Társasjátékkal az élhető társadalomért

Nyirati András írása

...a demokratikusan működő közösségek egyik alapja, hogy közösen, optimális esetben konszenzus, vagyis mindenki egyetértése alapján, maguk alakítják ki a szabályaikat...

miEGYmás

Demokrácia, aktív állampolgárság, társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás… Gyakran használt szavak, néha elcsépeltnek tűnnek, néha hiányoznak, néha az emberek (mi) nem értik, mi közük hozzájuk. Egy csoportnyi fiatal arra kereste a választ, hogyan lehetne ezekkel szórakoztatóan, de mégis komolyan foglalkozni. Így jött létre a miEGYmás – a demokratikus közösségek társasjátéka.

A játékosok cselekvő állampolgárként néznek szembe az egész közösséget, vagy annak egy-egy tagját érintő problémákkal. Kialakítják a saját együttműködésük kereteit, érvelnek, vitatkoznak, konszenzust keresnek. Megtapasztalhatják a részvétel erejét, beláthatják a saját maguk és mások iránt vállalt felelősség fontosságát. Mindez azt eredményezi, hogy egy valódi részvételi demokráciát hoznak létre.

Háttér és környezet

A miEGYmás társasjáték kifejlesztése meglévő társadalmi és szakmai szükségleteken alapul. A közbeszédben nagyon régóta téma a fiatalok közügyek iránti apátiája és a demokratikus rendszertől való elfordulása. Sajnos ezt a jelenséget kutatások is alátámasztják. A lokális, pécsi színtéren maradva, az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport 2014-es kutatásához lehet nyúlni, amely elsősorban a középiskolások demokráciához való viszonyát térképezte fel.

A politikai rendszerek közötti választás eredménye roppant tanulságos: a tanulók 26 százaléka vélekedett csak úgy, hogy a „demokrácia minden más politikai rendszernél jobb”, 21 százaléka számára bizonyos körülmények között a diktatúra elfogadható rendszer, 24 százalékuk számára pedig tulajdonképpen mindegy, hogy milyen politikai berendezkedésben élik életüket. A pécsi középiskolások döntő többsége, 79 százaléka nem elégedett a magyar demokrácia működésével.

A kutatás zárszavaként a szerzők kiemelik, hogy a pécsi középiskolások – válaszaik alapján – sokkal inkább tekinthetőek a demokratikus rend külső szemlélőinek és haszonélvezőinek, vagy éppen elszenvedőinek, mint tényleges működtetőinek. Ezek egy lokális kutatás megállapításai, így országosan nézve nem reprezentatívak, de mindenképp jelzésértékűek.

Így talán nem nagy merészség kijelenteni, hogy a nevelési-oktatási rendszernek – legyen szó informális, nem-formális és formális részeiről egyaránt – van dolga ezzel a jelenséggel. Ha ehhez hozzátesszük Az emberség erejével Alapítvány által 2014 őszén Pécsen végzett, egyáltalán nem reprezentatív, de izgalmas eredményeket hozó felmérés tanulságait, akkor el is jutunk oda, hogy miért van szükség a miEGYmás társasjátékra és hasonló kezdeményezésekre. Az online kérdőívből és egy fókuszcsoportos beszélgetésből álló mini kutatás tanulsága volt többek között, hogy: 1) a pedagógusoknak a kötött tanmenet miatt nincs ideje olyan programokra, amelyek nem kapcsolódnak ehhez, 2) a demokratikus állampolgárságra nevelés speciális felkészültséget igényel és kevés az elérhető továbbképzési program, 3) a meglévő nem-formális, interaktív oktatási eszközök (el)ismertsége alacsony. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy olyan oktatási eszközökre van szükség a demokratikus állampolgárságra nevelésben (is), amelyek beilleszthetőek az iskolai keretbe, tartozik hozzájuk módszertani segédlet, és pedagógiai szempontból biztos alapokon nyugszanak, megfelelően vannak tesztelve. A miEGYmás – a demokratikus közösségek társasjátéka megfelel ezeknek a kritériumoknak.

A játékfejlesztés hátterét a Nem hősök, felelősök! – társasjáték-fejlesztés önkétességről és társadalmi felelősségvállalásról című projekt adta, amely a Nemzeti Tehetség Program támogatásával valósult meg 2016 szeptembere és 2017 júniusa között. Ezt Az emberség erejével Alapítvány kezdeményezte, a folyamat során lelkes, elkötelezett, tehetséges fiatalok dolgoztak együtt az alapítvány munkatársaival azon, hogy létrejöjjön egy szórakoztató eszköz, ami az aktív állampolgárságot és a társadalmi felelősségvállalást népszerűsíti. A projekt tervezésekor és beadásakor még nem látszott, de a civil szervezetekről szóló törvény nemrég történt módosítása további sajátos aktualitást adott hozzá a megvalósításhoz.

Röviden a demokratikus állampolgárságra nevelésről

A demokratikus állampolgárságra nevelés: oktatás, képzés, tudatosságnövelés, tájékoztatás, gyakorlatok és tevékenységek, amelyek célja, hogy a diákok számára átadott ismeretek, készségek és rálátás, valamint szemléletmódjuk és viselkedésük alakítása révén képessé tegyék őket a társadalomban demokratikus jogaik és kötelezettségeik gyakorlására, illetve megvédésére, a sokszínűség megbecsülésére és a demokratikus életben való aktív részvételre a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme érdekében. (...) A demokratikus állampolgárságra nevelés és emberi jogi nevelés minden formájának egyik alapvető célja nemcsak az, hogy a diákokat ismeretekkel, rálátással és készségekkel ruházza fel, hanem az is, hogy megtanítsa őket készen állni arra, hogy lépéseket tegyenek a társadalomban az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelme és előmozdítása érdekében. (Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről).

Ez tökéletesen rímel a Nemzeti alaptanterv I.1.1. Fejlesztési területek – nevelési célok: Állampolgárságra, demokráciára nevelés című fejezetében leírtakra:

A demokratikus jogállam (...) alapja az állampolgári részvétel, amely (...) összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást az együttélés szabályainak betartása, (...) az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket (..). A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Két dolgot mindenképp fontos kiemelni az előbbiekből, azt hogy a demokratikus állampolgárságra nevelés kompetencia-keretrendszerben gondolkodik, vagyis az ismeret a képesség és az attitűd elválaszthatatlan hármasában, ahol ugyanolyan fontos a tudás, mint annak felhasználása és az azt motiváló akarat. A másik pedig, hogy a klasszikus frontális tanulásszervezési eljárások mellett szükség van olyanokra, amelyek interaktívak és tapasztalati alapúak.

A miEGYmás társasjáték kooperatív, mert össze kell dolgozni a társakkal, vitázni, közösen döntéseket hozni. Stratégiai, mert eredményesen kell gazdálkodni a meglévő erőforrásokkal. Szerepjáték, mert karakterek bőrébe bújva, új nézőpontból lehet végiggondolni helyzeteket. Szimuláció, mert közösségi kihívásokkal kell szembenézni, közösségként működve. Továbbá, mivel a demokratikusan működő közösségek egyik alapja, hogy közösen, optimális esetben konszenzus, vagyis mindenki egyetértése alapján, maguk alakítják ki a szabályaikat, a miEGYmás játékban is lehetősége van erre az állampolgároknak. Vannak olyan területek, amelyekről a szabálykönyv szándékosan nem rendelkezik, biztosan olyan is van, amire egyszerűen nem gondoltak a fejlesztők, és az is előfordulhat, hogy egy meglévő szabály nem tetszik a játékosoknak, nincs értelme, unalmassá teszi a játékot. Ilyen esetekben a közösségnek joga és lehetősége van változtatni, de csak együtt!

Természetesen egy játéknak nem lehet célja, hogy megváltoztassa a világot, vagy hogy társadalmi problémákat oldjon meg. A miEGYmás sem kivétel. Kiindulásnak viszont biztosan jó ahhoz, hogy a jövő állampolgárai, akik majd talán egyszer világot is váltanak, elkezdjenek gondolkodni és tanulni, és további iskolai gyakorlati projektekkel folytassák ezt, talán a diákönkormányzatban vagy egy iskolaújság szerkesztőségében vagy egy saját kezdeményezésű közösségi szolgálatos programban. A játék mellé kiadott módszertani segédlet mind az előkészítéshez, mind a folytatáshoz ad tippeket, ötleteket.

A közösségi részvétel

A emberek életük során rengeteg kisebb-nagyobb közösséghez tartoznak, legyen az család, iskola, munkahely, barátok, szomszédság, valamilyen sportklub, kulturális csoport, település, illetve az egész társadalom. A miEGYmás társasjáték célja, hogy a játékosok együtt egy olyan közösséget alkossanak, ahol mindenki elmondhatja a véleményét, tiszteletben tartja a másikét, közösen hoznak döntéseket, mondhatni mindenki számára „élhető”.

A társasjáték során a játékosok problémákkal kerülnek szembe, amelyeket próbálnak megoldani. A szembejövő kihívások sokszínűek, jelentkezhetnek egyéni, kisközösségi és társadalmi szinten is. A készítők kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a lehetséges válaszreakciók minél szélesebb skáláját mutassák be az állampolgári aktivitásnak, illetve teret engedjenek a játékosok kreativitásának is azzal, hogy vannak helyzetek, ahol saját megoldási ötlettel kell előállniuk.

A cselekvés hatására a játékosok fiktív és valós közössége is fejlődik. A fejlesztés során cél volt, hogy valahogy meg lehessen ezt mutatni, ehhez David Wilcox 1994-ben alkotott koncepcióját vették alapul a készítők (erről bővebben: Bánszegi Zsuzsa: Fiatalok társadalmi részvétele. FSZH-MOISZ, 2009, Budapest, 30. o.). A játékhoz tartozik egy skála, ami megmutatja, hogy a játékosok csapata, vagyis közössége hogyan működik a részvétel szempontjából. Mennyire van tagjainak (az állampolgároknak) motivációja és lehetősége alakítani a közösség életét, mennyire akarnak és tudnak aktívan részt venni a döntésekben, eseményeken, stb. A csoport sok-sok szituáció megoldásával, lassan fejlődik, ha pedig a játékosok egyre több problémát hagynak figyelmen kívül, akkor visszarendeződik egy korábbi állapotba, csakúgy, mint a való életben. A 20 részre osztott skála 4 nagyobb szakaszra tagolódik, a következőképp:

A közösség, ahol az emberek…

...tájékozódnak: az embereket érdekli, hogy mi történik körülöttük, ezért informálódnak a közösséget érintő ügyekről (pl. újságot/híroldalakat olvasnak, tájékoztató előadásra mennek); a döntéshozók, akik a közösséget irányítják (pl. cégvezetők, vagy politikusok, attól függ, milyen közösségről van szó) optimális esetben nem akadályozzák ezt;

...beleszólnak: az emberek számára fontos, hogy elmondják a közösség ügyeiről a véleményüket, és dönthessenek ezekben (pl. szavazással); optimális esetben a döntéshozók igénylik ezt (mert több szem többet lát), megkönnyítik a véleménynyilvánítás módját, és figyelembe veszik az eredményét;

...együttműködnek: a megoldások kapcsán az emberek együtt gondolkodnak a döntéshozókkal (pl. egy lakossági fórumon), és együtt is dolgoznak a közös döntések megvalósításán (pl. valamilyen önkéntes tevékenység keretében); az eredményért mindenki ugyanúgy felelős;

...kezdeményeznek: az emberek észreveszik a problémákat és közösen megoldásokat keresnek rá; optimális esetben a döntéshozók ezt támogatják (pl. forrásokkal), de a közösség akkor is cselekszik, ha nem, sőt akár akkor is, ha akadályozzák.

A játékfejlesztés folyamata

A kezdeményezést Az emberség erejével Alapítvány indította a Nemzeti Tehetség Programhoz való pályázással, majd a támogató döntést követően indult a munka. Első lépés a tehetséges, aktív fiatalok bevonása volt, ők lettek a miEGYmás, akkori nevén Nem hősök, felelősök! társasjáték fejlesztői. A projektet az alapítvány által fenntartott Élmény Tár Tanoda önkéntesei, illetve a Pécsi Tudományegyetem különböző képzésein tanuló egyetemisták között hirdettük, ebből a két, egymást átfedő csoportból alakult ki a résztvevők köre.

A 2016 szeptemberében kezdődött több hónapos felkészülési szakasz során az első lépés a fejlesztő csapat összekovácsolása volt, ezt az ő szociális és állampolgári kompetenciáiknak a fejlesztése, valamint a társasjátékok sokszínűségének és pedagógiai felhasználásuk lehetőségeinek a megismerése követte. Ez a folyamat az emberi jogok világnapja alkalmából a Bártfa Utcai Általános Iskolában megvalósított élménynappal zárult, itt a csapat a gyakorlatban próbálhatta ki az együttműködést, illetve a megvalósítók is rendszerezhették meglévő tudásukat az aktív állampolgárságról.

A közös munka a vizsgaidőszak lecsengése után folytatódott, immár a saját társasjáték tervezésével, fejlesztésével. A fiatalok az alapítvány mentorainak támogatásával több műhelyalkalom során lefektették a játék kereteit: hogy milyen típusú lesz, mi lesz a pontos célja, hogyan működik majd játéktechnikailag, valamint belefogtak a jelentős mennyiségű szöveg (akció-, info- és szerencsekártyák) megírásába. A tervezési folyamat elengedhetetlen része volt a tesztelés, csak a játéktáblából négyféle verzió készült a tesztelők visszajelzéseinek és a fejlesztők tapasztalatainak hatására. A kipróbálásban sok lelkes diák vett részt, összesen 7 osztály 5 oktatási intézményből.

A miEGYmás társasjáték bemutatója, pontosabban fogalmazva nyilvános főpróbája 2017. május 23-án, az Állampolgári Részvétel Hete keretében zajlott. Ezt követően a nyár folyamán a Fishing On Orfű és az Ördögkatlan fesztiválokon bemutatásra került a miEGYmás „óriás” verziója is. A teljes folyamat a résztvevők közös értékelésével zárult.

A társasjáték letölthető az alapítvány honlapjáról.