Trencsényi László: Mustra

avagy folyóiratok a tanári szobák polcain, számítógép monitorján … és olvasóik

Sokan mondják, mondjuk: korszerű és folyamatos szakmai diskurzus nélkül nem életképes egy szakma, a belső kommunikációja is csorbát szenved, de az is hatékonyságot zavaró tényező, ha partnereivel – köztük a laikusokkal – nem tud szót érteni.

Írásunk alapvetően a mai helyzetet akarja bemutatni. 

A teljesség igénye nélkül szólni érdemes a múltról is. Ez a mustra nem kutatásra támaszkodik. Kérjük az olvasót, egészítse ki.

Kezdetben volt a Néptanítók Lapja. Eötvös József fémjelezte.1 Aztán az 1891-ben alapított Magyar Paedagógiai Társaság lapja lett a Magyar Pedagógia.2 No és lett Népművelés (kifejezetten progresszív pedagógiai lapként) meg A Gyermek – a reformok orgánuma. Kemény Gábor nevéhez fűződik az Embernevelés a második háború után.3

A létező szocializmus nem takarékoskodott a papírral és a nyomdaköltséggel. 1950-ben létrehozta a Pedagógiai Szemlét.4 Majd megannyi szaktantárgyi lapot indított, a tantárgygondozók örömére.5

A 70-es évek reformhullámában született veszprémi Országos Oktatástechnológiai Központ is kapott lapot: ez volt az Pedagógiai Technológia.6

A tanárképző főiskolák is „kaptak” országos szaklapot: ez volt (?) a Módszertani Közlemények.

S sokadik évfolyamát jegyzi a szakszervezet orgánuma, a Pedagógusok Lapja.7

Csaknem 10 évfolyamot élt meg Mihály Ottó folyóirata a 80-as években az OPI-ban, ez volt a Neveléselmélet és Iskolakutatás, mindössze négy számot megélt „kisöccsét” Loránd Ferenc szerkesztette: Iskolafejlesztések – Fejlesztő Iskolák címmel.8

Folyóirata volt – s van – az Országos Pedagógiai Könyvtárnak. Ez a Könyv és Nevelés, mely elektronikus mutációban is hozzáférhető immár. Voltak ciklusok – Csulák Mihály nevét emlegessük, amikor a folyóirat vállalta a gyermekkönyv-kritikai orgánum szerepét is. A 70-es évek végén az úttörők adták ki néhány számot megélt gyermekkulturális teoretikus-kritikus folyóiratukat, a Gyermekmúzsákat. Örök darab a zenepedagógusok Parlandója szakszervezeti fenntartásban, összeforrva Zelinka Tamás nevével.9

Az egykori Oktatáskutató Intézet tudományosságra adó lapja volt, s ma a jogutód OFI-é az Educatio (főként az oktatáspolitológia, az oktatásszociológia orgánuma).

Az ifjúságkutatók az ifjúsági szervezet reformtörekvései idején kaptak jó szakmai lapot, az Ifjúsági Szemlét.10

Felsőoktatási Szemlének nevezték a felsőoktatás szemléjét. Szakképzési Szemlének a szakképzés támogató elitjének orgánumát.

S stabilan ragyogott a Tanító napja.11 Mint ahogy az Óvodai Nevelésé is.12

S ne feledjük: olykor-olykor egy-egy megye, megyeszékhely is összekapta magát, adott arra, hogy pedagógiai szaklapja legyen (Baranyai Művelődés, borsodi Fókusz stb.). Persze, a főváros is igényes szaklapot küldött a tanári szobákba: a Budapesti Nevelőt.

Amikor 1990-ben a „veszprémiek” az új OKI-ba kerültek, először lett szakmapolitikai kérdés a lapstruktúra a rendszerváltás után. Az állami gondoskodás nem volt vita tárgya, de bizonyos racionalizálás (akár anyagi okokból is) felvetődött. Így született a Pedagógiai Technológia bázisán, eleinte hasonló tipográfiával (csak szilvakékre cserélte a Pete barnáját) az Iskolakultúra kiváltandó a tantárgyi lapokat. Volt 3 mutációja: társadalomtudomány – természettudomány – technika – utalván a készülő NAT integráló szándékaira is. Ma már közel sincs meg ez a szigorú tematikus lapszervezés az Iskolakultúránál.

Magyar Felsőoktatás címen született újjá igen elegáns kivitelben a felsőoktatás folyóirata, majd az ezredfordulóval elhalt.

A Független Pedagógus Fórum hozta létre az Új Katedrát, Pecsenye Éva lapját – tulajdonosváltások nyomán ez ma a kormánypárthoz közelálló Commitment lapja.

A Felnőttoktatásból a pécsi egyetemi Tudásmenedzsment mellett Felnőttképzés lett, a mindenkori háttérintézeti struktúra lapja. A Nemzeti Szakképzési Intézet közös szerkesztőségben hasonló tipográfiában adja ki a Szakoktatást is. A hírmagazinnál több, tudományos lapnál kevesebb színes orgánum.

A gyermekkultúra ma két orgánummal is jelentkezik – fluctuat nec mergitur: állandó fenntartói válság közepette. A Pont Kiadó adja ki a Fordulópont című periodikát, s magánkiadás a Csodaceruza is (utóbbinak van webes változata is).

Tankönyvkritikára szerveződött a Tandem, pár számot élt meg kormányzati támogatással. Aztán sokáig a Mentor Magazin (A Pedagógiai Lapok Egyesülete elnöke, Gyarmati Szabó Éva által alapított „pedagógus-bulvár”) mellékletében kapott helyet.13 Hasonló újsággal próbálkozott a vállalkozó kedvű Kopcsik István is (Magiszter), de ez a lap hamar eltűnt.

A konzervatív pedagógia értékes orgánuma címre pályázott s nyert a Pázmány Egyetem lapja, a Mester és Tanítvány.

Művészetpedagógiai egyesületek jegyzik az igen gazdag Drámapedagógiai Magazint és a szerényebb Kútbanézőket. (A művészeti iskoláknak is volt lapja: a Metronóm.)

Néhány éve Ollé János dinamikus kezdeményezésére szót kért az Oktatás-Informatika a nyilvánosságban.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete Oroszlány Péter, Takács Géza, majd Knausz Imre szerkesztésében adta ki a markáns Tani-tanit.14 A fenntartó és a szerkesztő vitája miatt bekövetkezett szakítás nyomán a jeles, korán elhunyt tanulás-módszertanos szakember évekig jegyezte a Tan-Műhely számait szerkesztőként.

A gyógypedagógusok új világában jelent meg a Fejlesztő Pedagógia magánkezdeményezésként.15 A nemzetközi gyermekotthoni szervezet, a FICE jegyzi a Gyermek- és Ifjúságvédelmet (korábban az OPI lapját), a hasonló nevű alapítvány a Család, Gyermek, Ifjúság c. folyóirat kiadója. Két utóbbi több éves lemaradásban van – forráshiány az oka.

Az áemkások lapja Vészi János találó szavát kölcsönzi: Alfa. Az ország legnagyobb nevelési-oktatási intézményének, a pécsi Apáczai Nevelési Központnak, több mint 500 alkalmazott olvasónak saját orgánuma volt, az Együtt. A Kiss Áron Játéktársaság adja ki a tagdíj fejében kézhez vehető Forgót. A Magyar Népfőiskolai Társaság népszerű folyóirata volt az MNT, évek óta forrás híján nem tudott megjelenni.

Olykor-olykor ma is szóhoz jut egy megye, egy régió. E sorok írójának írásait a BAZ megyei Fókusz, illetve a Miskolci Pedagógus fogadta be sokáig.

A tehetséggondozók bulletinje – Tehetség – azóta elegáns és folyóiratszerű, mióta az Apáczai Kiadó felkarolta. A szerkesztő változatlan, a szorgos Százdi Antal. A pedagógusképzés egyesületeinek fenntartásában jelenik meg – nagy anyagi nehézségek mellett a Pedagógusképzés.

A jeles tankönyvkiadók is próbálkoznak a hírlevélen, reklámújságon túlemelkedő lap fenntartásán. Az Apáczai Kiadó kitart a nyomtatott orgánum mellett, ez a Tanítás-Tanulás. A Raabe elektronikus újsága a Pedagógus Klub. Rövid ideig a Konsept Kiadó adott ki Tankönyvek Világa címen folyóiratot.

Vállalkozásban szerkesztik a Modern Iskola című szakmai magazint. KözOktatás A-Z-ig (online is) a Complex Kiadó tájékoztatója, főképp a közoktatási jog tárgykörében. Képzés és Gyakorlat a Kaposvári Egyetem neveléstudományi orgánuma. A Kodolányi János Főiskola a kiadója a Neveléstörténet című szakfolyóiratnak, amely 2 éves elmaradással küzd.

Sok-e vagy kevés?16

170 000 pedagógus tekinthető-e olvasónak? Lekerül-e a tanári szobák polcairól lukas órán megannyi lap? 

Olvasnak-e a pedagógusok? A 3 országos tudományos lap 2000 körüli példányszáma sok-e vagy kevés?  

Az olvasók fogynak, fogytak-e el, vagy az olvasási szokások változnak, s szívesebben böngészünk a képernyőn?

Pordány Sarolta 2007-ben Felnőttképzési Szemle címen alapított igényes internetes újságot.

Holló Dorottya és Károly Krisztina jegyzik Wopalp (Nyelvpedagógiai Közlemények) címmel a nyelvpedagógusok angol nyelvű folyóiratát.

Karlovitz János Tibor – aki sokáig szerkesztette az Educatiót – szintén idegen nyelvű periodikát ad ki, elsősorban webes felületen. Ez a Practice and Theory in Systems of Education. 

Takács Verának, a jeles gyerektelevíziósnak nevéhez fűződik a Gyerekszínház című internetes lap.

A HVG-hez kötődik az Eduline.

Radó Péter és Setényi János indítottak az új helyzetben oktatáspolitikai blogot, az OktpolCafét.

Túlnő az egyesületi bulletin funkcióján az OFOE honlapja, nemkülönben a Történelemtanárok Egyletéé.

Hírmagazin-funkciót vett át a VII. Nevelésügyi Kongresszus honlapjának fóruma, a nk7.hu. Kölöknet a címe Földes Petra gyerekérdekű magazinjának.

Elektronikus folyóirattal jelentkezett az újjászületet Neveléstudományi Kutatók Egyesülete, a HERA Pedagógia-Online Hungarian Educational Research Journal (PO-HERJ) címen.

Folynak az előkészületek az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Karán (ONLI munkacímmel) egy tudományos elektronikus folyóirat alapítására.

S sorolhatnánk…17

Sokan mondják, mondjuk: korszerű és folyamatos szakmai diskurzus nélkül nem életképes egy szakma, a belső kommunikációja is csorbát szenved, de az is hatékonyságot zavaró tényező, ha partnereivel – köztük a laikusokkal – nem tud szót érteni.

A szerzők írnak (a „nem mondhatom el senkinek…” életérzés megnyilvánulásaként vagy „az égre írj, ha minden összetört” költői parancsának – vagy éppen a doktori iskolák elvárásainak – engedelmeskedve).

Olvasók nélkül nem megy.

De a társadalom értő, gondoskodó figyelme nélkül sem.

• 1. Ma a félig elektronikus, félig papíralapú Köznevelés vállalja elődjének: oktatási hírmagazinnak nevezi magát, a minisztérium lapja, egykoron nagyon is, ma kevésbé jegyzik tudományos közleményeket is közlő lapnak.
• 2. Hosszú ideje a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága a laptulajdonos.
• 3. Jelképes volt, hogy Gáspár László ezen a címen indította rövid életű folyóiratát, mely a politikai változások után lett volna a „pedagógiai baloldal” (progresszió) – ő ugyanazt értette a két kifejezés alatt – folyóirata.
• 4. Ennek jogutóda a mindenkori pedagógiai háttérintézet (OPI, OKI, OFI) és az 1967-ben újjászervezett Magyar Pedagógiai Társaság folyóirata, az Új Pedagógiai Szemle. A lap szerkesztői korábban arra voltak büszkék, hogy megjelenésük ideje rendre azonos a naptári dátummal, ma nagy késésekkel küzd a folyóirat, a fenntartás pénzügyi gondjaival. E sorok írásakor fejeződött be a 2010-es évfolyam. Rövid várakozás után a lap számainak tartalma az interneten is követhető.
• 5. Ma a magánkiadású Magyartanítás maradt meg ebből a struktúrából, olykor egy-egy civil kezdeményezés életre lehel egy tantárgy-pedagógiai lapot, így volt rövid ideig Vizuális Kultúra is. Az Anyanyelv-pedagógia című folyóiratot kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság. Történelemtanítás címmel jelenik meg online történelemdidaktikai folyóirat. Alapító szerkesztő a pécsi Dárdai Ágnes. A Mozaik Kiadó ad ki töretlenül – főleg természettudományok tanítását támogató módszertani-tantárgypedagógiai lapokat: A Matematika Tanítása, A Fizika Tanítása, A Biológia Tanítása, A Földrajz Tanítása, A Kémia Tanítása, ill. Csengőszó.
• 6. Pedagógiailap-szerkesztőként itt debütált Géczi János.
• 7. Ne feledkezzünk meg a háború előtti cserkészet orgánumát (Vezetők Lapja) felváltó Úttörővezetőről, mely az átalakulás éveiben néhány évfolyamot még megpróbált Tantusz néven túlélni, de ezt a módszertant már semmilyen piac nem igényelte.
• 8. Az OPI innovatív részlege a felnőttoktatás nyilvánosságából is kivette részét: Gálos Júlia szerkesztett néhány számot az „ős” Felnőttoktatásból.
• 9. Mára webes változatban is.
• 10. Az elődök előtt tisztelgett Nagy Ádám és Székely Levente, amikor az ifjúságkutatás új lapját Új Ifjúsági Szemlének nevezték el 2003-ban. Fenntartói gondok nyomán 2011 decemberére a lap búcsúszámát tervezik a szerkesztők. A lapnak van internetes oldala.
• 11. Ragyog ma is, a vállalkozó tulajdonos (jobbára gyereklapok, női lapok bevételéből) máig képes finanszírozni.
• 12. A rendszerváltás után megmaradt a lap, de „osztódással” szaporodott. Volt Kisgyermeknevelés, az Óvodapedagógusok Egyesületének lapja. Az Óvodai Élet, majd A Kisgyermek jelzi Villányi Jutka szerkesztői és lapalapítói buzgalmát. S szép külsővel jelentkezik rendre a Montessori Egyesület (MM – Montessori Műhely címen).
• 13. E lap is kihullt a struktúrából, a neten fel-felbukkan.
• 14. Az egyesület erőforrásai kimerültek, ennek helyébe lépett mára a Tani-tani Csoport blogja, ahol e sorok olvashatók.
• 15. A Bárczi Gyógypedagógiai Főiskolai Kar nagyszabású interdiszciplináris vállalkozása a Fogyatékosság és Társadalom.
• 16. A Tani-tani blogot e sorok írásakor több mint 700-an lájkolták. Sok-e vagy kevés?
• 17. Tisztelettel kérjük is az olvasót: segítsük egymást a teljességben, egészítse ki e mustra adatait.