Leckék a 21. századra

Hol tart Magyarországon a globális nevelés? Bán Dávid írása

A globális nevelés a jövőért való tanulás segítése. Arra ösztönzi az embereket, hogy vegyenek részt a körülöttük lévő világ alakításában, és mind gondolkodásban, mind cselekvésben szolidárisak legyenek, kritikusan gondolkozzanak. 

Ha kimondjuk a globalizáció szót, környezetünk általában összehúzza szemöldökét és egy általános mumusra, a világ megrontójára, a kapitalizmus féktelen démonjára gondol anélkül, hogy elgondolkozna a fogalom lényegén. Pedig a globális jelenségek, ha tetszik, ha nem, a mindennapjaink részévé váltak, méghozzá nem is tegnap, hanem sok száz évvel ezelőtt. Hiszen ma teljes természetességgel főzünk lecsót paprikából, vagy bontunk fel kukoricakonzervet, indítjuk napunkat kávéval, teával, csupa olyan termékkel, amelyekről igen távoli őseink még csak hallani sem hallhattak. Mindez persze nem csak a termékekre, a kereskedelemre, vagy a mezőgazdaság adaptációjára, hanem a szellemiségre, tudományra is vonatkozik. Azok a hódító- vagy kereskedelmi hajók, amelyek zsákmányolt kincsekkel, árukkal megrakodva szelték a habokat Európa felé, a másik irányba akarva a kereszténységgel, akaratlanul pedig betegségekkel ismertették meg az őslakosokat.

A globalizáció, azaz a világot behálózó gazdasági, politikai, kulturális és ideológiai jelenségek kölcsönhatásai természetesen az elmúlt pár évtizedben a korábbiakhoz képest elképesztő tempót vettek. Nem lehet nem észrevenni, nem tudjuk kivonni magunkat alóla. Ha körbenézünk az íróasztalunkon, ma valószínűleg egy kínai gyártmányú amerikai laptop mellett ülünk, az internetről gyűjtjük be a világ minden tájáról érkező információkat, kezünkben egy okos telefonnal, amelynek előállításához egy kongói bányából, akár gyermekmunkaerőt használva termelik ki a kobaltot, a mellettünk duruzsoló radiátorba pedig Oroszországból érkezik a gáz, de csak akkor, ha az azt idejuttató gázvezeték útvonala biztosítva van. Hogy egy manapság oly népszerű futballhasonlatot is bedobjunk: hiába drukkolunk a magyar válogatottnak mondjuk egy brazilok elleni meccsen, ha „a magyarok és a brazilok először egyet nem értenek abban, hogy mindkét félre ugyanazok a szabályok vonatkoznak” – így szemlélteti a globalizációt a gyakorlatban Yuval Noah Harari történész. „A globalizáció mindannyiunkat érint – még akkor is, ha nem tudjuk pontosan, hogyan is működik. Éppen ezért meg kell próbálnunk megérteni, mi zajlik körülöttünk és miért” – monda 2002-es berlini beszédében Johannes Rau volt német elnök.

Az egyre erőteljesebb globalizáció kihívásaira az oktatásnak is reagálnia kell, hiszen központi szerepe van a jövő generációinak felkészítésében. Ebben nyújt segítséget a globális nevelés, egy olyan oktatási szemlélet, amely mindazon ismeretek, képességek, attitűdök és értékek elsajátítását célozza, amelyek biztosíthatják, hogy a világ igazságos és fenntartható legyen, ahol mindenkinek joga és lehetősége van képességei kiteljesítésére. A globális nevelés a globális világ működésének megismertetését célozza. A globalizáció számtalan lehetőséget és ugyanakkor veszélyt is rejt magában, melyekkel nap mint nap találkozunk. Hogyan tanulhatjuk meg kihasználni ezeket az előnyöket, illetve elkerülni a veszélyeket, csökkenteni a globalizációval járó ártalmakat? A globális nevelés ezekre a kérdésekre keres választ. Olyan szemlélet, amely a globális világ mindennapi kihívásaira való felkészülést segíti, hogy megértsük, döntéseinkkel hatással vagyunk mások életére és a közös jövőnkre egyaránt.

A globális nevelésre nemzetközi és hazai szinten több elnevezés és definíció érvényes. A fogalomrendszer angolszász alapokon nyugszik, mivel a mögötte meghúzódó eszmerendszer maga is az angolszász demokrácia-felfogásra épül. Már fogalmi szinten is nagy a sokszínűség: Global Education (Globális nevelés), Educating for Global Citizenship in a Changing World (Globális állampolgárságra nevelés a változó világban), Education for Global Citizenship vagy for Global Responsibility (Globális állampolgárságra vagy globális felelősségvállalásra nevelés), Education for Sustainable Development and Global Citizenship (Fenntartható fejlődésre és globális állampolgárságra nevelés), Developing the Global Dimension in the School Curriculum (A globális dimenzió megjelenítése az iskolai tantervekben), vagy Development Education (A nemzetközi fejlesztési képzés). Emellett egyre népszerűbb a Global Learning elnevezés is, amely a neveléssel (education) ellentétben a tanulási folyamat többirányúságára utal.

A globális nevelés definiálása is több módon lehetséges, de álljon itt egy, a területtel foglalkozó civil szféra által általánosan elfogadott meghatározás, a HAND Szövetség Globális Nevelés Munkacsoport tagjai által alkotott definíció, amelyből kitűnik a globális nevelés ernyőfogalom jellege:

A globális nevelés a globalizáció által létrehozott és felismert – társadalmi, gazdasági, technológiai, politikai, demográfiai és környezeti – egyenlőtlenségek, globális folyamatok megismerését szolgálja. Ezt egy dinamikus, aktív tanulási folyamat, szemléletformálás keretében éri el, mely az állandóan változó globális társadalom, ezzel kapcsolatban az én és tágabb környezete viszonyára fókuszál. Globális folyamatokban értékeli az egyén helyét, szerepét, esetleges felelősségét és feladatait. A megismerés útján nyitott gondolkodásra, kritikus szemléletre, globális szolidaritásra, felelősségvállalásra és tudatos cselekvésre sarkall. A globális nevelés célja az ismeretek átadása, a képességek és attitűdök fejlesztése annak érdekében, hogy az egyén érzékenyebbé váljon, társadalmi részvétele növekedjen, valamint a jövő generációk iránti felelőssége kialakuljon. (A globális nevelés helyzete és lehetőségei Magyarországon. Az Anthropolis Egyesület megbízásából készítette: Galambos Rita, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, 2010. szeptember, 6-7.)

A globális felelősségvállalásra nevelés – amely fogalomnak az oktatásba való bevezetésére 2016-ban kormányhatározat is született –, célja felkészíteni a polgárokat arra, hogy képesek legyenek megbirkózni a kölcsönös függőségeket teremtő világ kihívásaival, és kiálljanak a globális szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a környezet védelmének eszméje mellett. A globális perspektívák közoktatásba történő beemelésének egyik legfőbb célja az, hogy tágítsa és gazdagítsa a diákok gondolkodási képességeit annak érdekében, hogy a világról alkotott nézeteik ne válhassanak etnocentrikussá, sztereotipikussá vagy más módon korlátolttá, s ne csak saját érdekeik, helyzetük és kultúrájuk lencséjén keresztül legyenek képesek szemlélni a világot. A globális felelősségvállalásra nevelés kulcskérdés a 21. századi demokráciában, mert 

• képessé teszi a résztvevőket arra, hogy megértsék a kölcsönös függéséken alapuló világot és a globális problémákat, mint például a szegénység, a klímaváltozás, a háborúk és regionális konfliktusok; 
• képessé teszi a résztvevőket arra, hogy megküzdjenek az egyre gyorsuló társadalmi változások okozta bizonytalansággal, valamint arra, hogy együtt éljenek a különböző kultúrákkal és életstílusokkal; 
• segíti a résztvevőket abban, hogy a sajátjuktól eltérő társadalmi csoportok (pl. kisebbségek, vidéki népcsoportok, valamint a gazdaságilag és kulturálisan leszakadók) perspektívájából is képesek legyenek értelmezni a világot.

A globális nevelés a jövőért való tanulás segítése. Arra ösztönzi az embereket, hogy vegyenek részt a körülöttük lévő világ alakításában, és mind gondolkodásban, mind cselekvésben szolidárisak legyenek, kritikusan gondolkozzanak. Így a globális nevelés célja olyan kognitív, szociális és gyakorlati kompetenciák fejlesztése, amelyek ehhez elengedhetetlenül szükségesek. Ezen kompetenciák fejlesztéséhez azonban adekvát szemléletmódra és módszertanra van szükség, amelynek középpontjában az aktív és kooperációra épülő tanulás széles tárháza áll.

A globális nevelés ügyét Magyarországon kezdetektől fogva elsősorban civil szervezetek képviselik. Ezen szervezeteknek, független szakértőknek és elkötelezett pedagógusoknak köszönhető, hogy a globális perspektíva egyre növekvő teret nyer a nem-formális oktatásban és elszigetelten megjelenik a formális oktatás keretei között is. A globális nevelés szemléletének széles körű elterjedéséhez azonban arra van szükség, hogy hatékony párbeszéd jöjjön létre a releváns szereplők, az érintett állami és helyi döntéshozói körök, az oktatási intézmények képviselői, a független oktatási szakemberek, a területen tevékenykedő civil szervezetek képviselői között. A már említett munkacsoport 2009-ben egy ajánlásokkal kiegészítet stratégiai alapvetést adott át az illetékes minisztériumnak A globális felelősségvállalásra nevelés fejlesztésének lehetőségei a közoktatásban címmel. Ebben megfogalmazták, hogy „a közoktatási rendszer segíthet abban, hogy felkészítsük a jelenlegi és eljövendő generációkat arra, hogy kellően magabiztosak és képzettek legyenek. (…) A munka részét képezi az is, hogy a diákok tájékozott, aktív, magabiztos és felelős állampolgárokká váljanak.” (HAND Globális Nevelés Munkacsoport (szerk.): A globális felelősségvállalásra nevelés fejlesztésének lehetőségei a közoktatásban. Stratégiai alapvetés és ajánlások. 2009. január 6.)

Az ajánlás után 2010-ben a globális neveléssel foglalkozó Anthropolis Egyesület kutatást készített Globális Nevelés. A globális nevelés helyzete és lehetőségei Magyarországon címmel, amit két évvel később egy másik tanulmány,  A globális nevelés szemlélete és tematikája a pedagógusképzésben című is követett. Noha akkor úgy tűnt, hogy a szemlélet nehezen találja meg a helyét a pedagógusképzésben és a gyakorlatban, 2016-ban sikerként lehetett elkönyvelni, hogy a fogalom mégis megjelent a már említett kormányhatározatban. Ekkor úgy tűnt, hogy a formálódó, megújuló Nemzeti alaptantervbe (NAT) is bekerülhet a szemlélet, végül a változás nem következett be. Jelenleg, noha a NAT több ponton is említést tesz a globális kihívásokra való felkészítés fontosságáról és a különböző műveltségi területekhez kapcsolhatóságáról, a globális nevelés rendszerszerűen nem jelenik meg az oktatásban. A NAT figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös, globális problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan az egyén, az állam, a civil szféra, a kisebb és nagyobb közösségek felelősségét, lehetőségeit, feladatait hangsúlyozza a világ globalizálódásában rejlő lehetőségek kihasználásában és a veszélyek csökkentésében, elhárításában. A NAT egyfajta ajánlást ad, hogy a különböző kulcskompetenciákban megjelenhessenek az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges készségek, értékorientációk, beállítódások.

Az Európai Bizottság társfinanszírozásában megvalósuló Komplex témák – sokrétű tantárgyak elnevezésű projekt keretén belül az Anthropolis Egyesület 2018-ban kisebb, nem reprezentatív felmérést készített pedagógusok körében, amelynek célja a szemlélet ismertségének felmérése, az osztályteremben és azon kívül használt módszerek, segédanyagok feltérképezése, illetve az esetleges szakmai támogatási igények számbavétele. Az online kérdőíven, fókuszcsoportos beszélgetésen és interjúkon alapuló kutatásból kiderült, hogy a tanárok, akik ismerik és alkalmazzák a globális nevelés szemléletét nem teherként, hanem többlet lehetőségként, a meglévő ismeretek tágításaként gondolnak a területre.

Számomra a globális nevelés azt jelenti, hogy úgy alakítom az óráim menetét, hogy közben figyelembe veszem az aktuális társadalmi változásokat, reagálok azokra, ezekhez kapcsolódó témákat mutatok be, és dolgozunk fel együtt. Nemcsak egy nyelvet akarok megtanítani – legyen az a német vagy a magyar –, hanem képessé akarom tenni a diákokat arra, hogy kifejezzék gondolataikat, ne csak egy országgal kapcsolatban, ahol az adott nyelvet beszélik, hanem az egész világra vonatkozóan. (Tanári válasz, online kérdőív,  Németh Szilvia: Globális nevelés – a magyar (válaszadó) pedagógusok szemével. Anthropolis Egyesület, 2019, 10.)

Egyúttal az is kiderült, hogy a tanárok szerint szükség van támpontokra, módszerekre, adott esetben az osztályterembe közvetlenül bevihető konkrét óravázlatokra.

Az Anthropolis Egyesület más civil szervezetekhez hasonlóan arra törekszik, hogy a meglévő hazai oktatási gyakorlatot a globális nevelés szemléletét képviselő tananyagokkal, oktatási anyagokkal, óravázlatokkal színesítse, a tanároknak képzéseket, a diákok számára műhelymunkákat, foglalkozásokat tartson. Mivel több szervezet párhuzamosan tevékenykedik a területen, és az érdeklődő tanárok, pedagógusok számára pedig nem volt olyan támpont, ahol könnyen rátalálhattak a globális nevelés szemléletét közvetítő forrásokra, képzésekre, ezért az Anthropolis létrehozta www.globnev.hu módszertani adatbázist. A hiánypótló honlap körbejárja a globális nevelés fogalmát, témaköreit, összekapcsol a területtel foglalkozó hazai szervezetekkel és közvetlen elérést biztosít számos online is elérhető óravázlathoz, oktatási anyaghoz, valamint segít eligazodni a különböző források között. Az online adatbázis hátterét az a közel egy évtizede működő Globális Nevelés Tudásközpont nyújtja, amely az ELTE PPK Kazinczy utcai könyvtárában – a vírushelyzet elmúltával – várja az érdeklődőket.

Az Anthropolis tanárok közreműködésével már korábban is készített és adott ki több tematikus globális nevelési oktatási segédanyagot, óravázlat-gyűjteményt például a fenntartható élelmezés vagy a modernkori rabszolgaság témájában. Most olyan tankönyvsorozatot jelentetett meg, amely tantárgyakhoz kötődő óravázlatok révén segít beágyazni a globális nevelés szemléletét a matematika, magyar nyelv és irodalom és földrajz tanórákba. A gyakorló tanárok segítségével kidolgozott és kipróbált feladatok úgy épülnek fel, hogy a hagyományos iskolai keretek között megtartott tanórákon is alkalmazhatók. Igény és a rendelkezésre álló időkeret függvényében egy-egy rövidebb feladatot is kipróbálhatunk, de kitölthető akár egy vagy több teljes tanóra is.

A nemrég megjelent három tankönyv, akárcsak az Anthropolis Egyesület további kiadványa és a www.globnev.hu honlapon összegyűjtött oktatási anyagok mind kérdésfeltevésre és válaszadására ösztönöznek olyan eseményekkel és témákkal kapcsoltban, melyek felkeltik az emberek természetes kíváncsiságát. A résztvevőket olyan témák megvitatásába vonják be, melyekben nincsenek kizárólagos válaszok vagy egyértelmű megoldások, és amelyek visszatükrözik a világ összetettségét.