Trencsényi László: Mustra

avagy folyóiratok a tanári szobák polcain, számítógép monitorján … és olvasóik

Sokan mondják, mondjuk: korszerű és folyamatos szakmai diskurzus nélkül nem életképes egy szakma, a belső kommunikációja is csorbát szenved, de az is hatékonyságot zavaró tényező, ha partnereivel – köztük a laikusokkal – nem tud szót érteni.

Trencsényi LászlóÍrásunk alapvetően a mai helyzetet akarja bemutatni. 

A teljesség igénye nélkül szólni érdemes a múltról is. Ez a mustra nem kutatásra támaszkodik. Kérjük az olvasót, egészítse ki.

Kezdetben volt a Néptanítók Lapja. Eötvös József fémjelezte.1 Aztán az 1891-ben alapított Magyar Paedagógiai Társaság lapja lett a Magyar Pedagógia.2 No és lett Népművelés (kifejezetten progresszív pedagógiai lapként) meg A Gyermek – a reformok orgánuma. Kemény Gábor nevéhez fűződik az Embernevelés a második háború után.3

A létező szocializmus nem takarékoskodott a papírral és a nyomdaköltséggel. 1950-ben létrehozta a Pedagógiai Szemlét.4 Majd megannyi szaktantárgyi lapot indított, a tantárgygondozók örömére.5

A 70-es évek reformhullámában született veszprémi Országos Oktatástechnológiai Központ is kapott lapot: ez volt az Pedagógiai Technológia.6

A tanárképző főiskolák is „kaptak” országos szaklapot: ez volt (?) a Módszertani Közlemények.

S sokadik évfolyamát jegyzi a szakszervezet orgánuma, a Pedagógusok Lapja.7

Csaknem 10 évfolyamot élt meg Mihály Ottó folyóirata a 80-as években az OPI-ban, ez volt a Neveléselmélet és Iskolakutatás, mindössze négy számot megélt „kisöccsét” Loránd Ferenc szerkesztette: Iskolafejlesztések – Fejlesztő Iskolák címmel.8

Folyóirata volt – s van – az Országos Pedagógiai Könyvtárnak. Ez a Könyv és Nevelés, mely elektronikus mutációban is hozzáférhető immár. Voltak ciklusok – Csulák Mihály nevét emlegessük, amikor a folyóirat vállalta a gyermekkönyv-kritikai orgánum szerepét is. A 70-es évek végén az úttörők adták ki néhány számot megélt gyermekkulturális teoretikus-kritikus folyóiratukat, a Gyermekmúzsákat. Örök darab a zenepedagógusok Parlandója szakszervezeti fenntartásban, összeforrva Zelinka Tamás nevével.9

Az egykori Oktatáskutató Intézet tudományosságra adó lapja volt, s ma a jogutód OFI-é az Educatio (főként az oktatáspolitológia, az oktatásszociológia orgánuma).

Az ifjúságkutatók az ifjúsági szervezet reformtörekvései idején kaptak jó szakmai lapot, az Ifjúsági Szemlét.10

Felsőoktatási Szemlének nevezték a felsőoktatás szemléjét. Szakképzési Szemlének a szakképzés támogató elitjének orgánumát.

S stabilan ragyogott a Tanító napja.11 Mint ahogy az Óvodai Nevelésé is.12

S ne feledjük: olykor-olykor egy-egy megye, megyeszékhely is összekapta magát, adott arra, hogy pedagógiai szaklapja legyen (Baranyai Művelődés, borsodi Fókusz stb.). Persze, a főváros is igényes szaklapot küldött a tanári szobákba: a Budapesti Nevelőt.

Amikor 1990-ben a „veszprémiek” az új OKI-ba kerültek, először lett szakmapolitikai kérdés a lapstruktúra a rendszerváltás után. Az állami gondoskodás nem volt vita tárgya, de bizonyos racionalizálás (akár anyagi okokból is) felvetődött. Így született a Pedagógiai Technológia bázisán, eleinte hasonló tipográfiával (csak szilvakékre cserélte a Pete barnáját) az Iskolakultúra kiváltandó a tantárgyi lapokat. Volt 3 mutációja: társadalomtudomány – természettudomány – technika – utalván a készülő NAT integráló szándékaira is. Ma már közel sincs meg ez a szigorú tematikus lapszervezés az Iskolakultúránál.

Magyar Felsőoktatás címen született újjá igen elegáns kivitelben a felsőoktatás folyóirata, majd az ezredfordulóval elhalt.

A Független Pedagógus Fórum hozta létre az Új Katedrát, Pecsenye Éva lapját – tulajdonosváltások nyomán ez ma a kormánypárthoz közelálló Commitment lapja.

A Felnőttoktatásból a pécsi egyetemi Tudásmenedzsment mellett Felnőttképzés lett, a mindenkori háttérintézeti struktúra lapja. A Nemzeti Szakképzési Intézet közös szerkesztőségben hasonló tipográfiában adja ki a Szakoktatást is. A hírmagazinnál több, tudományos lapnál kevesebb színes orgánum.

A gyermekkultúra ma két orgánummal is jelentkezik – fluctuat nec mergitur: állandó fenntartói válság közepette. A Pont Kiadó adja ki a Fordulópont című periodikát, s magánkiadás a Csodaceruza is (utóbbinak van webes változata is).

Tankönyvkritikára szerveződött a Tandem, pár számot élt meg kormányzati támogatással. Aztán sokáig a Mentor Magazin (A Pedagógiai Lapok Egyesülete elnöke, Gyarmati Szabó Éva által alapított „pedagógus-bulvár”) mellékletében kapott helyet.13 Hasonló újsággal próbálkozott a vállalkozó kedvű Kopcsik István is (Magiszter), de ez a lap hamar eltűnt.

A konzervatív pedagógia értékes orgánuma címre pályázott s nyert a Pázmány Egyetem lapja, a Mester és Tanítvány.

Művészetpedagógiai egyesületek jegyzik az igen gazdag Drámapedagógiai Magazint és a szerényebb Kútbanézőket. (A művészeti iskoláknak is volt lapja: a Metronóm.)

Néhány éve Ollé János dinamikus kezdeményezésére szót kért az Oktatás-Informatika a nyilvánosságban.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete Oroszlány Péter, Takács Géza, majd Knausz Imre szerkesztésében adta ki a markáns Tani-tanit.14 A fenntartó és a szerkesztő vitája miatt bekövetkezett szakítás nyomán a jeles, korán elhunyt tanulás-módszertanos szakember évekig jegyezte a Tan-Műhely számait szerkesztőként.

A gyógypedagógusok új világában jelent meg a Fejlesztő Pedagógia magánkezdeményezésként.15 A nemzetközi gyermekotthoni szervezet, a FICE jegyzi a Gyermek- és Ifjúságvédelmet (korábban az OPI lapját), a hasonló nevű alapítvány a Család, Gyermek, Ifjúság c. folyóirat kiadója. Két utóbbi több éves lemaradásban van – forráshiány az oka.

Az áemkások lapja Vészi János találó szavát kölcsönzi: Alfa. Az ország legnagyobb nevelési-oktatási intézményének, a pécsi Apáczai Nevelési Központnak, több mint 500 alkalmazott olvasónak saját orgánuma volt, az Együtt. A Kiss Áron Játéktársaság adja ki a tagdíj fejében kézhez vehető Forgót. A Magyar Népfőiskolai Társaság népszerű folyóirata volt az MNT, évek óta forrás híján nem tudott megjelenni.

Olykor-olykor ma is szóhoz jut egy megye, egy régió. E sorok írójának írásait a BAZ megyei Fókusz, illetve a Miskolci Pedagógus fogadta be sokáig.

A tehetséggondozók bulletinje – Tehetség – azóta elegáns és folyóiratszerű, mióta az Apáczai Kiadó felkarolta. A szerkesztő változatlan, a szorgos Százdi Antal. A pedagógusképzés egyesületeinek fenntartásában jelenik meg – nagy anyagi nehézségek mellett a Pedagógusképzés.

A jeles tankönyvkiadók is próbálkoznak a hírlevélen, reklámújságon túlemelkedő lap fenntartásán. Az Apáczai Kiadó kitart a nyomtatott orgánum mellett, ez a Tanítás-Tanulás. A Raabe elektronikus újsága a Pedagógus Klub. Rövid ideig a Konsept Kiadó adott ki Tankönyvek Világa címen folyóiratot.

Vállalkozásban szerkesztik a Modern Iskola című szakmai magazint. KözOktatás A-Z-ig (online is) a Complex Kiadó tájékoztatója, főképp a közoktatási jog tárgykörében. Képzés és Gyakorlat a Kaposvári Egyetem neveléstudományi orgánuma. A Kodolányi János Főiskola a kiadója a Neveléstörténet című szakfolyóiratnak, amely 2 éves elmaradással küzd.

Sok-e vagy kevés?16

170 000 pedagógus tekinthető-e olvasónak? Lekerül-e a tanári szobák polcairól lukas órán megannyi lap? 

Olvasnak-e a pedagógusok? A 3 országos tudományos lap 2000 körüli példányszáma sok-e vagy kevés?  

Az olvasók fogynak, fogytak-e el, vagy az olvasási szokások változnak, s szívesebben böngészünk a képernyőn?

Pordány Sarolta 2007-ben Felnőttképzési Szemle címen alapított igényes internetes újságot.

Holló Dorottya és Károly Krisztina jegyzik Wopalp (Nyelvpedagógiai Közlemények) címmel a nyelvpedagógusok angol nyelvű folyóiratát.

Karlovitz János Tibor – aki sokáig szerkesztette az Educatiót – szintén idegen nyelvű periodikát ad ki, elsősorban webes felületen. Ez a Practice and Theory in Systems of Education

Takács Verának, a jeles gyerektelevíziósnak nevéhez fűződik a Gyerekszínház című internetes lap.

A HVG-hez kötődik az Eduline.

Radó Péter és Setényi János indítottak az új helyzetben oktatáspolitikai blogot, az OktpolCafét.

Túlnő az egyesületi bulletin funkcióján az OFOE honlapja, nemkülönben a Történelemtanárok Egyletéé.

Hírmagazin-funkciót vett át a VII. Nevelésügyi Kongresszus honlapjának fóruma, a nk7.hu. Kölöknet a címe Földes Petra gyerekérdekű magazinjának.

Elektronikus folyóirattal jelentkezett az újjászületet Neveléstudományi Kutatók Egyesülete, a HERA Pedagógia-Online Hungarian Educational Research Journal (PO-HERJ) címen.

Folynak az előkészületek az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Karán (ONLI munkacímmel) egy tudományos elektronikus folyóirat alapítására.

S sorolhatnánk…17

Sokan mondják, mondjuk: korszerű és folyamatos szakmai diskurzus nélkül nem életképes egy szakma, a belső kommunikációja is csorbát szenved, de az is hatékonyságot zavaró tényező, ha partnereivel – köztük a laikusokkal – nem tud szót érteni.

A szerzők írnak (a „nem mondhatom el senkinek…” életérzés megnyilvánulásaként vagy „az égre írj, ha minden összetört” költői parancsának – vagy éppen a doktori iskolák elvárásainak – engedelmeskedve).

Olvasók nélkül nem megy.

De a társadalom értő, gondoskodó figyelme nélkül sem.

  • 1. Ma a félig elektronikus, félig papíralapú Köznevelés vállalja elődjének: oktatási hírmagazinnak nevezi magát, a minisztérium lapja, egykoron nagyon is, ma kevésbé jegyzik tudományos közleményeket is közlő lapnak.
  • 2. Hosszú ideje a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága a laptulajdonos.
  • 3. Jelképes volt, hogy Gáspár László ezen a címen indította rövid életű folyóiratát, mely a politikai változások után lett volna a „pedagógiai baloldal” (progresszió) – ő ugyanazt értette a két kifejezés alatt – folyóirata.
  • 4. Ennek jogutóda a mindenkori pedagógiai háttérintézet (OPI, OKI, OFI) és az 1967-ben újjászervezett Magyar Pedagógiai Társaság folyóirata, az Új Pedagógiai Szemle. A lap szerkesztői korábban arra voltak büszkék, hogy megjelenésük ideje rendre azonos a naptári dátummal, ma nagy késésekkel küzd a folyóirat, a fenntartás pénzügyi gondjaival. E sorok írásakor fejeződött be a 2010-es évfolyam. Rövid várakozás után a lap számainak tartalma az interneten is követhető.
  • 5. Ma a magánkiadású Magyartanítás maradt meg ebből a struktúrából, olykor egy-egy civil kezdeményezés életre lehel egy tantárgy-pedagógiai lapot, így volt rövid ideig Vizuális Kultúra is. Az Anyanyelv-pedagógia című folyóiratot kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság. Történelemtanítás címmel jelenik meg online történelemdidaktikai folyóirat. Alapító szerkesztő a pécsi Dárdai Ágnes. A Mozaik Kiadó ad ki töretlenül – főleg természettudományok tanítását támogató módszertani-tantárgypedagógiai lapokat: A Matematika Tanítása, A Fizika Tanítása, A Biológia Tanítása, A Földrajz Tanítása, A Kémia Tanítása, ill. Csengőszó.
  • 6. Pedagógiailap-szerkesztőként itt debütált Géczi János.
  • 7. Ne feledkezzünk meg a háború előtti cserkészet orgánumát (Vezetők Lapja) felváltó Úttörővezetőről, mely az átalakulás éveiben néhány évfolyamot még megpróbált Tantusz néven túlélni, de ezt a módszertant már semmilyen piac nem igényelte.
  • 8. Az OPI innovatív részlege a felnőttoktatás nyilvánosságából is kivette részét: Gálos Júlia szerkesztett néhány számot az „ős” Felnőttoktatásból.
  • 9. Mára webes változatban is.
  • 10. Az elődök előtt tisztelgett Nagy Ádám és Székely Levente, amikor az ifjúságkutatás új lapját Új Ifjúsági Szemlének nevezték el 2003-ban. Fenntartói gondok nyomán 2011 decemberére a lap búcsúszámát tervezik a szerkesztők. A lapnak van internetes oldala.
  • 11. Ragyog ma is, a vállalkozó tulajdonos (jobbára gyereklapok, női lapok bevételéből) máig képes finanszírozni.
  • 12. A rendszerváltás után megmaradt a lap, de „osztódással” szaporodott. Volt Kisgyermeknevelés, az Óvodapedagógusok Egyesületének lapja. Az Óvodai Élet, majd A Kisgyermek jelzi Villányi Jutka szerkesztői és lapalapítói buzgalmát. S szép külsővel jelentkezik rendre a Montessori Egyesület (MM – Montessori Műhely címen).
  • 13. E lap is kihullt a struktúrából, a neten fel-felbukkan.
  • 14. Az egyesület erőforrásai kimerültek, ennek helyébe lépett mára a Tani-tani Csoport blogja, ahol e sorok olvashatók.
  • 15. A Bárczi Gyógypedagógiai Főiskolai Kar nagyszabású interdiszciplináris vállalkozása a Fogyatékosság és Társadalom.
  • 16. A Tani-tani blogot e sorok írásakor több mint 700-an lájkolták. Sok-e vagy kevés?
  • 17. Tisztelettel kérjük is az olvasót: segítsük egymást a teljességben, egészítse ki e mustra adatait.
A szerzőről: 

Hozzászólások

„Sokan mondják, mondjuk: korszerű és folyamatos szakmai diskurzus nélkül nem életképes egy szakma, a belső kommunikációja is csorbát szenved, de az is hatékonyságot zavaró tényező, ha partnereivel – köztük a laikusokkal – nem tud szót érteni.”
Egyetértek, a témával kapcsolatban nekem az jut eszembe, hogy a szülőket is jobban meg lehetne célozni, be lehetne vonni. Az aktuális oktatásirányítás irányvonala talán más, de lehet, hogy jobban tudatosítanunk kellene, hogy bizony a szülő pedagógiai munkát is végez, tehát kolléga (lehetne). Az intézményes nevelésnek nyilván vannak specialitásai, de a szemléletben, alapelvekben nem biztos, hogy annyira különbözőnek kell tartanunk, hogy a szülői nevelés kérdései ne kaphatnának nagyobb szerepet a pedagógiában, így esetleg az érdeklődők, olvasók száma is nőhetne.

Kedves Laci!
Csak egy kis pontosítást tennék kiváló összegző cikkedhez: a Magiszter magazin jóval hamarabb létezett a Mentornál! 1997-2000-ig három éven keresztül! Az első két évben Gyarmati Éva főszerkesztésében, de miután igen sok bajunk volt egymással, megváltam tőle. Ezután még egy évig - Zsédenyi Jiudit főszerkesztésében -sokkal változatosabb tartalommal még működtünk, utána sajnos anyagi okok miatt - hiába volt 2.500 intézményi megrendelő - nem tudtuk folytatni a lap kiadását!
Az a véleményem, hogy a pedagógus egy olyan "érdeklődő", aki 170.000 fős létszáma ellenére nem hogy több, de egyetlen egy független lapot sem képes eltartani! Ha pedig valaki komolyabb pénzt áldoz egy ilyen témájú lap megjelentetéséhez, az meg is akarja mondani, hogy mi legyen benne!!  Ilyenek vagyunk....
Üdvözlettel: István

Trencsényi László képe

"Lapzárta után" értesültem a POZITIV Országos Szakmai Egyesület  elektornikus lapjáról, a
Nehezen nevelhető címűről. Ennek szerkesztője Várdai Márta. Íme a legutóbbi szám tartalomjegyzéke.
Ajánló
 
Visszatekintő-Tudósítás-Háttéranyagok
3.o…    Tudósítás az augusztus 25-i – „Az új civil törvény” – c.  PECIFÓ tanácskozásról
Oktatási helyzetkép-Tájékoztató
9.o…    Válogatás az Oktatásért Felelős Államtitkárság közleményeiből:
10.o… „Tanévkezdő kiadvány” – szövegrészletekkel
28.o…  Az iskolai testnevelésről
29.o…  A nyelvoktatási stratégiáról
29.o…. A Gazdasági Szereplők Oktatási Kerekasztaláról
Oktatási tallózó
30.o…  A 30 perces tanórákról
32.o…  Az óraszám növekedésről
35.o…  A szakképzés átalakításáról
36.o…  Az érettségi eredményekről
36.o…  A nyelvvizsgához kötött felvételiről
37.o…  A felsőoktatási törvény tervezetéről
41.o…  A tanárképzésről
Civil oldal-kitekintő
43.o…  „Még egyszer a finn oktatásról” – Saili, a 15 éves finn fiú egy napja
45.o…  „Kézírás helyett gépelés”
Civil oldal-konferencia felhívások
45.o…  „Diszlexiás barát középiskolák” – szeptember 10-én projektzáró konferencia Gyarmathy Évával
46.o…  Ismét ADHD konferencia – szeptember 30-án
47.o…  Demoszthenész Egyesület terápiás felhívása
48.o…  Védőszárny szervezet felhívása: „Kajak-kenu oktatása gyerekeknek” – október végéig
PORTRÉ helyett
48.o… Interjú Barabásné Murgács Kingával
FAMÍLIA KLUB Hírei-Kiállítás és Mozi
49.o…  „A véletlen, a firka és a Dobbantó”  – Szabó Irén írása
52.o…  „Nem beszélek zöldségeket” – „emberfilm”
KÖNYVAJÁNLó Helyett- Így írunk mi
53.o…  „Hátrányosné Világtalan Jozefin”  – Galambos Enikő újabb írása
Tallózó-Ötletbörze
54.o…  A gyurma, A Sanuk cipő, A sportválasz

És volt még az Irány.hu, a negyedévente megjelenő vizuális neveléssel foglakozóknak szóló remek kiadvány....Bodóczky István szerkesztésében, sok remek feladatötlettel....azt hiszem, már ez is a múlté....

Trencsényi László képe

Most kaptam kézbe a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Csíkszeredán megjelenő szép kivitelű lapját, a Magisztert.
Ki tud más, határon kívüli magyar szaklapról?
Valamikor Kárpátalján Közoktatás címen jelent meg lap...

Igen, én tudok még Szolvákiában egy Katedra címűt (ha jól emlékszem)....magyar nyelvű, az ottani peagógusoknak szól. Remélem még megvan, tavaly még írtam bele én is....