Halloween- és Márton-napi vetélkedő…

…ahogy mi csináltuk. Brunner Anita írása

A csapatok jelmezbe öltöztek, legalább egy főt macskának kellett beöltöztetniük, a többiek kihasználták a lehetőséget, hogy minél rémisztőbb alakok bőrébe bújhattak. 

Brunner AnitaA Halloweent elsősorban az angolszász országokban ünneplik október 31. éjszakáján, amikor is a gyerekek jelmezt öltenek és házról-házra járva „Trick or treat!” – „Csokit vagy csalunk!” kiáltással édességeket gyűjtenek. Ilyenkor partikat szerveznek, ahol a résztvevők jelmezbe öltöznek, és különböző babonás szokásokat, rémisztő történeteket elevenítenek fel. Magyarországon a 2000-es évek elején kezdett elterjedni az ünnep megtartása. 

Márton-napon, november 11-én rendszeresek voltak a lakomák, bálok. A fő eledel a lúd volt, és ilyenkor kóstolták meg az újbort is. A hiedelem szerint, aki Márton-napján nem eszik libát, az egész évben éhezik. A német nyelvterületeken – Németországban, Ausztriában, Hollandiában – fáklyás felvonulásokat szerveznek, és Márton-tüzeket gyújtanak. Ezen a megemlékezésen elsősorban a gyerekek vesznek részt, sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal, régi Márton-napi dalokat énekelve járják az utcákat.

Iskolánkban, a várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskolában diákjaink angol és német nyelvet tanulnak. Idegen nyelvi munkaközösségünk fontosnak tartja, hogy a tanulók nemcsak magát az idegen nyelvet sajátítsák el, hanem az adott nyelvhez tartozó kultúrát és szokásokat is. Ezért gondoltunk arra a 2008/2009-es tanévben, hogy rendezünk egy Halloween-napi vetélkedőt. A következő tanévben nemcsak az angol terület ünnepével foglalkoztunk, bevontuk – és mai napig tartjuk ezt a hagyományt – a német terület ünnepét, a Márton-napot is. Az idei tanévben immár hatodik alkalommal szerveztük meg a Halloween- és Márton-napi vetélkedőt. Az előző évek sikerein felbuzdulva a rendezvényt kiterjesztettük a 9-10. évfolyamos diákokra is, így közel 70 tanulónak, 14 csapatnak tartottuk meg a játékos délutánt.

1. ábra

Előzetes feladatként a diákoknak a Halloween- és Márton-napi szokásokkal kapcsolatban plakátot készítettek, töklámpást faragtak, és süteményeket sütöttek. Az előre elvégzett feladatokra a versenyen pontokat kaptak. A csapatok jelmezbe öltöztek, legalább egy főt macskának kellett beöltöztetniük, a többiek kihasználták a lehetőséget, hogy minél rémisztőbb alakok bőrébe bújhattak. 

A vetélkedő során a feladatok három csoportba sorolhatók: a kulturális szokásokkal kapcsolatos írásbeli feladatok, szókinccsel és nyelvhasználattal kapcsolatos feladatok, kreativitást és ügyességet igénylő feladatok. A feladatok sorrendjét úgy állítottuk össze, hogy a különböző feladattípusok változatosan kövessék egymást, egy-egy gondolkodást igénylő feladat után ügyességi következzen. 

2. ábra

A kultúrával kapcsolatos feladatban egy a két népszokáshoz fűződő kérdéssort, totót állítottunk össze, melyben a tanulók megmutathatták, hogy előzetes felkészülésük során mit tanultak a két szokásról. Az idegen nyelvi feladatok kapcsán a tanulók rejtvényt fejtettek, és rémtörténetet írtak. Mindegyik feladat évfolyamok szerint differenciált volt megadva ezzel a lehetőséget a csoportoknak, hogy saját tudásszintjüknek megfelelő feladatokat oldhassanak meg.

3. ábra

A legkedveltebb feladatok közé tartoznak a kreativitást és ügyességet igénylő játékok. Legelsőként a csapatok névtáblákat készítenek hozott és kapott eszközökből. Puzzle kirakós feladványunkat, amelyben egy a népszokásokkal kapcsolatos képet kellett a csapatoknak kirakniuk, idén úgy szabtuk az életkorokhoz, hogy több darabba vágtuk a nagyoknak és kevesebbe a kisebbeknek. A tükörképjátékban a csapatoknak egy kép és tükörképe között kellett megtalálniuk a tíz különbséget. A denevérhordás feladatban egy szívószál segítségével kellett egy csapattagnak egy papírdenevért felszívni és a termen körbevinni. A tökfutás játék során a kiválasztott csapattag egy kártyát húzott, amin egy testrész szerepelt, és azon kellett egy dísztököt a termen körbevinnie. Az előzetesen macskajelmezbe öltöztetett csapattagok bemutatót tartottak, és a zsűri pontozta a megjelenésüket. Az almaevés feladatban az egyik csapattag tartotta a madzagon lógó almát, a másiknak pedig el kellett azt fogyasztania úgy, hogy nem ér hozzá. A „Mi van a kezedben?” a legsikeresebb feladat, mely során az egyik csapattag szemét bekötözzük, és egy zsákból kell kihúznia egy csomagot, tapogatással megmondania, hogy mi van a zacskóban: szemgolyó és fog formájú gumicukor, gumiból készült pók, virsli, uborka, csont, fagyott gumikesztyűkéz, cseresznyebefőtt, spagetti, mindezek egy kis ketchuppal, tusfürdővel, összetört tojással csúszóssá téve, hogy meglepetés legyen a felismerés. 

4. ábra

A tanulók a feladatok elvégzése közben motiváltak, a nyelvi feladatokban felmérhetik saját tudásukat és csapattársaikét, a kreatív és ügyességi feladatokban kipróbálhatják magukat. A csapatmunka során nemcsak a nyelvi kompetenciájuk fejlődik, hanem a szociális is, megtanulnak együttműködni egymással. A vetélkedőn bárki részt vehet, nincs osztályzathoz, tehetséghez kötve a jelentkezés, ezáltal mindenki esélyesnek érezheti magát a sikeres szereplésre, megmutathatja alkotóképességét, felmérheti saját tudását. A játékos, ügyességi, idegen nyelvi tudást igénylő feladatok lehetőséget nyújtanak az idegen nyelv megszerettetésére. Ez pedig az elsődleges célunk: olyan rendezvényeket szervezünk iskolánkban (DIM – Deutsch im Mittelpunkt, játékos német kulturális délután; angol és német idegen nyelvi vetélkedő), melyek segítségével a diákok megszeretik a tanult nyelveket, és ezek után a nyelvi tanórákon is aktívabbak és szívesebben vesznek részt. Terveink szerint a következő tanévben kiterjesztenénk a vetélkedőt tizenkét évfolyamra tagozatonként differenciálva, hogy mindenkinek megadjuk a lehetőséget egy játékos délután eltöltésére. 

A szerzőről: