvben.

Megtudhatjuk, hogy Szőcs Judit a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetőjeként ezerszálú szakmai kapcsolatot alakított ki magyar intézményekkel. A Magyar Pedagógiai Társasággal, főiskolákkal, egyetemekkel a kolozsvári és hat erdélyi megye magyar pedagógusainak szakmai képzéseinek megvalósítására. Kamatoztatta széleskörű tapasztalatait az MPT Szakmai Kollégiuma tagjaként.

Kiderül róla az is, hogy egész életén át vonzódott a versekhez, a színjátszáshoz, megtudjuk a könyvből, kik a kedvenc költői.

Az utóbbi évtizedben önálló irodalmi estjei vannak Erdély-szerte, sőt Szlovákiában is fellépett.

A felsoroltakon túl is sok mindenről képet kapunk a könyvből, természetesen elénk tárul Judit egyénisége is, amely egyenes és kemény.

Befejezésül számvetést csinál élete, munkássága számbavételével, személyes sorsa összegzésével. A mérleget mi is felállíthatjuk a könyv elolvasása után: egy küzdelmes, tartalmas, eredményes, megismételhetetlen élet példás emberségéről ad számot Szőcs Judit könyve.

Kinek ajánlom olvasásra?

Azon kollégáknak, olvasni szeretőknek, akiket érdekel:

  • egy küzdelmes élet,
  • a pedagógus munkája,
  • az erdélyi pedagógusok élete,
  • és aki képet akar kapni 80 év méltósággal leélt élet epizódjairól, s a korról, amelyben ezek megtörténtek a 20. és 21. század éveiben Európa közepén.
A szerzőről: