Kötelező olvasmányok KÉK-en

avagy kötelező olvasmányok más-KÉK. Perjésiné Farkas Krisztina írása

Nagyon fontos annak a meglátása, hogy a könnyen érthetőség nem a bármilyen jellegű szöveg lebutítását és az olvasójának a lealacsonyítását jelenti, hanem annak az elősegítését, hogy mindenki hozzájuthasson a fontos információkhoz, a kulturális örökségünk kincseihez.

A mai gyerekek nem olvasnak – már közhelyszerű ez a sommás megállapítás. Erről a gyerek, a szülő, a pedagógus, az iskola, az oktatási rendszer tehet – gondolja a megállapítók egyik fele. Erről nem tehet a gyerek és/vagy a szülő, a pedagógus, az iskola, az oktatási rendszer – gondolják mások.

Évtizedek óta monitorizzák a tanulók olvasási teljesítményét hazai (kompetencia-) és nemzetközi (PISA, PIRLS) mérések. Évtizedek óta készülnek olvasásvizsgálatok (Gombos Péter, Tóth Máté, Péterfi Rita és mások. Ezek mind alátámasztják a fenti közhelyszerű megállapítást. Nagyon sok szerző, egyesület folyamatosan nyomja a vészcsengőt, hogy egyre kevesebbet olvasnak nemcsak a gyerekek, hanem az egész magyar lakosság, hogy egyre több a funkcionális analfabéta a mai magyar társadalomban.

Jómagam 35 éve dolgozom az oktatás-nevelés világában. Voltam logopédus óvodákban, tanítottam általános iskolában, gyógypedagógusként jelen voltam eltérő tantervű általános iskolában, dolgoztam szakértői bizottságban, a szakképzésben s a felnőttképzésben is. Jelenleg utazó gyógypedagógus vagyok, járom az általános iskolákat, fejlesztem a tanulókat elsőstől a nyolcadikosig. Több mint három évtizede látom az olvasási készség és az olvasási szokások átalakuló tendenciáját. Úgy látom, nem megfelelő életkorban találkoznak a klasszikus irodalmi művekkel a gyerekek. De meg is fordíthatjuk, adott életkorban nem a nekik megfelelő könyvekkel találkoznak a gyerekek. Nem biztos, hogy a tanulókat nem érdekelné Dobó és az egri vár története, csupán lehet, hogy ez a regény a XXI. századi digitális környezetben, a mesterséges intelligencia világában már nem emészthető a 12 évesek számára.

Úgy gondolom, ha az oktatás kezdő mondataimban felsorolt szereplői, mindenki, csak egy picit akarna változtatni és tenni is az értő és igényes olvasás „megmentéséért”, akkor sokkal jobban állnának az eredményeink. Tudom, ezzel a mondattal én is beálltam a közhelyeket csattogtatók közé, de vállalom. Talán minden közhely mélyén megbújik valamennyi igazság. A felvetett probléma elemzésére most nem szeretnék kitérni, nagyon jó cikkek, tanulmányok olvashatók a témáról – többek között ezen a platformon is.

Ebben a cikkben egy projektet szeretnék bemutatni, amely egy alternatív út lehet az olvasás megszerettetésében.

Négy évvel ezelőtt hallottam egy előadást a könnyen érthető kommunikációról (a KÉK-ről). Ezúton fejezem ki személyes köszönetem is érte Dr. Horváth Péter László főiskolai docensnek. Akkor hallottam először erről a módszerről – szégyen-, nem szégyen –, és azt mondtam magamban, ezzel a módszerrel száz százalékosan tudok azonosulni, hisz magam is hányszor „fordítottam le” verseket, novellákat, regényeket a tanulóimnak, hogy megértésék, meg tudják tanulni.

Az előadás után elmélyültem a KÉK elméletében, módszertanában.

Engedje meg a kedves Olvasó, hogy pár mondatban bemutassam a könnyen érthető kommunikáció lényegét. A könnyen érthető kommunikáció a köznyelvben vagy az összetettebb nyelvi szinten megjelenő beszéd, írott tartalom kidolgozása egyszerű, letisztult formában, mely az információ megértését szolgálja (Farkasné Gönczi, 2022). A könnyen érthető kommunikáció a Közös Európai Referenciaszint (KER) alapján az A1-A2 nyelvi szint, míg a köznyelv a B1-B2 szint, és a szaknyelv, az akadémiai szint C1-C2 szintnek felel meg. Az A1-A2 szint az alapszintű felhasználók szintje, a B1-B2 szint pedig az önálló nyelvhasználók szintje.

A könnyen érthető nyelv célcsoportját nemcsak az intellektuális képességzavart mutató emberek képzik. A célcsoportba beletartoznak specifikus tanulási zavart mutató személyek, gyenge nyelvi készséggel rendelkező személyek, siketek, halmozottan sérült személyek, a magyar nyelvet idegen nyelvként, gyengén beszélő személyek, szociálisan hátrányos helyzetű személyek és a demenciában érintett személyek is (Nomura, Nielsen és Tronbacke, 2010; Bock, 2015, hivatkozza: Farkasné Gönczi, 2018).

A könnyen érthető kommunikáció általános irányelvei, amelyek megkönnyítik a szöveg olvashatóságát és érthetőségét, a következők. Tartalmi elvek: egyértelmű megfogalmazás; az elvont nyelvi kifejezések kerülése; a szöveg logikus felépítése; a történet legyen egyszerű; ritkán, csak indokolt szöveghelyzetben alkalmazott szimbolikus nyelvhasználat (például metafora); lényegre törő fogalmazás – egy mondat egy gondolat; a bonyolult kifejezések kerülése. Formai elvek: a szöveg elrendezése legyen könnyen átlátható; széles margók, nagyobb sorközök; a szöveget bekezdésekre kell tagolni; egy oldalon ne legyen túl sok szöveg; a betűtípus: legyen egyszerű és nagyobb méretű (m ⇾ m).

Nagyon fontos annak a meglátása, hogy a könnyen érthetőség nem a bármilyen jellegű szöveg lebutítását és az olvasójának a lealacsonyítását jelenti, hanem annak az elősegítését, hogy mindenki hozzájuthasson a fontos információkhoz, a kulturális örökségünk kincseihez.

Mindezek az ismeretek és, legfőképpen a KÉK szellemisége olyan mély hatással volt rám, hogy 2023 tavaszán elhatároztam, hogy a Vuk elejét átírom a könnyen érthető A2-es nyelvi szintre. Azért, hogy kicsit érdekesebbek legyenek a logopédiai fejlesztő óráim. A tanulóknak nem mondtam el, mit adok eléjük a lapon, csak kértem tőlük, hogy olvassák el. Valljuk be, délután 3 órakor nem sok gyerek olvas szívesen a fejlesztő terápiás foglalkozásokon. De a tanulói elolvasások után csodát láttunk a gyerekekkel együtt: megértették a szöveget, válaszolni tudtak a szövegértésre irányuló kérdéseimre. Óriási élmény volt számukra, hogy sikert éltek meg abban, amit különböző okok miatt utálnak. Kompetensnek érezhették magukat abban, amiért csak rossz jegyeket kapnak, ami egy hatalmas kudarcélmény számukra – a szövegértő olvasásban. Mikor elmondtam a tanulóimnak, hogy ezt (volt, aki felismerte, hogy ez a Vuk) én írtam át könnyebben érthetőre, mindnyájan azt mondták, hogy ez jöhet máskor is, hozzak még ilyet. Így indult…

Megmutattam munkámat Dr. Horváth Péternek is, aki biztatott a folytatásra.. Végigírtam a Vukot, aztán A két Lottit. A tanulók folyamatosan olvasták, ahogy haladtam az írással. Ahogy komolyodott a munka, egy újabb ihletem volt, SNI (sajátos nevelési igényű), tehetségesen rajzoló diákokat kértem meg, hogy illusztrálják a könyveket. És a tanulóim, valamint a magam „szórakoztatására” indult könyvátírás komoly projektté nőtte ki magát: kötelező olvasmányok újramesélése A2-es nyelvi szinten, participatív elv alapján, azaz a felhasználók, a tanulók folyamatos lektorálásával. Munkámat bemutattam 2023-ban Móron, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete (MAGYE) konferenciáján, ahol a tanulók után a szakmától is biztatást, megerősítést kaptam munkám folytatására.

Elkészült A Pál utcai fiúk újramesélése is, és a 2023/24-es tanévben a harsányi, a kisgyőri és a miskolci Petőfi Sándor Általános Iskolák 5. osztályában (összesen 43 tanuló) az én újramesélt könyvem alapján dolgozták fel tanórán a regényt. Ennek tapasztalatairól egy kis felmérést is készítettem egy kontrollcsoporttal (a Miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskola három osztálya, összesen 51 tanuló, akik az eredeti regény alapján dolgozták fel a regényt). A tanulók és a pedagógusok válaszaiból egyaránt az derült ki, hogy a tanulók végigolvasták az újramesélt változatot, volt, aki elővette ezután az eredetit is. Egyértelműen tetszett a tanulóknak s a pedagógusoknak egyaránt az újramesélt változatban a kis méretű, vékony könyv, a nagy betűméret, a nagyobb sorköz, tagoltság, könnyű átláthatóság, a rajzok, a könnyen érthető (de nem lebutított!) szöveg – amik mind a könnyen érthető kommunikáció módszertani követelményei. Más kérdésekre is izgalmas, tanulságos válaszok születtek. Ezeket az eredményeket 2024 nyarán a Gödöllőn rendezett MAGYE-konferencián mutattam be.

2024 nyarára a következő könyvek készültek el: A két Lotti, A kis herceg, A Pál utcai fiúk, Romeo és Júlia, Vuk. Ezek az alkotások magánkiadásban, nyomdában előállított könyvek. Egyre nagyobb ismertségre és érdeklődésre tettek szert, egyre többen vásárolták, vásárolják meg. Olvasóim száma és köre is szélesedett. Kiderült, nem csak a gyermekek számára élmény elolvasni ezeket az alapműveket egyszerűen, könnyen érthetően, hanem a felnőtteknek is. Volt, aki így pótolta az olvasást, amit az általános iskolában nem tett meg. De voltak idős olvasóim is, akik az eredeti művet, a hosszú, klasszikus művet már nem tudják különböző okok miatt elolvasni, ám még szeretnének szépirodalmat olvasni – visszajelzésük alapján nagy élmény volt számukra az újramesélt regényeket elolvasni.

Ezek után az következett, amit magam is terveztem, és a nagy érdeklődés megerősítette: az Egri csillagok újramesélése. Féléves munka volt a megírása. Munkafolyamatom lépései (mindegyik könyvnél, nem csak az Egri csillagok esetében): az adott regényről több irodalmi, szakmai elemzést is elolvasok; kijegyzetelem az iskolai tankönyvek, munkafüzetek kérdéseit, feladatait, hogy azokra a válaszok megtalálhatóak legyenek az újramesélt regényemben is. Ezután elolvasom a regényt, közben folyamatosan húzogatom alá a lényeges, fontos eseményeket, jegyzeteket készítek; először füzetbe írom le a rövidített verziómat, ezután gépelem be, így kétszeres rövidítő, stilizáló „szűrőn” megy át a szöveg. Közben a tanulók folyamatosan olvassák a kész oldalakat, lektorálják, szövegértő kérdésekre válaszolnak, mérem az oldalankénti olvasási időket. A kész könyvet magyar szakos tanár is lektorálja. A véglegesített kézirat ezután kerül nyomdába. Az Egri csillagok újramesélt verziójával 2025 januárjára készültem el, a könyv február közepén jött ki a nyomdából.

Ebben a tanévben budapesti, miskolci és vidéki iskolákban tartottam a tantestületeknek előadásokat a könnyen érthető kommunikáció módszeréről, és az újramesélt könyveimről. Kezd véglegessé válni azon iskolák köre, amelyek az idén az újramesélt Egri csillagok alapján dolgozzák fel tanórán a regényt. A munkában résztvevő pedagógusokkal és tanulókkal egy kérdőíves kutatás készül az olvasás, a feldolgozás tapasztalatairól. Nagyon hálás vagyok ezeknek az iskoláknak, hogy részt vesznek ebben az innovációs munkában.

Külön öröm számomra, hogy együttműködésben állapodtunk meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével (ÉFOÉSZ) is. Tagjaik az újramesélt Vukot fogják elolvasni és/vagy meghallgatni és az A1, A2 nyelvi szinten olvasottak/hallottak megértésének tapasztalatait megosztani velem.

Nagyon eseménydús időszak következik tehát, nagyon bízom abban, hogy nem csak számomra lesz ez izgalmas irodalmi utazás, hanem az olvasóim számára is élmény lesz közelebb kerülni, megismerni ezeket a nagyszerű irodalmi kincseinket.

Minden előadáson fontosnak tartom elmondani, ezen az oldalon is szeretném elmondani az olvasóimnak, hogy az újramesélés még véletlenül sem a klasszikus művek valamiféle kritikája. Inkább arról van szó, hogy sokak esetében különböző okok (nyelvi nehézségek, olvasási nehézségek, kognitív hátrányok, stb.) miatt akadályokba ütközik az eredeti irodalmi művek elolvasása. Az újramesélt regények sorozata híd lehet számukra az értő olvasáshoz, az irodalmi művészet befogadásához.

A könnyen érthető nyelven újramesélt könyveim főhajtás az eredeti szerzők előtt, és annak segítése, hogy minél többen részesüljenek a kulturális örökség kincseiből.

Felhasznált források

Bock, M. B. (2015): Leichte Texte schreiben Zur Wirksamkeit von Regellisten Leichter Sprache in verschiedenen Kommunikationsbereichen und im World Wide Web. Journal of Translation and Technical Communication Research 8. (1), p. 79-102.

Farkasné Gönczi Rita (2022): Könnyen érthető kommunikáció, avagy kommunikáció a nyelvi szintek között. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, XV. évfolyam, 3. szám, p. 191.

Farkasné Gönczi Rita (2018): A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve magyar tapasztalati szakértők javaslatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle, 1.szám, p. 67-68.

Nomura, M., Nielsen, G. S., & Tronbacke, B. I. (2010): Guidelines for easy-to-read materials. Internat. Federation of Library Association and Institute.