A gyerekek munkáját megszerkesztette: T. Puskás Ildikó.

Egy képzeletbeli település hegy- és vízrajzát, építészeti sajátosságait, lakosságának etnikai, mesterségbeli összetételét, híres embereinek életútját, életművét kutatják, s rögzítik a gépen. Kutatják? Tulajdonképpen igen. Holott képzeletüket mozgósítják csak nagy kedvvel! (Trencsényi László)

Az alábbi „projektmunkát” egy alapítványi iskola két negyedik osztályos tanulója készítette több heti lelkes erőbedobással egy hegyvidéki faluba szervezett osztálykirándulás után. Nyilvánvalóan nem minden tanítói inspiráció nélkül, de azt jócskán meghaladó alkotói buzgalommal.

Az eredményből is látható, hogy mindkét fiú könnyedén és célirányosan használja az internetet, de az is joggal feltételezhető, hogy ezt a készségüket az önként vállalt játékos feladat is jócskán továbbfejlesztette.

A komplex „alkotás” nem szorul lülönösebb értelmezésre, hiszen szerkezete és alcímrendszere rögtön elárulja, hogy a tanulói kutatómunka kiterjedt az általános műveltség minden lényeges területére, mind a reál-, mind a humántudományok tekintetében.

Ha az alábbiakban csonkítás nélkül idézünk mindennapi életünk szempontjából „szoftabb” diszciplínákból is (lásd néprajz, helytörténet, gasztronómia), azért tesszük, mert a teljes szöveg apró finomságai jól tükrözik egy – nevezzük nethasználónak – gyereknemzedék szellemi „működésmódját”.

T. Puskás Ildikó

Csalánvölgy

A település földrajzi adottságai

Csalánvölgy Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 30 km-re Miskolctól két domb között a Csalán-, más néven Szépút-völgyben helyezkedik el. A falu a nevét vagy a csalánnal benőtt völgyről vagy egy legendáról kapta. Csalánvölgyben van egy 1532 m-es hegy. Ez a Hedwig-hegy. A tetejéről egy vízesés folyik, ebből egy folyó ered. Úgy hívják hogy Dúrdarma1 folyó. A Dúrdarma folyó a Szépvölgyi-tóba folyik. Ezen kívül még fontos földrajzi dolog a Csalán völgytől alig 4 km-re elhelyezkedő Csalán szakadék. Ez a szakadék kb. 567 méter mély, és tele van nőve csalánnal. Csalánvölgynek van egy belső tava is, az Utricum-tó. A tudósók máig sem értik, de Csalánvölgy éghajlata nem egyezik meg Magyarországéval, mivel mediterrán.

Növény- és állatvilága

Csalánvölgy nagyon különleges állatvilággal rendelkezik, azonban nem annyira érdekes növényvilággal (leszámítva a pálmákat). A növényvilága nyírfákból, fenyőkből, bükkökből és főként csalánból áll. Viszont a Magyarországra egyáltalán nem jellemző éghajlat miatt, ahogy már említettük, pálmák is előfordulhatnak. Ugyanebből az okból kifolyólag Csalánvölgyben olyan állatok élnek, amelyek egyébként sehol sem. Például ilyen az aranyhód vagy a gyémántbegy nevű hal. Az aranyhód onnan kapta nevét, hogy aranyszínű prémje van, és emiatt 1899-ig aktívan vadászták, azonban ezután betiltották az akkor úgynevezett aranyhódvadászatot. A falu melletti dombokon, ahol mindent csalán ural, nagyon sok ürge és pocok él. Azon részén, ahol inkább pálmák nőnek, gyakori állat a xorkvaps. Ez az állat körübelül 10-20 cm-es piros, rombusz alakú kis lény, 14 lába van. Két nagy tépőfoga agyarként mered előre pofájából. Házi kártevőnek tartják, mivel szétrágja az akkumlátorokat. Kb.5-10 évig él. Még különleges csalánvölgyi állat a tavicsele. Az állat természetes élőhelye India. Azonban egy híres állatkutató, Aslabert Albert2 a meleg éghajlatra vonatkozva elengedett két ilyet az állatkertből3. Amióta él a Csalánvölgyi tavakban, rendszeresen horgásszák.

A Csalánvölgy név eredetlegendája

Sándorfalvai népmese alapján, 1850 körül

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, ahol a kurtafarkú malac túr, Galuskafalucskában, volt egyszer egy legény. Úgy hívták, hogy Dúrdarma János. Erős is volt, szép is volt, okos is volt, és annak ellenére, hogy szegény volt, huszárruhát hordott. De egy dolog nem stimmelt: utálta szülővárosát, Galuskafalucskát. Ezért hát egyszer anyjától kért egy korsó sört s hamuban sült pogácsát, és elindult, neki a nagyvilágnak. Nem is ment egy mérföldet sem, amikor egy szúrós növényekkel benőtt dombra ért. Itt gondolkozott egy pár percet, de végül úgy döntött, átkel rajta.

Ahogy ott mendegélt, meglátott egy szörnyet. A szörnynek kőpofája volt, három ijesztő szarva előre meredt, és pikkelyei csak úgy csillogtak a napfényben.

– Merre, merre?! – kérdezte a szörny.

A legény egy kicsit meghökkent. Úgy döntött, a következőket válaszolja:

– Elmentem szülőfalumból, Galuskafalucskából világot látni. Mit akarsz tőlem, te szörny?

A szörny tetőtől talpig átnézte a fiút, és ezt mondta:

– Nem tetszesz nekem, te fiú! Hogyha már így is, úgy is te át akarsz menni a dombon, én pedig így is, úgy is éhes vagyok, hát legyen így: próbára teszlek. Fogjál nekem hat nyulat, öt fácánt, és nyúzzál meg négy szarvast.

A fiú félt is, meg nem is, de végül is beletörődött. Miután elvégezte a munkáját, megkérdezte a kőpofát:

– Megmondanád, merre menjek tovább?

– Csak menjél egyenesen, és egy vízeséshez érsz, és ott majd eldöntöd, mit akarsz.

Azzal elállt az útból, és továbbengedte a legényt. Annak sem kellett több: futott mint a szél. Futott, futott, míg a vízeséshez nem ért. Ott meglátott egy csónakot. Gondolt egyet és lecsúszott a vízesésen a csónakkal. Amikor leért, meglátott egy gyönyörű völgyet. Ez a völgy tele volt ganajtúrókkal. A legény a nevetőgörcs határán volt, de amikor jobban megszemlélte a bogarakat, meglátta, hogy azok komoran, és egyben szomorúan néznek az orruk elé. Megkérdezte, hogy mi a baj, és hamarosan kiderült hogy egy gonosz tündér fenyegeti a völgyet. A legény megsajnálta a bogarakat, és így szólt:

– Gyere, te tündér, ha nem félsz! De a tündér nem félt. Előbújt a bokrok közül. A legény azonnal megismerte az átváltozott kőpofát. Ezek után kemény harc folytatódott. A tündér már-már lenyomta a legényt, azonban jött a bogártámadás: a bogarak kis nyilaikkal lőtték a tündért. De a tündérnek sem kellett egyéb: elég volt neki a bogarakra ránézni, és majdnem minden bogár elégett.

De míg a bogarak baját ellátta, a fiú kisurrant a banya markából, elővette kardját és belevágott az oldalába. A tündér oldala felhasadt, azzal egész teste is, széttörtek pikkelyei, és agya kifolyt a fejéből, mint egy csermely.

Miután teljesen elhalt a banya, a bogarak, mind az élőek, mind a holtak mintegy varázsütésre emberré változtak. Ők lettek Dúrdarma követői. Ahogy már együtt mentek, elértek egy csúf kisértetkastélyra hasonlító építményhez, ami egy meredek völgyben helyezkedett el. Ekkor így szólt a volt „ganajtúrók" vezére:

– Ez a gonosz tündér szolgáinak vára, ha szétromboljuk, és megöljük a szolgákat, a hullák valami kellemetlen növénnyé változnak, a táj viszont gyönyörű lesz!

(Ezt még személyesen nagyapám mesélte nekem, mielőtt meghalt!)

Azzal úgy döntöttek, hogy pár hétre letelepednek. Vettek a falukban sátrakat, de nem kellett sokat várniuk: egy hét múlva a várban élők megtámadták őket. Kilenc nap, kilenc éjszaka folyt a harc, de végül is Dúrdarmáék legyőzték a gonoszokat.

Amikor mindegyik gonosz bekrepált, testeik csalánná változtak, a jók holttestei pedig virággá. A tündér követőinek vára gyönyörű kastéllyá, a sziklák házakká, az egyedülálló fűcsomók veteményessé, rendezett fűvé és fákká változtak, a kövekből pedig guldenek4 lettek. Dúrdarma olyan boldog volt, mint még soha. Még mindig él, ha meg nem halt.

Vége

Ezt a legendát késöbb megfilmesítette a Hollywood. A következő címmel: The Legend of Durdarma. Ez a film csak angol és magyar nyelven tekinhető meg.

A település múltja

A legfontosabb történelmi esemény az 1400-as években történt, amikor Mátyás király a törökök ellen harcolt. Ezen a helyen ölte meg Murád szultánt. Még fontos történelmi információ fűződik 1848-hoz: Petőfi Sándor fő bujdokló helye volt. Görgey Artúr pedig itt halt meg. Csalánvölgy a sötét középkorban ellenezte a boszorkányüldözést.

A második világháború után Csalánvölgy volt körülbelül az egyetlen falu, ahol maradtak zsidók. Egyébként a völgyben lakott Schmidt Mariann, aki élete kockáztatásával mentette a zsidó gyerekeket 1940 és 1945 között.

Csalánvölgyben csak 1345-ben kezdtek el latin betűkkel írni. Addig így írtak: ÷ø «áѼѨ. Ez azt jelenti, hogy „szia, Márk”. Az igaz, hogy pár betűt mint pl. az á betűt latin betűkkel írták. A történészek máig sem értik ezt a titokzatos írásmódot. Az első csalánvölgyi teljesen megmaradt szöveg, amit már nem ilyen írásmoddal írtak, az egy régi csalánvölgyi nyelven, egy angolszász-magyar nyelven tekinthető meg. Ez a szöveg nagyon furcsa módon (még a szerzők, tehát mi is nehezen tudjuk elképzelni) egy fekete lyukról szól. A következő pár sorban ezt a szöveget írtuk le.

Dais izt daz ello ven Aind deis Viallaig. (Ez a világ végének eleje.)

Goidd köldt uns dee Apokalypsee. (Az isten az apokalipszist küldi nekünk.)

Goidd woll we aira Daied. (Az isten a halálunkat akarja.)

Dee Monztr izt nacher, onser Aind ach. (A szörny közeledik, és a végünk is.)

We Laib onser latzt Naipz. (Az utolsó napjainkat éljük.)

Deises Doiloig beschlemmt ailmind. (Ez a dolog mindent beszippant.)

Mijloi uns Godd. (Könyörülj meg rajtunk isten.)

1345-ben Csalánvölgy háborút vívott a miskolci nemesekkel, és megnyerte a csatát. Ezt az 1335-ben feltalált fegyvernek, a kakasdárdának köszönhették. Lényege hogy miközben dárdával harcolnak, a dárdára szerelnek egy nyílvesszőt, vagyis egy dárdahosszabbítót. A kakasos nevet azért kapta, mert kakasokat faragtak bele. Még hagyományos csalánvölgyi fegyver a díszkard. Ez egy kard, ami értékes ásványokkal van díszítve és a pengéje ezüstből van. Csalánvölgy leghíresebb fizikukusa pedig Stainhold János. Ő Stainhold Péter testvére (lásd Szakácsművészet.)

Építészete

A falu stílusa nagyon hagyományőrző. Minden ház, ha nem is régi, akkor is régi stílusban épült. Csalánvölgy régi szegényes stílusa általában egy vályogból épült zsuptetős házra emlékeztet. De itt-ott gyönyörű középkori várak és paloták is felbukkannak. Azonban egy ilyen palotát sem volt könnyű felépíteni: a Hedwig palota felépítése 27 évig tartott. Ez a palota Csalánvölgy egyik hihetetlen építészeti csodája. A palota építése 1656-tól 1683-ig tartott.

Csalánvölgy leghíresebb temploma (a Luksburg-katedrális után) a Sapotahr zsinagóga. Ez a zsinagóga Csalánvölgy legrégebbi zsinagógája. 1234-ben épült. Csalánvölgy leghíresebb építésze Juhász Jsatåzd – Gábor Béla – most 99-éves. Legnagyobb művei közé sorolhatjuk a Csalánkönyvtárat. A gigantikus könyvtár rokokó stílusban épült. Ennek az építménynek a leghíresebb szobra Herkules Urticumot ábrázolja. A faluban egy skanzen is üzemel. Ez szintén Jsatåzd műve. A másik híres építész Anatol Sándor. Ő építészeti tehetségén kívül grafikusként is híres. Ő tervezte a Csalánkönyvtár melléképületeit. Ezek szintén a barokk és rokokó közötti stílusban épült házak. A legmodernebb stílusú épület a Cauar Science Tower. Ugyanis ez a CAUARÉKD-nek szolgáló épület egy valóságos felhőkarcoló, és a Hedwig hegy tetején épült. E köré épült a CSDEK (CS=Csalánvölgy, D=digitális, E=ellátó, K=központja).

A Hedwig palotán kívűl még híres neves palota a Dettiéãongerii (ejtsd Dettyiéóngerii). Ezt a palotát az 1809-ben ott nyaraló francia-portugál nemesi család építtette.

A palota ma történelmi múzeumként működik. Csalánvölgy legszélén a domb tetején található ez a látványosság. Az 1848-as forradalomban ráépítettek két őrtornyot. A palotában 99 szoba található. Csalánvölgyben az épületeket a következő részekbe oszthatjuk: parasztház, palota, villa, tornácos ház, társasház.

A falu gasztronómiája

Csalánvölgy közkedvelt étele a csalánleves. Ebből az ennivalóból akadálytalanul tudnak enni, hiszen Csalánvölgy két csalánnal benőtt domb között helyezkedik el (lásd Földrajz). Azonban Olaszországból átterjedt a házi készítésű tészta hagyománya. Kevésbé hagyományőrző éttermekben készítenek már sajtos spagettit is. Ezen kívül közkedvelt étel a „kacsa csalán módra“. Ez az étel egy roston sült kacsa, csalán főzeléken átforgatva és felaprított csalánnal megszórva. Furcsa mód nem nagyon látni errefelé csalánfőzeléket. Csak a „kacsa csalán módrához“ használnak. Stainhold Péter Csalánvölgy leghíresebb szakácsa alapította meg az Abaúj Főzőklubot. Ennek a főzőklubnak a központi étterme és egyben Csalánvölgy leghíresebb étterme a Firacitus étterem. A főzőklub még mindig nagyon híres. Stainhold Péter kedvenc „luxus” étele a csalánleves, második fogásnak pedig paprikás besamel mártásos pulykamell meggyszósszal, és harmadik fogásnak (desszertnek) pedig marcipános-diós baracktorta. Csalánvölgyben a sör is nagyon közkedvelt. Németországból ugyanis átterjedt a „Brauhaus” sörkultúra. Más közkedvelt ital a mézvodka.

Néphagyománya, népviselete

Csalánvölgy népviselete nagyban eltér a környező falvakétól. A férfiak rövid szárú fekete marhabőr nadrágot viseltek. Úri házaknál ez a nadrág báránybőrből volt. Szintén a férfik a janicsársapkára emlékeztető tollas fejfedőket hordanak. A nők csipkézett rokolyákat viselnek. A női népviselet kissé hasonlít a kazári népviseletre. Csalánvölgyre továbbá nagyon jellemző a szőnyegszövés. Ehhez érdekes, keleti motivumokat alkalmaznak. Csalánvölgy legrégebbi szőnyegmaradványai meghaladják az 1000 éves kort.

Ipartörténete

Ebben a témában a csalánvölgyi híres hajókat mutatjuk be.

Csalánvölgyben annak ellenére, hogy nincsen tenger, se nagy folyó, nagyon sok hajót gyártottak, kb. 1500 és 1900 között nagyon aktívan gyártották a hajókat.

A leghíresebb Csalánvölgyben készült hajó a Maria De La Louisia nevet hordja. Ezt a nevet a tulajdonosától kapta. 1789-ben épült, és a saját korának a Titanicja: ezen az alig 40 m hosszú hajón

gyémántot, aranyat, ezüstöt, zafírt, rubint, smaragdot, ékszereket, kínai porcelánt, teát, borsot és értékes füveket szállítottak, de még egy calcio5 pálya is volt rajta.

1790-ben a hajót elszállították Pestig, és ott a Dunán vízre engedték. Alig vonta fel a „régi Titanic” a horgonyt, és a sok tehertől beleroskadt a vízbe. Most a 100% rongálatlan hajóroncs a Johannes múzeumban van. A második legismertebb csalánvölgyi hajó az Arnold 265-C. Ez egy katonai hajó volt, amin fegyvereket, és ezen kívül hidrogéngránátokat6 szállítottak. Ennek a katonai-kereskedő hajónak az építése két évig tartott, és több mint 4000.000.000 $-ba került, mivel főleg damaszkuszi acélból állt. Ez a hajó majdnem elérte a 290 m-t, 200 kabinnal és 150 raktárszobával volt ellátva. Jelenleg a Johannes Múzeum egyik melléképületében található.

Idegenforgalma

Csalánvölgy a tizedik falu, amelyet Magyarországon a legtöbb ember látogat. A sok erdő miatt közkedvelt, ahogy már csalánnal, nyírfákkal, fenyőkkel és bükkerdőkkel van benőve. A faluban elhelyezkedő Mária kápolna szintén közkedvelt hely, és az UNESCO világörökség része.

A faluban elhelyezkedő házak többsége is az UNESCO világörökség része. Csalánvölgyben van két múzeum, amik a Harthurus törzs életszínvonalát mutatják be. További múzeumok: az Etnográfiai, a Természettudományi, az Aquarium Urticum, a Johannes Múzeum és a Dinoszauruszos Szabadtéri Aréna (DSZA). Ez egy park, ami tele van műanyag dinoszauruszrekonstrukciókkal. Ezenkívül ebben az építményben egy vidámpark is üzemel.

A Lucksburg katedrálist évente kb. 1000 ember látogatja meg, azonban a középkori vármaradvány, a Brennsesselburg7 is közkedvelt hely.

A csalánvölgyi panziók közül a leghíresebb a Falevél panzió. Azért híres, mert 1972-ben Leonyid Brezsnyev járt Csalánvölgyben, és ebben a panzióban szállt meg. Ez nagy megtiszteltetés volt a panzió számára. Ezért elnevezték Brezsnyev panziónak. Természetesen a rendszerváltás után visszanevezték. Csalánvölgy másik elegáns szállodáját, a Csalán Artúr szállodát 1943-ban, vagyis a második világháborúban lebombázták. Nevének sokféle eredete van. Van egy földrajzi, van egy, ami egy legendából ered, és van egy történelmi. A történelmi szerint az 1848-as forradalomban, amikor Görgey Artúr, a forradalom egyik nagy magyar tábornoka ide érkezett, kénytelen volt csalánlevest enni. Ugyanis ebben az időben a falut az osztrákok kifosztották, és nem volt más, csak csalán. A történészek szerint addig simán Völgyfalva volt a neve a panziónak. Sajnos a Degnarie palota sem járt jobban: 1941-ben bombatámadás tette porrá.

A Hedwig palota azonban sikerrel járt: még mindig díszítheti Csalánvölgyet, a nevezetes (de mindenkinek az olvasóinkon kívül titkos) falunkat. A Hedwig palota egyben Csalánvölgy egyetlen ötcsillagos szálodája is. A gyönyörű parkon kívűl másik nevezetessége a hihetetlen medencéje. Innen ellátni egészen Miskolcig. Sok szerencsejátékos látogat el a Csalán Casinóhoz. Maga az épület 597 éves. A Csalánvölgy Casino intézménye pedig 349 éve üzemel. Csalánvölgyben működik egy repülőtér, a Csalánvölgy AirPort 2000, illetve van egy légitársasága, a Cs-Airlanies 2012.

A település hires emberei

Duratft-Sahermaier Ferenc Olivér

1567-ben született Csalánvölgyben. Életéről sokat nem tudunk, de annyit biztosan, hogy ő Csalánvölgy első anyakönyvezett lakosa. Meg még azt, hogy 1600-ban belefulladt a Szépvölgyi-tóba.

Graf Johannes Stainhold

1639-ben született és ezzel a rekorddal ő csalánvölgy egyik legöregebb ismert nemese.Ugyanis ez az egyén a Stainhold-testvérek ősapja. Johannesről sok legenda szól, de csak egy biztos róla: imádta a szarmata stílust, és élete nagy részét ennek gyűjtésével töltötte.

Gróf Puliwowerr Alajos

1773-ben született Csalánvölgyben. Az akkori arisztokráciához nem illően elvégezte az egyetemet. Mivel mindig a történelem érdekelte, az Universitatis Historie8 egyetemen tanult. Apja kérésére erős hadsereget toborzott Csalánvölgynek. Ezzel sok háborútol megmentette a falunkat.

Juhász-Jztåd Gábor Béla

1916 május 1-én, Budapesten született. Apja magyar, félig horvát félig dán volt. Már gyerekkorában arról álmodozott, hogy építész lesz. Az építészeti egyetemet9 Csalánvölgyben végezte el. Közben nagyon megszerette ezt a falut. Élete további részét a mai napig ott éli. Csalánvölgy sok fontos épületét ő tervezte. Többek között, ahogy már említettük, a skanzent vagy például a Csalánkönyvtárat. Ma egy saját maga tervezte villában lakik.

Aslabert Albert

1890-ben született, és 1979-ben halt meg. Híres biológus volt. Aslabert a Herciehus Dassilis egyetemen tanult.10 Csalánvölgybe sok állatot telepített be. Leghíresebb kisérletét 1910-ben húszéves korában hajtotta végre (lásd Állatvilág 1. rész). A két világháborút ugyanazon pincében vészelte át. 1979-ben elütötte egy autó.

Kajtavári Katinka

1946-ban, a II. világháború után egy évvel született Debrecenben. Apja még 1945-ben meghalt. Anyjával és nagyanyjával élt egészen egyetemista koráig. Ezután ugyanis Budapesten tanult művészettörténetet. 1976-ban költözött be Csalánvölgybe, hogy ott népmesegyűjtőként tevékenykedjen. A gyűjtött népmeséket kifinomította, átdolgozta. Több mint 200 népmesét gyűjtött. Négy éve rákban halt meg.

Stainhold Péter

1969-ben született Sándorfalvában. Gyerekkorában arról álmodozott, hogy újságíró lesz, de álma nem teljesen teljesült be, mert 23 éves korában kirugták az újságíró állásából (23 éves korában már Csalánvölgyben dolgozott), mert 1,5 órát késett a munkahelyéről. Ezután egy olyan munkát kellett keresnie, amihez jól értett. 24 éves korában elszegődött pincérnek, mivel öt nyelvet tudott. Öt év elteltével szakács lett belőle, utána meg főszakács. Annak ellenére, hogy eredetileg nem szakács akart lenni, nagyon élvezi a munkáját. Ráadásul világhírű is lett.

Yawas Izsák

1968-ban született Kaliforniában. Anyja, Alhiia Ágota a II. világháború idején 1939-ben emigrált Csalánvölgyből Amerikába. Itt szeretett bele a kaliforniai autószerelőbe, Yawas-Johnson Ralfba. Fiuk, Izsák azonban Oxfordban tanult történelmet. Később a Csalánvölgyi Kutatóintézetben dolgozott, és most a faluban él feleségével és két fiával.

Anatol Sándor

Csalánvölgyben született 1972-ben. Igaz, gyerekkorában nagyon szeretett rajzolni, és volt is hozzá tehetsége, mégis a Csalánvölgyi Utricum Fuselissis egyetemen tanult. Ez a csalánvölgyi építészeti egyetem. Igaz, Jztåd mögött bőven elmaradt az építészetben, mégis szép hírnévre tett szert. 1999-ben betegség miatt le kellet amputálni jobb karját. Szerencsére balkezes volt.

Visallaur Anna

1980-ban született. 2007-ben megválsztották a falu polgármesterének. 2012-ben újraválasztották. Többek között Csalánvölgy légitársaságának is ő az alapítója. 2014-ben építtetett a falunak egy zenei központot.

Nisdafauer Dóra

1990-ben született Csalánvölgyben. Ott közgazdaságtant tanult.11 Húszéves korában azonban megalapította Csalánvölgy legjövedelmezőbb cégét, a CAUARÉKD-t (lásd Cégek 1. rész). Egy éve pedig megépíttette a Cauar Sience Towert (lásd Építészet 1. rész). Ő Csalánvölgy leggazdagabb embere.

• 1. Dúrdarma egy szereplő a legendából.
• 2. A Híres emberek részen megemlítjük.
• 3. Csalánvölgyben működik egy állatkert, a Hercules Zoo. A fent említett kisérletet 1900-ban hajtották végre.
• 4. Középkori aranypénz.
• 5. A futball egyik elődje, olasz falusi sport.
• 6. Ez egy 1986-ban kifejlesztett fegyver, amivel főként titkosan kereskedtek.
• 7. Németül ‘Csalánvár’.
• 8. Ez a csalánvölgyi történelmi egyetem.
• 9. Csalánvölgyben 3 egyetem: az építészeti, a természettudományi és a történelmi működik.
• 10. Ez a csalánvölgyi természettudományi egyetem.
• 11. Csalánvölgyben működökik egy közgazdaságtani főiskola.